Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-08-09 / 83. szám

I 2000. Április 8., szombat 8IHHI VILÁG TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Bővülő bajor kapcsolatok A BMW gyárat épít Magyarországon? Egyebek mellett a BMW új kisautójának esetleges magyarországi gyártásáról, gyógyturizmusunk német pénzből történő fejlesztéséről, illetve a bajor-magyar kap­csolatok sokoldalú bővítéséről tárgyalt háromnapos hivata­los látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök Münchenben. GÖNCZ ÁRPÁD tegnap egy­hetes látogatásra Japánba in­dult. A tervek szerint fogadja őt a császár is, aki díszvacsorát ad a magyar köztársasági elnök tiszteletére. HATÁROZATI JAVASLATOT fogadott el a tiszai szennyező­déssel kapcsolatban az Európa Tanács. Az indítvány a júniusi ülés elé kerülhet. A határozat tervezete kimondja, hogy alkal­mazni kell a szennyező fizet el­vét, és meg kell állapítani az összes érintett fél felelősségét. ÚJABB PROVOKÁCIÓ tör tént Kolozsvárott, ezúttal a ma­gyar főkonzulátus tábláját sza­kították le a bejáratról. A tette­sek a címeres feliratot nem lop­ták el, hanem felvitték az eme- | letre a konzulátusi iroda bejá­ratához. A hatóságok most ugyanúgy nem találják az elkö­vetőt, mint amikor a főkonzu­látus március 15-ei koszorúját lopták el órákkal a megemléke­zés után. MEGKEZDŐDÖTT Hágában a per a boszniai szerb parlament egykori elnöke ellen. Krajsnik, akit a hét elején nemzetközi körözés nyomán Páléban fog­tak el a NATO francia béke- fenntartói, a nemzetközi tör­vényszék bírái előtt tagadja az ellene fölhozott vádakat. Egye­bek között háborús bűnökért, emberiség elleni bűntettért, az etnikai tisztogatásban játszott szerepéért vonják felelősségre. MEGNYÍLT BECSBEN az Eu rópai Unió Rasszizmus és Ide- genellenesség-figyelő Központ­ja. Az új intézményt azért ala­pították, mert a földrészen erő­södik a fajgyűlölet, s az idegeii- ellenesség és a rasszizmus ve­szélyt jelent az egész' konti­nens számára. KÖVEKKEL dobálták meg a svéd békefenntartók támasz­pontját a koszovói Gracsa- nicában, amiért az egyik kato­na lábon lőtt egy szerbet. Az illető társaival meg akarta tá­madni a KFOR járőrcsapatát. A svéd békefenntartók először figyelmeztetésül a levegőbe lőttek, majd egyikük a lábra célozva ártalmatlanná tette azt a szerbet, aki baltával támadt rájuk. GAZDASÁGI újjászületést ígért parlamenti székfoglaló beszédében az új japán kor­mányfő. Móri Josiro szerint a hatalmas államadósság csök­kentéséről csak azután lehet szó, hogy növekedési pályára állították a gazdaságot. Orosz­országgal szemben változatlan politikát akar folytatni a kor­mányfő, és már a hónap végén Szentpétervárra utazik, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin el­nökkel. ■ München - tudósítónktól A kormányfő - akit feleségén kí­vül Matolcsy György gazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke és Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitká­ra, valamint számos üzletember is elkísért - Edmund Stoiber bajor kormányfő meghívásának tett eleget. Orbán Viktor a müncheni kirá­lyi palotában még csütörtökön ta­lálkozott a bajor gazdasági elit mintegy kétszáz vezető képvise­lőjével. A rendezvényt az az ala­pítvány készítette elő, amelynek elnöke egyben a BMW elnökségi tagja is. Igaz, a hatalmas autógyár lehetséges magyarországi beru­házásáról csak később esett szó. Előadásában a miniszterelnök főként a magyar gazdaság rend­szerváltás óta tapasztalt dinami­kus fejlődéséről számolt be. „A posztkommunista időszakot le­zártuk, ezért az országot a tárgya­lások során inkább a beolvadó jelző illeti meg” - hangsúlyozta. Orbán szerint nyugati típusú gaz­daságunk számára Bajorország szolgáltatta a legfőbb példát, ugyanis itt produkálták a legma­gasabb gazdasági növekedést, itt a legalacsonyabb a munkanélkü­liség és a legkisebb fokú a bűnö­zés. A miniszterelnök kitért a ma­gyar politikai berendezkedésre, illetve az EU-csatlakozásunkkal járó üzleti-kereskedelmi szerep- váltásunkra is, majd a Széchenyi- terv néhány részletébe avatta be a hallgatóságot. A látogatás első napja a BMW elnökségi tagjának meghívására szűk körű vacsorával zárult. Itt már szó esett néhány konkrét ba­jor üzleti tervről is. Például arról, hogy jó esély van a BMW R-30-as típusú új kisautójának magyaror­szági gyártására. Igaz, két éven belül dől el, hogy végül is ha­zánkban létesül-e a több száz millió márkára rugó beruházás, de a FEB információi szerint mi vagyunk a legesélyesebbek. A bajor autógyár állítólag már szemrevételezte Tatabánya, Ajka és Oroszlány környékét, ám a kormányfő és üzleti kísérete most Szolnokot és Kecskemétet is le­hetséges helyszínként javasolta. A beruházáshoz a magyar kor­mány nagyarányú infrastrukturá­lis fejlesztéssel és adókedvezmé­nyekkel járulna hozzá. A bajor üzletemberek kisebb repülőtereink korszerűsítésében, újabb beszállítói programok indí­tásában és a gyógyturizmus élén­kítésében is fantáziát látnak. Fel­vetődött fiatal számítástechnikai szakemberek bajorországi to­vábbképzésének ötlete is. Pénteken Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel folyta­tott szűk körű megbeszélést a magyar kormányfő. Szó esett nemcsak a kétoldalú kapcsola­tok eddigi alakulásáról, hanem konkrét tervekről is, például egy német nyelvű egyetem léte­sítéséről. Orbán Viktor - szavai szerint „a bajorországi bátorí­tásért és segítségért” - a Ma­gyar Köztársaság Érdemrendje Középkereszt a Csillaggal ki­tüntetést nyújtotta át vendég­látójának. TAKÁCS MARIANN Kerekasztal Koszovóról Együttgondolkodás a konfliktus megoldásáról Egy amerikai alapítvány szervezésében kétnapos kerekasztal-értekezlet kezdődött tegnap Budapesten. „Az albánok és szom­szédaik” elnevezésű konferencián részt vesz albán részről Ibrahim Rugóvá és Hasim Taqi, a koszovói szerbek képviseletében pe­dig Momcilo Trajkovics. Momcilo Trajkovicshoz hasonlóan a tanács­kozás többi szerb résztvevője is elutasítja a füg­getlen Koszovó gondolatát, az albánok viszont megosztottak a kérdésben. A konferencián Ibra­him Rugóvá volt az egyetlen, aki továbbra is sík­ra szállt az albánok lakta jugoszláviai tartomány függetlensége mellett, mert szerinte ezáltal vál­Budapest Kis-Jugoszlávia történelmében ez az első olyan alkalom, amikor szerbek és albánok nem erőszak alkalmazásával, hanem politikai érvekkel igyekeznek egymást meggyőzni. Vitaindítójában Simicskó István, a honvédelmi bizott­ság alelnöke hangsúlyozta: a koszovói válság megoldása központi kérdés a térség szempontjából. Lényeges, hogy együtt gondolkodjanak a térség politi­kusai. Hogy leüljenek a tárgyalóasz­talhoz és megpróbálják a múlt öröksé­gét félretéve, a jövőre koncentrálva lét­rehozni a sokkal békésebb állapotokat - fejtegette a magyar politikus. A koszovói Szerb Nemzeti Tanács el­nöke szerint „a független Koszovó meg­teremtésére vonatkozó törekvés háborús cél.” Momcilo Trajkovics hangsúlyozta: multietnikus Koszovó egyébként nem létezik, mert minimális­ra csökkent a szerbek jelenléte a koszovói váro­sokban. A legidegesebb a független Koszovó gondolatától Vladam Blaíics, a szerbiai Szövet­ség a Változásokért koalíció koordinátora volt, aki feltette a kérdést: vajon Koszovó esetleges függetlenedése Nagy-Albánia megteremtését vagy egy második Albánia létrejöttét jelentené-e? Ibrahim Rugóvá (balra) független Koszovót szeretne FOTÓ: FEB/REUTERS na megteremthetővé a délkelet-európai térség stabilitása. Visszafogottabb hangot ütött meg a másik koszovói albán vezető, Hasim Taqi, aki elvben támogatott mindenféle multietnikus kez­deményezést. Pascal Milo albán külügyminisz­ter pedig azt indítványozta, hogy a térséget von­ják be a stabilitási paktumba, mert szavai sze­rint „ez az a vonat, amelyre mindenkinek fel kell szállnia”. Botrány az ET-ben Tárgyalni kell, nem verekedni Strasbourg Lezárult Strasbourgban a csütörtöki verekedés vizsgálata: a csecsen elnök megbízottját végleg kitiltot­ták az Európa Tanács épüle­téből. Az orosz hivatalos küldött, és a csecsen meghívott tettlegességig fajuló vitába keveredett az ET épületében. A két férfit lefogtak a teremőrök, miközben ők egy­mást gyalázták orosz nyelven. A csecsen olyasmit is kiabált, hogy „kinyírjuk, lelőjük az egész csa­ládodat”. Mindez az Oroszor­szág elleni szankciókról szóló vita szünetében zajlott. Az Európa Tanács illetékesei vizsgálatot rendeltek el, amely megállapította: a dulakodást a dagesztáni orosz delegáció tagja provokálta ki, ő ütött előbb. Az orosz forgatócsoport világszerte közzétett felvételein ugyan csu­pán az látható, hogy a csecsen férfi verekszik, a teljes, vágatlan felvételt az orosz tévétársaság nem volt hajlandó átadni az Eu­rópa Tanácsnak. A strasbourgi intézmény végül mégsem a fo­lyosói dulakodás miatt zárta ki a csecsen emigrációt képviselő férfit, hanem mert előzőleg a karzatról bekiabált az ülés­terembe. Moszkva természetesen első­sorban azt a hírt kommentálta, hogy az Európa Tanács felfüg­gesztette az orosz delegáció sza­vazati jogát a csecsenföldi konf­liktus miatt. Igor Ivanov külügy­miniszter visszafogottan reagált, utalva arra, hogy Moszkva a pár­beszédet tartja kívánatosnak, és csupán értetlenségének és mély sajnálatának adott hangot a köz­gyűlés határozata kapcsán. „A képviselők azokra hallgattak, akik máig nem tudtak megsza­badulni a hidegháború közhe­lyeitől. A döntések terheljék az ő lelkiismeretüket” - mondta Ivanov, mielőtt megkezdte volna megbeszéléseit az Európai Unió Moszkvában vendégeskedő kép­viselőivel. „Mindez megnehezíti a párbeszédet, hiszen jelzi, hogy a strasbourgi képviselők válto­zatlanul azokra az információk­ra alapozzák döntéseiket, ame­lyek a csecsen terroristáktól és támogatóiktól származnak” - fejtette ki az orosz diplomácia vezetője. Az orosz külügyminisztérium hivatalos nyilatkozat kiadását is tervezi az ügyben. Jól értesült források szerint Moszkva gon­dosan kíván mérlegelni, hogy változatlanul megmaradjon a párbeszéd lehetősége, továbbá sincs meggyőződve róla, hogy a parlamenti közgyűlés határoza­ta teljes mértékben tükrözné a nyugati kormányok álláspontját. Szerintük a szavazás során ta­pasztalt csekély többség is erre utal. Elhúzódhat a folyamat Uniós csatlakozás: lehetne gyorsabb az ütem Brüsszel Most először tapasztalhat­ják meg a gyakorlatban az Európai Unió bővítésének új, kiterjesztett stratégiáját azok a jelölt államok, köz­tük Magyarország, amelyek már két éve tárgyalnak a csatlakozásról. Prodi brüsszeli bizottsági elnök szerint a tárgyalások aligha foly­hatnának sebesebben, Magyaror­szág viszont érthetően gyorsíta­ná a tempót. Juhász Endre csatla­kozási nagykövet nem vitatja: van előrehaladás, de az ered­mény mérsékelt. „Ha a fejezete­ket konkrétan vesszük sorra, ak­kor be kell látni, csupán egyet si­került lezárnunk, ez a kül- és biz­tonságpolitika. Más fejezetek tárgyalásában jelentős előrehaladás történt, ilyen az áruk szabad mozgása, a vállalati jog, még talán a szociá­lis politika is. Ugyanakkor az Eu­rópai Uniónak - például a regio­nális politika fejezetben - már elő kellett volna terjesztenie ér­demi álláspontját, hogy legyen miről beszélni.” A magyar nagy­követ emiatt újságírók előtt csa­lódásának adott hangot. Kétség­telen ugyanakkor - fűzte hozzá -, hogy az elmaradott régiók tá­mogatása összefügg az Unió pénzügyeivel is. A nettó befizető országok el kívánják kerülni, hogy többet kelljen befizetniük, a nettó ha­szonélvező országok viszont fönn akarják tartani kedvezmé­nyeiket. Juhász Endre szerint az új bővülési stratégia - az tudniil­lik, hogy 12 országgal egyszerre tárgyalnak, egyrészt fizikailag jelent nagyobb terhet a tárgyaló- delegációk számára, másrészt egyes kérdéseket így 12 orszá­got átfogóan kell vizsgálni - a lassulás kockázatával jár. A fo­lyamat elhúzódásának veszélye fönnáll, ami ellen tudatosan kell harcolni. Ha a felek - Magyarország, az európai intézmények és a tagál­lamok is - a gyorsítás hívei, a tárgyalások nem fognak megre­kedni - hangsúlyozta Juhász Endre. Űrbiznisz a Mirrel Béke poraira - hangzott el tavaly a döntés a Mir („Béke”) űr­állomás további sorsa kapcsán. Az elavult, szerkezetet jobb sorsára hagyni - mondták. Hadd merüljön bele a Föld légkö­rébe, égjen el és váljék semmivé. Kozmosz Sok orosz számára a 14 éve körü­löttünk keringő űrállomás jelkép: emlékeztet az egykori nagy nem­zetközi tekintélyre, amely az űr­hajózásban élenjáró hatalmas Szovjetuniót megillette. A fényes napoknak vége, ám az orosz kor­mány csak nagy nehezen volt hajlandó elfogadni a műszakiak tanácsát: a megbízhatatlanná vált űrállomást jobb sorsára hagyni. Mindez némi amerikai nyo­mással is párosult, hiszen az Egye­sült Államok meggyőződése sze­rint a Mirre elvesztegetett milliók, az anyagi és szellemi ráfordítások a tervezett nemzetközi új űrállo­más megvalósítását hátráltatják. A nemzetközi kooperációban - amelyben 15 ország vesz részt - 60 milliárd dolláros összköltség­gel épülő első nemzetközi űrállo­más előkészületeiben már így is mintegy kétéves a lemaradás. Nagy megkönnyebbülés volt tehát az oroszok számára, amikor amerikai magánbefektetők, a sze­rényen csak „telekommunikációs mágnásnak” nevezett Walt Anderson vezetésével 20 millió dollárt teremtettek elő, hogy újabb űrutazások induljanak a Mirre. Az orosz-amerikai vállal­kozás MirCorp néven kezdte meg működését, és első gyümölcsét máris meghozta: most két orosz űrhajós, Szergej Zaljotyin és Alekszandr Kaleri próbál életet le­helni az kiöregedett szerkezetbe. Nagy kérdés, hogy mit hoz a jö­vő. Az oroszok most az amerikai befektetők kapcsolataiban, pén­zében és képzelőerejében bíz­nak. Tervek szerint újabb külföl­di beruházókat is tárt karokkal várnak, s az elsődleges szem­pont: az üzleti sikeresség. A Los Angeles Times szerint az üzleti elképzelésekben szerepelnek a csúcsiparágak által finanszírozott tudományos kísérletek csakúgy, mint a hirdetőipar, amely az űr­ből sugárzott reklámokkal kíván új területeket meghódítani. De már a kalandvágyó szupergaz­dagok számára létesítendő űr- szálloda projektje is felmerült. Ezáltal történelmi eseményt üdvözölhetünk: magántársasá­gok, cégek először folytathatnak űrbéli tevékenységet, feltéve ha ehhez elegendő pénzzel rendel­keznek. FEB Hajótörött kubai kisfiú Juan Gonzalez a biztonságiak gyűrűiében FOTÓ FEB/REUTERS USA Egyre bonyolultabbá válik Elian Gonzalez, a hajótörött kubai kisfiú körüli huzavona. Nemrég édesapja az Egyesült Államokba érkezett, hogy magával vigye Kubába, ám szerda este kudarcba fulladtak a tár­gyalások az amerikai kormány és a fiút jelenleg nevelő floridai Gon- zalez-rokonok között. Az igazságügy-minisztérium ál­láspontja az, hogy a felügyelet mos­tantól az édesapát, Juan Miquel Gonzalezt illeti meg. A rokonok vi­szont pszichológusi szakvélemény­re hivatkozva azt állítják, hogy Elian fél az apjától, és súlyos lelki törés ér­né, ha édesanyja elvesztése után új családjától is elszakítanák. Ezért nem hajlandók kiadni a gyermeket mindaddig, amíg ígéretet nem kap­nak arra, hogy Elian nem hagyja el az országot, csak ha elhelyezéséről már döntött a bíróság. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents