Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-05 / 80. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. Április 5., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 4.) Borsodchem 1059QFt a Fotex 400Ft U Matáv 2 264 Ft ü Mól 5 275 Ft ű OTP 14 950 Ft ír Rába 2 720 Ft ű Richter 17 550 Ft Ű Zalakerámia 2 900 Ft A BUX: 9887,26 +0,06% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.12. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 96-97 Gyengülő Tartott FOB franca kikötő Kukorica 98-104 Ingadozó Tartott FOB Mexikói-öböl Takárpa 102-103 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 203 Tartott Tartott AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 433,93 Cseh korona 7,16 Euró 259,30 Német márka 132,58 Osztrák schilling 18,84 Lengyel zloty 64,82 Svájci frank 164,06 Szlovák korona 6,22 USA-dollár 271,63 Alapvető kérdésekre keresi a választ a gazdaságpolitikus. Az elmúlt tíz év során a gazdaságpolitika nagy dilemmája a következő kérdés volt: egyensúly vagy növekedés? A piac- gazdaság intézményrendszerének kiépítése egyértelműen sikeresnek bizonyult. Nem sikerült viszont mindig a társadalompolitikai célokat közvetíteni a gazdaságpolitika által. Új jelenség a recentralizá- ció, a központi irányítás újbóli megerősítése. A rendszerváltás tíz éve alatt szinte minden évben tucatnyi politikát, társadalmat, gazdaságot elemző tanulmány, dolgozat látott napvilágot. Az egyik legutóbbi és legfigyelemreméltóbb ezek közül - most már kereken tíz év tapasztalataira támaszkodva - „Túl az első évtizeden” címmel Antal László dolgozataként a „Mozgó Világiban jelent meg. A szerző jól ismert közgazdászkandidátus, volt pénzügyminiszter-helyettes, banki főtanácsadó. Rendszeresen publikál hazai és külföldi folyóiratokban, szaklapokban. Az alábbiakban a gazdaságpolitikus tanulmányának, mondandójának lényegét közvetítjük. Elveszett illúziók A szerző bevezetőjében feltételezi, hogy a majdani gazdaság- történész fél évszázad múlva egyedülálló teljesítménynek fogja minősíteni, hogy jelentős részben sikerült kiépíteni azt a rendszert, ahová a ma fejlett piacgazdasággal rendelkező országok - a maguk organikus útján - mintegy másfél száz év(!) alatt jutottak el. Ez még akkor is igaz, ha Magyarország fejlettsége ma csak mintegy 40%-a az uniós országok átlagának. A változások viharos gyorsasággal mentek végbe: az ország gyakorlatilag beintegrálódott a fejlett nyugati világba. Ami azonban történelmi távlatból kimagasló teljesítmény, G A Z D A S Á G ______________ A hasznot a települések élvezik Az autópálya-program lehet a regionális fejlesztések motorja Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakad, hogy az ország területén az európai közlekedési rendszer hat kitüntetett nemzetközi útvonala - az Európai Unió közlekedési miniszterei által tartott csúcstalálkozó helyszínére utalva úgynevezett „Helsinki-folyosója” is áthalad. Mivel ezek a közlekedési folyosók az integrálódó európai gazdasági tér „ütőerei”, ezért a folyosók magyarországi áthaladása kitűnő lehetőséget teremt hazánknak a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódásra. Budapest A többi között ezért, és az autópálya-fejlesztésből következő gazdasági előnyök miatt szentel kitüntető szerepet a Széchenyi-terv a leendő beruházásoknak. Jelenleg azonban ennek a mintegy 1230 kilométernyi útvonalnak csupán kisebb hányada kötődik autópályához vagy autóúthoz. Ahhoz tehát, hogy a magyar gazdaság a tranzitszerepéből fakadó előnyöket jobban kihasználhassa, a közeljövőben elengedhetetlen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Pezsdül a gazdaság Az autópálya-fejlesztés egyik legfontosabb célja a nyomvonalhoz kapcsolódó régiók gazdasági fejlődésének elősegítése, a régiók közötti kapcsolatok, a vidék elérhetőségének javítása. Az utak e területeket bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe, az ország területi egyenlőtlenségeit feloldják, kiegyenlítik a térség fejlődési különbségeit. Magyarországon a multinacionális nagy- vállalatok telephelyválasztását alapvetően meghatározza az autópályák közelsége. A zöldmezős beruházások döntő hányada a már meglévő autópályákhoz, illetve azok 30-40 kilométeres sávjához kapcsolódik. Szakértői becslések szerint amennyiben ki- v épül-a keleti országrészekben az autópálya-ösz- szeköttetés, akkor a nyugati exportpiacok elérhetőségében mutatkozó minden tízperces csökkenés egyúttal a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékos csökkenését hozhatja magával. A beruházás új üzemeket és munkahelyeket teremt, a keletkező jövedelem többletkeresletet támaszt, ami kedvező hatással lehet a kereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására, a költség- vetési és piaci egyensúlyra. A külföldi működőtőke beáramlása tovább serkenti a gazdaság növekedését. Az így keletkező többlet 70 százaléka az autópálya-fejlesztéssel érintett térségben, 30 százaléka pedig az ország egyéb területein csapódik le. Felvirágzó települések Az útépítések mikrogazdasági hatásai az önkormányzatok gazdálkodásában is tetten érhetők lesznek. Az autópálya-fejlesztés helyi szinten felgyorsítja a beszállítói hálózatok kialakulását, és jelentősen javítja a foglalkoztatottsági helyzetet is. Ez magasabb jövedelmet eredményez a vállalkozások kasszájában, több adóbevételt gerjeszt az önkormányzatok számláján. Az autópályákhoz úgynevezett „rákapcsolódó” hálózatok tapadnak: mindenekelőtt a 20-40 kilométeres sávban kereskedelmi, innovációs, logisztikai központok telepednek le. Ezeknek az intézményeknek a jelenléte az érintett térségekben a tőkebeáramlás szabályozását, a jövedelem regionális „szétteríthetőségét” is szolgálja. A térségi fejlesztés hatásaként javul a régió népesség- megtartó képessége, összességében növekszik az életszínvonal. Milyen forrásból? Az 1990-es években bebizonyosodott, hogy az autópálya-fejlesztésben a magántőke bevonása mellett nem nélkülözhető az állam szerepvállalása sem. Ezért 1999-ben kormányhatározat született a gyorsforgalmi utak kiépítéséről, amely a 2000 és 2006 közötti időszakra (1998-as áron számolva) 600 milliárd forintos forrásigényt jelölt meg. A kormányhatározat szerint ez a pénz részben az állam, részben a magán- szektor, valamint európai uniós támogatásokból biztosítható. Az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár szakaszán ezen a héten földmérési munkálatok kezdődtek. Információink szerint ezek még csak látszatmunkálatok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Autópálya Rt. alkalmasságát igyekszik igazolni: a kormányfő ugyanis ultimátumot adott a munkálatok április 1-jei elkezdésére. A tényleges geodéziai méréseket már 1997-ben elvégezték. Nem kizárt, hogy a Gazdasági Minisztérium a közeljövőben kormánybiztosság felállítását javasolja majd a kormánynak. _____________________________________________________(STEFAWTS) „ Túl az első évtizeden” A rendszerváltás tíz évének főbb jellemzői és tézisei jelen időben keserves folyamat, egy vesztes generációval, a munkaerőpiacról kiszorult százezrekkel, jövedelmi, vagyoni stb. egyenlőtlenségekkel, elvesztett ülúziókkal - józanít ki a szerző. A jövő szempontjából három kardinális kérdést vet fel. Először: megindul-e a fenntartható növekedés? Másodszor: kiala- kulnak-e azok a viselkedési minták - teljesítményelv, verseny- szellem stb. -, amelyek eddig hiányoztak. S végül: sikerül-e féken tartani a kapitalizmus kezdeteivel óhatatlanul együtt járó társadalmi dezintegráció folyamatát. A keretek kialakultak A szerző első tézise (tétele) szerint a rendszerváltás model- letlen, történelmi előzmények és analógiák (hasonlóságok) nélküli volt. A kapitalizmus fejlődésének normális - nem megkésett - útját járó országokban organikus módon kifejlődött intézményeket, szabályrendszereket (bankrendszert, tőzsdét, jogrendet) nálunk mesterségesen kellett létrehozni. A közgazdász fenntartással fogadja a fejlődés nem evolutív, azaz belső stabilitással nem bíró útját. Az önreprodukció ugyanis, nemcsak a piaci egyensúlyi (vagy egyensúlytalansági) viszonyok újratermelődése, de a társadalmi szerepek, viselkedési módok stabilitása is. Határozottan leszögezi: szó sincs róla, hogy a politika és a gazdaság szétválasztása megtörtént volna, sőt a döntések át- politizálásának expanziója tapasztalható. Első tézisét lényegében azzal zárja, hogy a piac- gazdaság keretei kialakultak, de sejteti, hogy a racionális szellem, az ésszerű életvitel és egyfajta ethosz - amire nagy szükség lenne - még várat magára. Kísérletező jelleg Második tézisében megfogalmazza az elemző közgazda, hogy megváltozott (csökkent) a gazdaságpolitika kompetenciája. Azt mondja, hogy a ma működő rendszerben sok mindent a piac és szereplői döntenek el, amit korábban a gazdaságpolitika határozott meg. Ugyanakkor a döntéshozók igyekeznek mindent a részletekbe menő módon állandóan befolyásolni. Jóindulatú magyarázat lehet az új rendszer kiépítésének kísérletező jellege is, ami azonban - mondja a szerző - menthetetlenül csak menet közben kiderülő és korrigálandó melléfogásokhoz vezet. A rendszer az intervencionalizmust a hatalom adekvát megnyilvánulásának tekinti. (Egyszerűbben: a beavatkozás, a kézi vezérlés a hatalom szerves része ebben az időszakban.) Búcsú a szuverenitástól Ha a piacgazdaságra való áttérés megrendítette a gazdaságpolitika mindenhatóságának illúzióját, a globalizáció és regonalizá- ció (az EU-csatlakozási szándék) végérvényesen szertefoszlatta - írja harmadik tételében a gazdaságpolitikus Antal László. A felgyorsult globalizációs folyamat oka részben az információs technikai robbanás, részben a tőkepiacok világméretű liberalizálódása és integrálódása. A világ legnagyobb tőzsdéi óriási jelentőségre tettek szert. Ezt követően a szerző azt mondja, hogy ha rá vagyunk utalva a külső erőforrásokra - már pedig rá vagyunk - akkor tudomásul kell vennünk a külvilág törvényeit is. Gazdasági szemszögből ennél fogva egyszerűen értelmetlen fogalommá válik a szuverenitás. Az eurozó- nához való csatlakozás a szuverenitás maradékát is el fogja söpörni. Radikális kiigazítás A negyedik, s egyik leghosz- szabban kifejtett tézisét lehet talán a legrövidebben „lényegí- teni”. A Bokros-csomagról - mely az egyensúly helyreállítása érdekében elkerülhetetlen volt, úgy tűnik véleménye szerint is, - Komái Jánost idézi, s azt mondja, a professzornak igaza van abban, hogy a társadalom nem érzi sikerélménynek az át nem élt katasztrófától való megmenekülést. A Bokros-csomag radikális kiigazító intézkedéseinek ez volt a legnagyobb érdeme. Végezetül Antal e tézisében felhívja a figyelmet az újra fenyegető egyensúlyi feszültségekre. Erőltetett menet Ötödik tézisében a gazdaság- politika másik dimenzióját, a piacgazdaság intézményrendszerét veszi górcső alá, s megállapítja, hogy e tekintetben a magyar gazdaság rendkívül sikeresnek tekinthető. A piacgazdaság intézményi és szabályrendszerének „erőltetett menetben” történt kiépítése valóban mélyreható változásokhoz vezetett, és - amit nem szoktak pozitívumként minősíteni, de Antal szerint igen is az - a maga drasztikus eszközeivel megtisztította a piacot, a talpon maradt vállalatok jelentős része (a kényszervállalkozásoktól most eltekintve) már valóban életképes. Mégis azt mondja: a piacgazdaság gyors tempójú kiépítése a látszat ellenére sem tudatos stratégia következménye, s itt utal arra, hogy a privatizáció például igencsak akadozott. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 13. HÉT 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 211,25 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 217,01 2. szövetkezeti átlagár: 213,03 3. egyéni vállalkozói átlagár: 197,10 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlaqár: 211,15 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,71 2. szövetkezeti átlagár: 214,61 3. egyéni vállalkozói átlagár: 197,19 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 214 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 206 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 205 4. Központ (Budapest, Pest megye): 21 645. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 212 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 215 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 216 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 278,41; U: 266,69; R: 255,66; O: 241,98; P; 233,73 V. Nemzetközi hasítottfétsertés-átlagár: 2,51 DM Forrás: HÚSCÉH Megszűnő agrárvámok Budapest Júliustól várhatóan mintegy hatszáz mezőgazdasági terméknek megszűnik a vámja, más termékek esetében pedig - bizonyos mennyiségekre - az exportszubvenció is. Gazdasági szakértők szerint az Európai Unióval tavaly nyár óta tartó agráregyeztetések bővülő kereskedelmi aktívummal kecsegtetnek. A tárgyalások lényege az, hogy számos mezőgazdasági terméknél már a közeljövőben olyan - vagy hasonló - kereskedelmi viszonyok alakuljanak ki, mint amilyen a teljes jogú tagság elnyerése után várható. Ha módosul a társulási megállapodás, akkor Magyarország az Unióba irányuló 1-1,2 milliárd dollárt kitevő agrárexport 60 százalékára kaphat többletkedvezményt. Ez évente 50-100 millió dollárral növelheti a kivitelt. Viszonzásként hazánk az EU-ból érkező agrárimport 60 százalékára nyújtana vámkedvezményt. A tervezett liberalizációs változtatások a csatlakozásig lennének érvényben, utána a magyar mezőgazdaság integrálódna az egységes agrárpiacba. Magyarország egyébként a térségben egyedüliként pozitív szaldóval büszkélkedhet. Az aktívum tavaly 700 millió dollár körül mozgott, a teljes mezőgazdasági kivitelnek mintegy a felét az EU- export tette ki. Szakértők úgy vélik, hogy hazánk teljes jogú tagságát követően ez az arány 70 százalékra emelkedhet. - uo Elmaradt reformok Antal bevallja, hogy a legkevesebbet arról tud mondani, hogy mennyire sikerült a gazdaságpolitikának társadalompolitikai célokat közvetíteni. Többnyire nem - állapítja meg lakonikusan. A sok százezer fejlődni képes tőkeerőssé váló kisvállalkozó-tömeg kreálása nem tudott megvalósulni, igaz, naiv cél volt. Bírálja a kárpótlást, amely szerinte nem annyira a kárpótoltakat gazdagította, mint ezelmek az értékpapíroknak a sajátos forgalmazóit. Kifogásolja, hogy a nyugdíjreform kivételével - amely sajnos most veszíti el tartalmát - nem realizálódtak a reformprogramok. Ebben a hatodik tételében keserű hangon szól arról, hogy a pénzügyi rendszer nem családcentrikus, hanem a középosztály-orientált. Fordulat, szerepcsere Dolgozatának zárófejezetében - hetedik tézisében - Antal László új jelenségként, mondhatni fordulatként értékeli az úgynevezett recentralizációt, a központi akarat újramegerő- sítését. Elsősorban az önkormányzatok felett sajnálkozik, amelyeknél 15 százalékról 5 százaléka csökkentették az szja közvetlenül az önkormányzatoknál maradó hányadát. Rövid elemzés után levonja a következtetést: az elvont adó visszaosztása pusztán fikció, az szja- ból adott normatív támogatásnak ugyanis semmi köze nincs a forrásképződéshez. A tanulmány zársorait érdemes szó szerint idézni: „Úgy tűnik szerepcsere történt. A szo- ciál-liberális koalíáó konzervatív gazdaságpolitikát folytatott (nem is tehetett mást) a jelenlegi viszont etatistát, amennyire ez egyáltalában lehetséges, mindent a kormány hatáskörébe visszautalva. ” A következtetések levonását pedig érdemes az olvasóra bízni.- BARÁTHI FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. TELEFON: (32) 520-150 Érvényes: 2000. április 3-161 VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 8,000 (8,11) 1-2 hó 9,000 (9,13) 3 hó 8,750 (8,87) 6 hó 8,250 (8,36) 12 hó 8,000 (8,11) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MR 10 MR felett Lekötési idő éves kämet <%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 9,500 (9,63) 9,625 (9,76) 9,750 (9,89) 3 hó 9,250 (9,38) 9,375 (9,51) 9,500 (9,63) 6 hó 9,000 (9,13) 9,125 (9,25) 9,250 (9,38) 12 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 5,000 5,19/5,17 1 MFt felett 7,500 7,87/7,82 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,500 7,87 1 MFt felett 10,000 10,62 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 9,500 9,63 6 hónap 9,250 9,38 12 hónap 8,600 8,72 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM" 1 hó 9,750 9,75 3 hó 9,500 9,50 6 hó 9,250 9,25 12 hó 8,600 8,60 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. április 3-161 Éves kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,8% 5 éves kamatperiódus 11,2% CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,85 CIB0O64O242242 A BANCA COMMERCIALE ITAL1ANA-CSOPORT TAGJA
