Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. Április 27., csütörtök GAZDASAG lói W°st0 ■ kaiftato: fiókért hív* 300'Äwk“ «Ö08­tabank Rt-, fr« B«*k „ otthonra vágysz? Akkor álmodj szépeket! Mert az álmok most valúra válnak! 1 ! i [ < JMas, msEmiK\m>TSm. Dupla CD-n és dupla kazettán már a boltokban Sony Music mtos • b*witc:iii:i> • wlt \v JACKSONS • JLNNIILK KI Sll • lOII.N.NA IXMÍAN • MAKVIN ÍÍAYI S • Ni:\\ KIDS ON 1 III; I1U)CK • OASIS • KOZ ALL A • SPIN DOCTORS Kicsi, de édes ágazat Nyugaton főleg az akácméz kelendő Mintegy 50-70 milliárd forintos közvetett hasznot hoznak évente a méhek a nemzet- gazdaságnak a virágok beporzásával és más járulékos tevékenységükkel. A most követ­kező hét végén hetedik alkalommal rende­zik meg Budapesten és az ország tizenkét városában a Méhek Napját, a szorgos méhek és méhészek seregszemléjét. Budapest Sülök Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ügyvezetője elmondta: Magyarorszá­gon jelenleg tizenhétezer méhész 806 ezer méh­családot nevel. A koncentráció már ezen a terü­leten is elkezdődött, egyre nagyobb tenyészetek alakulnak ki, mivel csak így kifizetődő a méhtar- tás. A termelők tíz százalékának jelent elsődle­ges jövedelemforrást a méhészet, hetven száza­lékuk mellékfoglalkozásként vagy hobbiként végzi ezt a tevékenységet. Mézből a világpiaci termelés 1 százalékát ál­lítjuk elő. A termékek húsz százaléka belföldön, nyolcvan százaléka külpiacokon került értékesí­tésre. Fő exportcikk az akácméz, kisebb tételben adható el a lépes méz, a virágpor, a viasz és a propolisz. Az Európai Unió országaiban a belső fogyasztásnak mindössze 50 százalékát termelik meg; ez hosszú távon szinte korlátlan piacot je­lent Magyarország számára. A Méhészeti Terméktanács adatai szerint a korábbi évekhez képest itthon tavaly nőtt a méz­fogyasztás, jelenleg fejenként évente 50-60 dekát fogyasztunk el. A szakemberek szerint a méhé­szek számára az volna a kedvező, ha a teljes megtermelt mennyiséget itthon lehetne eladni, ehhez azonban évente a mostani mennyiség há­romszorosát, vagyis 1,5 kilogrammot kellene el­fogyasztanunk. Az Agrár Marketing Centrum ta­valy 17 millió forinttal támogatta a termék piacra jutását, az idén 9 mülió forint áll rendelkezésre. A méhészek az idén jól lobbiztak, hiszen az ágazat a tavalyi 611 millió forint agrártámogatás­sal szemben 2000-ben majdnem 800 milliót ka­pott - közölte Kékes Gábor, a Méhészeti Termék- tanács elnöke. A méz árával azonban elégedetle­nek a méhészek: tavaly a vegyes mézet 220-230 forintért vették át tőlük a felvásárlók. (újvár» Támogatás haltermelőknek A halászok az idén számos új támogatást vehetnek igénybe, az állami pénz azonban csak akkor jár, ha a gazdálkodó eb­ben az évben újra regisztráltatta magát. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 26.) Borsodchem 10490 Ft o Fotex 373 Ft ű Matáv 1916 Ft ű Mól 5150 Ft ö OTP 13160 Ft 8 Rába 2 775 Ft 8 Richter 16660 Ft 8 Zalakerámia 2 580 Ft 8 BUX: 9032,84 1,19 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 97-98 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 95-101 Mérséklődő Ingadozó FOB MexikóHióöl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Tartott Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 443,54 Cseh korona 7,13 Euró 258,05 Német márka 131,94 Osztrák schilling 18,75 Lengyel zloty 65,33 Svájci frank 164,00 Szlovák korona 6,21 USA-dollár 280,92 A földművelésügyi tárca rende­leté szerint a halastavat haszná­lóknak, halastóval rendelkező földhasználóknak is jár a föld­alapú növénytermesztési támo­gatás. A vissza nem térítendő állami kompenzáció mértéke a halastó nagyságától függetlenül hektáronként 3000 forint. Csak azok a haltenyésztők igényel­hetik, akik március 31-ig re­gisztráltatták magukat, azaz a földhivatalnál bejelentették a földhasználatot. A kérelmeket május 31-ig lehet benyújtani megyei földművelésügyi hiva­talnál. Megilleti a halászokat az éven belüli lejáratú forgóesz­közhitei utáni kamattámogatás és a hitelek után nyújtott álla­mi garancia is. Jogosultak to­vábbá a kedvezménnyel igény­be vehető éven túli forgóesz­közhiteire és a hozzá társuló kamattámogatásra. A hitel ösz- szege az idén megkötésre kerü­lő szerződésben maximum 150 millió forint lehet. A kamattá­mogatás mértéke a kölcsöntör- lesztés első évében 50, majd 40, 20 és 10 százalék. A kérel­meket az agrárfinanszírozás­ban részt vevő pénzintézetek területi fiókjainál folyamatosan lehet benyújtani. Az FVM hozzájárul a halállo­mány vírusmentesítési költsége­ihez is. A vizsgálat költségtéríté­se - áfa nélkül - 80 ezer forint. A halszállítás során az állatorvos által elvégzett hatósági ellenőr­zési díjat pedig minden megkez­dett kilogramm berakodott hal után 120 forinttal támogatja a tárca. Új elem az agrárszabályozás­ban az árvíz és aszály esetén igé­nyelhető kompenzáció. Az ilyen jellegű kérelmeket a megyei föld­művelésügyi hivatalokhoz lehet benyújtani ez év október 20-ig. Végezetül idén első ízben kilón­ként 200 forint állami pénzt kap­nak a haltermelők a Balatonból lehalászott busa feldolgozott és értékesített termékei után. U. G. Vagyonleltár? Budapest Privatizációs leltárt készít­tetne két szocialista képvise­lő. Suchman Tamás és Nagy Sándor önálló indít­ványukban azt szorgalmaz­zák, hogy a magánosítás folyamatát lebonyolító kormányzatok számoljanak el a társadalomnak az el­múlt tizenegy év alatt priva­tizált nemzeti vagyonról. A Horn-kabinet volt privatizáci­ós minisztere egy korábbi nyi­latkozatában elmondta: a fenti­ek lebonyolítására hatpárti szakértői bizottságot kellene felállítani. Ennek munkájá­ban - a spontán privatizáció idején illetékes Martonyi Já­nostól egészen Stumpf Istvá­nig, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvény- társaságot (ÁPV Rt.) jelenleg felügyelő miniszterig - köte­lezően részt kellene vennie valamennyi, a magánosítás folyamán tevékenykedő mi­niszternek. Hasonló indítványt már 1998 novemberében is tett Nagy Sándor, akkor Kovács László frakcióvezetővel közö- be sen. Javaslatuk kedvezőtlen fogadtatásra talált, a parlament nem tűzte napirendre az ügy megtárgyalását. Nagy Sándor lapunknak el­mondta, hogy a tömeges privati­záció lezárulásával újra időszerű­nek tartja a privatizációs leltár el­készítését. Fontos lenne annak a törvénynek a megalkotása is, amely a tartósan az állam tulaj­donában maradó vagyon kezelé­séről rendelkezne. A szocialista képviselő szerint a társadalom­nak joga lenne tudni, miként ke­rült magánkézbe több mint ezer- milliárd forintnyi vagyon. A va­gyonmérleg elkészültével meg­szűnhetnének azok a kölcsönös vádaskodások, amelyek az egy­mást váltó kabinetek között zaj­lottak, másrészt politikailag és gazdaságtörténetileg hiteles kép alakulhatna ki a privatizációs fo­lyamatról. Az önálló indítványt benyúj­tók az ÁPV Rt. jövőbeni feladatá­ról is törvényt alkotnának, hi­szen - ahogy Nagy Sándor fogal­mazott - nem bizonyos, hogy aki jó ügynökként óriási vagyont tu­dott eladni, az a megmaradó va­gyon kezelését is tökéletesen el tudja látni; lehet, hogy más szer­vezet felállítására van szükség. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a jogelőd vagyonkezelő szervezetek bevételei 1990 0,67 1991 31,36 1992 77,23 1993 169,91 1994 156,67 1995 481,04 1996 176,00 1997 340,17 1998 111,84 1999* 130 Összesen 1674,89 Lapunk információja szerint az önálló indítványra már kör­vonalazódik a válasz az ÁPV Rt.-nél, ám ennek részleteibe többszöri megkeresésre sem avattak be. Feltételezhető, hogy a parlament ezúttal sem szavaz­za meg a szakértői bizottság fel­állítását. Erre utal MácLi László fideszes képviselő korábbi nyi­latkozata, amely szerint a tb vagy a honvédség nagy hordere­jű privatizációs ügyletei miatt most még korai lenne a folyta­tást szabályozó törvénykezésbe kezdeni. _______________________________________(STS)

Next

/
Thumbnails
Contents