Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-17 / 114. szám

2000. MÁJUS 17., SZERDA HAZAI TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Országos kisebbségi lista Bizottsági vita a választások rendjéről Budapest - Országgyűlés Tegnap szinte valamennyi parlamenti bizottság ülése­zett, közülük több vidéken tanácskozott. Tart az or­szággyűlési biztosok éves beszámolójának vitája és több törvénymódosítás előkészítése. Önkéntes alapon is lehessen kér­ni az átvilágítást - az Országgyű­lés nemzetbiztonsági bizottságá­nak többsége tegnap elfogadta az erről szóló módosító indítványt, amelyet Mátrai Márta (Fidesz) és Csúcs László (FKGP) nyújtott be az átvilágításról szóló törvényja­vaslathoz. A javaslat alapján az ügyvédek, a jegyzők, a kötelező átvilágítás alá nem eső újságírók és az egyházi személyek kezde­ményezhetnék átvilágításukat. Az átvilágítási törvény módosítá­sát várhatóan június közepén fo­gadja el a parlament. A bizottság meghallgatta Dá­vid. Ibolya igazságügy-minisztert az engedélyhez kötött titkos in­formációk gyűjtéséről. Az elmúlt két évben egyetlen alkalommal sem utasított el kérelmet az igaz­ságügy-miniszter, és csak egyet­len rendkívüli esetben fordult elő, hogy utólag kérték a tárca beleegyezését a lehallgatásra. Jól haladnak a jövőre esedékes népszámlálás előkészületei - kö­zölte Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke az Országgyűlés gazdasági bi­zottsága előtt. Az áprilisban befe­jeződött általános mezőgazdasá­gi összeírásról elmondta, hogy a KSH 14 ezer kérdezőbiztosa két­millió háztartást keresett föl, a megkérdezettek több mint 95 százaléka válaszolt a kérdésekre. Az összeírás végleges adatait szeptemberben közlik. Az Országgyűlés választási re­formot előkészítő eseti bizottságá­nak ülésén a Fidesz olyan új, a ki­sebbségek teljes jogú képviseletét biztosító javaslatot terjesztett elő, amelyet az MSZP és az SZDSZ is tárgyalási alapnak tud tekinteni. A vezető kormánypárt előterjeszté­se szerint a kisebbségi önkor­mányzatok egyenként országos listát állíthatnának és a szavazók­nak választaniuk kellene, hogy egy párt területi listájára vagy a ki­sebbségi listára voksolnak. Ugyanakkor a Fidesz csak akkor tartja megvalósíthatónak ezt az indítványát, ha a pártok meg tud­nak állapodni az Országgyűlés lét­számának csökkentéséről. A kisebbségi jogok országgyű­lési biztosa az emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizottság­ban az úgynevezett lakhatási ügyeket nevezte a legsúlyosabb diszkriminációs jelenségnek. Egyes polgármesterek és képvise­lő-testületek ugyanis megpróbál­ják megakadályozni a romák be­költözését a településre, illetve kísérletet tesznek eltávolításukra. Jön az egyenlegértesítő Éves elszámolást küldenek a nyugdíj]ürülékről Budapest Ma még sok nyugdíj előtt ál­lónak személyesen kell iga­zolásokat gyűjtenie egykori munkáltatóitól, hogy ponto­san ki lehessen számolni a járadékát. Az ehhez szüksé­ges dokumentumokat ugyanis egyetlen nyilván­tartás sem összesíti. Menet közben gyakran kiderül, hogy az egykor patinás cégnek se híre, se hamva. A jogszabály ér­telmében ugyan a megszűnt vál­lalatok aktáit a jogutód tárolja, ám nem ritkán ez utóbbiból több tucatnyi akad. Ha kiderül, hogy egyik-másik munkáltató évszám­ra „elfelejtette” befizetni dolgo­zója után a nyugdíjjárulékot, az állampolgár már tehetetlen. A törvény ezért lehetővé teszi, hogy - az elkallódott dokumen­tumok helyett - két kolléga iga­zolhassa a régi munkaviszonyt. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megbízott főigazgatója szerint hamarosan fordul a kocka. Elő­ször jövőre és azután évente ugyanis mind a négymillió jelen­legi magyar munkavállaló egyen­legértesítőt kap majd a biztosító­tól. Ebből megtudhatja, befizet­ték-e bére után a járulékot. A tör­vényt megszegő cégek így idejé­ben tetten érhetők s felszólítha- tók a kötelezettség pótlására. Más kérdés az, hogy egy ilyen számonkérés után mi vár a dol­gozóra az adott munkahelyen. Annyi bizonyos - hangsúlyoz­za Mészáros József -, hogy a nyugdíjbiztosító szolgáltatásá­nak megkezdése után a mostani­nál jóval kevesebb kellemetlen meglepetés vár azokra, akik éves elszámolás alapján kérik majd nyugdíjuk megállapítását. A megbízott főigazgató lapunk érdeklődésére megerősítette: a jelenlegihez képest az igazi válto­zást nem utolsósorban az jelente­né, ha a nyugdíj-megállapításhoz szükséges APEH-, valamint egészségbiztosítási adatok egy­idejűleg náluk is rendelkezésre állnának. Ha az adatok együtt lennének, a mostam több hetet, sőt akár több hónapot igénylő nyomozás a töredékére csök­kenne. (CS. B. J.) Júniustól kormányzati változások Informatikai minisztériumra lenne szükség Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert május 31-ei hatállyal fel­mentette Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a keddi kabinetülés után be­jelentette, hogy az informatika felügyelete júniustól a Miniszterelnöki Hivatalba kerül. Budapest - MÉH- A kormányzati ciklus félideje alkalmas arra, hogy az ember rendezze tapasztalatait és a kö­vetkező időszakra, amennyiben úgy látja, a szükséges változtatásokat elvégezze - mondta a kormányfő a minisztériumok átalakításának egyik indokaként a kormányszóvivői tájékozta­tón. Második okként a kormányzati ciklus kez­dete óta megváltozott gazdasági helyzetet emlí­tette: indoklása szerint ahhoz, hogy Magyaror­szág megfeleljen az információs társadalom ki­hívásainak, az informatikai és hírközlési terü­letet le kell választani a KHVM-ről. Nem en­gedhető meg a mostani körülmények között az, hogy az informatikát, távközlést, hírköz­lést, és az ehhez kapcsolódó szabályozási kér­déseket ágazati irányítási kérdésnek tekintse a kabinet, azt összkormányzati ügyként kell ke zelni. Véleménye szerint valóban szükség len­ne a kérdés megfelelő szintű kezelésére egy önálló minisztériumot felállítani, ez azonban nem szerencsés a kormányzati ciklus közepén, így a terület a Miniszterelnöki Hivatal felügyele­te alá kerül. Miután Katona Kálmán nem értett egyet a döntéssel, és nem fogadta el a megcsonkított minisztérium vezető állását, illetve a kormány­biztosságot sem, a kormányfő felmentette tiszt­ségéből. Utóda Nógrádi László képviselő lesz, akit még ezen a héten meghallgat a parlament gazdasági bizottsága. A miniszterelnöknek a kormánybiztosi pozícióra is van kiszemelt em­bere, egyelőre azonban nem nevezte meg. Kato­na Kálmánnak is távozó miniszterhez méltó fel­adatot szán a kormányfő, azonban értesülése­ink szerint az érintett még nem döntött, hogy a közigazgatásban, vagy a versenyszférában tevé­kenykedik majd. A szociális szempontú fog­lalkoztatáspolitikát fel kell váltania a gazdasági növeke­dés által motivált foglalkozta­tási politikának - indokolta az SZCSM-nél történő változtatá­sokat a kormányfő. A gazda­ságfejlesztési támogatásokról, illetve a munkahelyteremtés­re szánt állami pénzekről a gazdasági tárca rendelkezik majd. Az Egészségügyi Mi­nisztériumban tervezett struk­turális változások nem érintik más tárcák hatáskörét, így azok végrehajtásáról Gógl Árpád miniszter dönt majd. Borókai Gábor szóvivő be­jelentette: a kabinet keddi ülé­sén döntés született a haderő- reformról is. Ennek értelmében 2010-ig 49 ezer fővel csökken a hadsereg létszáma, illetve a tel­jes vezérkar a Honvédelmi Minisztériumba in­tegrálódik. A miniszterek határoztak a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről is. Az új létesítmény a régi helyén áll majd, a beruházás pedig egy későbbi döntéstől függően 16 vagy 23 milliárd forintot tesz majd ki. _____________________istsi P olt két új helyettest választott Modernizálás várható az ügyészi szervezetben A legfőbb ügyész hivatalba lépett fotó: feb/körmendi imre Budapest A tegnap hivatalba lépett Polt Péter nem tervez tiszto­gatást, de rögtönzött sajtótá­jékoztatóján úgy fogalma­zott: a legfőbb ügyész két helyettesének távozásán túl más személyi változások is elképzelhetőek az ügyészi szervezeten belül. A még márciusban lemondott Györgyi Kálmán utóda, Polt Péter a Legfőbb Ügyészségen tegnap tartott vezetői értekezleten be­szélt terveiről, az ügyészséget érintő szervezeti változtatások­ról. Véleménye szerint elenged­hetetlen egy, a modern kor köve­telményeihez jobban alkalmaz­kodó ügyészi szervezet kialakítá­sa, valamint utalt az ügyészi tevé­kenységben bekövetkező hang­súlyváltásra is. Mint mondta, az európai uniós csatlakozás és a bűnözési módszerek átalakulása új kihívások elé állítják az ügyé­szi szervezetet. Polt Péter külön kiemelte az informatika jelentő­ségét, mint a bűnözés visszaszo­rításának egyik fontos eszközét. Miután az informatikának ki­emelt jelentősége lesz a követke­ző évtizedekben, az ügyészség számára biztosítani kell a megfe­lelő számítógépes hálózat kiépí­tését, és a már meglévő, igen ma­gas színvonalú programok jelen­leginél jobb kihasználtságát. A már korábban nyilvánosság­ra került személycserék tegnapra bizonyossá váltak. Ezek szerint a magánjogi és a közigazgatási szakterületet irányító Sátori Já­nos maga kérte felmentését, he­lyére Varga Zs. András, az Or­szággyűlési Biztosok Hivatalának vezetője kerül. A büntetőjogi szakterületet felügyelő Fábián Já­nos június 5-étől nyugdíjba vo­nul, de Polt Péter tájékoztatása szerint szakértelmére tanácsadó­ként a későbbiekben is számít. Fábiánt helyére Belovics Ervin legfőbb ügyészségi főosztályve­zetőt nevezik ki. A harmadik he­lyettes Kovács Tamás, aki egyben a katonai főügyész, változatlanul posztján marad. ________ hm. BEVONULÁS. T egnap és ma 6900 fiatalt várnak a szombat- helyi, a tapolcai, a kalocsai és a szabadszállási kiképző köz­pontba, illetve a budapesti őr­ezred laktanyájába. Eddig ös­szesen háromszázan jelentkez­tek a kilenc hónapos normál sorkatonai időnél fél évvel to­vább tartó polgári szolgálatra. ÚJ PÜSPÖKSÉG. A Magyar országi Evangélikus Egyház tör­vényhozó zsinata az eddigi déli és északi mellett létrehozta harmadik püspökségét, a Nyu­gati (Dunántúli) Egyházkerüle­tet, Győr székhellyel. A kerület egyházközségei Ittzés János kő­szegi lelkészt választották püs­pökké. A harmadik evangélikus püspökséghez Somogy, Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson- Sopron, Fejér és Komárom-Esz- tergom megye tartozik. A két eddigi püspökség közül a déli egyházkerület vezetője Harmati Béla püspök, az egyház elnöke, míg az északi élén Szebik Imre püspök áll. KÉTSZÁZEZER LÁTOGATÓ. Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap délelőtt a Parlament Kupolacsarnokában fogadta az Országház idei kétszázezredik látogatóját. Nagy Gyuláné nyugdíjas Nagykátáról érkezett látogatói csoporttal az Ország- gyűlés épületébe. ADOMÁNYOK. Eddig 130-140 millió forint érkezett arra a számlára, amelyre a katolikus templomokban április 30-án tartott országos gyűjtés felaján­lásait juttatják el az egyház he­lyi szervezetei. A gyűjtést a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar kez­deményezte az árvízkárosultak javára. A Magyarországi Katoli­kus Egyház tavaly két alkalom­mal hirdetett meg hasonló akci­ót, ezeken összességében több mint 206 millió forintot ajánlot­tak fel a hívek. AGRÁRDEMONSTRÁCIÓ. Várhatóan június elején tartják meg az áprilisra tervezett és az árvíz miatt későbbre halasztott agrárdemonstrációt. Az előké­szítő bizottság ülésén öt agrár- érdekképviseleti szervezet - a MOSZ, a MEDOSZ, a Magyar Parasztszövetség, a jánoshalmi METÉSZ és a dél-békési gazdák - megbízottjai vettek részt. Vég­legesen csütörtökön dől el a de­monstráció időpontja. FOGLALKOZTATÁS. Az idei foglalkoztatáspolitikai irányel­vek az Európai Unió tagorszá­gai gyakorlatának megfelelően, nemzeti foglalkoztatási akció­terv formájában készültek el - jelentette be Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára. A megoldandó feladatok között említette az élőmunkát terhelő adó- és bér- járulékok csökkentését. ______■ H AZATÉRT GYŰJTEMÉNYEK. Külföldről Magyarországnak visszaadott katonai anyagokból nyílt ki­állítás a Hadtörténeti Múzeumban. A legújabbak a kanadai Magyar Királyi Fegyveres Erők Múzeumától kerültek vissza, az ott élő magyarok közreműködésével. A kiállítási anyagban látható többek között Habsburg József főherceg egyenruhája, a Jász-Kun Huszárezred egy olyan zászlaja, amelyből csak négy darab készült, a második világháborúban viselt szőrmegalléros repülőtiszti bőr overall. A kiállítást a mú- zeum folyamatosan frissíteni kívánja.________________________________ fotó: feb/körmendi imre N em csak a pap tanul holtáig Készül a felnőttoktatási törvény, de pénz is kellene A mai világban egész életünkben tanulni kell - ezt hangsú­lyozzák egyre inkább az oktatási szakemberek. Ez az elvárás már Magyarországon is általános, a továbbképzésre vagy át­képzésre jelentkezők sokféle lehetőség közül válogathatnak, ám egyelőre hiányzik a törvény, ami egységesen szabályozná a felnőttképzést és a pénz, ami lendületet adna az oktatás ki- terjesztésének. A kérdéssel holnap foglalkozik az országgyű­lés oktatási bizottsága. Budapest Nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a magyar felnőtt lakosság egyre nagyobb része is: jelenleg mintegy 400 ezer nem iskolásko­rú embert oktatnak a legkülönbö­zőbb intézményekben. Sokan pe­dig éppen azért nem tudnak to­vábbképzésekre járni, mert nincs, aki kifizesse a költségeket. A ma még szinte átláthatatlan helyzeten a most készülő fel­nőttoktatási törvény elfogadása segíthetne, és a megnövelt álla­mi juttatás, ami eddig minden­hol jó befektetésnek bizonyult. A képzettebb dolgozó ugyanis nagyobb hasznot termel, mint a kisebb tudású. A közeljövőben kormány elé kerülő tervezet hárommilliárd fo­rinttal többet szándékozik juttat­ni azoknak az alacsony képzett­ségű alkalmazottaknak, akiknek plusz ismeretek megszerzésére van szükségük munkahelyük megtartásához. A vidéken lakók helyzete valamivel rosszabb ezen a területen, ezért az oktatási tárca azt szeretné, ha a már meglévő felnőttoktatással foglalkozó in­tézmények összefognának és re­gionális képzési centrumokat hoznának létre a megyékben. A felnőttek továbbképzését adókedvezményekkel is támogat­ni szeretnék, a nemzetközi ta­pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez az egyik leghatékonyabb ösztönző erő, amivel a dolgozók tanulási kedvét meg lehet erősíte­ni. Befektetésnek tekintenénk a tanulást, amit ugyanolyan elbírá­lásban lehetne részesíteni, mint bármilyen más gazdasági fejlő­dést elősegítő eszközvásárlást - mondta lapunknak Sum István, az Oktatási Minisztérium felnőtt- képzési főosztályának vezetője.- w-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents