Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-19 / 92. szám
Végig kísérte életét a tanulás Mindig a felnövekvő nemzedék nevelését szolgálta A nők évszázada (2.) Avagy Nóra végleg elhagyja a babaházat Vinczene Petik Erzsébet azt mondja, hogy az egesz megyéhez tartozónak érzi magát. Furának tűnik talán ez a kijelentés, de nem akkor, ha tudjuk: Heves megyében született, 18 éves korában került Nógrádba. 1995 óta a tari Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatója, de csak két éve lakik a településen. Harminc éve pedagógusnak vallja magát, mert közvetve vagy közvetlenül, de mindig a felnövekvő nemzedék nevelését szolgálta.- Pályafutásom 1968-ban kezdődött, amikor képesítés nélkül kezdtem el tanítani - mondja Vinczéné Petik Erzsébet. - 1972-ben szereztem tanári diplomát az egri tanárképző főiskolán, magyar-orosz szakon. A következő évben ifjúsági vezető lettem, úttörő elnökként dolgoztam. Azt hihetné bárki, hogy elegem volt már a tanulásból, de 1981 -ben a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karának pedagógia szakán kaptam meg második diplomámat. Ezt követően is az oktatásban maradtam, hiszen voltam szakfelügyelő, szaktanács- adó, illetve közoktatás-irányító. 1991-től a gyivi családgondozójaként tevékenykedtem, és 1995-ben kerültem pályázat útján a tari iskola élére. Már igazgatóként szereztem meg a harmadik diplomámat a miskolci egyetemen, de gyakran mondogatom: a francia nyelvtanári végzettség fele a férjemet illetné, mert ebben az időben ő vette le a vállam- ról a háztartás összes gondját.- A szakadatlan tanulás óriási kitartást követelhet.- Valóban így van, azt hiszem, ezt a kitartást édesanyámtól örököltem: még most is csodálom, ahogyan a problémákat kezeli, mint ahogyan csodálatra méltó az a fizikai munkabírás is, amelyet 70 éves korában magáénak tudhat. Édesapámtól a kitartás mellett a könyvek szeretetét is örököltem, ő is keményen dolgozott világ életében. Az én életemet is végigkísérte két fontos dolog: a folytonos tanulás, az emberekkel, s köztük a gyerekekkel való foglalkozás. Vezetőnek senki sem születik, legfeljebb élete során azzá válik: én úgy érzem, nálam ez akkor kezdődött, amikor ifjúsági vezető lettem. Hozzátenném azt is, hogy nem szégyellem életemnek ezt a szakaszát. Az úttörőmozgalomnak vitathatatlan érdeme volt, hogy fillérekért biztosította nagyon sok gyermek számára a táborozás, a romantikus közös élményeket, a közösséghez tartozást.- Több területen is dolgozott. Melyiket találta a legérdekesebbnek?- Mint pedagógus és mint vezető, a legváltozatosabb szakaszt a szak- tanácsadói tevékenységem alatt éltem. Élveztem, hogy annyi iskolába eljuthatok, annyi tapasztalatot ösz- szegyűjthetek. Nagyon sokat tanultam ez idő alatt másoktól. A gyermekvédelemben eltöltött éveim érzékenyebbé, sebezhetőbbé tettek. Sokszor megviselt, amikor mások kudarcait nekem kellett elviselni. Empátiás képességem kialakításának nagy iskolája volt a gyivi.-Azt szokták mondani, hogy harminc év után minden embernek van hitvallása- Életem zenitjén lettem igazgató, és ez nagy kihívás volt. Szép, új iskola, régi, jól összeszokott tantestület, új igazgató. Nem volt könnyű, és ma sem az. Amikor idekerültem, az első, úgynevezett székfoglaló beszédemben Garai Gábor: Bizalom című verséből idéztem: „Bizalmam sarkig kitárult kapu/nem verhet rá lakatot a gyanú/ ki-bejár rajta bárki szabadon.” Még ma is azonosulok a vers minden szavával.- Mire a legbüszkébb?- Az egyre szépülő, gyarapodó iskolámra, a kollégáimra, a nevelőtestületre. Büszke vagyok a lányomra, Receptajánló Húsvéti főtt sonka Hozzávalók: 1 kg füstölt, kötözött sonka, 4 tojás, 2 zöldpaprika, 1 csomó piros retek, 20 dkg torma. A füstölt, kötözött sonkát egy éjjelen át vízben áztatjuk. Másnap annyi tiszta vízben, ameny- nyi éppen ellepi, feltesszük főni. Amikor felforrt, megkóstoljuk a levét. Ha nagyon sós, leöntjük, és ismét tiszta vizet öntünk rá. Miután felforrt, nagyon kis lángon puhára főzzük. Saját levében hagyjuk kihűlni, ezután kivesszük a főzőléből, és hűtő- szekrényben jól lehűtjük. A megmosott tojásokat a sonka levében főzzük meg. Mielőtt a aki 16 évesen a pásztói francia két- tannyelvű gimnázium diákja. Több j megyei népdaléneklési versenyen ért el helyezést, hobbija a néptánc: a Muzslában táncol, lehet, hogy egyszer majd hivatásszerűen csinálja. Büszke vagyok arra is, amit tanultam, különösen az utolsó diplomámra, amelyet jóval negyven év felett szereztem. Végül, de nem utolsósorban büszke vagyok arra, hogy a bizalmat sikerült j megőriznem.- Mit tart a legnagyobb kudarcnak?- Egyre nagyobb kudarcként élem meg a társadalomban felbukkanó negatív változásokat: az érzelmek eldurvulását, a közömbösséget, a tudás értékvesztését, a pénz feltétlen hatalmát, az esélyegyenlőtlenséget. Kudarcként élem meg, | hogy túlságosan a „lelkemre veszem” az iskola minden gondját-ba- ját. Napokon át rágódom a gondokon, éjjel nem alszom, keresem a megoldást. Én ilyen vagyok.- Jut ideje kikapcsolódásra?- Nagyon szeretek színházba járni. Ha színházban vagyok, kinnrekednek a külvilág dolgai. Lehet, hogy magasztosnak hangzik, de szükségem van a katarzis élményére, a megtisztult, emelkedett lelkiállapotra. Kár, hogy kevés ilyen pillanatra van idő. Nagyon szeretek olvasni, kedvenc költőim Garai Gábor, Arany János, Szabó Lőrinc, Jacques Prévert. Kedvelem a természetet is, van egy kis hobbi-telkünk, ahol szívesen töltöm el szabadidőmet.- Milyen vágyai vannak?- Szeretném még egészségben ledolgozni a hátralévő évtizedet, három diploma után is fontolgatom, hogy valamit még tanulni kellene. 50 éves vagyok: sajnos, olyan korban élünk, amikor csak a fiatalság jelent értéket. Szeretném azt is, hogy J a lányomból okos, öntudatos, önmagát megvalósító nő legyen! HEGEDŰS ERZSÉBET sonkát felszeleteljük, a kötözőzsinórt eltávolítjuk. A kemény tojásokat meghámozzuk, és karikákra vágjuk. A sonkaszeleteket szépen elrendezzük a tálon, zöldpaprikával, piros retekkel, frissen reszelt tormával díszítjük. A húsvéti sonkához régi hagyomány szerint mindig fonott kalácsot kínáljunk. Vajon hogyan emlékeznek majd kései leszármazottaink a 21. századra? Az Internet századaként? A globális mobilmánia nyitányaként? Az új technikai civilizáció kezdeteként? Vagy az első emberlakta Mars-kolónia megjelenése nyomja majd rá e századra a bélyegét? Bizonyosan nem! A 21. század mindenekelőtt a nők évszázada lesz. Mégpedig azért, mert az ezred- kezdet legnagyobb horderejű változása, ami az emberi történelem következő korszakait a leginkább meghatározza majd, a nők szerepét alakítja át. A történelem legnagyobb szabású rabszolga-felszabadítása A 19. és a 20. század előkészítette a nők szerepének gyökeres változását. Ez a forradalmi átalakulás pár szóban összefoglalható: fölszabadulás a reprodukciós rabszolgaság alól. Mi volt ugyanis a nők sorsa az emberi nem kialakulásának kezdetétől egészen mostanáig? A szakadatlan szülés és gyermeknevelés. A társadalom fennmaradásához szükséges folyamatos önreprodukció terhét a nők viselték, s ez a teher a legutóbbi időkig egyszerűen megakadályozta, hogy képességeiket kiborítva szárnyalhassanak. A reprodukciós röghöz kötöttség azonban néhány zseniális orvos vüágraszóló fölfedezései nyomán a 20. században lassan oldódni kezdett. A szakadatlan szülési kényszert ugyanis elsősorban az okozta, hogy a járványok és a gyermekbetegségek még azelőtt sorozatosan megtizedelték a korábbi évszázadok gyermekeit, hogy termékeny életkorba érhettek volna, nem is beszélve a szüléikről, akiket velük együtt ragadhatott el a ragály. A pestis, a himlő, a bárányhimlő, a tífusz, a kanyaró, a tbc, a spanyolnátha és a számtalan további rettegett betegség kórokozóit a 19. század kezdetétől fokozatosan tárták föl az életüket folyamatosan kockáztató orvosok, és fölfedezéseik nyomán lassan enyhült a nőkre nehezedő és sorsukat addig mindenben meghatározó reprodukciós nyomás. A legnagyobb feministák férfiak voltak A legnagyobb feministák a heroikusán küzdő férfiak voltak. Yersintől Pasteurig ezek az orvosok a történelem legnagyobb rabszolga-felszabadítói. Ók milliárd és milliárd nőt szabadítottak és szabadítanak ki sorsuk reprodukciós béklyóiból. Senki nem tett eddig ennél nágyobb szolgálatot az emberi nemnek. Senki nem járult hozzá e férfiaknál nagyobb mértékben a nők sorsának jobbra fordulásához. A mai harcos feministák sem feledkezhetnek meg erről! A reprodukciós energiamérleg Az ö gyógyszereikkel fékezhettük meg azt a gyötrelmes pazarlást, ami a reprodukciós energiamérlegben mutatkozott. Ha sokkal kevesebb ember hal meg fiatalon, mint korábban, akkor egy idő után sokkal kevesebb gyermek születése is elegendő lesz a népesség fennmaradásához és növekedéséhez. A nőknek elegendő lesz később is férjhez menniük, hiszen hosszabb ideig élnek majd, így később is megszülhetik az első gyermeküket. Emellett a középkorú és idősebb nők is jóval tovább élhetnek, mint korábban, következésképpen sokkal több idejük marad az életben arra, hogy végre mással is foglalkozhassanak, ne csak a gyermekek szülésével és nevelésével. Mindez annak köszönhető, hogy a 40 ezrelék fölött ingadozó halálozási rátát sikerült az utóbbi száz évben 10 ezrelék körüli értékre szorítani, így a születési ráták is hasonló arányban csökkenhettek. (Az már az inga szokásos kilengésének következménye, hogy a fejlett országokban a 21. század kezdetére olyan veszedelmesen alacsony értékre estek a születési ráták, hogy az adott népesség létszáma csökkenésnek indult. De ez már egy másik történet.) A demográfiai mentőangyal ropte Henrik Ibsen örökbecsű drámájának lázadó asszonya, a szimbólummá légiesült Nóra valójában ezért hagyhatja el a babaházat: a halandóság csökkenése, a várható élettartam növekedése teszi lehetővé a számára, hogy a függetlenséget, az önállóságot, a szabadságot választhassa. A megszabadított Nóra Az újonnan meglelt szabadságban azonban Nórának új feladatai is támadtak, egyebek között a pénzügyekkel kapcsolatban, és ennek nyomán a 21. század elejére legalább hét olyan tételt állíthatott föl, amelyek egyenként is képesek az egekig korbácsolni a férfiak indulatait, együttesen pedig egyszerűen alapjaiban változtathatják meg a nők helyzetéről kialakult közfelfogást. Első tétel: A nők jobban átlátják a hosszú távú összefüggéseket Az evolúció kacskaringós ösvényein úgy fejlődött a gondolkodási képességünk, hogy a férfiak analitikus látásmódjával szemben a nők holisztikus módon képesek szemlélni a világot. Ha egy férfi benéz a hűtőszekrénybe, hogy megtalálja a sörét, akkor sorrendben végig kell néznie minden polcon minden tárgyat és egyenként kell azonosítania őket. Ha a nő néz be a hűtőbe, hogy megkeresse a sört élete párjának, akkor egyetlen pillantással átlátja a hűtőszekrény egész tartalmát és té- vedhetetlenül rányúl a sörösüvegre. A nő ugyanis egészben látja és érzi a világot, míg a férfi metszeteiben elemzi. A nő a képet látja, a férfi a mozaikdarabkákat. A nők emiatt jobban érzékelik az időt - mintha távolabb látnának - mint a férfiak. S minél távolabb lát valaki az időben, annál nagyobb biztonságra törekszik, hogy épségben odaérhessen. A nők emiatt jóval óvatosabbak, mint a férfiak: több veszélyt érzékelnek, mert tágabb időtérben mozognak. A férfiak időbeni látásmódját Babits gyönyörűen tükrözi az Olyan az életünk című versében: „Olyan az életünk mint öregek szeme. S mint a köd az előtt, aki ködben járkál, úgy száll előttünk a holnapok függönye: sohse libben föl csak hátrál, egyre hátiúL" A nők előtt mintha fel-fel libbenne a holnapok függönye: ők érzik a jövőt. Ezért az élet minden területén, de különösen a pénzügyekben figyelnünk kell a nők megérzéseire. Elsősorban saját maguknak, hogy el merjék hinni: képesek pénzügyeik optimális alakítására. (folytatjuk) A gyermekek elleni erőszak okai a családban Nők figyelmébe: A bántalmazó szülők között az anyák aránya nagyobb A családban megnyilvánuló erőszak vizsgálata során az utóbbi években a gyermekbántalmazás került a figyelem fókuszába. Korábban rendkívül szegényes volt a feltárt esetek száma, de a reális képalkotás ma sem könnyű. A három éven aluli gyermekek felülreprezentáltak a statisztikában, ők az ártatlan áldozatok. A bántalmazást kiváltó okok összetettek és szerteágazóak. A bántalmazó szülők között viszont az anyák aránya nagyobb. Megromlott szülő-gyermek kapcsolat, életnehézségek okozta frusztráció, sajátos szülői személyiségjegyek. A családban megjelenő erőszak sokrétű jelenség, amely gyakorlatilag a család bármely tagjára „kiterjedhet”: a gyermek, a házastárs és a nagyszülő is lehet szenvedő alanya. Hazánkban évről évre több gyermek születik házasságon kívül, a válások számának növekedésével minden hatodik illetve hetedik család csonkaszülős, az érintett gyermekek mintegy fele valamilyen okból veszélyeztetett. Manapság nem ritka a kiskorúak rendszeres bántalmazása, éheztetése, a minimális gondoskodás elmaradása. Kiszolgáltatott kicsinyek Ezen okok miatt is került a figyelem középpontjába a családon belüli erőszak vizsgálata során a gyermek. Újabb lökést adhat az ez irányú kutatásoknak az 1997-ben elfogadott gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény, amely meghatározza a gyermek jogait, rögzíti az állam, az önkormányzatok és a gyermekek védelmét szolgáló jogi és természetes személyek kötelezettségeit, feladatait. A hatvanas évek előtt a gyermekek bántalmazásáról csak szórványosan találhatunk orvosi beszámolókat, kutatási tanulmányokat és statisztikai adatokat. A családok belső, viszonylag zárt viszonyai, nevelési klímája, valamint a fenyítéssel kapcsolatos társadalmi megítélés ellentmondásai megnehezítették a reális képalkotást. Jószerivel csak néhány éve tapasztalható, hogy a szakmai érdeklődés sajátos módon megnövelte a közfigyelmet, s ennek, valamint a törvénykezésnek is köszönhetően megnőtt a feltárt esetek száma. Ezekből kitűnik - egyebek között - hogy a három év alatti gyermekek esetében a bántalmazás szembetűnőbben felismerhető, a fizikai következmények súlyosabbak. A kicsinyek kiszolgáltatottak, ők az ártatlan áldozatok. Ez az életkori csoport hangsúlyosan reprezentált a bántalmazással kapcsolatos vizsgálatokban. „Az is tapasztalható, hogy a bántalmazó szülők között az anyák aránya nagyobb, az apák, illetve a nevelőapák magatartását is sokszor az anyák indukálják” - olvashatjuk az egyik ide vágó szakirodalomban. Az elkövető szülők rendszerint fiatal házaspárok, akik gyakran igen rossz életfeltételek között nevelik gyermekeiket. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet és az iskolázatlanság nagyobb aránya fordul elő a gyermekeiket bántalmazó szülőknél, mégsem ezek a jegyek az elsődleges tényezők. Kiváltó okok A gyermekbántalmazás elsődleges formáiban a szülő-gyermek kapcsolat alapvető zavarai nyomán alakul ki a bántalmazás. A másodlagos formáknál a gondozási ismeretek és tapasztalatok hiánya, az alacsony pszichológiai kulturáltság, a szociális nyomások és az életnehézségek okozta frusztrációk játszanak szerepet, esetenként pedig a bántalmazás pszichiátriai betegség kapcsán jelenik meg. A bántalmazást kiváltó okok között tehát jelen van a szülők személyisége. A szakértők azt is megállapították, hogy a bántal- mazók rendszerint éretlen alapszemélyiséget mutatnak, önértékelésük alacsony, rendkívül bizonytalanok saját magukban is. Többségükből hiányzik az alapvető örömkészség, az öröm átélésének és adásának képessége. Kimutatták, hogy a bántalmazó szülőknél csökkent a gyermek szükségletei iránti érzékenység, az empátiás készség. Gyakran érzik úgy, hogy ha érzelmileg odafordulok, akkor elkényeztetik a gyereket. Sokan közülük úgy vélik, hogy elsősorban a büntetés, a fenyítés az a hatékony eszköz, amely célra vezethet a nevelésben. Ez utóbbi téves eszmének egyáltalán a gyermekek bántalmazásának súlyos, beláthatatlan következményei lehetnek az „érintettek” személyiségfejlődésére. De - ahogy mondani szokták - ez már egy egészen más történet. _____________________________________IBARÁTHI)
