Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-25 / 96. szám
2. OLDAL «I SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁRILIS 25., KEDD Összefogás a szécsényi Rákóczi-szoborért A tervek szerint július 2-án, vasárnap új köztéri szobrot avatnak Szécsényben. Az áruház előtti díszpark közepébe kerülő alkotás, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem egész alakos bronz szobra még kiöntésre vár. A néhai id. Szabó István szobrászművész gipszből készült alkotását, amelyet Bobály Attila szobrászművész önt bronzba, eredetileg május 14-én szerették volna az országos millenniumi rendezvények sorában ünnepélyesen felavatni, azonban a lassan gyűlő forintok, a terület tulajdonjogának a rendezetlensége és a rövid határidő miatt módosítani kellett az időpontot. A Rákóczi Városa Alapítvány által kezdeményezett és felvállalt szép kezdeményezést a Szécsényi Önkormányzat és sokan mások is támogatták és a szobor megvalósulásának ügyében kerekasztal-beszélgetést szerveztek. A szécsényi városházán április 13-án megtartott kibővített kuratóriumi ülésen képviseltette magát az önkormányzat, a Rákóczi Szövetség, az alkotó örököse, ifj Szabó István és megjelent az öntéssel megbízott Bobály Attila szobrászművész. Bállá Tibor a Rákóczi-szobor felállításának fő kezdeményezője és szorgalmazója ismertette a szobor ügyének állását, az anyagi gondokat. Az államkincstár által az alapítvány számlájára átutalt egymillió forint mellé Nemeskürthy István is ígért 500 ezret, de a más forrásokból várhatóan beérkező pénzeket is ki kell egészíteni újabb támogatók megnyerésével, de ez időbe kerül. Az adományozók által a Rákóczi Városa Alapítvány tulajdonába került gipsz-szobor bronz mását a Képző és Iparművészeti Lektorátus az 1999. december 6-án megtartott helyszíni bejárása során a jelzett park közepén tartotta alkalmasnak felállításra. Ezt a helyet a fejedelem egész alakos szobrának elhelyezésére a város polgársága is méltónak tartja. Szécsény alpolgármestere, ifj. Varga Béla szólt arról, hogy első perctől kezdve támogatja a Rákóczi-szobor felállításának az ügyét és ezt képviseli az önkormányzat és a város polgármestere is. A képviselő-testület anyagi támogatási lehetőségei szűkek, de a műszaki osztály minden segítséget megad a város központját értékesebbé tevő köztéri alkotás mielőbbi megvalósulásához. A szécsényi áfész elnöke, Halmosi György kifogásolta, hogy a lektorátusi bejárásra nem hívták meg a területtulajdonos áfészt. Az áruház előtti park értékét az áfész igazgatósága dönti el és a szobor odahelyezésének az ügyében tárgyalni kell az önkormányzattal, amihez idő kell. Az új szécsényi Rákóczi-szobor ötletét az áfész tagjai is támogatják, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a tulajdonos érdekeit, amelyet neki elnökként képviselnie kell. Ez a bejelentés döntően befolyásolta a szobor ügyében létrejött tárgyalást, mert a tulajdon rendezéséhez idő és kompromisszumok sora kellett. Ifj. Szabó István szobrászművész keserűen jegyezte meg, hogy a dolgok állása szerint a fő bűnös az édesapja, mert csinált egy Rákóczi-szob- rot, amelyet az akkori szécsényi városvezetés nem vett komolyan. Elmondta, hogy nagyon örült, mikor ennek a szobornak a megmentése ügyében felkereste őt Bállá Tibor.- A Rákóczi Városa Alapítványnak én ajándékoztam apám alkotását és ez eddig az általános iskolában volt elhelyezve. Ha megvalósul a bronzbaöntés, tisztázandó kérdés, hogy a városnak, vagy az alapítványnak ajándékozzam a szobrot a saját örökölt szerzői jogom alapján. Segíteni kell Bállá Tibort és Mecser Lajost, valamint társaikat, hogy elképzelésük valóra váljon - vélekedett ifj. Szabó István.- Napi kapcsolatban vagyok a szobor ügyében Szabó Istvánnal - mondta Bobály Attila. Id. Szabó István a mesterem volt és a fiával együtt érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a Rákóczi-szobor sikerüljön. A gipsz-szoborról gumiformát vettem, erre volt elég a pénz. Most ecsetelem bele a viaszt, de ez aprólékos, időigényes munka és az eredeti szobor felállítási határidőt a lassan összejövő fedezet miatt is el kell tolni. Ez az egész alakos Rákóczi-szobor nemcsak Szécsény ügye, mert ahogy az országban, Nógrád megyében is élénken élnek a Rákó- czi-hagyományok. Bállá Tibort elismerés illeti, hogy ezt az ügyet felkarolta és a pénzt próbálja hozzá megteremteni. Őze János képviselő úgy vélekedett, hogy a Szécsényben tevékenykedő három Rákóczi szervezetnek össze kellene fognia ebben az ügyben. Jó lenne, ha végre ezek találkoznának egymással. Mecser Lajos, a neves futó, kuratóriumi tagként megjegyezte, hogy a Rákóczi Szövetség megelőlegezhetné a hiányzó összeget. T. Pataki László újságíró, kuratóriumi tag azt javasolta, hogy egy új alapról, összefogással folytatódjon a Szécsénybe tervezett Rákóczi-szobor ügye. Pénzes István felvetette, hogy az önkormányzat és az áfész a város érdekében jusson megértésre. Érdemben szólt hozzá Majtényi Árpád, a Rákóczi Szövetség választmányának tagja, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője úgy vélekedett, hogy a helyszínt a szakmai bizottság már kiválasztotta és ezen kár vitatkozni. Az országos millenniumi évkönyvben meg van hirdetve a szécsényi Rákóczi-szoboravatás, ami országos rendezvénynek számít. Ennek figyelembe vételével kell a tennivalókat intézni. Javasolta, hogy a megjelentek jelöljenek ki egy operatív bizottságot, amelynek feladata lesz az anyagiak megteremtése, a megvalósítás és a szervezés. Ebben egyetértés született és megválasztották a Rákóczi-szobor ad hoc bizottságát. Az ügyet elindító és szervező Rákóczi Városa Alapítvány képviseletében Bállá Tibor, a Rákóczi Szövetség részéről Majtényi Árpád és a szécsényi önkormányzattól ifj. Varga Béla tiszteletdíjas alpolgármester lettek megbízva a Rákóczi-szobor felállításának további dolgaival. A szoboravatás időpontjának július 2-át, vasárnapot jelölték meg, amikorra várhatóan rendeződnek a vitás kérdések. A feladatok ismeretében a bizottság körlevelet intézett a megye önkormányzataihoz, hogy ezt a megye ügyének is számító szoborállítást lehetőségeik szerint, akár 10 ezer forinttal is támogassák. Ezt várják a hazafias érzelmű vállalkozóktól, polgároktól, akik fontosnak érzik a nemzeti szellem ébrentartását. A tervezett szécsényi Rákóczi-szobor eddigi történései, fényképes dokumentumai április 30-a és május 9-e között Budapesten szerepelnek az úgynevezett Ország Imázs Központ kiállításán, bizonyítva, hogy a Nógrád és Szécsény városa hűen ápolja II. Rákóczi Ferenc fejedelem és kurucainak hagyományait. SZABÓ ENDRE Trélerek súlya rogyasztja a tarjám Kürtgyarmati utat fizessék ők az útjavítás, meg minden egyéb szállítási vonzat költségét is. Amint azt lapunk megtudta,' nem az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdészete vágatta tarra a 21-es főút felett húzódó akácost, sem a kisterenyei erdészet nem tette, amint azt a pálfalvaiak hitték. Információink szerint az erdőrész magántulajdonban van, pontosan egy érintettekhez közeli személy hordatja a nevezett a közúton a kitermelt árút. Talán őrá is vonatkoztatható, mint károkozóra, hogy térítse meg az okozott kárt, főként, hogy az nagy összegű lehet, s hogy sokak láthatják hátrányát. Mindemellett meglehet, hogy azóta van engedélye a közúthasználatra, s a tulajdonosával is kötött már egyezséget a helyre- hozatalra vonatkozóan, amit majd be is tart, vagy esetleg ma- gánutat is épít a magánerdeje mellé. A hat éve aszfaltozott utat, amelyet amúgy magyaros módra, tartós alapozás nélkül építettek ki hat éve, vélhetően szétnyomják a rajta dübörgő nehézgépek. A salgótarjáni Kürtgyarmati úton hordják a trélerek a friss vágású akácot, azon az útvonalon, amely felszíne alatt a közművek csőrendszere húzódik. Mi lesz, ha a megengedettnél nagyobb súlyú járművek esetleg károsítják közműrendszert, s vajon hogyan közlekednek majd az ottani lakosok, ha erősen rongálódik az út állaga. Lakossági körökben adódik a kérdés, miért megengedett némelyeknek a többségnek tiltott tevékenység? Az ottaniak tudni vélik - lakossági bejelentésre - a múlt heti akácfaszállítást büntetés ugyan követte, ami korántsem jelenti azt, hogy célba talált volna a bejelentés, amitől inkább útjuk megkímélését várták volna el. Az utcában élők úgy vélekednek, a pénzbírság nem számottevő tétel az erdészetnek, a faértékesítésből származó bevétel úgyis kárpótolja az így kieső forintokat. Ezért aztán, azt is jogos elvárásnak tartják az utcabéliek, Éjszakába nyúlóan üléseztek a balassagyarmati képviselők Balassagyarmat Város Képviselő-testületének elmúlt heti ülésén elsőként, a délelőtti órákban - zárt ülésen - személyi kérdésekben döntöttek a városatyák. Ezek sorában a Városi Idősek Otthona intézmény vezetői pályázatait bírálták el, majd a szociális alapon történő bérlakások bérlőinek kijelöléséről hoztak határozatokat. Zárásként szociális kérelmek fellebbezéseinek ügyeiben döntöttek. Az idősek otthona igazgatói állásra kiírt pályázatok elbírálását nagy figyelem övezte. A három pályázó, Fábri Lászlóné, Jeléné Borkő Edit és Muskatal Péter szociális érzékenységéről pozitív véleményt alakított ki a testület. Ugyanakkor egyiküket sem tartotta - vezetési gyakorlat, illetve közgazdasági ismeretek hiányában - alkalmasnak az állás betöltésére. A pályázat eredménytelenné nyilvánítása után Juhász Päer polgármester a testület minőségi többségének támogatásával az eddigi - már nyugállományba készülő - Csillik Józsefnét kérte föl az intézmény ügyeinek további vitelére mindaddig, amíg egy újabb pályázat keretében megfelelő utódot nem találnak 2000. december 31-éig. Bár csak egy szavazat híján, de nem fogadta el a testület dr. Tatár-Kiss Sándomé jegyző beszámolóját a polgármesteri hivatal tevékenységéről, illetve a hivatal átszervezésére vonatkozó javaslatairól. Azzal együtt is, hogy a végszavazás ezt az eredményt hozta, érdekes módon a testület nagyobbik fele a beszámoló egyes részelemeit megfelelőnek ítélte és minősített többségű szavazatával azokat el is fogadta. A jegyző tevékenységének megítélésével kapcsolatosan a képviselő-testület véleménye megoszlott. Juhász Péter a hivatal átszervezésére tett jegyzői javaslatokat számos ponton átgon- dolaüannak ítélte, mellyel szemben a javaslattevő azzal érvelt, hogy szerinte megérett a helyzet a hivatal szerkezetének átalakítására, az egyes osztályok tevékenységi körének, munkamegoszlásának, elhelyezésének, újragondolására. A vitában többek között Bocsa Béla képviselő a korszerűtlen, lassú és körülményes helyi hivatali szemléletet bírálta, míg Látkóczki Báünt bizalmat és időt kért a testülettől a jegyzőnő elképzeléseinek megvalósításához. Az ebédszünet után immáron nyüvános ülésen viszont nem jutott az elutasítás sorsára Gál Andomé pénzügyi osztályvezető beszámolója, akinek az önkormányzat 1999. évi költségvetése végrehajtásáról szóló részletes előterjesztését a testület döntő többséggel megszavazta. Ugyancsak megszavazták a képviselők Herczeg Hajnalka alpolgármester tájékoztatóját a közüzemi tartozások helyzetéről és annak rendezési módjáról. A városi honatyák úgy döntöttek, hogy 606 837 Ft olyan tartozást elengednek, ahol például: elhalálozások, elköltözések következtében végrehajtásra, foglalásra reális lehetőség már nincs. Szintén ezen az egész napos ülésen került elfogadásra Balassagyarmat szociális ellátásokról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelete, valamint Balassagyarmat város önkormányzata és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ közötti együttműködési megállapodás. A testület számos egyéb döntése közepette ugyancsak elfogadta az általa alapított közalapítványok működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolókat, valamint az Ipari Park közterületi határvonalának kisebb korrekcióját. A köztestület nem támogatta viszont a Nyugat- Nógrád Vízmű kérelmét, amelyben a társasági szerződést oly módon szerette volna a kft. vezetése módosítani, hogy az üzemeltetés során rendkívüli ráfordítások merülnének föl, azok veszteségeit az érintett tulajdonos önkormányzatok vállalják magukra. Ugyancsak elutasításra került a Tünde presszóval kapcsolatos peren kívüli egyezség gondolata. A képviselők többsége az immáron több éve húzódó perben meg kívánja várni a Legfelső Bíróság döntését. A város vezetése és a testületi tagok többsége bízik abban, hogy az önkormányzati tulajdonú épület bírósági döntéssel vissza fog kerülni az ügyeskedő bérlőktől jogos tulajdonosához, Balassagyarmat ön- kormányzatához. Az éjszakába nyúló ülésen a Rákóczi út 46-48. sz. alatti (volt Gelka) üzlethelyiségek bérbeadásáról, a Balassi Bálint Gimnázium pedagógiai programjának kiegészítéséről, a piac működésének és a város sportéletének aktuális kérdéseiről is döntöttek. Függőben maradt viszont a város főutcáján kiépítésre kerülő videokamerás megfigyelőrendszer létrehozásának ügye. M.a Bagolytanya Salgóbányán Műhelymunka - Nyitott szemmel a természetben A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Csoportja idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Négy évvel ezelőtt megalapították Salgóbányán a Bagolytanyát, ezáltal kaput nyitottak a természet és a természetvédelem iránt élénken érdeklődő fiatalok előtt. Az információs irodaként is működő Bagolytanya a Medves Hotel területén üzemel, ahol a polgári szolgálatát teljesítő Nyilas Mihály, valamint Holecz Krisztián és Drexler Szilárd várja a kíváncsi, illetve segítségre váró fiatalokat. A Bagolytanya működéséről Drexler Szilárd nyilatkozott lapunknak.- Eddigi működésünk során szembetalálkoztunk azzal a problémával, hogy Nógrád megyében nincs olyan intézmény, amely egyfajta műhelymunkát biztosítana a természet, a természetvédelem iránt érdeklődő gyerekeknek. Úgy gondoltuk, szükségessé vált ennek az intézménynek a létrehozása. Az is tapasztalható, hogy sokan tanulnak Szegeden, Pécsett egyetemeken és elvonz- za őket a Bükk, a Hortobágy, a Zempléni-hegység. Ugyanakkor ide egyetemista évei alatt sem jött vissza senki, hogy foglalkozzon ezzel a területtel, ahol fölnevelkedett. A gyerekek nem szerették meg a lakóhelyüket, szinte nem is ismerik. Ezért keltettük életre a Bagolytanyát. Az irodát felszerelték szakkönyvekkel, mikroszkóppal, 60-szoros nagyítású teleszkóppal, madarásztávcsővel, diavetítővel és a hozzá tartozó képsorokkal. Éjszakai denevérmegfigyeléshez lámpát, túrákhoz távcsövet is biztosítanak, továbbá szívesen mennek az iskolákba kiselőadást tartani. Fő profiljuk azonban a túrák szervezése.- Szervezünk programokat iskolásoknak, pedagógusoknak, terep- gyakorlatokat a megyei intézményeknek, mindezeket teljesen díjtalanul. Főként azonban túrázunk a gyerekekkel a Karancs-Medves területén, azon belül is a Medves fennsík környékére, a Salgói várhoz, Szilváskőre, a Gortva-völgybe, a bányatóhoz látogatunk el. Nyitvatartási időben hétköznapokon 9-től 15 óráig, hétvégeken előzetes egyeztetés alapján (telefon: 435-792) szívesen látjuk az érdeklődőket.- A madarak és fák napja alkalmából mire készülnek?- Május 10-én lesz egy városi vetélkedő, amelyet a Dornyay Béla Általános Iskola kezdeményezett, ennek döntője a Bagolytanyán lesz. Mi segítünk a rendezésben. A Bagolytanya előterében a falakon színes fotók mutatják be a Medves vidékén nyíló vadvirágokat, a medvesi bazaltsziklákat, a Salgót, a Boszorkánykőt, a Szilváskőt. Nem hiányzik azonban a mag és a termés, illetve a téli hajtásgyűjtemény sem, ezek a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola két tanulójától, Bilig Zsolttól és Hájos Tibortól kerültek a kiállításra. A vitrinekben levedlett kígyóbőr, görénykoponya, borókacincér rágásnyoma és röpnyílása, táplálkozásmaradványok, fészkek, búvóhelyek láthatók, valamint autó által elgázolt és villanyvezetéknek repült erdei fülesbagoly, guvat, fehér gólya kipreparált példányai gazdagítják a kiállítás anyagát. A Mátranovák-besenyőbérci külfejtésből származó 18 millió éves elszenesedett fa, - amelyen jól megfigyelhetők az évgyűrűk - és a miocén-korból való kb. 15-20 millió éves tengerparti kagylóhéj törmelékes homokkő árulkodnak az idő múlásáról.- Ez egy nagyon pici kiállítás, hasonlóan a műhelyhez, ez is hiányzott Salgótarjánból. Szinte mindig halljuk, olvassuk, milyen csodálatos környezetben élünk, müyen érték ez a táj, ami igaz is, de ez csak közhelyek szintjén mozog. Egyfajta automatizmus figyelhető meg. Azonnal rátér mindenki a csodálatos környezetünkre, de odáig nem „megy el” a dolog, hogy hogyan lehetne ezt felhasználni az idegenforgalomban, hogyan lehetne bemutatni, a gyerekeiméi pedig a szemléletformálásra, a környezeti tudatosságra felhasználni. Eddig a szintig sajnos kevesen jutnak el, ez a kiállítás az egyik eszköze lehetne a célok megvalósításának, az idegenforgalmat, a szemléletváltást, a pedagógusképzést, a fiatalok kutatási vágyának, a kielégítését szolgálhatná.- Hogyan gyűlt össze a kiállítási anyag?- Nyitott szemmel kell járni a természetben. Ha egy átlagos szemlélő kimegy az erdőbe vagy a mezőre, akkor valójában nagyon kevés állatot lát. Azonban, ha figyelmesen járkálunk, a számtalan apró jel „elárulja”, milyen állatok élnek körülöttünk. Nekünk is mindössze nyitott szemmel kellett 1-2 hétig járnunk a természetben. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a védett terület természeti értékeit, igyekszik felhívni a figyelmet az apró jelekre is, a jelekre, amelyek üzenetet hordoznak a körülöttünk élő világról. Jól látható a különbség az egér, illetve a „mókusrágta” toboz között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Csoportja nonprofit szervezet. A pénzt támogatásokból szerzik, pályázati úton próbálják nyerni. A támogatások és pályázatok 90 százaléka megyén kívüli. Drexler Szilárd azonban bizakodó. A salgótarjáni önkormányzattal való kapcsolatuknak ugyanis kedvezőek a tapasztalatai. CSUBERDA JUDIT
