Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-06 / 81. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK (2000. április 5.) Borsodchem 10070R 8 Fotex 351 Ft 8 Matáv 2 215 Ft 8 Mól 5100 Ft 8 OTP 14 440 Ft 8 Rába 2 640 Ft 8 Richter 17 000 Ft 8 Zalakerámia 2 800 Ft 8 BUX: 9573,78-3,2% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX III. 30-IV. 5­TÖZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 96-97 Gyengülő Tartott FOB francia kikötó Kukorica 98-104 Ingadozó Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.árpa 102-103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Emelkedő Napraforgó 430 tmeiKeao Ex tank európai kikötó Szójadara 203 Tartott Tartott AZ MNB HIVATALOS DE­VIZAARFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 428,28 Cseh korona 7.13 Euró 258,70 Német márka 132.27 Osztrák schilling 18,80 Lenavel zlotv 64.10 Svájci frank 164,20 Szlovák korona 6.20 USA-dollár 268.58 ______________________ Mélyrepülésben az agrárium A kisüzem vagy a nagyüzem a hatékonyabb? Téves az a megállapítás, amely szerint a me­zőgazdaságban a kisgazdaságok ma hatéko­nyabban működnek, jövedelmezőbben gaz­dálkodnak, mint a társas vállalkozások. Nem véletlenül támogatja az állam a kis- és köze­pes vállalkozásokat, hiszen csak így tudnak talpon maradni - reagált Verseny a támoga­tásért címmel korábban megjelent cikkünk­re Máhr András. Budapest A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének gazdaságpolitikai titkára cáfolta, hogy az egyéni gazdaságokban a termékek önkölt­sége alacsonyabb lenne, mint a társas vállalkozá­soknál. A továbbiakban kifejtette: a költségek egy része - műtrágya, növényvédő­szer gázolaj-felhasználás, stb. - a nagyüzemben, kisüzemben egy­aránt megtalálható, másik része viszont, mint például a földbérlet, a munkabér és annak közterhei, az szja és az egyéb adók csak a nagyüzemeket érintik. Ezek fi­gyelmen kívül hagyásával össze­hasonlítani a két szektor önkölt­ségét, jövedelmezőségét torz eredményhez vezet. Laczó Ferenc agrárközgazdász a következtetéseit az Agrárgazda­sági Kutató és Informatikai Intézet tanulmányából átvett táblázat adataira alapozta; ez a tanulmány viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a kis- és nagyüzemi adatok tartalma eltérő. A nagyüzemi költ­ségek között ugyanis szá­mos olyan tétel található, amelyeket a kisüzemek vagy nem mutatnak ki, vagy a tb és adókedvezmé­nyek okán nem terhelik őket. A szakember úgy vé­li, hogy mindenfajta elemzésnél - ha mások kuta­tási eredményeire támaszkodva vonják le a követ­keztetéseket - tekintetbe kell venni a fontosabb adatok tartalmára vonatkozó megállapításokat is. A szakember szerint a banki adósságok, hiteltar­tozások is másként festenek a valóságban. A nagy­üzemeken keresztül történik az általuk integrált egyéni gazdák, kisüzemek finanszírozása. Azaz: a nagyüzem veszi fel a kedvezményes hitelt, (ez a kisgazdaságoknál később árbevételként realizáló­dik), de továbbadja a kistermelőnek, így juttatva őket forráshoz. Ezt az adósságot nem lehet a nagy­üzemével összemosni, és azt a téves következtetést levonni, hogy a kicsiknek nincs, vagy csak ala­csony a hitelállománya. Mindez persze nem vál­toztat azon a tényen, hogy a kisüzemek jelentős része - fedezethiány, alacsony árbevétel, stb. kö­vetkeztében - önállóan nem juthat hitelekhez. Az sem helytálló - mutatott rá Máhr -, hogy idén növekedett a nagyüzemek támogatása, az ál­taluk igényelhető állami támogatások összege. Hi­vatalosan ugyanis nem ezt hirdeti az agrárkor­mányzat, és a 2000. évi agrártámogatási rendszer sem ezt tükrözi. Másfelől az FVM azzal érvelt ami­kor átcsoportosította az idei támogatási rendszert, és a 300 hektárnál kisebb földterületen gazdálko­dókat jövedelemkiegészítő, úgynevezett földalapú támogatásban részesítette, hogy versenyképesség, hatékonyság, tőkeráfordítás tekintetében sokkal rosszabb helyzetben vannak a nagyüzemeknél. Ha az agrárközgazdász állításai megfelelnének a valóságnak, s a kisgazdaságok hatékonyabbak és jövedelmezőbbek, akkor a földművelésügyi kor­mányzat nincs képben, rossz az információáram­lás - mutatott rá a titkár. Egyébként valóban a kor­mánytól várják az ágazat eladósodottságának ren­dezését. Képtelen helyzetnek tartja ugyanis, hogy miközben a gazdaság egésze növekszik, az agrárium szektorsemlegesen - kis- és nagyüzem egyaránt - zuhanórepülésben van. _____ ÚJVÁRI GIZELLA A JÖVEDELMEZŐSÉG MEGOSZLÁSA BIRTOKKATEGÓRIÁNKÉNT SZÁZALÉKBAN Nyereséges Veszteséges Nullszaldós Egyéni birtokkategóriák ha 1 alatt 43­57 1-10 28 10 62 11-20 34 17 49 21-50 45 27 28 51-100 36 9 55 100 felett 60 28 12 Összesen 38 17 45 Társas birtokkategória ha 500 alatt 52 30 18 501-1000 100­­1001-2000 73 18 9 2001-5000 50 38 12 5000 felett 100­­Összesen 66 23 11 Tudásalapú gazdaság Budapest Csökkenő kutatási és fej­lesztési ráfordítások, csök­kenő kutatói állomány, ke­vés kutatás-fejlesztési (K+F) beruházás jellemezte Ma­gyarországon a ’90-es éve­ket. Ezért a Széchenyi-terv- ben kiemelt szerepet kap a kutatási, fejlesztési és inno­vációs program. Nemzetközi összehasonlítást alapul véve hazánkban 1999-ben tízezer lakosra mindössze tíz ku­tató jutott, miközben például Franciaországban 33, Szlovéniában 25, Íror­szágban 23. Az innováció jelentős mértékben visszaesett, és csökkenő tendencia jellemzi a kuta­tás-fejlesztési beruházá­sokat is. Míg korábban a hazai K+F tevékenység közvetlenül csak néhány ágazathoz kapcsolódott napjainkban már az infor­matika került előtérbe. Magyarországon eddig döntő­en a külföldi működőtőke­befektetések, valamint az általuk támasztott kereslet serkentette az innovációs folyamatok megerő­södését, illetve a hazai kutatás- fejlesztési tevékenységet. A ki­lencvenes évek végére nyilvánva­lóvá vált az is, hogy a jelenlegi nemzeti innovációs rendszer ele­mei - egyetemek, kutatóintézetek - önmagukban nem képesek ga­rantálni az innovációs folyama­tok sikerét. Alapvető jelentőségű tehát az általános csökkenési trend megfordítása, mert az ala­csony hatékonyság veszélybe so­dorhatja a magyar gazdaságban a pozitív folyamatokat - fogalmaz a Széchenyi-terv. Alapvető jelentő­ségű azért is, mert az információs társadalom névvel jelölt gazdasá­gi és társadalmi átalakulása a 21. században döntően befolyásolja a nemzetgazdaságok versenyké­pességét. A program legfontosabb célki­tűzése a tudomány, valamint az üzleti szféra közötti információ- csere, a tudásátadás és a koope­ráció erősítése. A világgazdaság globalizálódása ugyanis a 21. században gyökeresen felértéke­li a tudásalapú gazdaság ver­senyelőnyeit. Amíg korábban a nyersanyaglelőhelyek, a rendel­kezésre álló munkaerő, később pedig a tőke volt a meghatározó gazdasági tényező, addig napja­inkban egyre inkább a szellemi tőke és a tudás kerül az előtérbe. A tudásalapú gazda­ságban a versenyké­pesség egyik záloga a felsőoktatás és a vállalkozások közöt­ti tudásátadás. Ezt segítik elő a közös kutatási központok, amelyek lehetővé te­szik, hogy a korsze­rű technológiák ha­zai fejlesztése és be­vezetése a felsőoktatási intézmé­nyek, nonprofit kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésé­ben valósuljon meg. Az ország és a régiók szellemi bázisainak a nö­velése érdekében szükséges a fel­sőoktatás innovációs képességé­nek támogatása, valamint a tu­dásvezérelt gazdaság alapjainak megteremtését szolgáló regioná­lis innovációs fejlesztési intéz­ményhálózat kialakítása. Az eredményes innovációs tevé­kenységet és a nemzetközi együttműködésbe történő bekap­csolódást csakis a korszerű K+F infrastruktúra alapozhatja meg. Elengedhetetlenül szükséges te­hát a kutatóintézetek laboratóriu­mainak, műszerezettségének, in­formatikai rendszereinek folya­matos fejlesztése is. A programra a Széchenyi-terv 2001-2002-re 45 milliárd forintot irányoz elő. _______________________________________(STS) J obb évet remél a szandai szövetkezet A nógrádi mezőgazdaság válsága nem kerülte el a szandai termelőszövetkeze­tet sem. Eladósodott és föl­bomlása után még a gépe­ket is elárverezték. Máig azt suttogják, hogy valóságos árverési maffiózók kezébe kerültek a szétesett téesz ja­vai, amelyekből azért ma­radt helyben is egynéhány. Akkor, két éve ezekre az eszközökre alapozva ala­kult meg a ma is gazdálko­dó Szandabérc Kft., amely a helyi földtulajdonosoktól bérelt 300 hektár szántón gazdálkodik. A valaha sok íróasztalnak helyt adó téesziroda tevékeny­ségét most két ember látja el. A Szandabérc Kft. vezetője, Tótpál Árpád legutóbb a föl­bomlott téesz elnöke is volt, előtte a gépüzem vezetője volt. A vezetői feladatok egy részét Nagy József növénytermesztő végzi, akivel lényegében közö­sen látják el, mindenesként a gazdálkodás dolgait. Az átlagban 16 aranykoro­nás földjeiken az elmúlt évben a termesztés minden területén veszteségeik keletkeztek. Sze­rencsére elkerülték az eladó­sodást, mert a korábbi év ered­ménye fedezte a hiányt, de mára nem sok maradt a pénz­tárban. A fiatal, energikus kft.- elnök, a Szandán élő Tótpál Árpád tájékoztatójában fölpa­naszolta, hogy nagyon beszű­kültek a mezőgazdasági gaz­dálkodás lehetőségei, bizony­talanok a piaci viszonyok. Bú­zájuk 120 hektáron már túlél­ve a telet, szépen fejlődik és előleget is adott rá a Hydro Hungária Kft. Ez a termeltető cég sem ke­rülte el azonban a tulajdonos- váltást és a termelők még nem tudják, hogy az új osztrák tu­laj köt-e szerződést a tavaszi­akra. Mert a szandaiak még 80 hektáron tavaszi árpát vetnek és 120 hektár napraforgó veté­sét is tervezik. A növényter­mesztésen kívül Pallagpusztán két éve működtetnek egy törzslúdágazatot. Az 5000 lúd a kft. számára jelentős árbevé­telt jelent. Ha a piaci viszo­nyok tisztázódnak, ebben az évben 50 millió forintot hoz­hatnak a libák a szövetkezet kasszájába. A kedvezőtlen téli időjárás miatt maradtak szántatlan te­rületeik és a nedvességgel telí­tett talajon a mélyebb része­ken víz áll. A szandaiak szá­mára is késik a tavasz, mint ahogy késett az agrártámoga­tások rendszerének az eldön­tése is. A támogatások szá­mukra is nyújtanak lehetősé­geket. Tervezik a géppark bő­vítését, felújítását és remélik, hogy nem járnak úgy, mint ta­valy, amikor menet közben ki­ürült a keret. Igénybe veszik a szántóföldi növénytermesztés­re felhasználható támogatást, amely 3000 forintot jelent hek­táronként. Ezt nem tartják soknak, de azt mondják, ez is valami. A növények számára egyelőre elegendő víz van a ta­lajban úgy, hogy a terméskilá­tások kedvezőek, de a piaci vi­szonyokon múlik, hogy mi­lyen éve lesz a Szandabérc Kft.-nek. SZABÓ ENDRE Állatpusztulás Mongóliában Ausztria sürgeti az EU-bővítést Magyarország elsőként csatlakozhatna, hiszen már teljesített... Thomas Prinzhern, az osztrák parlament elnökének első helyettese pártjával, az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) el­lentétben szót emelt az EU keleti bővítésének felgyorsításá­ért és különösen Magyarország csatlakozásának osztrák tá­mogatásáért. A magyarországi érdekeltsé­gekkel is rendelkező papíripari mágnást korábban is a bővítés híveként ismerték, mielőtt Jörg Haider az október 3-i vá­lasztások előtt a párt listaveze­tő jelöltjévé tette meg. Most újra hangsúlyozta: számára nem lehet elég gyors a bővítés folyamata. „Ki kell jönnünk az állandó defenzívá­ból. Akarjuk a bővítést. Sze­rintem nem megy elég gyor­san. Magyarország elsőként csatlakozhatna, hiszen már teljesített minden kritériumot” - mondta egy interjúban. Úgy vélekedett, hogy differenciálni kell az öt elsőkörös, közép-eu­rópai jelölt között. „Nem mindegyikük jutott egyformán előre, ezért a folyamatnak mindegyikükkel az adott or­szágnak megfelelő tempóban kell zajlania, például Csehor­szág ne tarthassa fel Magyar- országot” - mondta. Prinzhorn szerint „Magyaror­szág megbízható partnernek bizonyult. Csatlakozása ese­tén nem az lenne a helyzet, hogy kizárólag olcsó magyar munkaerő jönne Ausztriába, hanem osztrákok is találhatná­nak munkát Magyarországon” - hozta fel példaként és érv­Oroszország: márciusi infláció, második negyedévi küladósság Márciusban 0,6 százalékos volt Oroszországban az infláció havi üteme. A második negyedévben Oroszországnak 3,1 milliárd dollárnyi küladósságot kell visszafizetnie. Miha­il Kaszjanov orosz első miniszterelnök-helyettes hétfőn be­jelentette, hogy a márciusi havi infláció 0,6 százalék volt, ami a legalacsonyabb pénzromlási ütem az 1998 augusztu­si pénzügyi összeomlás óta. Az infláció februárban 0,8 százalékos volt. A Dow Jones által idézett Kaszjanov szerint a márciusi inflációs adat alapján kijelenthető, hogy az 1998. évi válság inflációs hatása kifújt. Az idei első negyedévben az inf­láció üteme 4,1 százalékot tett ki a tavalyi egész évi 36,5 száza­lékkal szemben. Kaszjanov elmondta azt is, hogy az első ne­gyedévben a költségvetésben 8 milliárd rubel (1 dollár: 28,78 rubel) többlet keletkezett. Korábbi előrejelzések sze­rint idén az orosz GDP 1,5 szá­zalékkal nő. Kaszjanov úgy vél­te, hogy idén a hazai össztermék 3 százaléknál nagyobb mérték­ben bővül és elérheti akár a ta­valyi 3,2 százalékos növekedést is. Az illetékes szerint idén erő­ként amellett, hogy az egyes jelöltekkel eltérő ütemben kell tárgyalni. Mindehhez csupán annyit tett hozzá, hogy Auszt­riának mindez természetesen nem kerülhet pénzébe. Azzal kapcsolatban, hogy pártbeli elvtársai közül többen - köztük egy miniszter is - az EU bővítésével kapcsolatos el­lenkezésüknek adtak hangot, Prinzhorn csupán annyit mon­dott: mindenkinek joga van nézetei kifejtésére, de végső soron csak az számít, hogy az FPÖ a kormányba történt belé­pésekor és külön a kormány- programhoz csatolt, Klestil ál­lamfő által szerkesztett pre- ambulumban is elkötelezte magát Európa és az EU bővíté­se mellett, s végső soron csak ez számít. södik a rubel. Míg a költségve­tés 32 rubel/1 dollár árfolyam­mal számolt, Kaszjanov elkép­zelhetőnek tartotta a 30 rubel/1 dollár árfolyamot. A szakértő közölte továbbá, hogy a máso­dik negyedévben 3,1 milliárd dollárnyi küladósságot kell ren­deznie Oroszországnak az első negyedév 2,4 milliárd dollárja után. Az illetékes rámutatott: a kormány nem tervezi, hogy adósságszolgálatának teljesítése céljából kölcsönt vegyen fel a jegybanktól. Oroszországnak idén összesen 10,2 milliárd dol­lárnyi küladósságot kell visszafi­zetnie. Csaknem 400 ezer nomád családot fenyeget éhínség Mon­góliában. A kemény télben több mint 2 millió állat pusz­tult el a családok létalapját je­lentő 33,5 millió lovat, szarvas- marhát, juhot és kecskét szám­láló állatállományból. Mongóliában tavaly nyáron szokatlan szárazság pusztított, így az állatok nagyon leromlot­tak, amikor jött a rendkívül zord tél, mínusz 30 Celsius-fok alatti hőmérséklettel. 1,7 millió juh és szarvasmarha nem élte túl a viszontagságokat, és a lo­vakból is 300 ezer elpusztult. A túlélő állatok is rendkívül gyen­gék, amikor pedig tavasszal a mongolok túlnyomórészt tejjel és sajttal táplálkoznak. A lovak pusztulása azt jelenti, hogy so­kan elveszítették egyetlen köz­lekedési és szállítóeszközüket. A nemzetközi Vöröskereszt már több mint 20 ezer ember­nek osztott szét rizst és búza­lisztet a 2,7 millió lakosú, Fran­ciaországnál háromszor na­gyobb országban. A segíteni szándékozók számára gondot jelent az ország infrastruktúrá­ja. Sok nomád család ráadásul legelőt keresve a múlt nyáron félreeső vidékekre szorult. Ezek felkutatása is rendkívül nehéz feladat. Amerikai szerzemény A német Bayer vegyipari konszern 2,52 milliárd euróért megvette az amerikai Lyondell Chemical Company poliol- üz­letágát. Ezzel a leverkuseni köz­pontú vállalat saját közlése sze­rint a világ legnagyobb poliure- tán-nyersanyaggyártója lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents