Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-10 / 84. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEG Y E I KÖRKÉP 2000. ÁR1LIS 10., HÉTFŐ Kezet nyújtott egymásnak Salgótarján és Tatabánya Összefogással a bűnmegelőzés és a közbiztonság érdekében (Folytatás az 1. oldalról) A salgótarjániakat Végvári István ezredes, tatabányai rendőr- kapitány, illetve Sántik Lajos közbiztonsági tanácsnok és Papp Károly alpolgármester fogadta a városi polgármesteri hivatalban, ahol a vendégeket már várták a bűnmegelőzési és köz- biztonsági bizottság tagjai. A munkamegbeszélés bevezetéseként Papp Károly alpolgármester köszöntötte a vendégeket, majd bemutatta Tatabányát. Azt a várost, amelynek kialakulása, fénykora és további formálódása is nagyon hasonlatos Salgótarjánhoz. Dr. Bene Magdolna, az önkormányzat jegyzője szinte kedves rokonként szólt, hiszen - mint mondta - maga is nógrádi születésű és a származás szálai ide is kötik. A két bűnmegelőzési és köz- biztonsági bizottság együttes ülésén az elmúlt időszak munkájának, tapasztalatainak számbevételére került sor. Mindkét bizottság és munkacsoport vezetői ismertették városuk bűn- megelőzési és a közbiztonsági helyzetét, s beszámoltak róla, hogy milyen konkrét feladatokat hajtottak végre a gyermek- és ifjúságvédelem, a baleset-megelőzés, a polgárőrség területén, a közterület-felügyeletnél. Tatabánya bűnügyi helyzetéről és közbiztonsági állapotáról Végvári István rendőrkapitány számolt be részletesen. Mint mondta a két város közti lélek- szám- és területi eltérésnek megfelelően a bűnözésben is kimutathatók a számszerű eltérések, hiszen míg nálunk kétezer körüli az éves bűncselekmények száma, ez Tatabánya esetében megközelíti az ötezret. A város életének utóbbi húsz éve alatt csak két esetben fordult elő, hogy csökkent a bűncselekmények száma, viszont 1994-től a felderítési mutatójuk mindig megközelítette az ötven százalékot, tavaly viszont ez már több mint ötvenhárom százalékos volt. A kapitány azt sem titkolta, hogy a sikerek mellett nem tudtak előrelépni a betörések, a lakások és hétvégi házak feltörésének visszaszorításában. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a város videokamerás védelmi rendszerének megalkotásáról és folyamatos fejlesztéséről szóló információkat. A tatabányaiak ennek a rendszernek a létrehozásával nemcsak a megcélzott közterületeket tartják szem előtt, hanem lényegesen csökkentették az intézményi és lakásbetörők esélyeit is a bűncselekmény elkövetésére. A rendőrkapitány ismertetőjét követően a bizottság tagjai - részfeladatuknak megfelelően - foglalták össze a bűnmegelőzés és közbiztonság területén végzett éves munkájukat. A délutáni órákban a salgótarjániak találkoztak dr. Illés László dandártábornokkal, Ko- márom-Esztergom megye rendőr-főkapitányával és dr. Horvát Istvánnal, a Vértes Volán Rt. igazgatójával, a Tatabánya Közbiztonságáért Közalapítvány tagjával. A két megyei jogú város bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságának találkozóján sok hasznos tapasztalat cserélt gazdát (ezekre később visszatérünk) éppen ezért a résztvevők megerősítették, hogy a kapcsolatokat továbbra is fenntartják. P. A. Alkotmányosság tíz év tükrében A rendszerváltás óta eltelt tíz év. Ennek aktualitása kapcsán, múlt héten pénteken tartotta soron következő rendezvényét a Liberális Klub Salgótarjánban „Az alkotmány és az alkotmánybíróság tíz éve” címmel. A Klub vendége dr. Halmai Gábor alkotmányjogász volt, aki az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem győri kihelyezett karának tanára. Az est előadója az eltelt tíz év értékeléseként felsorolta mindazokat a ma már a demokrácia biztosítékaiként felfogható tényezőket, amelyek nagyban hozzájárultak a hazánkban oly régen óhajtott demokrácia alapjainak megteremtéséhez. Dr. Halmai Gábor véleménye szerint az ideális politikai berendezkedés alapja az erős és stabil kétpárti parlament kialakulása lenne, ám ennek megvalósítása amennyiben persze lehetséges, még várat magára. Magyarországon a rendszer- váltást illetve a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokat követően alakult ki tulajdonképpen a mai helyzet, vagyis: a többpárti parlament, a koalíciós kormányzás valamint a fékek és egyensúlyok rendszere, amelyek frissen visszakapott demokráciánk biztosítékai. Ilyen egyensúlyozó intézményként említi Halmai Gábor az Alkotmánybíróságot, az ombudsman intézményét, illetve a kétharmados törvények konszenzusra épülő rendszerét. Az 1980-as évek végén kialakult helyzet erős konszenzuskényszert szült, mely súlyként nehezedett a későbbi kormánypártra, a Magyar Demokrata Fórumra is, s melynek következményeként született meg a kormánypárt és az akkor legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetségének paktuma. A mindkét fél részéről puccsszerűen létrehozott megállapodás értelmében került sor a kétharmados törvények megváltoztatására, illetve a hagyományos helyett a konstruktív bizalmatlansági indítvány megalkotására. Az előbbi az ország stabil kormányzását, utóbbi pedig a kormányfő pozícióját erősítette meg. A politikai rendszerbe beépített egyensúlyozó tényezők közül az est vendége elsőként az Alkotmánybíróság szerepét értékelte, mely véleménye szerint, talán a legszélesebb hatáskörrel felruházott alkotmánybíróság a világon. Halmai pozitív módon értékelte a bíróság tízéves működését, hiszen az 1990 óta immáron teljesen kicserélődött alkotmányvédelmező intézmény régi, politizáló és aktivista képe mára konszolidálódott, mondhatni realistává vált. A változás mögött Halmai Gábor a bíróság megváltozott szerepfelfogását, illetve a körülmények megváltozását véli felfedezni. Az 1989-ben elfogadott alkotmány Halmai Gábor és sokunk véleménye szerint megfelelően alkalmazkodik a nemzetközi trendhez és az általa felállított berendezkedés megfelel a jogállamiság kritériumainak, ám mégis korrigálásra szorul némely esetben, s ezen ellentmondások kiküszöbölése az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A kérdésre, miszerint: Nem lenne e időszerű egy új alaptörvény létrehozása az 1989-ben sebtiben elfogadott alkotmány helyett? Halmai válasza az, hogy ez a régi és gyorsan összeállított, mind bal-, mind jobboldalról támadott alaptörvény még mindig jobb helyzetben tartja az országot , mintha nem lenne semmilyen alkotmánya. Európában szinte példátlan színezetű a hazánkban a rendszerváltást követően felállított ombudsma- nok intézménye, melyek feladata, hogy speciális szakértelemmel vizsgálják meg azt, hogy a közigazgatási eljárások során nem sérülnek e állampolgári jogok, törvények. Dr. Halmai szerint a hazánkban működő ombudsma- nok megfelelően látják el feladataikat, ám állásfoglalásaik sokszor éppen a parlament tagjainak ellenállásába ütköznek. A legutóbbi kormányváltást követően meginduló kormány- és személyeket is érintő kisgazdatámadások csupán azok munkáját nehezítik. A sokak felháborodását előidéző médiakuratóriumok ügyét természetesen az est vendége sem hagyhatta szó nélkül. Véleménye szerint az eset kapcsán az Országgyűlés egy olyan döntést hozott a közalapítvány alapítójaként, hogy a szintén általa, megválasztott legfőbb ügyész kénytelen döntése törvényességét megvizsgálni. A klub vendége szerint, a parlament nem vitatkozhatna a legfőbb ügyész véleményével, hiszen Györgyi Kálmán a törvényesség legfőbb őre, valamint a kuratórium legmagasabb szintű ellenőrzője. Összegzésül arra a kérdésre, hogy milyen irányba és hogyan kellene a magyar politikai rendszernek változnia, Halmai Gábor azt felelte, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzetet, azaz a rendszerváltást közvetlenül követő évek még elég zűrzavaros, de gyorsan stabilizálódó időszakát kellene újra teremteni, s ennek érdekében a politikai rendszer konzervatív irányba történő elmozdulását előidézni, amely lehetővé tenné az 1989-90-es berendezkedés megőrzését. Az ideális állapot megteremtéséhez viszont nélkülözhetetlennek tartja a demokrácia stabilitását biztosító mechanizmusok zavartalan működését, illetve a hazánkban az utóbbi években igencsak megrendült jogbiztonság helyreállítását. Gusztos István, az est házigazdája már a rendezvény elején elnézést kért vendégétől a kis számú hallgató megjelenése miatt, dr. Halmai Gábor azonban örömmel tett eleget a meghívásnak, s mint mondotta, szívesen tart előadást az adott témában, mivel az 1989-ben kivívott demokrácia örök téma és elválaszthatatlan a mai magyar társadalom egészétől. Változások közben és előtt a közlekedési felügyelet Fontos feladat az európai normák átvétele - Valkai György igazgató a jelenről és a jövőről Számos változásról beszélgettünk a napokban Valkai György igazgatóval, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet vezetőjével. Elmondta, hogy az idén sok olyan szervezeti és szakmai változás történt és történik működési területükön, amelyeket elsősorban az Európai Közösségbe történő felzárkózásunk követel meg. Mint mondta, az egységes közlekedési hatóságnak is be kell tartani az Eu-ban használatos szabványokat és előírásokat éppen ezért a hatóság valamennyi informatikai elemét, egész rendszerét ennek megfelelőn dolgozták át. Apad az Ipoly Nincs szükség kitelepítésre ípolytarnócon, mivel az Ipo- lyon péntek délre jelentősen apadt a vízszint - mondta el Bodrovics Árpád őrnagy, a Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság salgótarjáni polgári védelmi ki- rendeltség vezetője. Egyelőre maradt a másodfokú készültség az Ipoly Nógrád megyei szakaszán, bár pénteken a déli órákban mért értékek szerint folyamatos apadás kezdődött meg. A salgótarjáni polgári védelmi kirendeltség vezetője hozzátette: jelenleg az ipolytarnóci térségben a csütörtök esti 373 centiméterről péntek délelőtt 300 centiméterre csökkent a vízszint, majd 13 órakor 293 centiméternél állt a vízmérce. A folyamatos apadás szükségtelenné teszi a csütörtök délután kritikus helyzetbe került falu lakosságának esetleges kitelepítését. A készenlétet még nem oldották fel: folyamatos figyelő- szolgálatot működtetnek, bevonva a polgári erőket is. A polgári védelmi őrnagy elmondta: a falu lakói, a szakemberek irányításával három védelmi helyen, 900 homokzsákkal erősítették meg a töltéseket. Karancsalján, a Szondi utcában azonban veszélyhelyzet alakult ki - folytatta Bodrovics - mivel a falut határoló dombról több száz köbméter meny- nyiségű átvizesedett föld csúszott a 10. számú ház felé. Ha ismét esik az eső, akkor előfordulhat, hogy a domboldalról újabb földdarabok szakadhatnak le, s a lakókat, az életveszély megelőzése érdekében ki kell telepíteni. a- A rendszer egyik része, a mikrohullámú adatátvitel már tavaly kiépült - mondta. - az ezzel kapcsolatos szoftver- és hardverfejlesztéseket már megkaptuk. Az idén 150 millió forint kiemelt kormányzati beruházás van elkülönítve tárcaszinten ennek a feladatnak a végrehajtására. Az egységes közlekedési hatóságnak ki kell alakítani a számítógépes hálózat működtetési, üzemeltetési szabályzatát, amelynek meg kell felelni a szabványban rögzítetteknek. Szabályozni kell a benne lévő adatok mentési mechanizmusát, katasztrófaelhárítási tervet kell készíteni. Átállás: 2000. és EU Az új helyzetből adódóan áttekintik a szakmai kamaráknál működő számítógépes programot, hogy ez illeszkedik-e hozzájuk, kielégíti-e a 2000. év átállásával, illetve az ezt követő EU- csatlakozással kapcsolatos követelményeket. Ez után lesz döntés, hogy átvehetik-e ezt.- Annak idején a kamarák bizonyos állami feladatok végrehajtására készítettek programot. Mivel a kamarák ezen túl nem láthatnak el állami hatósági feladatot, a szoftverre sincs szükségük. Ez összefüggésben van a kötelező kamarai tagság eltörlésével is - mondta magyarázatul. A megyei közlekedési felügyeletnek a jövőben lesznek kiemelt központi feladatai. Már volt közös határellenőrzés, s várhatók kiemelt közúti ellenőrzési feladatok. A tengelysúlymérést például három megyével közösen koordinálják. Egyszerre három ellenőrző egységgel ellenőriznek bizonyos területeket, hogy senki ki ne bújhasson ez alól.- A kormány döntése alapján felülvizsgálták a közlekedési hatósági feladatokat - folytatta Valkai úr. - A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból valamennyi hatósági jogkör kikerült. A jogszabályalkotó és -végrehajtó tevékenységet szétválasztották. A közlekedési főfelügyeletnél is felülvizsgálták a hatásköröket. Az ügyek első fokon részben a megyei felügyeletekhez kerültek, illetve a közlekedési kormányzat létrehozta a 21. felügyeletet. Ez a központi közlekedési felügyelet nevet viseli, s valamennyi első fokú hatósági jogkör ide lett telepítve a főfelügyelettől. A központi közlekedési felügyelet elsősorban több megyét érintő, országos hálózatokat érintő kérdésekben jár el. Autópálya-építés, a nagy vasúti rekonstrukció, a tengerhajózás, folyamhajózási kérdések kerültek első fokon ide. Országos feladatok A gépjármű-közlekedés területén azok a feladatok, amelyek nem voltak telepíthetők a megyei hatóságokhoz - ezek elsősorban a nemzetközi közlekedéssel kapcsolatosak - azok kerültek a 21. felügyelethez.- A tengelysúlymérést is alapjaiban érinti az uniós szabályok átvétele ugyanis külföldön nem az utak védelme érdekében, hanem elsősorban a versenysemlegesség biztosítása miatt mérnek, hogy senki ne juthasson jogosulatlan előnyökhöz. Szigorodnak a mérési feltételek is, mert sok esetben jogos észrevétel éri a mérési technológiát. Mérőberendezéseink elöregedtek, nem tudják követni a jármű konstrukciókban bekövetkezett változásokat. Feltehető, hogy a közeljövőben teljes tengelysúly mérlegelő műszerpark csere várható. Ugyanakkor szeretnénk elérni, hogy az állami közútkezelő közhasznú társaságok az új elveknek megfelelően és kellő mennyiségben építsék meg a tengelysúly mérlegelő helyeket, süllyesztett kivitelben. A megyében két szabványos mérőhely van, az egyiket tavaly előtt adták át a mátranováki lecsatlakozásnál. A mérőhely kialakítása szabványos, de a ki- és be- kanyarodás a kialakított ívsugarak miatt nagyon nehézkes és balesetveszélyes. A másik a mátraszőlősi parkolóban van.. A felkészülés ideje Arra a kérdésre, hogy a felügyelet hogyan készült fel az európai uniós normák átvételére? - ezt válaszolta Valkai György:- Az időszakos műszaki vizsgával kapcsolatos műszereinket tavaly beszereztük. Azért, hogy a jogszabályi feltételeknek megfeleljünk, a másik, hogy nemcsak a nálunk lévő időszakos műszaki vizsgán kell ezekkel a rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezni, hanem ez év december 31-től a külső műszeres vizsgáló állomásokon is valamennyi ilyen műszerrel rendelkezni kell. Ilyen a fékhatásmérő, a lengéscsillapító-ellenőrző műszer, futóműmozgató berendezés és a károsanyag-kibocsátást ellenőrző műszer. Ennek a következő lépcsője most van folyamatban, hogy valamennyi műszeres mérést számítógépre kell vinni. Ugyanakkor technikailag fel kell készülni a menetíró készülékek - tachográfok - helyszíni kiértékelésére. A várható jogszabályváltozásnak az lesz az eredménye, hogy minden bizonnyal a közlekedési felügyelet is kap jogosítványt arra, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő, idegen felségjelű járműveket is megállíthassa. Ez vonatkozik a gépjárművezetők munka- és pihenőidejének ellenőrzésére. Veszélyes áruk esetében a veszélyes áruk okmányainak és az engedélyben foglaltak ellenőrzésére. Vizsgaközpont lesz A minőségbiztosítási rendszerről szólva Valkai György csak annyit árult el, hogy az ezzel kapcsolatos feladatot teljesítették.- Van egy dédelgetett álmunk - árulta el a beszélgetés végén az igazgató. - Egy európai színvonalú vizsgacentrumot akarunk létrehozni. Erre elkészültek a tanulmányok, kiviteli tervvel és építési engedéllyel rendelkezünk. A Karancs utcában vásároltunk három építési telket, amiket egyesítettünk, s oda kerülne ez az intézmény. Az idén 28 millió forint kiemelt kormányzati támogatást kaptunk. Ehhez kell a saját erőt biztosítanunk. Szeretnénk pályázatot beadni a területfejlesztési tanácshoz. Az idén közbeszerzési eljárás alapján választjuk ki a kivitelezőt. Jövő év tavaszán pedig szeretnénk a munkát befejezni. Bízom benne, hogy ha a munka elkezdődik, akkor jövőre is kapunk támogatást. Az egész beruházás mintegy 90 millió forint lenne.- Milyen a cég szakember- gárdája? - kérdeztem végül.- Jól állunk szakemberek tekintetében, bár a köztisztviselői karnál tapasztalható fizetés- elmaradás egyre élesebben vetődik fel még ebben a válság sújtotta övezetben is. Tavaly 12 százalék körül volt a fluktuáció, minden korábbi évet meghaladóan. Vezető pozíciókból távoztak a cégtől, hiszen nettóban kaptak kétszer annyit, amennyi itt bruttóban volt nekik. Nehéz követni a verseny- szférát. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ebben is érezteti a hatását, mert a köztisztviselői karnak a bérezését át kell alakítani és a juttatásait közelíteni kell jelentős mértékben a versenyszférához. PÁDÁR ANDRÁS Dr. Halmai Gábor
