Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖR K É P PÁSZTÓ 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Sóshartyán A Kacsics nemzetségből származó Tardos fiai, András és Erasmus voltak a falu földesurai 1227- ben; Zách Felicián merénylete után Károly Róbert az Ákos nembeli Cselenfiaknak adta. 1447-ben Hunyadi János Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. 1548-ban Balassa Zsig- mond, 1598-ban Pásztohi Gergely volt a falu földesura. A hódolt­ság idején, 1609-ben Hasszán Dzsafar és Husszein bin Mohammed török tisztek hűbérbirtoka volt, 1633- tól pedig a váci nahije része, tíz adóköteles ház­zal. A török kiűzése után 1715-ben 16 magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig 25 magyar háztartást írtak itt össze. A falu plébániája 1332-37 között fennállt, a mai templom 1906-ban épült. Az itt feltárt jódaqua forrás vize a Magyar gyógyszerkönyv­ben is szerepel. F. Z. Múltidéző Szakmaszerzést szorgalmaznak Eredményesen ügyködik a cigány kisebbségi önkor­mányzat. Bada István, Rácz Tibor és Balázs Péter munká­ja nem könnyű, hiszen az it­teni romák körében is na­gyon magas a munkanélküli­ek aránya. Segélyezik persze a rászoruló családokat, csak­hogy az nem kezeli a problé­mát, meg nincs arravaló ele­gendő fedezetük. Munkahe­lyekre lenne szükség, ami annak ismeretében csak ne­hézkesen található, hogy a munkanélküli romákra jel­lemző a szakmanélküliség. Ezért is vállalták fel a közös­ség érdekeiért munkálkodók a fiatalok tanulásra való ösz­tönzését, meg különösen a szakmaszerzésre való bizta­tást. Pedig iparkodnának ők is, sokan építkezni szeretné­nek, amihez az önkormány­zat biztosítja is a feltételeket, kérdés, munkahely hiányá­ban lesz-e pénz az otthonok felépítésére? _____________■ T urizmus a jövő útja? Csendet, természetet kedvelő látogatókat várnának A településen az az általános vélemény, az inf­rastruktúra teljes körű kiépítettségében nagy szerepe volt Sirkó Ferencnek, aki egy évtizede tölti be a polgármesteri posztot. A közigazgatás­ban eltöltött négy évtized nem csak tapasztalat­tal, hanem olyan éleslátással is gazdagította, mi­által képes volt olyasmikre fókuszálni, amelyek másoknak fel sem tűntek a lehetőségek között. Ő és stábja azonban nem csak meglátta a kínálko­zó lehetőségeket, hanem meg is ragadta azokat! Azt mondják a falu­beliek, kellemes itt él­ni, ahol most már egy ideje olyan önkor­mányzati intézkedé­seknek a tanúi, ame­lyek az életminőség ja­vítását célozzák, hogy az infrastrukturális be­ruházásokat követően már még az utak is el­készültek. Víz, telefon gáz, szennyvízelveze­tés náluk már mind­egyik a település múlt­jához sorolandó, s azt tartják sokan, még jó is, hiszen még a pol­gármester szemfüles- ségével együtt is csak nagy nehézségek árán lenne kivitelezhető mindez, ahol az állami támogatás mértékének alakulását a 925 fős lakos­sági arány határozza meg.- Kiadásaink 94 százalékát a működési-fenntar­tási költségek teszik ki, 6 százalék jut beruházás­ra, felújításra, ami minimálisnak mondható. Pá­lyázni kell, ha előrébb akarunk jutni, s meg is tesz- szük, csak az a probléma, hogy mostanság már az ezekhez szükséges önrész kigazdálkodása is ne­hézkes. Mondja, az elmúlt évre tervezettek is csak úgy valósulhattak meg, hogy összességében 14 millió forinthoz jutottak a különféle pályázatokon. így vált lehetővé az iskola külső felújítása, az óvoda belső tereinek rendezése, az emlékpark kialakítása, bár ehhez a helyi vállalkozók és az ÉMÁSZ is adott támogatást, akárcsak a vízmű, akik által lehetővé vált a díszkúttelepítés, megoldódott a kivilágítása. Elkészülhetett a templomhoz vezető út is, amelyen kiépült a közvilágítás, s ott volt a szociális földprog­ram is. Idén kerítenének sort az iskola, a művelő­dési ház belső felújítására, tervezik a millenniumi emlékpark bővítését, az új temető fásítását, s hoz­zájárulnak a megyeszékhelyi hulladéklerakó kiala­kítása költségeihez. Óvoda, nyolc osztá­lyos általános iskola, művelődési ház és könyvtár, orvosi rende­lő és idősek napközije működik a faluban, nagy kérdés azonban, képesek lesznek-e a jö­vőben is mindegyiket fenntartani a többi rová­sára is. A mindenáron való ragaszkodás - s ez­zel számot vetett az ön- kormányzat - botorság lenne, amikor kiszámít­ható, hogy azzal az összlakossági érdekek sérülnének. S ebből ere­dő a képviselő-testület jövőbeni nagy-nagy di­lemmája - ám az is a jö­vőhöz tartozó, - hogy a gondok ellenére is tervezik a boldogulás útját. Amire lehetőséget a falusi, a gyógy- és a vadásztu­rizmus meghonosításában látnak, alapozva a ter­mészeti környezetre, több helybeli vállalkozóked­vére, a sok üresen álló paraszti portára, amihez már csak az a sokat emlegetett Shapard-program pályázati kiírása kellene, aminek pénzeszközei nélkül hiába várnak ugrásra készen az itteni embe­rek. Az önkormányzat persze ennek híján is, min­den eshetőségre készen, előkészíti a megvalósít­hatósághoz szükséges terepet. ______________ _________ JAKUBOVICS K özmunka és belvízmegelőzés Cuppogó sárban, hideg vízben nehézkes a munka Sóshartyánban is gondot je­lent a munkanélküliség, ahol már nyolcvan jövedelempót- lóst tartanak nyilván. Közmun­kán szeretné mindegyiküket foglalkoztatni az önkormány­zat, amely talán meg is valósul­hat, hogy az ügy érdekében Etesse! lépnek szövetségre. Je­lenleg tizenöt főnek képesek e területen munkát adni, akik mindegyike úgy vált munka- nélkülivé, hogy nem is volt munkahelye, ők ugyanis az úgynevezett pályakezdők köré­ből kerültek ki. Balázs Alfréd brigádvezető segítségével a fia­talok a település vízelvezető ár­kainak tisztítását, s az átere­szek iszaptalanítását végzik, amely kézi erővel nyilván eltart jó ideig, hiszen a belterületi ár­kok hossza sok kilométernyi a település egészén. No meg azért is, mert a vízzel telt ár­kokban csak nehézkesen ha­ladhat a munka. Az ezredfordulós emlékparkot idén fejlesztik, ülőalkalmatosságokkal, szabadtéri játékok­kal látják el. A gyerekeknek persze már most is tetszik, hiszen a tágas tér még futóbaj- nokságra is lehetőséget nyújt. _____________________ ■ K ilencven család megélhetése Ötven család részvételével indult négy éve a szociális föld­program. Ez a szám ma kilencvenre alakult, ami a program eredményességén túl annak is jelzője, hogy emelkedőben a rászorulók aránya - mondta Sirkó János programgazda. Sóshartyánban burgonyater­mesztésre épülő ez a program, idén négy hektárba kerül vető­burgonya. Kitartanak e növényi kultúra mellett, annak ellenére is, hogy az elmúlt gazdasági év nem hozta a várt eredményt. De a földműveléssel foglalkozók, ha olykor el is keserednek, azzal mégis számot vetnek, termésho­zamaik legfőbb alakítója a ma- gasságos ég. A kedvezőtlen idő­járás számlájára írható, hogy az utóbbi két év gyengére sikerült, ami alól nem kivételek az itteni­ek sem. Főként a tavalyit síny­lette meg a termés, amikor az elemi csapások hatására sem a burgonya minősége, sem pedig a mennyisége nem érte el a ter­vezettet, de még ezek ellenére is - az itt nyilvánvalóan nem hi­ányzó tápanyag-utánpótlásnak, bogártalanításnak köszönhető­en - 10-12 zsák burgonyát, az­az 3-4 mázsányit vihettek haza a termelők, az egy családra eső 150-200 négyszögölnyi terült­ről. Sirkó János programvezető mezőgazdász szerint az embe­rek azért bíznak, ez az év job­ban sikerül majd a múlt évinél. Az önkormányzat törekvése a földművelés családi szereplői­nek segítése, amit jelez, eddigre sikerült a burgonyatermesztés folyamatát gépesíteniük. A ma már rendelkezésükre álló per­metező és műtrágyaszóró vala­mint az ültetőgép beszerzésére 4 milliót adtak ki, harminc szá­zalékát saját forrásból, a többit pedig pályázati pénzből fedez­ték. Az önkormányzat a jövő­ben is nagy hangsúlyt fektet az ilyen irányú ellátásra, de ennyi idő teltén szeretnének arra is ha­tást gyakorolni, hogy a program résztvevőinek egyéni aktivitása is fokozódjék. A szociális föld­programnak ugyanis több célt kellene szolgálnia, amelyek kö­zött is elsődleges szerepet szán­nak a munkához való hozzá- szoktatásnak, meg már a visz- szaszoktatásnak is, amelynek hathatósságától várható a mun­kaprogram költségének számot­tevő csökkenése. A géppark amúgy a faluban élő gazdálkodók munkáját is se­gíti, az önkormányzat jóvoltából térítésmentesen vehetik igénybe az átlag egy-öt hektáron őster­melést folytatók, akik jobbára az alacsony jövedelműek, a kis­nyugdíjasok és a munkanélküli­ek köréből kerülnek ki. Zömé­ben kalászosok termesztésével foglalkoznak, bár a termelés a jövőben vélhetően a nagyobb haszonnal kecsegtető ökoter­melés irányába mozdulhat el. Jódos víz lenne, ha kellene A faluban tör felszínre Közép-Európa legna­gyobb jódtartalmú vize, amely kiváló lenne egy sor jódhiányos betegség orvoslására. Jó pár éve próbálkoznak a piacra jutással, ami mind ez idáig nem sikeredett, holott e termék ára mindössze egynegyede a jelenleg forgalmazott tablettáénak. Másfél év alatt sikerült csak túladniuk a húszezer üvegnyi jódkivonaton, s csak most kezdték palac­kozni az újabb húszezret. Pedig annak idején a te­lepülésen élők is nagy reményeket fűztek a ma­gánvállalkozáshoz, azt remélve, végre az egész­ségügy is rámozdul a sóshartyáni vízre, ami a mai napig sem történt meg. Az iskola nem szűnik meg, de... A lakosság széles körét sokkoló hír terjeng a faluban, ami az iskola megszűntetéséről szól. Amint azt megtudtuk, a hír nem igaz, ám iskolaügy mégis van. Ez itt is, mint annyi más helyen is, az állami finanszírozás elégtelenségével összefüg­gő. Iskolabezárás nem, az viszont felmerült, tanulócsoport­összevonásokra kerülhet sor, amennyiben a normatíva nem változik. Mert az már most látható, az átlag 10 tanulós cso­portok fenntarthatósága bizonytalan lesz. A szabad iskolaválasztás itt azzal a vonzattal járt, hogy a százharminc általános iskolás korú közül mára csak küencven- kettő gyerek tanul helyben. Az erősen lecsökkent tanulói lét­munka eredményességét jelenti, itt meg különösen, ahol a nebu­lók kilencvenkilenc százaléka ro­ma származású, akik között nem ritka a hátrányos helyzetű, a ve­szélyeztetett kiskorú sem. A ta­Pillanatkép egy tanóráról a sóshartyáni oktatási intézményben szám viszont azt eredményezte, hogy a tanulócsoportok mind­össze 10-11 tanulóval működ­nek. Ez lehetne jó is, már ami a tanulás színvonalát, az oktató­nulmányi munka eredményessé­gét olyasmik gátolják, mint az is­kolakerülés, az órákról való ké­sés, de előfordul az is, hogy né­melyek elszöknek az iskolából, azaz magaviseleti problémák is felmerülnek nem egy gyerek ese­tében. A nevelőtestületnek itt olyan célkitűzései vannak, amelyeken másutt meghökkennének a pe­dagógusok, mint például azon, hogy miként lehetne a fent emlí­tetteket végképp elfelejteni, ami­hez persze az is kellene, hogy a problémás gyerekek szüleinek szemlélete is változzék. Mert ma­napság gondot jelent az is, hogy nem minden szülő mutat hajlan­dóságot az együttműködésre, holott csemetéje jövője a tét. Pe­dig a gyerekek képességeivel nincs különösebb gond, amit mutat az is, hogy például a felső tagozatosok közül tizenkilenc­nek a tanulmányi átlaga 3,5-et meghaladó, az alsóbb osztályo­soké pedig még ennél is jobb. Baj viszont, hogy bár a továbbtanu­lásra való hajlamuk erősödőben, sokak nem fejezik be az iskolát, ami rontja jövőbeni esélyeiket. Helyzetüket jól ismeri az ön- kormányzat is, tudják, milyen je­lentőséggel bírna iskoláztatásuk. Ezért is embert próbáló az a hely­zet, ami a helyi vezetőket olyan döntéshozatalra kényszeríti, amelytől mindannyian ódzkod­nak, nevezetesen, hogy a pénzhi­ányra való tekintettel tanulócso­portok összevonására kerítsenek sort, ami most úgy tűnik, jövőre elkerülhetetlen lesz. _______________________________________J. K. S irkó Ferenc polgármester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents