Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-17 / 90. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYÍI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. ÁRILIS 17., HÉTFŐ Álmodni a polgármesternek kötelező Az Európai Unió többféle lehetőséget is kínál a csatlakozni készülő országoknak a régiók, a kistérségek fejlesztéséhez. De kapcsolódásunk ezekhez a programokhoz nem könnyű. Mindenekelőtt azért, mert a kistelepülések többsége pénzte­len. Egy két esztendőt sem látnak előre, nemhogy öt hat évet ahogyan ezt a legtöbb pénzt hozó pályázat előírja - mondja Molnár Katalin, Kazár polgármestere. Hagyomány- A környező települések szegé­nyek, mégis figyelemreméltó elkép­zeléseket dédelgetnek.- Álmodni a jövőről szabad, a polgármesternek meg kötelező. Természetesen tudom, álmaink­nak csak akkor van realitása, ha is­merjük múltúnkat, számolunk a jelen megoldandó gondjaival és próbálunk jól élni a jövőt alakító le­hetőségeinkkel.- Kazáron történetesen mivel keü számolniuk?- Azzal, hogy évek óta folyama­tosan csökken a lakosság száma, ma éppen csak túllépi a kétezret. Harmaduk 60 éven felüli és a fiata­labbak, elsősorban a 24-45 éves férfiak között mintegy 100, tartó­san munka nélküli. Á bányászat, régebben biztos kenyeret jelentett, már csak tiszteletet parancsoló ha­gyomány. A termelőszövetkezetek, amelyek ugyancsak munkalehető­séget kínáltak, megszűntek. Nem csoda, ha az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok nem igyekeznek haza. Aligha találnának képzettsé­güknek megfelelő munkát.- Mit tehet ebben a helyzetben az önkormányzat?- Mi testületi üléseken, falugyű­léseken „kitaláltuk”, hogy milyen legyen Kazár 5-10, vagy 15 év múl­va. Abban ugyanis egyetértettünk, ha nem lépünk időben, behozha­tatlanul lemaradunk. S azon sem vitatkoztunk túl sokat, az egyéni gyarapodás mellett a közösségi ér­tékek is szükségesek ahhoz, hogy az emberek igazán otthon érezzék magukat falujukban. E kilencve­nes évek közepi gondolatokat az­tán tettek követtek. Kezdetben ugyancsak távolinak tűnt a telefon, az oktatási, a művelődési intézmé­nyek felújítása, korszerűsítése, a csatornázás. A telefon már megvan és az intézmények felújítását is fo­lyamatosan végezzük.- Talán már egy kis elégedettsé­get is érezhetnek.- Örülünk a legszerényebb eredménynek is, hiszen sok mun­ka van benne, de az elégedettség­től messze vagyunk. Sokat kell még dolgoznunk, hogy elképzelé­seinkből valóság legyen. Egyre in­kább erősödik bennem az a felis­merés is, hogy a polgármester munkája nem nélkülözheti a szak­értelmet sem. Az információ-gyűj­tést, a kapcsolatépítést, a tudatos, az előrelátó tervezést mind meg kell tanulni. Ma már sokféle képzési forma kínál erre lehetőséget, igyekszünk élni velük. Személyes siker- Igaz, de ebből még nem lesz több pénz az önkormányzat kasz- szájában.- Valóban nem, de ha az ismere­tek birtokában végiggondoljuk adottságainkat, jól soroljuk fejlesz­tési elképzeléseinket és a realitáso­kon nyugvó pályázatokat dolgo­zunk ki, nyerhetünk. Az elmara­dott térségek, a kistelepülések fel­zárkóztatása az egyik fontos fel­adata az európai integrációs folya­matnak. Ezért könnyebben jutha­tunk európai uniós pénzekhez ha együttműködünk, egyfajta közös­séggé szerveződünk. Érdekeink sok tekintetben közösek, hasonló gondok nyomasztanak bennün­ket, lényegében azonos továbblé­pésünk útja-módja is. Azt hiszem, hogy külön-külön sokkal nehezeb­ben boldogulnánk. Itt van példá­nak régi gondunk a szennyvíztisz­tító és csatornarendszer kiépítése. Mindig kevés volt hozzá a pén­zünk, de nagyobb anyagi terheket már nem rakhatunk a lakosság vál- laira. Most 4 kistérségi település közös beruházásaként megépül a csatornarendszer. A csaknem 4 milliárdos költségből Kazáré 360 millió. Ez is sok, 2 év teljes költség- vetése. Önálló és közös pályázato­kon dolgozunk hát, amelyekből pénzt remélünk és ha minden jól megy, az idén már a munka is el­kezdődhet.- Nem tart attól, hogy a közös munka kisebb-nagyobb konßktu- sokkal jár majd? Nem lehet köny- nyű összehangolni a helyi elképze­léseket, érdekeket a térség települé­seivel- Azt hiszem, hogy az uniós csatlakozás új, másfajta feladato­kat jelent a települések fejlesztésé­ben, a vidéki élet minőségének ja­vításában. Ezért a közös térségi programok kialakításához, megva­lósításához mindenekelőtt széle­sebb horizontú gondolkodás, har­monikus együttműködés szüksé­ges. A közös tervezgetés már el­kezdődött, de az együttes tevé­kenység nem megy egyik napról a másikra. Mint ahogy az sem, hogy egyszerre megváltozzon egy-egy falu képe. Mindehhez kevés a pol­gármester igyekezete. Jól működő testületek és olyan biztos háttér szükséges, mint a lakosság támo­gatása. Kazáron különböző cso­portok, vállalkozók, értelmiségiek, nyugdíjas bányászok dolgoznak, hogy összefogják elképzelésein­ket. A falugyűléseken elhangzott belőlük öt-hat évre való. Meggyő­ződésem, egy-egy település akkor fejlődik, ha a közös sikereket sze­mélyes élményként élik meg az emberek, mert elejétől a végéig ré­szük volt bennük. Előhozni az értékeket- Végül is miben lehet részük a jövőben a kazánoknak?- Szeretnénk továbbéltetni a pa­lóc falvak elfelejtett értékeit, fel­használni azokat a gazdaság, az épített környezet, a közösségek erősítésében. A népi építészeti ha­gyományokat jól hasznosíthatjuk a szabadidőparkok kisbútoraiban, az autóbuszmegállók kialakításá­nál. Hasonlóan gondolkodnak er­ről Cereden, Szilaspogonyban, Zabaron, Mátraszelén és Vizsláson is. Itt Kazáron kézművesház kiala­kításán gondolkodunk és azon, hogy érdemes lenne újraéleszteni az elfelejtett népi kistérségeket. Tá­dén munkát is adnának néhány embernek. Ilyen a falusi turizmus is. A térség 6 települése több mint 60 millió forintra pályázhat, ame­lyekből idegenforgalmi szálláshe­lyeket lehetne kialakítani. Olyan korszerű gazdasági üzemek, vállal­kozások indításán is munkálko­dunk, amelyek tartósan enyhíthet­nek a foglalkoztatási gondokon. Térségünkben nincsenek igazán jó minőségű szántóföldek. De az er­dő- és vízgazdálkodásnak, az állat- tenyésztésnek és gyümölcster­mesztésnek figyelemre méltó ha­gyományai vannak. Újragondol­juk, mit „hozhatunk vissza” belő­lük a mostani megváltozott körül­mények között. Az uniós csatlako­zás, a SAPARD-program erre ösztö­nöz bennünket. Döntenünk kel­lett, hogy élünk-e vele, vagy a tér­ségben marad a munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása, a szegény­ség. Az első lépéseket, azt gondo­lom már megtettük. v.o. Ismét színen a „Hold gyermekei” Salgótarjáni fiatalokból verbu­válódott az az amatőr színtársu­lat, amelyet immár tizenöt éve KiViSzI néven ismer a megye - fő­leg gyermek - közönsége. „Óz, a csodák csodája”, a „Liliomfi”, a „Hamupipőke”, a „Kisherceg”, vagy a nézőszámrekordot hozó „Mesevár” és „Manójáték” be­mutatása kötődik a csoporthoz. A jubileumi évet emlékezetessé kívánván tenni, eddigi legnagyobb szabású előadásukat mutatták be március 24-én, a József Attila Mű­velődési Központban, amit a nagy érdeklődésre való tekintettel a Tarjáni Tavasz keretében április 20-án megismételnek. Az előadás által kiváltott vissz­hang azonban - meglepetésre - nem maga a produkció volt, ha­nem a mögötte álló példa értékű civil szerveződés. Á fenntartót vagy állandó támogatót, szerveze­ti keretet nélkülöző csoport egész estét betöltő „kőszinházakra” jel­lemző produkciót tudott kiállítani erre az előadásra. A 11 dallal és számos zenei aláfestéssel színesí­tett előadás a perifériákra szorult munkás és diákfiatalok életéből szemezgetés, jellegzetesen „graf­fiti” stílusban. Igen nagy létszá­mú - 22 fős - szereplőgárdával és 11 salgótarjáni zenész ellenszol­gáltatás nélküli közreműködésé­vel. De színesítette a palettát pél­dául a Bikini szaxofonosának - Makavics Bércesnek - a közremű­ködése is, valamint a '83-as Ki mit tud?-győztes FRONT-zenekar hangfelvételeinek felhasználása, atmoszféra zeneként. A dalbeté­tek dr. Ferkó Attila szerzeményei. A bemutató után csak viccesen „az ország legkisebb költségveté­sű színháza” címkével megaján­dékozott társulat munkájának si­kerében azonban jelentős szere­pet játszottak a szülők is, szorgal­masan támogató hozzáállásuk­kal, valamint jó néhány vállalko­zó jelentős felajánlásával és nem utolsósorban alkalmi próbahe­lyek felajánlásával, ha a csoport rendezvény miatt kiszorult a mű­velődési központ színésztársalgó­jából. A díszletmunkák oroszlánré­szét a megyeszékhelyen már ne­vet szerzett két graffitis - Huszár László és Pál András - vállalta fel (egy befogadó családi ház kertjé­ben). Az elkerülhetetlen kiadások fedezésére, a KNC biztosított anyagi támogatást (plakátok, je­gyek, festék, drapéria, hirdető). A szolidaritás ilyen mértékű megnyilvánulását a csoport hóna- potóg tartó intenzív munkával igyekezett viszonozni, megpró­bálva felnőni a nem csekély fel­adathoz, közös szerepet vállalva az eredetileg gyengécske forgató- könyv átírásában is, gyötrődve a még alig gyakorlott ének és tánc­tudással, de a már rutinosabb szö­veg elsajátítással a hétvégi egész napos próbák alatt. Az eredmény még igazításokat kíván, hiszen a csoport csak az előadáson láthatta viszont az elképzeléseket - szín­padi próbalehetőségek híján. Az azonban bizonyos, hogy ki­emelte a jubileumi évet. Nem lép­csőfokokkal, hanem egész lép­csősorral előre lendítve a társula­tot. De dicséretnek számítanak a kifogások is, hiszen azok kivétel nélkül a „nagy produkciók”-hoz képest és csak részletmegoldások esetében hasoniítgatnak. Akik vi­szont megnézték az előadást, ta­núsíthatják - az előadás nagy si­ker volt! Akik pedig lemaradtak róla, április 20-án, este hét órai kezdet­tel újra megtekinthetik a József Attila Művelődési Központban.-EJE­Biztató a pataki határ Együtt gazdálkodik a Diósi család Épülő tároló vasváza kíváncsiskodik a Nagyoroszi felől érke­zőre a pataki faluszélen. A kerítéssel övezett telephelyen sor­ba állított mezőgazdasági gépek jelzik, hogy mezőgazdaság­hoz közel álló vállalkozás alapozódik itt. Két ember munkál­kodik a magas szín vasszerkezetén és az érdeklődésre azt mondják, hogy ez a telep a Diósi családé.- Az öreg az otthon lehet, a templomhoz közeli házában, a fia pedig fuvaroz valahol - ma­gyarázza a hegesztő. A templom körül a gyarmati Volántól nyugdíjba került Hege­dűs Ferenc mutatja, hol lakik Diósi gazda és arról beszél, hogy most tértek vissza a budapesti burgonyás útjukról, ahol 69 fo­rintért tudták eladni a kilózott burgonyát, amit itt helyben ad­nak már 20 forintért is.- Diósi András portája nagy és rendben tartott. A szomszéd­ban magasodó új házzal közös az udvara. Az egyik lányomék laknak a szomszédban szeren­csémre - magyarázza a konyha melegében pihengető gazda. A hetvennégy éves, munká­ban megőszült Ándrás bácsi öz­vegyen él és nagyon hiányolja elvesztett élete párját, született Mák Erzsébetet, akivel szép há­zasságban éltek, míg lehetett. Mindennapjait a közelében lakó fia és két lánya, meg a hét uno­kája tölti ki, na meg a föld, a gaz­dálkodás. Azt meséli, hogy 1992-ben bement a téesz irodára és kikér­te a család földjeit. Meghökken­tek az akkori vezetők, de kiad­ták a földet közös megegyezés­sel, amihez még a kárpótlás so­rán is került és most úgy har­minc hektáron gazdálkodik a család.- Akkor még élt szegény fele­ségem, aki minden tervemben velem volt, de most nehéz egye­dül, pedig segít a fiam, ahol tud,- magyarázza a helyzetet And­rás bácsi. A gazdálkodásról szólva meg­említi, hogy a harminc hektár négy tagban van és ebből a leg­nagyobb területű a 22 holdas Birbic nevű tábla. A földek jók, még 25 aranykoronás is akad kö­zöttük és nagy részén a birtok­nak szépen áttelet búzavetés zöl- dell.- Kérdezem, hogy mennyibe jött a fémzárolt búza vetőmag?- Csak két mázsa fémzárolt búzát vettem, a többi hetven má­zsát a sajátomból fedeztem. Ugyanis kiszámoltam, hogy ha megveszem a fémzárolt vetőma­got, az úgy négyszázezer forintot vett volna ki a zsebemből. Igaz, kaptam volna százezret vissza támogatásként, de még akkor is veszteséges lett volna ez a vetés. Még bizonytalan ez az év is - mondja Diósi András, és az el­múlt esztendő nehézségeit em­legeti, meg azt, hogy az ő tapasz­talatai szerint mindenütt becsap­ják a termelőt, ahol csak lehet.- A búzám tavaly jó volt, de az érsekvadkerti* malomban azt mondták, csak takarmánynak veszik át. Bevittem a Nógrád Ga­bona Rt-hez, mondtam, hogy az igazgatóval meg van beszélve, hogy vizsgálják meg. Betették a gépbe, ami olyan magas sikértar- tamot jelzett, hogy nem is tudta kimutatni, mert csak 36,5-ig mért. Átküldték a mintát a szé- csényi malomba, ahol 38,5-ös sí­kért mértek és jó áron átvették a búzámat javító búzaként. Ilyen világ van, de az ember küzd elle­ne, ahol tud. Ha meg lett volna a tárolónk, amit most építünk, ki tudtuk volna várni a jó piacot, de nem volt, még 120 mázsa búza vár eladásra és némi Kondor bur­gonyánk is vevőre vár - mondja a gazda. Nyugdíjazás előtt 26 évet dol­gozott raktárosként és mindenes­ként a valamikori dejtári Zöldért- telepen. Bejártam az országot, a konzervgyárakat, sok embernek adott megélhetést ez a munka­hely, de gazdaságunk még nem kapott állami támogatást. A két zetort és az MTZ-traktort a mun­kagépekkel együtt a fiával, a saját zsebükből vették. A fiú, Diósi Jó­zsef fuvarozó vállalkozóként öt kamiont üzemeltet és az emberei is besegítenek a földek munkála­taiba, amikor lehet. A hetvenötö- dik életévéhez közeledő Diósi András őstermelőként túrja a föl­det elődeihez hasonlóan és na­gyobb segítséget vár a mezőgaz­dasági tárcától, amelyet eddig jó pár társával egyetemben nem ter­helt meg.- Főleg a tájékoztatás hiány­zik, amit a helyi falugazdász igyekszik megadni. Rokon a fiú, de a gázolaj számláimat nem tudtam rendezni, mert más dol­gaimban nem volt rendben az adminisztrációm - magyarázza a bizonyítványt a gazda, aki a föld­alapú támogatást se vette igény­be. A földbejelentési kötelezett­ségének már eleget tett.- A lehetőségeket még tanulni kell és mindenről kérik a papírt, - vélekedik Diósi András. Búcsú­zóul még azt mondja, hogy örül, hogy a családja a nagy dolgok­ban összefog, de nagyon hiány-- zik a felesége. A mindennapokra pedig a föld megadja a feladatot. SZABÓ ENDRE Biztos jövő A Hungária Biztosító, amely megalakulása óta Magyarország vezető biztosítótársasága, a vagyonbiztosítások mel­lett egyre nagyobb sze­repet vállal az életbiz­tosítási piacon is. Az elmúlt evekben beve­zetett korszerű, külön­böző befektetésekkel kombinált életbiztosí­tásai hamar népsze­rűvé váltak. Dr. Borbély Attilá-val, a Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettesével az elmúlt évek eredményeiről, tapasztalatairól és a közeljövő ter­veiről beszélgettünk.- Társaságunk tavaly tovább erősítette pozícióját a hazai életbiztosítási piacon. Az elért közel 10 milliárd forintos díjbevételnek köszönhetően - ami 1998-hoz képest több mint 50 százalékos növekedést jelent - a korábban tervezettnél nagyobb, 8,4 százalékos piaci részesedést szereztünk.- Milyen segítséget jelent Önöknek, és milyen előnyökkel jár az ügyfelek számára az. hogy a Hungária Biztosító az Allianz Csoport tagja?- Mind a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalok, mind pedig a stabil anyagi háttér nagyban segíti munkánkat, szolgáltatásaink fejlődését. Az öt földrész csaknem 70 országában jelen lévő Allianz közismert . tőkeerejéről, a cég ügyfelei számláján több mint 600 milliárd márkás vagyontömeget kezel. A Hungária Biztosító tulajdonosaként az Allianz Csoport hosszú távra tervez, amire jó példa, hogy az 1998-ban elért, 6,4 milliárdos adózás előtti eredményéből egy fillért sem vitt ki az országból, hanem azt a Hungária Biztosító további fejlesztésére fordította. Ennek is köszönhető, hogy társaságunk a biztosítási piacon elfoglalt piacvezető pozíciója mellett, ma már az élet-, nyugdíj- és egészségbiztosítások területén is a leg­nagyobbak egyike, sőt egyúttal Magyarország egytk vezető intézményi befektetője is.- Várható-e új életbiztosítási termékek bevezetése az idén?- Jelenleg is tárgyalunk hazai pénzintézetekkel hitelfedezeti életbiztosítási ajánlatunk bevezetéséről, és több új konstrukciónk is indulás előtt áll. Ezekkel azt kívánjuk elérni, hogy leendő ügyfeleink minél testre szabottabb, az egyéni élethelyzetüknek, elképzeléseiknek legin­kább megfelelő életbiz­tosítási védelemben ré­szesülhessenek, ugyan­akkor rugalmas befek­tetési lehetőséget is talál­hassanak nálunk. Nógrád megyében, a Hungária Biztosító sal­gótarjáni fiókjának üzleti képviselőjét, Szalai Sándornét kérdeztük a megyében legnépszerűbb életbiztosításokról.- Egyértelműen a Hungária Alap életbiztosítá­sunkat tudom említeni. Ez az új, harmadik generá­ciós termékünk lehetővé teszi, hogy ügyfelünk értékpapírokba fektesse pénzét, egyénileg válasz­tott befektetési portfoliót alakítson ki tetszés sze­rinti kockázat és hozam elvárásokkal, életbiz­tosítási védelemben is részesüljön, s az ezzel járó adójogi rendelkezések előnyeit is kihasználhassa.- Az életbiztosítás célja igen sokrétű lehet. Említene néhány példát, a Hungária Alap fel­használási lehetőségeiből?- A Hungária Alap kiváló nyugdíj-előtakarékossági forma azok számára, akik a nyugdíjba me­netelükkor bekövetkező jelentős mértékű jö­vedelemvisszaesés ellen akarnak védekezni. Termékünk azonban megköthető kifejezetten befektetési céllal is, hiszen rendkívül kedvező lehetőség azok számára, akik közép- és hosszú távú, jól jövedelmező befektetést keresnek.- Milyen szolgáltatásokat nyújt a Hungária Alap? A tartam végén a Hungária Biztosító egy összegben kifizeti a szerződés aktuális számlaegyenlegét, illetve a kifizetés átváltható élethosszig tartó nyugdíj-kiegészítő járadékká is. Ez utóbbi azért is előnyös, mert a nyugdíjcélú megtakarítással ügyfeleink már nem csak az állami nyugdíjellátás­ra számíthatnak, hanem a biztosító által fizetett járadékból is részesülhetnek. A Hungária Alap biz­tosítás emellett rendkívül rugalmas, ugyanis ügyfeleinknek a tartam során lehetőségük van pénzt felvenni a befektetett tőkéjükből.- Milyen egyéb előnyei vannak még az életbiz­tosításoknak?- A biztosító által kifizetett összegek adómentesek, azaz a kedvezményezett számára történt kifizetések után nem kell jövedelemadót, illetve örökösödési adót fizetni. Továbbá a 10 éves vagy annál hosz- szabb tartamú szerződések esetében adóked­vezmény vehető igénybe, amely a rendszeresen fizetett díj éves összegének 20 százaléka, de legfel­jebb 50 000 forint lehet, s ez az összeg levonható a szerződő fél személyi jövedelemadójából. így valójában a biztosítás csak a befizetett díj 80 száza­lékába kerül.- Az Ön véleménye szerint szélesedik azok köre, akik meg tudják fizetni a különböző biztosításokat?- Az emberek pozitívan gondolkodnak életük, egészségük, biztonságuk megőrzéséről,,_ és a Hun­gária Biztosító ehhez ideális partner. Úgy vélem, egyre többen engedhetik meg maguknak e szolgál­tatások megvásárlását. Felismerik, hogy a család anyagi biztonsága ezáltal könnyen megalapozható, és igyekeznek pénzüket biztonságos jövőjük megteremtésére fordítani. Elmondhatom, hogy ma már mind többen ugyanazt valljuk: az élet és az egészség biztonsága az életminőség szerves része.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents