Nógrád Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-17 / 114. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN 2000. MÁJUS 17., SZERDA TÜKRÉBEN A FALUKÉP CSILLAN. Üde színfoltja a településnek a falu közepén a tó, amely az önkormányzaté, kezelője pedig a helyi horgászegyesület, amely évi rendszerességgel rendez halfogóversenyeket az „öreg" pecások és kezdő horgászok, no és az érdeklődő figyelők kedvére. ___________________ ■ A szolgabíró mentéjét is megszerezték Az épület külseje amolyan szokványos, vélhetően régi parasztházat modernizáltak előző tulajdonosai. Kár, hogy megtették, mert akkor a helyi önkormányzat a helyi elődök életmódját, életformáját teljességében is őrizhetné. A ház belsejét viszont korhűen, eredeti tárgyakkal, használati eszközökkel rendezték be, különösen szembeötlő a palócságra jellemző kék-piros szőttesek és varrottasok sokasága, amelyekből már csak kevés maradtak meg a mának. Biblia és imádságos könyv, a múltban „tiszta szobaként” jelölt helységben, s ott a menyasszony-lány stafí- rungja is, a hófehérben vetett ágy. Látható itt a férfiember és az asszonynép viselete, a gyerekeké, de még egy-egy hivatalos emberé is, mint a barna bársony mente, amiről azt mondja Deme Jánosné, házgondnok, hogy a valami- kori szolgabírót melengette a hűvösebb napokon. ■ •w Az ezres lélekszámú település önkormányzata térségi feladatokat is ellát, közös fenntartású a körjegyzőség, az oktatási, az orvosi, védőnői ellátás, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, s az iskolabusz is, amely amolyan falugondnoki teendők ellátására is kihasználható. Az intézmények fenntartása, működtetése zavartalansága csak az önkormányzat előfinanszírozásával oldódik meg. Ezt viszont csak működési hitelekkel képes kiváltani a helyi önkormányzat, amelyek kamatterhei nem kis tételek, s amiből máris következtethető a költségvetési hiány - mondta Szántó József polgármester, a település gondjairól szót ejtve. Az ilyen nagyságrendű falvak önkormányzatához hasonlóan, Cserhátsurány önkormányzatára sem jellemző, hogy jól lenne „eleresztve”, hiszen az adóbevétel náluk sem jelentős. Egy két kft., mint amelyik gépi kiszolgálója a szántóföldi növénytermesztésnek, vagy a gyógynövény termeltető, a fafeldolgozó tevékenység, nem származik számottevő bevétel az önkormányzatnak (sem), lévén kisüzemekről szó. Ehhez adódik még a jelentősnek mondható munkanélküliség, éves átlagban 35-40 fő jövedelempótlós Műemlékek - szépek és drágák támogatásáról kell gondoskodniuk, akiknek egyharmadát tudják foglalkoztatni. Ezekkel együtt is kiépült az infrastruktúra, a szennyvízelvezetés várat még magára, amelyet kistérségi társulásban valósítanának meg. Cserhátsurányban kiderült, olykor a szép természeti környezet sem jelent előnyt, s hogy a letűnt korokból fennmaradó patinás épületek is gondot jelenthetnek. Márpedig egyikben sem, másikban sem szűkölködik a település, műemléki védettségű építményből is több található náluk. Itt van elsőül a Jánossy- kastély, bár azzal nincs gondja az önkormányzatnak. Még nyert is rajta, hogy magántulajdonba került pár esztendeje. Igaz nem pénzben mérhetőt - bár ki tudja, tán még azt is később -, hanem azt, hogy szépíti a faluképet, miután a kastély-tulajdonosok a belső után, a külső felújítást is megkezdték. Nagyobb a gond viszont a Simonyi-, a Sréter-„örökségekkel”, amely iskolásoknak, óvodásoknak ad otthont. Egyikben a fűtéskorszerűsítés jelenti a feladatot, bár ennek kivitelezése már nem jelent gondot, miután pályázaton nyertek a tizenötmilliós beruházáshoz. A műemléki védettségű óvodaépület külső homlokzata felújítása, csapadékvíz, szennyvízelvezetés megoldása viszont annál inkább, hiszen ennek költségvonzata is eléri a tízmilliót, s ehhez jön még a belső munkálatok költsége. S akkor még ott vannak a belvízelvezetés gondjai, amelyek szintén nem odázhatók, mert a Fekete-víz partjain még mindig húsz hektárt borít a víz. A belvízrendezésre -amelynek költségeit 6-8 millióra taksálják - pályázatot adtak be, az viszont még kérdés, nyemek-e, pedig nem kérdéses: nagyon elkelne a támogatás. Az önkormányzat - mondta a polgár- mester arra a kérdésre mit tenne a sok pénzzel, ami nincs - szépen felújíttatná az óvodát, a csatornázást követően rendbe tétetné az úthálózatot, felújíttatná a járdákat, még a romosodó templomot is, s rendezné a nemkívánatos vizek ügyét. Egy falu, egy nap, egy lap - Cserhátsurány Az oldalt írta: Jakubovics Katalin Fotók: Rigó Tibor Régen Surány volt a falu neve, s a Csór nemzetség birtokolta. Csór Tamás csókakői várnagy, királyi fő- ajtónálló, aki 1344-ben a falu templomát építtette, búcsúengedélyt is szerzett a pápától. A község 1429 és 1443 között Szanda várának birtoka volt. A török hódoltság idején, 1562-63-ban Rusztem budai pasa fősolymászának, Hantidnak Tehetséges iskolások Tízmilliókból menthető lenne a templom A pályakezdő éveit Cserhátsurányban kezdő Tessedik Sámuel emlékét máig őrzik a településen, s nem csak azzal, hogy iskolájuk, nevében is rá emlékeztet. A polihisztor szellemiségét is példázzák, amikor születése évfordulóján megrendezik az iskolanapok rendezvénysorozatát, mint idén is, május első hetében. Két napig tartó programjaiknak ilyenkor emléket állítanak az evangélikus lelkésznek, haladó szellemű pedagógusnak, tanügyi reformernek, aki az intézményben, ahol egykoron tanított, könyvtárat, tanműhelyt, tangazdaságot is alapított a felnövekvők érdekében. Születése 256. évfordulójáról is méltóképp megemlékezett az iskola 145 tanulója, pedagógusaikkal együtt, s ez az alkalom adott apropót arra is, hogy a környékbeli települések iskolásaival együtt adózzanak Tessedik emléke előtt. A gyerekek úgy tisztelegtek a sokoldalúan képzett nagy előd előtt, hogy számot adtak eddig szerzett tudásukról, műveltségükről, amelyeket különféle vetélkedőkön bizonyítottak. Öt iskola 36 diákja indult vers- és prózamondó vetélkedőn, amelyen kiválóan szerepeltek a helybeliek. Kosík Zsanett végzős tanuló korcsoportjában 2., Istvanovszki Dóm ötödikes 1., Lukács Rita pedig 3. lett. A 4. osztályosok közül Móricz Mónika 2., a másodikos Varga Júlia pedig szintén második helyezettje lett korcsoportjának. Szerveztek egy sor sportrendezvényt is, a Tessedik Kupáért folyt a harc a tollaslabda-, duat- lonversenyeken az iskolák között, amelyek legügyesebbjei a Tessedik diákjai voltak, így a vándorserleg méltó helyen maradt, immár másodízben. A gyerekek ügyességén túlmenően mindebben nagy szerepe volt az intézmény testnevelő tanárának, Sztancsik Józsefnek, meg vélhetően a pár éve felépült tornacsarnoknak, ahol nagyobb kedvvel sportolnak a gyerekek. Nem öröm, de tény, hogy miután szükségből leverték az evangélikus templom külső vakolatát, láthatóvá vált, falazata tégláit a Sréter uraságék kemencéjében égették. Mindegyik darabon ott az „S” betűjel. A templom, akárcsak a katolikus híveké, műemléki védettségű, s ismeretes, Tessedik Sámuel is falai között készült a lelkészi hivatásra, itt volt egykor káplán. hozzájárul némi összeggel ehhez, de emellett gyűjtenek a templom helyreállítása érdekében létrehozott alapítvány számlájára is. A XIV. században, gótikus stílusban épült katolikus templom barokk sisakja elkészült, aminek rézborítása az ácsszerkezettel együtt tizenkétmillió forintba került, az evangélikus templom rekonstrukciója viszont, pénz híján, még várat magára. Legsürgetőbb a mára már beszakad födém cseréje lenne, hogy a további belső károsodást megelőzzék. Az esőzések rombolása már eddig is nagy kárértékkel járt, kezdve , amikor évekkel ezelőtt még a keresztet is lesodorta a tetőről az elemi erejű széllel járó vihar. Az épület állagának persze az sem kedvezett, hogy idejét sem tudják, mikor volt renoválva. Az egyházközség tavaly pályázaton nyert egymillió forintja pusztán arra elég, hogy a legszükségesebb munkákra költsenek belőle. Mint Gulácsiné Fabula Hilda evangélikus lelkésztől megtudtuk, a teljes födémcsere, a harangtartó ács- szerkezetének újjáépítése is ennek többszörösébe kerül, évekkel ezelőtti árakon 12 millió körülire taksálták. A beázások elleni védekezés most a legsürgetőbb, hogy a belső tér értékes falfestményei ne sérüljenek tovább. S hogy mikor lehet kész az épület, nem tudható, hiszen mai árak ismeretében a korábbi 12 millió többszörösébe is belekerül a teljes külső-belső felújítás. A műemlékvédelem persze Szomorú látvány a lecsupaszított templom Tornacsarnokukra sokat költött öt éve az önkormányzat, de a gyerekek eredményessége azt bizonyítja: megérte a pénzét. hűbérbirtoka volt. A XIV. századi templomot az évszázadok folyamán többször bővítették: a nyolcszögletű torony a XVI. század elejéről származik, s a legenda szerint a hódoltság idején mohamedán imaházul szolgált. Cserhátsurány jelentős műemléke a Jánossy-kastély is, ami a XVII. századból származik. F. Z. Múltidéző
