Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-19 / 116. szám
Egy nagymama kálváriája z óra mutatója huszonkét A órát mutatott. Néhány másodperc telhetett el, amikor asztalomon megszólalt a telefon. - Ne haragudjon, hogy ilyen későn zavarom, de most olcsóbb a beszélgetés. Ne kérdezze, hogy hívnak, nem a személy, a történet a fontos. Azért hívom magát, mert olvastam már néhány cikkét a nyugdíjasokról, s amit elmondok és leírja, talán másoknak tanulságul szolgálhat. A bemutatkozásul szolgáló, egy szuszra elmondott szöveg kimeríthette a vonal túlsó végén beszélő asszonyt, mert egy kis ideig várt. Arra gondoltam, hogy biztatásra vár, de hirtelen nem jutottak eszembe ilyen szavak, hiszen azt sem tudtam, mit akar elmondani. A hangjából ítélve koros, törékeny hölgy lehetett a telefonáló. Rekedtes beszédtónusa arra utalt, hogy dohányos. Nem tévedtem, mert öngyújtó kattanását hallottam, majd azt, ahogyan kifújja a mélyen leszívott füstöt. Ezután folytatta:- Nyugdíjas, beteg asszony vagyok. Valamikor szép voltam és vonzó. Elvégeztem az egyetemet, s egy mezőgazdasági üzemben helyezkedtem el a megye túlsó végén. Férjhez mentem, gyerekeket szültem. A családi életem azonban nem lett akadálya az előbbre jutásomnak, hiszen a szövetkezet egyik fontos területét irányítottam. Nem volt könnyű, hiszen el kellett látni a háztartást is, mert helyettem senki sem főzött, mosott. Időnként három ember helyett is dolgoztam, csakhogy megfeleljek otthon is, meg a munkában is annak, amit vártak tőlem. A gyerekeim iskoláztak, diplomát szereztek. Mindez sok lemondásomba került, mert a férjem nem igyekezett kivenni a részét a közös munkából. Házasságunk első éveiben még figyelmes volt velem, de az évek múlásával elkopott a kedvessége, hideg formális lett az ölelése. Amikor országos hírű eredményt értem el a munkámban és nagyobb pénzjutalmat kaptam egyenesen ellenségessé vált. Pedig nagyon jókor jött az a pénz, hiszen akkor építettünk nagyobb családi házat, hogy majd jó lesz az a gyerekeknek, meg az unokáknak is. Nem értettem a magatartását. Azt, hogy ő miért nem örül, úgy mint én. Aztán rájöttem, hogy félté- kenykedik rám. Néhányszor előfordult, hogy gorombáskodott a gyerekek előtt, mert a férfi vezetőtársaimmal elmentem olyan szakmai konferenciákra, amelyek csak az előnyömre voltak. Néhány perc telt el, s újra kattant az öngyújtó. Az asszony ismét cigarettára gyújtott. Önkéntelenül kiszaladt a számon a kérdés: Mit szív asszonyom?- Korábban Fecskét, Szimfóniát, most Multifiltert - mondta fakó hangon. - Valójában akkor szoktam rá a nikotinra, amikor megromlott a kapcsolatunk a férjemmel. S akkor sem tudtam már leszokni, amikor meghalt. Váratlanul történt. Az első pillanatban megkönnyebbülést éreztem. Na, vége a lelki megpróbáltatásoknak! A következő percben szégyelltem magam, hiszen a férjem volt, akármilyen is volt. Nyugodjon békében. Lelkileg talán oldottabb, anyagilag azonban nagyon nehéz évek következtek az életemben. A lányaim még keveset kerestek, öltözni viszont nagyon divatosan szerettek volna. Éne már nem jutott pénz. Aztán jöttek az esküvők. Elvállaltam mindenféle különmunkát, csakhogy előteremtsem ehhez az anyagiakat. Valahogyan sikerült a dolog, megtörténtek a kézfogók, én meg negyven kilóra fogytam le a gondok miatt. De abban reménykedtem, hogy majd a lányaim segítenek, ha a párjukkal egy kicsit megalapozták a saját családjuk jövőjét. S majd lesznek unokák, hiszen már csak egyedül voltam a nagy családi házban. em így történt. A kisebbik N lányom beteg lett, ma sem tud dolgozni, de ami nagyobb baj, szülni sem. Meghalt egy reményem. A nagyobbik lányom meg elvált, mert a brutális férje rendszeresen verte. Meghalni látszott a másik reményem is. Megcsuklott a hangja, de folytatta.- Már-már belenyugodtam a megváltoztathatatlanba, mikor egyszer a nagyobbik lány meglátogatott egy szimpatikus férfival, s Károlyt az élettársaként mutatta be. A jóképű, figyelmes férfi az első látogatásnál megtetszett, s valahányszor jöttek, egyre inkább visszatért a reményem, hogy mégis csak lesz nekem unokám. Egy fél év múlva lett is. Akkor mondtam nekik, hogy költözzenek hozzám, a családi házba, hiszen bőven van ott hely. Én már akkoriban készültem nyugdíjba. Azt tervezgettük, hogy amint otthon leszek, átveszem Mátyáska gondozását, hogy ők ketten zavartalanul dolgozhassanak. Ez is megtörtént. S olyan boldog évek következtek, amikor másokra is két kézzel szórtam volna az örömet. Tervezgettük, építgettük a fiatalok jövőjét. Az unokám tizedik születésnapján a házat, a nagy kertet is rájuk írattam szertelen jókedvemben. Az egyik tavaszon olyan ötlettel álltak elő, hogy elmennének külföldre nyaralni egy-két hétre. Igaz - mondták - hogy sok pénz, de egyszer fiatalok, most lenne jó utazni. Nekem is volt némi megtakarított pénzem, odaadtam nekik, hadd legyen felhőtlen a külföldi út. Rekkenő nyár volt, amikor elutaztak Franciaországba. Harmadszor is hallom, amint kattan az öngyújtó és hosszan fújja ki a cigaretta füstjét.- Amikor letelt a két hét, hiába vártam őket vissza. Az első levelüket szeptemberben kaptam meg, amelyben azt írták, hogy nem jönnek haza többé. Úgy döntöttek, hogy Portugáliában telepszenek le. Károlynak van ott ismeretsége, már kapott is munkát, egyelőre bérletben laknak, de rövidesen önálló házuk lesz. Arra kémek, viseljem gondját Mátyáskának, aídért majd később hazajönnek. Akkor éjjel nem aludtam. Lázasan törtem a fejem, mit tegyek. Hogyan oldjam meg ezt a szörnyű helyzetet. Eldöntöttem, hogy mindenekelőtt munkát vállalok ismét, mert a nyugdíjam nem lesz elegendő. Újra elkezdtem robotolni és nevelni az unokámat. Jártam a szülői értekezletekre, segítettem a tanulásban és igyekeztem lépést tartani az igényeivel. Elvégezte az általános iskolát, s azt tervezte, hogy középiskolába megy. Nem így történt. Többször is nekirugaszkodott a tanulásnak, de mindhiába. Végül olyan társaságba keveredett, ahol az volt a menő, aki nagyobbat tudott ütni, meg rúgni a másikon. Amikor meg már italozott is, elviselhetetlenné vált az otthoni viselkedése. Amikor egyszer leteremtettem, visszabeszélt és megütött. Tehetetlenségemben bezárkóztam a szobámba és reszketve írtam meg a lányomnak a sokadik levélben a történteket. Ezzel az ütéssel kezdődött idős életem kálváriája. Hiába menekültem, rámtörte az ajtót és részeg dühében ütött, rúgott, ahol ért. Megfenyegetett, hogy megöl. S ne merjek szólni senkinek, mert kitilt a házból, ami az övé. Napokig nem mertem kimozdulni, hogy ne lássák az emberek a kék, zöld foltjaimat, a felrepedt szemhéjamat. Ezt már nem bírtam. Táviratoztam a lányomnak, hogy azonnal tegyenek valamit. Egy hónapig reszkettem még mindennap, amikor megjöttek a lányomék, s rendezni tudtuk a helyzetet. A találkozásunkról nem akarok mondani semmit. A lányom, mintha nem is az én gyerekem lenne, úgy viselkedett. A fia sem érdekelte különösebben. Csak négyszemközt beszélgettek, addig a lányom élettársa mobiltelefonon intézkedett. Kora este a lányom behívott a szobába és azt mondta, hogy legjobb lesz nekem, ha vásárolnak egy lakást számomra. A házban nem maradhatok, mert az már a Mátyásé. Őt pedig a magatartásában olyan távolról nem tudják befolyásolni. Nem nézett a szemembe, amikor ezt közölte. Azt is hozzátette, hogy másnap már utazhatok is ebbe a kis városba, ahonnan most telefonálok. Ott vettek nekem egy mini lakást egy lakótömbben. át ennyi a történet uram H mondta, s éreztem a hangján a mélységes szomorúságot. - Nem tudom mit követhettem el, hogy ennyire büntet a sors. Alig járok az emberek közé, mert mindig sírásrohamot kapok, amikor látom a boldog nagymamákat az unokákkal. Higgye el, nincs nagyobb összetartó erő az életben, mint a család összefogása, az emberi szeretet. Köszönöm, hogy meghallgatott. PÁDÁR ANDRÁS Idős korban, egészségesebben Célzott ismeretterjesztéssel, változatos formában az idősek körében is érdemes rendszeresen szervezni egészségmegőrző és a már kialakult betegségek szintentartását elősegítő rendezvényeket. Ilyen tapasztalatok után a nógrádmegyeri idősek otthona néhány hete ismét elindított egy - több hónapot érintő - eseménysort, amely a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának megelőzését, illetve cukorbetegeknek, a magas vérnyomással együtt élőknek az állapotrosszabbodás elkerülését, az ehhez szükséges életmódbeli és egyéb tudnivalók elsajátítását segíti elő. Az eddigiek során a havi ellenőrző méréseken kívül dr Hantos Ágnes háziorvos három előadását hallgatták meg. Május 12-én a helyes életmód volt terítéken szó szerint is: a tanácsadást ugyanis - helyi vállalkozók támogatásával - kóstolóval egybekötött táplálkozási bemutató egészítette ki. A következő időszakban dr. Pálmai Kálmán háziorvos vezetésével, tréninggel folytatódik a rendezvénysor, amelynek költségeit pályázaton teremtette elő az idősek otthona. A szervezőmunkában az intézmény alapítványához tartozó személyek is részt vesznek. ■ Tizedik emeletről a vízpartra Kezén arany karkötő, nyárias utcai szerelésben, mintha a fodrásztól érkezett volna, ehelyett a Bánki-tó árnyas partján ül, s rutinos türelemmel várja a kapást Kozma Sándorné horgász, kissé távolabb tőle a fia pergeti orsóját. Az idős hölgy Budapesten lakik, s egy 10. emeleti lakásban él. Kivétel, mintegy megváltás számára az a nem kis idő, amit Bánkon, a család üdülőjében tölt, nem kívánkozva vissza a főváros zajába. Úgy tartja: számára ez a néhány hónap az élet...- Honnan a rutin?- Huszonhat éve horgászko- dom, jártuk a vízpartokat, főleg a Dunát, amióta azonban megvan a bánki üdülőnk, egyáltalán nem kívánkozunk máshová.-Jó a színe.- Van egy kis kertünk, abban dolgozgatok, meg a vízparton is hamar megkapja a nap az embert, amikor visszamegyek Pestre, csak néznek a barátnőim...- Mikor lesz az?- Soká! Általában március végén kiköltözünk, s majd szeptember, október táján költözünk viszsza. Egy lakótelepi lakás 10. emeletén lakni nem leányálom, ezért is érthető, hogy számomra ez a néhány hónap az élet, s kihúzom az itt-tartózkodást, amennyire csak lehetséges.- Mindenről volt szó, csak halról nem...- Hát, zsákmányban sincs hiány: tegnap fogtam egy majd14 kilós pontyot, előtte való nap olyan másfél kilós akadt horogra. Kell is, hét végén jönnek a vendégek Pestről, főzöm a jó halászlét.- Jó étvágyat hozzá!- Köszönjük, meglesz.-SZGYSA mobil szöveg-elő Továtts tettéfetefc a/ ietetefcfeen és- a ÖOtáHö Ürfasrabáfyzatfcan. ' A késrútefc cwfe Westei előfizető» kártyává? tesiftáttwitő “ Csak áj Westef eWtf/etésseí, kétéves szetzőőéssef. Az öftrea kezdő részlet, amefc Az áfákhoz 24 havi tóilesziőrészfet és 24xf37S Ft foffflkmvty-ketteezméfly terto7f A DOMfffO csomagban tatóftWÓ SiM-kártya <íS nap elérhetőséget biztosít, majd a DOMINO stM feftőftése atáo további 331 napig eférhető. Amíg a késztet fart. Információ: 123#, 1777 la Westei háfö&Sábóf díjmentesen hívtefój, 265-^210. wwwjvestei.hu looool wra ttoavtt ofotért #5 Készülék+kártya ■Kricsson Chatboard OOMINO csomag +Ericsson Chatboard Mi az a Chatboard? Wr Egy Ericsson csevegő - egy mobil stövcg-elő, elektronikus sióváltó, szélsebes SMS-szóró, virtuális betűvető - ahogy tetszik. Kapcsolja rá egy Ericsson mobilra, és nyomban ráérsz. Máris mehet a szöveg. Westel előfizetéssel, Ericsson mobillal' a Chatboard már bruttó 9 900 Ft-tól ", a DOMINO csomagban Ericsson készülékkel', kártyával, mobiljeggyel bruttó 29 900 Ft-tól kapható, amely összegből bruttó 9 000 ft lebeszélhető. Csak a Westelnél. Díjmentes házhozszállítás: 06-30/930-5855 üío*sr! Salgótarján, Salgótarján, PécsMs L Rákóczi y. 32-36. • 6 lemobii 96 Kit.-, Balassagyarmat, Kft Balassagyarmat, Ráké ,technikai $zafcüzleí Pásztó, ;a Kft. Salgótarján, a Magyar Olimpiai Csapat izatú Főtámogatója
