Nógrád Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-13 / 87. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN T É R S É G E 2000. ÁRILIS 13., CSÜTÖRTÖK E S Bárnában buszöböl épül Öt pár buszöböl és járdaszi­get kialakítására írt ki pályázatot Bárna önkormányzata. A mun­kálatok elvégzésére hat cég je­lentkezett - mondta el érdeklő­désünkre Hadik József polgár- mester, közülük a Strabag Rt. kezdheti meg a munkát napo­kon belül. Az 5,8 milliós beruhá­zást június közepéig fejezik be az útépítők. Szunnyad a szemét Etes határában minden ta­vaszra tetemes mennyiségű szemét gyűlik össze. Hiába viteti el az önkormányzat, egy évre rá ismét megnő a ku­pac. Igaz, a lerakó is ott van úgy százötven méterre az út­tól, de a jelek szerint oda már a kutya sem jár.- Tavasszal az első teendő­ink között szerepel, hogy az út szélén „felejtett” hulladékot el­szállítjuk, vagy amit lehet, a le­gális lerakóhelyen földdel taka­runk le - mondja Lénáit Dezső polgármester, a nem éppen szívderítő látvány kapcsán. - Mivel a helyzet tarthatatlan, ezért is csatlakoztunk a Salgó­tarjánban hamarosan megvaló­suló kistérségi depó beruházá­sához. Itt évről évre nagyobb halom szemét gyűlik össze, s tetézi a bajt, hogy a kommuná­lis hulladék mellett megjelent az ipari eredetű, II. osztályba (fém, oldószerek, olaj stb.) so­rolható veszélyes hulladék is. Erre utalnak az autóroncsok is. Ráadásul mindez a szántóföl­dek fölött, vízgyűjtő területen! Ha végigvezetem a víz útját, az Ipolynál kötök ki, ott, ahonnan a fél megye kapja az ivóvizét. Etes egyébként megtette az első lépéseket az Európai Unió környezetvédelmi követelmé­nyeinek teljesítése felé, hiszen a falu szinte úszik a talajba szi­várgott fekáliában. Tavaly meg­kezdődött a csatornahálózat építése, lassan az első ütem vé­géhez érnek.- Április 11-én kezdődtek az 500 köbméteres új tisztító- blokk üzemi próbái Karancslapujtőn - mondja - a II. ütem, vagyis az utcai hálóza­tok kiépítése jövő év végére esedékes.- Ezekről a dolgokról keveset hallani, amikor Etes ökológiai védelmezői tollat ragadnak. Sokkal több szó esik viszont egy még nem is létező veszélyeshul- ladék-lerakóról.- Sajnálatos, hogy mindenfé­le szakmaiságot nélkülöző írá­sok, szórólapok jelennek meg - ráncolja homlokát az elöljáró - amelyek érzelmi alapon mon­danak véleményt még mielőtt az alkotóik megkísérelték vol­na, hogy korrekt információt szereznek be a témakörben. Ér­demi felvilágosítást még én sem tudok adni, mert még nincs miről, nincs az ügy ab­ban a fázisban, hogy a „mit- hogyan-kivel-miből?” kérdé­sekre válaszoljak. Mint ahogy arról sem tudok ma még szólni, milyen hatással lehet egy ilyen beruházás a település fejlődé­sére (területvásárlás, munka­hely- teremtés, útépítés stb.) Mihelyst a kellő információk birtokában leszek, első kézből fogom azt a falu lakossága elé tárni, s kikérni véleményüket a döntéshez. Addig minden meg­nyilatkozás csak ürügy... Jódhiányban szenvedünk jód híján Kiaknázatlan az őstengeri kincs Sóshartyánban A sóshartyáni víz története idáig már hosszabban hömpölyög, mint egynémely folyamé. A jódos vízhez remények fűződtek amióta csak forrása felbuzogott, történtek is lépések a mind szé­lesebb körben való hasznosítása érdekében. Bár e lépések iga­zán felgyorsultak az utóbbi években, a nemes cél maradt, mint volt, csak a remény szintjén él, holott a forrás vízhozama, a pa­lackozó kapacitása jóval nagyobb teljesítményre lenne képes. képtelenség széles körökben hasznosítani, amíg az illetékes döntéshozók megfontolás tár­gyává nem teszik nemzetgazda­sági és egészségpolitikai szem­pontokra való tekintettel, hogy az illő helyre kerüljön a külföldi Az ötvenes években az OTI, később az SZTK minimális összegért forgalmazta a jódos vizet Sirkó Ferenc polgármester, mintha könyvből olvasná, úgy mondja el a gyógyvíz lelőhely­ének történetét. Gyerekként még csak a kútfúrás mechaniz­musa érdekelte, no meg az a sok kőzetbe ágyazott csoda, ame­lyek lenyomatai akkor bukkan­tak felszínre, A kútkezelés, a víz értékesítési jogának többszöri cseréjének is tanúja volt, ami olyan fordulatot is hozott oly­kor, hogy kevesebbet palackoz­tak a vízből a szükségesnél, mert megszüntették helyben a töltést. Sirkó úr, az akkori köror­vossal, Géczy Imrével - aki meg­szállottként harcolt azért, hogy a mélyből eredő javak széles ré­tegek javát szolgálhassák - együtt sokat próbálkozott „víz­ügyben”, aminek eredménye­ként csak ígérgetéseket könyvel­hettek el. Sirkó Ferencnek még ez sem szegte kedvét, polgár- mesterként is szívügye volt, hogy a hartyáni víz gyógyító ha­tását sokak érezhessék, no meg hogy a település lakossága is hasznosulhasson a gyógyforrás révén. Aztán adódott, hogy fo­ganatja lett a vég nélküli próbál­kozásainak, érdemére legyen mondva, újra palackozó épült a gyógyforrásra. Ám úgy látszik, Sirkó úr küzdelme még. nem ért véget, harcostársa mostanság dr. Puskás István, aki két évvel ezelőtt, mondhatni az életét tet­te fel a sóshartyáni jódaquára.- Nógrád megye egyedülálló természeti kincsét mindaddig készítmények egyre növekvő pi­acának legalább egy parányi szegletén - mondja a Puskás úr, aki azt szeretné elérni, hogy a jódon kívül még egy sor, az em­beri szervezetnek nélkülözhe­tetlen makro- és nyomelemet tartalmazó víz is állami ártámo­gatást kapjon, ami idáig sem si­került. Az ország lakosságának 80 százaléka jódhiányos területen él, ennek ismeretében nem meglepő, hogy jódellátottsága elégtelen, az viszont igen, hogy a nemzeti jódpreVenció terén ér­demi lépések nem történtek. A jelenlegi rendelkezések értelmé­ben a gyógyvíz nem alkalmaz­ható kórházakban - még akkor sem, hogy régiónkban, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar terüle­tén nagyon magas a golyva- gya­koriság - s a jódaqua prevenció emelhetné a kórházi ellátás ha­tékonyságát, költségkímélő mó­don. Ugyanakkor csak a pajzs- mirigyműtétek költsége évente több mint 1 milliárd forint, nem beszélve a többi- betegség gyó­gyítására fordított összegekről, amelyek számtalanját hozzák összefüggésbe a kutatók a jód hiányával. A jódhiány okozta betegségek megelőzése és fel­számolása lehetséges, de csak jódbevitel pótlásával, amelyet intézményesíteni is lehetne, mint másutt a világban, de ame­lyet nálunk az is gátol, hogy nincs a támogatási listán.- A jódaqua bővíthetné a jód­hiányos állapot széles körű megszüntetésének alternatívá­ját, annál is inkább, mert jóval olcsóbb az előállítása, mint a külföldi monokészítményeké, ami pillanatnyilag a patikai ár­ban ennek fordítottjaként tükrö­ződik - tudatja Puskás úr. Aki még most sem adja arra való tö­rekvését, hogy olcsó magyar ter­mék kerüljön a rászorulókhoz. Hátha egyszer sikerül is neki, aki mindenét erre az ügyre tette fel. Feladta vezérigazgatói állá­sát, milliós nagyságrendű hitele­ket szerzett - a nógrádi terület- fejlesztési tanács is segítette tö­rekvésében - mellétéve saját megtakarítását is, hogy elké­szüljön újra a hartyáni palacko­zó, amelynek az egészségügyi mellett még olyan haszna is le­hetne, hogy a mostaninál jóval több munkahelyet teremthetne. A palackozó másfél évvel ez­előtti átadását követően, még csak most címkézik másodíz­ben a kiszállításra váró jódkivo- natot tartalmazó üvegcséket. S ez, korántsem a Közép-Európá- ban egyedülálló gyógyvíz forrá­sának hozamán, nem is a palac­kozó kapacitásán, s az ott dolgo­zók munkaintenzitásán múlik. _____________________■ J obb félni a víztől Idén ugyan nem öntött ki a Zagyva, mint tavaly, ennek el­lenére a belvíz elöntötte Mátraszele Tóvég és Szabad­ság út közé eső területét. Ezek­ben a napokban tíz közmun­kás tisztítja az árkokat és épít újat, hogy a mesterséges tavat ismét a Zagyvába irányíthas­sák.- Kiköltöztetni ez idáig nem kellett senkit - nyugtat meg Vincze László polgármester - de jobb félni, mint megijedni ala­pon most gőzerővel azon dolgo­zunk, hogy a belvizet levezessük a folyóba. Megerősítjük a Zagyva töltését is, mert bár idén nem ön­tött ki, de közel állt hozzá. S kü­lönben is, nyáron még jöhet többnapos esőzés, ami váratlan helyzetet eredményezhet. Mátraszelén már nagyrészt felmérték az önkormányzati in­gatlanokban esett kárt. A be­ázások következtében 1,5-2 milliós helyreállítás várható, ennél lényegesen nagyobb a la­kosság ingatlanjaiban keletke­zett kár. A polgármester el­mondta, hogy mihelyst meg­kezdődik az országos kárenyhí­tés, azonnal beadják a szüksé­ges dokumentumokat. ______________ _______T. NÉMETH J árdát, utat építenek Lapujtőn Karancslapujtőn nagyrészt befejeződtek a földmunkával já­ró infrastrukturális beruházások, ezért tavaly megkezdőd­hetett a község úthálózatának helyreállítása, s a korábban elmaradt járdák kiépítése. Karancsalja és Karancslapujtő között így néz ki az út FOTÓ: OY. T. Morgenstern Ferenc polgár- mester. A következő szakasz Karancsalja belterületéig tart. A Nógrád Megyei Állami Köz­útkezelő Kht. pályázatán 30 millió forintot nyertek a kivite­lezésre, amit ugyancsak ver­senyben a Strabag Rt. útépítői nyertek el. Az iskolától a pékség felé vezető úton mintegy 8-900 méternyi új járdaszakasz kivi­telezése kezdődhet a közeli napokban. Erre 7 milliót áldoz a község önkormányzata. Ez­zel párhuzamosan mintegy 40 közmunkásnak biztosítanak feladatot: jelenleg a községi parkot tisztítják, felújítják a kultúrház körüli járdát, s né­hány önkormányzati épületet is. Egy kisebb brigád pedig az állandóan fenyegető belvízve­szély miatt a község árokrend­szerét tartja karban. (-TH) A fásítás csak akarat kérdése A gyenge vesszők még évekig igénylik a gondozást Karancsalján több száz facsemetét telepítettek a közeli na­pokban. Egy részét a hivatal és az orvosi rendelő melletti parkban, a másik részét pedig a Kiskercseg felé vezető úton, a Karancs tövében.- A községi parkban azért vált szükségessé a frissítés, mi­vel a korábbi nyárfák megöre­gedtek, combnyi vastag száraz gallyaik életveszélyt jelentettek, például az orvosi rendelő kör­nyékén - tájékoztatott Lantos Sándor polgármester. - Kikértük az erdészet véleményét is, s en­nek alapján 40 fát vágattunk ki, mellesleg már több éve vágás­érettek voltak. Az önkormányzat a dejtári fa­iskolából hozatott facsemetéket: főként égert, fehérnyírt és hárs­fát, de a helyiek 1-2 juhart és di­ót is felajánlottak a közparkba. Ugyancsak körbe telepítették a sportpályát fehérnyírrel, vala­mint egy 1998. végén kivágott kültelki részt - Kiskercseg köze­lében - is most telepítették be, főleg égerrel. Háromszáz fácska került ide.- A telepítésben három régi szakemberünk segített - mond­ja a polgármester - idősebb Jedlicska Ferenc, Kojnok József és Paulik József. A munkát a hi­vatal dolgozói önkéntesen vál­lalták, négy közmunkás segítsé­gével. A parkban a közmunká­sok végezték el a munkát, így azt mondhatom, kivette belőle a részét szinte mindenki. Egy-egy facsemete alig több, mint száz forint, ezért én azt hiszem, hogy a fásítás - még itt a Karancs lá­bánál sem - pénz kérdés, sokkal inkább elhatározás kérdése. ______________________ T. N. L. A főút aszfaltozása gyakor­latilag ott folytatódik, ahol ta­valy abbamaradt - mondta el lapunk érdeklődésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents