Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-29-30–05-01 / 100. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap S P ORT T Ü K Ö R 2000. Április 29., szombat Gondolatok a gondoktól terhes testnevelésről Hozzászólás Erdős István cikkéhez Májusban országos jellegű szakmai tanácskozást tartanak Salgótarjánban az ifjúság testi neveléséről. Ennek apropójaként megjelent egy írás a Nógrád hasábjain, „A sportszerű küzdelem pedagógiai háttere” címmel. A cikk elemzi a sportban rejlő nevelési lehetőségeket, illetve kifogásolja annak elmaradását. Végigolvasva az írást, magamban sok mindenben egyetértettem a szerzővel. A fenti cikkben megfogalmazott igazságok ellenére miért van mégis hiányérzetem? Mert a történelmi hűség néhol csorbát szenved? Mert kívülről törekszik a szak­mában dolgozóknak tanácsot adni? Aligha! Ma már mindenki elmondhatja, hangoztathatja a véleményét. Azt hiszem, az okozza a keserű szájízt, hogy a szerző kiragad a testnevelésben elő­forduló egy-egy rossz példát, melyből általánosít és emígyen hangzik a konklúziója: „Nem lehet a lesújtó rossz körülmények között tudatos nevelő munkát végezni.” Ezzel szemben a véleményem: Nógrádban nagyon sok testnevelő volt és van, akik szeretik a szakmát, jól és ered­ményesen dolgoznak, illetve dolgoztak. Azért szeretném Erdős István mondanivalóját kiegészíteni, mert amennyiben a konferencia résztvevői csak ezt olvassák, úgy azt hihetnék, hogy Nógrádban „elenyészett a világ”. Remélem, a cikk írója is elfo­gadja tőlem, hogy az emberi tevé­kenység, a bennünket körülvevő világ nem egysíkú, hanem na­gyon is összetett, sokoldalú, szí­nes, még azonos szinten is több- igazságú. Nagyon sok iskolában a „tesi órák” jól szervezettek, van küzdelmes mérkőzés, izgalmas játék. Nem kevés azon testnevelő tanárok száma, akik játék közben „időt kémek” és elmagyarázzák a konfliktushelyzeteket, a meg nem értett játékszabályokat. Sőt, a torna mozgásanyag tanításánál tudatosítják az akarati tulajdon­ságok jelentőségét, a sérülés le­hetséges forrásait, a segítségadás módját. Az atlétikai sportág taní­tásakor a terhelés, az ingerkü­szöb alatti terhelés élettani hatá­sait. Rendszeresen végzik a tehet­séges tanulók kiválasztását. A ge­rincferdülésben szenvedő tanu­lók speciális terhelését. BenkőBé­la salgótarjáni testnevelő a 35 éves pedagógiai munkája során még egyszer sem dobott labdát tanulói közé, mondván, játsza­tok. De befejezem a felsorolást, mert végül is a testnevelő tanár mindennapi munkájáról van szó. Az igazság két oldala „Hogy lesújtó rossz létesít­mény-feltételek között” dolgozik még nagyon sok iskola, ez igaz. De az is igaz, hogy a rendszervál­tás első éveiben tizenhat tornate­rem épült Nógrádban. Horváth Mihály, a nagybátonyi iskola test­nevelője „Tornatermek építése Nógrádban" címmel értekezést írhatna. Számos iskola kondíció- termet alakított ki és rendezett be súlyzós készletekkel. Szabadtéri pályákat kezelnek, illetve bitu­menes alapú játékteret hoztak létre a Gépipariban, télen jégpá­lyákat építenek a Madáchban. A testnevelők különböző pályázati lehetőségek kihasználásával so­kat javítottak az iskolai sportesz­közök és sportszerek minőségi és mennyiségi állapotán. Nem téve­dek, ha ez az összeg sok iskolá­nál jóval egymillió forint fölött van. Havril János pásztói testne­velő erről sokat tudna mondani. „Az egész életen ál tartó spor­tolási igények megfelelő időben történő kiépítéséről már beszélni sem érdemes"- fogalmazza meg a cikk írója. Én meg azt mondom: beszéljünk csak róla! Hogyan ala­kul ki a mozgás iránti igény, sze­retet? Van emóciós oldala, de leg­fontosabb a tárgyi tudás. Ki megy el röplabdázni, síelni, focizni, ko­sarazni, teniszezni stb. az iskola éveinek befejezése után? Aki megtanulta az illető testgyakorla­ti ág alapvető technikáját, szabá­lyait a készség szinten. Tehát amikor az iskolák testnevelői a hagyományos tantervi sportágak oktatását készség szintjén igye­keznek elsajátíttatni - és ezt so­kan megteszik -, akkor jó úton járnak afelé, hogy tanulóikban a mozgás életigénnyé váljon. De sok testnevelő sokkal töb­bet is tesz ennél. Olyan testgya­korlati ágak mozgásanyagával is­merteti meg a tanulóit, amely csak az iskola keretein kívül le­hetséges. Salgótarjánban a diáko­kat megtanítják úszni. 1993-ban felmérést végeztem a Madách Im­re Gimnáziumban, s az iskolai ta­nulóinak 90 százaléka tudott úsz­ni. Iskoláink rendszeresen szer­veznek oktató jellegű sítáborokat. Azokról a tanulók­ról, akik a tantervi sportágak jár­tasságán túl tudnak úszni és síel­ni, elmondhatjuk, náluk kiala­kult, életigénnyé vált a sport, a mozgás szeretete. Nem a teljesség igényével, de a tényszerűség miatt felsorolom az ezen területeken legtöbb erő­feszítést vállaló iskolákat: Gagarin, Beszterce, Gépipari, Ma­dách. Kötelességem elmondani, hogy ebben a munkában a test­nevelő tanárokon kívül nem ke­vés áldozatot vállalnak a szülők, az iskolák és az önkormányzatok is. Erről dr. Horváthné Győri Mag­dolna az önálló úszómedencével rendelkező Gagarin igazgatónője sok részlettel tud szolgálni. Mindezekkel a tényekkel szeret­tem volna kiegészíteni és bizo­nyítani, hogy az iskolai testneve­lésnek van egy másik oldala is és ez is igazság, valóság. Tettem ezt a kiválóan dolgozó, jól szervező testnevelők nevében. Ki volt Clair Ignác? Néhány kiegészítés az Erdős István cikkében említett Clair Ig­nácról, a szakmai és a történelmi hűség kedvéért. Clair 1828-ban jött Magyarországra (Napóleon hadseregének egykori gárdahad­nagya), s a polgárság gyerekeit oktatta tornára és vívásra. Meg­alakította a Pesti Testgyakorló Egyletet és célul tűzte ki a „test­gyakorló tanítók” képzését is. Am az első tornatanítói képzést Matolay Elek valósította meg 1868-ban, a Nemzeti Torna Egy­let keretein belül. Mégpedig a hu­mán és reálszakos tanárképzés bázisán „mellékszakként”, „tan­folyam” formájában. A tomataná- ri (testnevelő tanári) képzést az Apponyi Kollégium szervezte meg először Magyarországon, a Vallás és Közoktatási Miniszter 1912. március 27-én kelt 14837/1911. számú rendelete alapján. Majd 1925-ben a gróf Klebelsberg Kunó által létrehozott Testnevelési Főiskola vette át a testnevelő tanárok képzését. Clair Ignác testnevelésben végzett úttörő szerepét, szellemi­ségét nem vitatom, de az ő idejé­ben nem képezhetett ki 50-60 testnevelő tanárt, hiszen a Nem­zeti Torna Egylet 1868-71 között a tanfolyam résztvevőinek is csak „magánbizonyítványt” adott, s 1881-ig csak 37 ilyen képesítő volt Magyarországon. A cikk írója szerint „Clair 50- 60 testnevelője” előtt világos volt, mi jellemzi a jó tornatanárt. Sze­retném elmondani, a ma testne­velői is jól ismerik, vüágosan lát­ják a feladatukat: a testgyakorlat­ok emberi szervezetre gyakorolt hatását, akarati, pszichológiai tu­lajdonságait. Ismerik az emberi szervezet és az izmok bio­mechanikai működését. Számta­lan módszertani eljárást. A sport­szereket, a sporteszközöket (nem egyet maguk fejlesztettek ki.) A terhelések lehetőségeit, a túlter­helés veszélyeit, a fokozatosság elvét. Az oktatott technikák tör­vényszerűségeit, alkalmazzák a sportágak újdonságait (floppi, streching). Iskoláktól függően 4-9 testgyakorlati ág alapjaival is­mertetik meg a tanítványaikat. ,A sport pedagógiai hátteré­nek mindenhatóság”-áról. A ma testnevelőjének nem csak az a feladata, hogy a sportban rejlő jellem- és személyiségfejlesztő le­hetőségeit kihasználja, de annak negatív hatásaival is számolnia kell. A sport ugyanis a jellemet nemcsak fejleszti, építi, hanem rombolhatja is. Nemcsak integ­rálja az embert, de szembe is for­díthatja az embereket egymással. Nemcsak a személyiség önmeg­valósításának területe, hanem szélsőséges esetekben az ön­pusztításé is (dopping). A fent le­írtakkal csupán érzékeltetni sze­rettem volna, hogy a ma testneve­lőjének milyen problémákkal kell megküzdenie, milyen felkészült­nek kell lennie, milyen sokoldalú feladatoknak kell megfelelnie. Szerteágazó problémák Végezetül szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a testnevelő tanárok közössége lát­ja az ifjúság egészségének romló színvonalát és tudja, hogy a fenn­álló állapotok megváltoztatásá­nak érdekében cselekedni kell. Az ifjúság fizikai állapotának problémái rákény-szerítettek bennünket arra, hogy a testneve­lésnek ne a részkérdéseivel fog­lalkozzunk, hanem az egészség egészét befolyásoló, meghatáro­zó területek mindegyikével. Tet­tük ezt azért, hogy még ponto­sabb képünk legyen a valóságról, illetve meghatározhassuk a köze­lebbi és távolabbi feladatokat, a fő irányokat, a kivezető utat és azt is, kinek, mennyi a teendője ebben a munkában. A Testnevelő Tanárok Egye­sületének országos szakmai kon­ferenciája elvégezte ezt a felada­tot és alábbi megállapításokat tet­te: 1. Csökken a magyar lakosság létszáma. 1958-tól napjainkig 1,2 millióval vagyunk kevesebben. 2. Rövid a magyar lakosság élettartama. Magyarország - fér­fiak: 66,35 év, nők: 75,08 év. Svédországban - férfiak 78,3 év, nők: 83,4 év. 3. Kevesen sportolnak. Ma­gyarországon ez a lakosság 13, Finnországban a 80 százaléka. 4. Romlik az ifjúság egészsé­ge. Testalkati rendellenesség az oktatásban: 72 százalék. Kato­nai szolgálatra alkalmatlan volt 1998-ban 12 ezer 218 fő. 5. Életmódkultúránkra jel­lemző: a fizikai inaktivitás, az alkohol, a nikotin, a drogfo­gyasztás, az egészségtelen táp­lálkozás. 6. Csökkent a testnevelési órák száma. Ritka a heti 5 alka­lom iskolai testedzésre. 7. Több mint 3 millióan él­nek a létminimum közelében. 8. A testnevelési órák prob­lémái: nő a felmentettek száma, gyakori az órák összevonása. Nem megfelelő az órák időki­használása. Az órák élettani ter­helése alacsony. Fellazulóban van a rend és a fegyelem. Meg­szűnt a segítő, ellenőrző szak- felügyelet. Az órákért folyó harcban rendre a testnevelés a vesztes. Sokoldalú a feladat A nemzet jövője szempontjá­ból ebben a kritikus helyzetben az ifjúság egészségi állapotával kapcsolatos felelősség nem ke­rülhető meg. Minden egyes te­rületnek - a testnevelőknek, a sportban tevékenykedőknek, a politikusoknak, a közigazgatási és civilszervezeteknek - meg­van a feladata és az erkölcsi fele­lőssége. A Testnevelő Tanárok Egye­sülete minden lehetséges fóru­mot megragad, hogy megismer­tesse a társadalommal az ifjúság egészségi állapotának helyzetét és parancsoló kötelezettséggel rábírja a magyar országgyűlést, hogy a törvény erejével állítsa meg ezt a folyamatot. A testne­velők közösségének véleménye szerint e negatív folyamatok visszafordítása a mai formák és viszonyok között elsősorban az iskolai rendszeren belül lehetsé­ges, mégpedig a testkultúra esz­közeinek hatékonyabb felhasz­nálása révén. SZEPESI ANTAL Salgótarjáni Testnevelő Tanárok Egyesületének elnöke Nehéz mérkőzés előtt a nógrádi csapatok Labdarúgó NB III, Mátra-csoport Poroszló - Pásztó Cseppet sincs irigylésre mél­tó helyzetben Bodonyi Béla, a pásztóiak mestere, hiszen csa­pata a félelmetes tavaszi soro­és Jeneyre sem számíthatok. Gondjaink sora ezzel azonban még távolról sem ért véget, ugyanis a pillanatnyi állás sze­rint a Vác igényt tart Rusvay és K.-lapujtő - T.-szentmárton Hatalmas pofonba szaladt bele Gyöngyösön a karancsla- pujtői gárda, így aztán a benn­maradás reményének életben tartása, vala­mint szépszá­mú szurkolótá­bor kiengeszte­lése céljából minden eddigi­nél fontosabb kilencven perc vár vasárnap délután Lavajra. A vendégek egyébként igazi „sztárcsapat- tal”érkeznek, hisz' a Magyar Kupában a leg­jobb négyig ju­tottak, ráadásul soraikban több kispályás válo­gatott focista is található. Sipkó Sán­dor, a Karancslapujtő edzője:- Nagyon nehéznek ígérkező csata elé nézünk. A papírforma szerint a vendégek az esélye­sebbek, ezért ránk az a feladat vár, hogy rácáfoljunk erre. Eh­hez azonban az kell, hogy a kulcsfigurák fegyelmezetteb­bek, a kiegészítő emberek pedig sokkal harcosabbak legyenek, mint tették azt a gyöngyösi 90 perc során. A stécés Balázsnak (balról, sötét színű szerelésben) és társainak mindenképpen nyerni kell ma Besenyőtelek ellen ARCHÍV FOTÓ zatot produkáló poroszlóiak otthonába látogat, ráadásul több frontemberére sem szá­míthat a mai kilencven perc so­rán. Bodonyi Béla, a Pásztó edzője: - Az előjelek cseppet sem biztatóak, hiszen az elmúlt heti fegyelmezetlenségünknek betudhatóan az eltiltott Jankovra, valamint' harmadik sárga lapját begyűjtő Szántóra Gulyás hétvégi szolgálataira. A Stécé elleni elszomorító játék után most a tisztes helytállást is elfogadhatónak tartanám. A fel­sorolt okok miatt csupán keret­tel tudok szolgálni. A készülő keret: Oláh, Orosz (kapusok), Zalaegerszegi, Herbály, Fazekas, Karsai, Maksó, Hanzli, Blaskó, Szil­ágyi, Demők, Balog, Cristea, Szappan. A kezdő csapat: Gyetvai - Juhász I A., Sági, Sándor, Osgyáni - Juhász II A., Fodor, Fekete, Bozó - Szabó, Lavaj. SBTC - Besenyőtelek A pásztói siker után érthető­en jó hangulatban dolgozták vé­gig a hetet Czene József tanítvá­nyai, akikre ezúttal is igazi, hat­pontos ütközet vár. Bár a vendég besenyőtelkieket a Mátra-cso­port legmarkánsabb csapatai között tartja számon a szakma, az utóbbi hetek mélyrepülés­ének köszönhetően őket is meg- legyintette a kiesés szele. így az­tán izgalmas meccsre számít­hatnak azok akik a Tóstrandot választják úti célul ma délután. Czene József, az SBTC edző­je: - Nagyon fontos találkozó előtt állunk, ez az a mérkőzés, amelyet ha törik, ha szakad, meg kell nyernünk. A helyzetet nehezíti, hogy Marosok kidőlt a sorból, ráadásul sérültjeink sem jöttek rendbe. Bízom ifjú tehet­ségeinkben, s abban hogy ezút­tal is fel tudnak nőni majd a fel­adathoz. A keret: Szabó, Zagyi (kapu­sok), Aranyi, Balázs, Csatlós Cs„ Csatlós T., Bárány, Kövesdi, Éger, Oravecz, Szűcs, Bozsik, Bacsa, Szerémi, Romhányi. Balassagyarmat - Gyöngyös Az Ipoly-parti szakvezetés­nek is igencsak főhet a feje, hi­szen a kezdő csapatból a két Je­le, valamint Kmetti is begyűjtöt­te a harmadik sárga lapját, így ők csupán a lelátóról szoríthat­nak a társaiknak ezen a fontos mérkőzésen. Pedig ezen a mécsesén nagyot léphetne előre a bennmaradás útján a Nyugat-nógrádi tizenegy. Barna János, a Balassagyar­mat szakosztály-igazgatója: - Sérülések és eltiltások tizedelik sorainkat, ezért minden vésztar­talékunkat mozgósítanunk kell, ha sikerrel akarjuk venni ezt a nehéznek ígérkező akadályt. A készülő keret: Szathmári, Pálmán ( kapusok), Lenkey, Galbács, Tedás, Szabó, Moh­ácsi, Zolnyánszki, Fábri, Pádár, Jelen, Schuchmann, Babcsán, Kovács, Saár, Benécs. Heves - Salgó Öblös Hangyaszorgalommal gyűj­tögeti a bennmaradáshoz szük­séges pontjait a tarjáni „üveges­gárda”. Az igazi huszárvágás­A rájátszás utolsó állomá­sához érkezett el a balassa­gyarmati Justitia NB Ii-es férfi kosárlabdacsapata. Az idény- búcsúztató találkozónak a tét­je nem kevesebb, minthogy az újonc Ipoly-parti együttes győzelme esetén megszerez­heti az előkelő ötödik helyet. Lássuk, miként vélekedik a vasárnap délutáni, Sárospa­tak elleni összecsapás esélyei­nak azonban mégis az számíta­na, ha idegenben, egy igazi jó csapat ellen sikerülne a nagy álom beteljesülése. Ehhez máris itt a jó alkalom a sikert sikerre halmozó hevesiek oroszlánbar­langjában. Simon Attila, a Salgó Ölös- Faipar edzője: - Nagy öröm szá­momra, hogy végre az általam legjobbnak tartott csapattal ve­hetjük fel a küzdelmet az élme­zőnyhöz tartozó házigazdákkal. Remélem, megszakad végre ide­genben rossz szériánk, bár tud­juk hogy bravúrra lenne szük­ség egy esetleges pontszerzés­hez. A kezdő csapat: Lázár - Me­zei, Morva, Kőházi, Mikáva, Ács - Birincsik, Mészáros, Szabó - Cséki, Isdinszki ___________________________[KÉTES) ről dr. Major Árpád, a gárda mestere: - Az ottani, furcsa körülmények között elvesz­tett mérkőzés miatt fokozott győzelmi vágy van bennünk. Sportszerű körülmények kö­zött szeretnénk búcsúztatni a számunkra oly sok örömöt hozó pontvadászatot. A tervezett kezdő ötös: Lo­vászi, koltányi, Kenyeres, Zó­lyomi, Simon. ■ Harcban az 5. helyért Kosárlabda, NB II, férfiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents