Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-20 / 93. szám
2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Híres emberek Pósfai János Elhamvadt szerelmek című könyve napokban látott napvilágot az Apáczai Kiadónál. A szép kötet borítóján Liipola Yrjő művének reprodukciója látható, egy törékeny női alak. A kötet illusztrációi, Kaczmarski Zoltán reprodukciói a könyvben szereplő híres emberek egykor szerelmeiről készültek. Az Elhamvadt szerelmek című izgalmas könyv hiteles történetei elé maga a szerző, Pósfai BösrujVvm ttlMMREM A könyv címlapja János írt bevezetőt. Ez is valóságos kis irodalomtörténeti esszének felel meg. Ebben az író elbeszéli mindazt az igen aprólékos és hosszú évekig tartó munkát, amelyet e téma kutatására fordított. Mert bár a történetek nem tudományos igénnyel íródtak, a legteljesebb mértékben hitelesek, a korabeli dokumentumokon és forrásokon alapulnak, amelyekben Pósfai János igen széles körű tájékozottságra tett szert. Itt érdemes megjegyezni, hogy a könyvben szereplő tizenkilenc „nagy ember” szerelmének történetéről az érdeklődő olvasó már hallhatott, de ez a könyv azok számára is szolgálhat meglepetéssel, akik irodalomtörténeti érdeklődéssel bírnak. Ami pedig a kötet további előnyei közé tartozik, az éppen a megírás módja, az élvezetes, közérthető és pergő stílus, ami nem is csoda, hiszen az író újságíróként is hosszú évtizedeken át tevékenykedett s a nyugat-dunántúli irodalom szervezőjeként, az irodalmi örökség megőrzőjeként, nem utolsósorban az új tehetségek fölfedező- jeként is elismerést szerzett magának. Képes volt tehát arra, hogy legújabb könyvében sem csupán dokumentum-feldolgozást nyújtson át az olvasóknak, hanem megossza velük azt az élményt, amelyben a kutatómunka során magának is része volt. Mindenekelőtt azt, hogy a híres emberek is emberek voltak, következésképpen ők is megperzselődtek a föllobbanó szerelem lángjától, amely vagy egy életen át melengette, vagy pedig éppen emésztette őket, beteljesülve vagy beteljesületlenül, de valamilyen módon a végzetükké vált. Az ő kapcsolataikban is volt kicsinyesség és nagyvonalúság, öröm és bánat, földi és égi vonás, hiszen a szerelem a halálon kívül az élet legnagyobb misztériuma függetlenül attól, hogy lényegét valószínűleg sohasem leszünk képesek meghatározni. Életünkben azonban meghatározó, fölemelhet és lesújthat. Azt sem tudjuk, hogy mi a boldogság, mégis mindannyian keressük, csakúgy, mint magát a szerelmet. A nagy szerelmek szerző által is idézett „magyar Petrarca”, Kisfaludy Sándor szerint ....ami van, mint általa lett, a szerelem által él...” Érdemes azonban egy másik idézetre is ügyelni: „Sohasem az a fontos, hogy kinek írják a verset, hanem, hogy ki írta...” Ezt pedig azért szükséges hangoztatni, mert éppenséggel az irodalomtörténeti feldolgozások egy részének szerzője feledkezik meg arról, hogy bár a múzsa szerepe fontos lehet az alkotói folyamatban, a lényeg mégis mindig maga a mű és annak létrehozója, aki halhatatlanná teszi ihletőjét s általa magát a szerelmet, amiről nem lehet elég sokat beszélni. Pósfai János többek között Beethoven, Vajda János, Reviczky Gyula, Juhász Gyula, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Csokonai Vitéz Mihály, VöBalassi Bálint rösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor, Wesselényi Miklós, Babits Mihály, Ambrus Zoltán, Ady Endre szerelmeinek történetét meséli el. A nógrádi olvasók számára pedig különösen érdekes lehet Balassi Bálint szerelme, Anna-Júlia története illetve Madách Imre és Lidércke hiteles regénye. Az Anna-Júlia persze csinált név, egybe írva sehol sem olvasható. A magyar szerelmi líra megteremtője, Balassi Bálint ugyanahhoz írta Anna-verseit, akihez a Júlia-ciklust. Madách és Lidércke, azaz Fráter Erzsébet nagy szerelme pedig szó szerint tragikus véget ért, hamvába holt. Hogyan történt mindez? Ezt meséli el Pósfai János, aki egy Kutti tok című talányosán szép novellával zárja „szerelmes” könyvét. Hogy mikor talál rá a szerelem, senki se tudja. Hogy mikor röppen el, ugyancsak titok. A szerelem tehát - mint minden nagy érzés - megfoghatatlan. Mégis van. Általa létezünk. Erről is szól ez a könyv. BÓDI TÓTH ELEMÉR Negyvenöt éve halt meg Einstein Negyvenöt éve, 1955. április 18-án halt meg Albert Einstein, a relativitás-elmélet s a modern fizikai világkép megalkotója. 1879. március 14-én született Ulmban, ahol apjának elektromos szaküzlete volt. A család hamarosan Münchenbe költözött, Einstein itt járta iskoláit. Kiskorában nem árult el különös képességeket, sőt mivel beszélni is csak későn tanult meg, komolyan azt gondolták róla, hogy szellemileg visszamaradott. A gimnáziumban rosszul tanult, csak a matematika érdekelte, úgyhogy végül eltanácsolták - így lett a tudománytörténet leghíresebb bukott tanulója. Tanára a következő lesújtó véleménnyel bocsátotta útjára: „soha nem viszed semmire, Einstein”. 1938-ban tudta meg, hogy német tudósok létrehozták az uránhasadást, s azt is kimutatták, hogy a folyamat láncreakciója is lehetséges. Mivel félő volt, hogy a nácik készítenek először atombombát, Einstein Roosevelt elnöknek írott levelében sürgette az atomfegyverkutatás megkezdését. Ezután hívták életre a Manhattan-ter- vet. A hirosimai atombomba le- dobása után Einstein csatlakozott azokhoz a tudósokhoz, akik meg akarták akadályozni e fegyver alkalmazását, és egy világkormány létrehozását javasolta. 1952-ben a nemrégen alapított Izrael Állam felkínálta neki az államfői tisztet, de ő nem fogadta el. 1955. április 18-án halt meg Princetonban. 1905-ben jelent meg négy cikke, amely alapjában változtatta meg az addigi világképet. Az első elméletileg magyarázta meg a folyadékokban lebegő szemcsék véletlenszerű hőmozgását, a Brown-mozgást. A második felvetette, hogy a fény különálló kvantumokból (fotonokból) áll, amelyeknek a hullámjelleg mellett részecskékre jellemző tulajdonságai vannak. Harmadik írása kimondta a tömeg és az energia egyenértékűségét (E=mc2), a negyedik cikk szerint ha a fény sebessége minden vonatkozási rendszerben azonos, akkor az idő és a mozgás is viszonylagos a megfigyelőhöz képest - a speciális relativitás-elmélet általánosította a newtoni mechanikát. 1913-ban dolgozta ki az általános relativitáselméletet, amely azt mondja ki, hogy a természeti törvények leírására bármely vonatkoztatási rendszer alkalmas, bármilyen legyen is a mozgásállapota. Később megállapította, hogy a gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete, melyet a tömeg jelenléte idéz elő. Javasolta: mérjék meg egy csillag fényének elhajlását, amikor a fénysugár a Nap közelében halad el, s annak vonala kétszer annyira fog elhajlani, mint az a newtoni törvényekből következnék. Einstein akkor vált világhírűvé, amikor 1919. május 29-én a Guineai-öbölben egy napfogyatkozást fotóztak le, s a számítások igazolták az elmélet jóslatait. 1929-ben adta közre egységes térelméletét, melyet a fizikusok erősen bíráltak. Jelentősen fejlesztette Max Planck kvantumelméletét, az indukált emisszió általa felvetett gondolata a lézer és a holográfia felfedezéséhez vezetett. Élete végén egységes térelméletet, az univerzumot leíró világtörvényt kívánt felállítani. Ez a kutatás terméketlen lett, de Heisenberg ekkor ismerte fel, hogy az elemi részecskék helyét és sebességét nem lehet egyszerre meghatározni. Einstein a határozatlansági elvet nem fogadta el, úgy vélte, hogy a világmindenség kiszámítható. ■ Időzített bomba a Yellowstone Park alatt Az apokalipszis lehetősége korunk embere számára többféle alakban bukkant már fel: túlnépesedés, nyersanyagszűke, atomháború vagy nukleáris szennyezés. Egyes éghajlatkutatók egy új jégkorszak kialakulásától tartanak, mások éppenséggel az üvegházhatás nyomán bekövetkező felmelegedéstől félnek. Most egy esetleges világvége új lehetősége merült fel. Kutatók felfedezték, hogy az idillikus helyszín, a Yellowstone Nemzeti Park - bizarr sziklaalakzatok, grizzly medvék, kojotok és gejzírek hazája - a Föld legnagyobb időzített bombája lehet. A kaliforniai Robert Christiansen itt korábbi vulkánosság nyomait kereste, kráterfalakat, beomlott magmakamrát, vagyis kalderát. Nem talált semmit. Amit azonban a Földről nem fedezhetett fel, elárulták a műholdfelvételek. Ezeken azonnal feltűnt a kaldera a maga irtózatos méreteivel: 70 kilométer hosszúságával, 30 kilométer szélességével. Ilyenformán feltételezhető, hogy semmi más létezőhöz nem fogható szupervulkán készül a Yellowstone Parkban kitörni. Christiansen kimutatta, hogy a mostani kaldera helyén már három vulkánkitörés is volt: az első körülbelül 2 millió éve, a második 1,3 millió éve, a harmadik, a mostani kalderát létrehozó pedig 630 ezer éve. Vagyis a park alatt fortyogó magma úgy 600-700 ezer évenként kitör, és a legújabb kitörés akár napjainkban is esedékes lehet. A park területén regisztrált sok kis földrengés hullámainak terjedési sebességéből kikövetkeztették, hogy a magmakamra is rendkívüli méretű: legalább 40-50 kilométer hosz- szú, 20 kilométer széles és mintegy 10 kilométer magas, és nemcsak méretében tér el a többi ismert vulkántól. A magma nem egy bejáratott úton, kürtőben törekszik felfelé, hanem inkább belekap a kamra feletti földkéregbe, hatalmas kőzettömegeket leolvasztva onnan. Ennélfogva kevésbé folyós állapotú, mint például az Etnáról most is lefolyó láva. Évezredekig fortyogva egyre vékonyítja a felette levő földkérget, miközben nagy nyomás alatt lévő gázok igyekeznek felfelé. A magma kamra felett képződő repedések egyike egyszer a teljes kérgen áthatolhat, amikor is elszabadul a pokol, láva és hamu kerül szökőkútszerű kitörés formájában a levegőbe. A rendkívüli méretekből következően ennek pedig gyászos következményei lehetnek. Már kisebb vulkánok kitörései is okozhatnak az egész bolygóra kiterjedő kellemetlenségeket. így például amikor 1991- ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitört, a sztratoszférába került vulkáni hamu két éven át 0,5 Celsius fokkal csökkentette a Föld átlaghőmérsékletét. Az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése világszerte tartós lehűléshez vezetett. Európában a középhőmérséklet 2,5 fokkal csökkent. 1816 nyarán havazott az Egyesült Államokban, és az 1819-ig tartó évek több évszázad leghidegebbjeinek számítottak. A Tambora pedig aránytalanul kisebb volt a Yellowstone park alatt szuny- nyadó vulkánnál. Az emberiség még csak egyetlen ilyen vulkanikus kitörésének lehetett tanúja. 74 ezer évvel ezelőtt, amikor már kialakult a modern homo sapiens, Szumátra szigetén kitört a Tóba vulkán, 100 kilométer hosszú és 60 kilométer széles (ma egy tó által kitöltött) kalderát hagyva maga után. A sztratoszférát elfátyolozta az oda felkerült hamu. Ennek nyomán a nukleáris télhez hasonló lehűlés keletkezett, csak éppen radioaktivitás nélkül. Genetikusok kimutatásai szerint éppen akkortájt - úgy 70-80 ezer éve - az emberiség súlyos válságot,.^It át, és a kihalás szélére sodio- dott. Lynn Jorde, az Utah Egyetem kutatója szerint az emberiség összlétszáma mindössze öt-tíz ezer főre csökkent. Nagyon is lehetséges, hogy a Tóba kitörése volt felelős a homo sapiens ekkori válságáért. 3000 köbkilométer anyagot okádott ki ez a szörnyű vulkán akkor - vagyis tízezerszer többet, mint amennyit a Mount St. Helen az 1980-as kitörésekor. A sztratoszférába került hamu és kénvegyületek becslés szerint kereken 5 fokkal hűtötték le a Föld átlaghőmérsékletét. Vagyis hasonló esetben Nyu- gat-Európára például szibériai viszonyok várnának. Egy bizonyos: a Yellowstone Park óriásvulkánja egyszer majd bizonyosan kitör, a Tóba vulkánhoz hasonló következményekkel. A kérdés csak az, hogy ez pontosan mikor következik be - írta a Der Der Spiegel. HAK U l WINO & 1 IRi mi I A ion I IIK CI .VSH • BKON • B*WU( HH) WET • CYNDI l Al PBH • SIXPENCE NONE THE KICHER • CHER • EIC HON FACTORY JACKSONS • JENNIFER KISH • JOHNNY Ei Ki AN • MARVIN (»AYE • MEJA • MEN AT WORK NEN'A • BANC LES • NEW K1I>S ON THE BLOCK • OASIS • ROZALLA • SPIN DOCTORS TEN SHARP • TOTO • WHAM! • AHA • RICK ASTLEY • I'AL BACHMAN HAVE STEWART & CANDY HI LEER • ROXETTE • I B TO • ACE OF BASE ... ___KMMMM S IMPLY RED • ROBERT MILES • NO MERCY • (TIl'MB AW' A M B A • ELO4'Mas, £VEK Dupla CD-n és dupla kazettán már a boltokban. Sony Music
