Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 8.) Borsodchem 10 000 Ft ü Fotex 215 Ft ű Matáv 2 544 Ft ű Mól 5 265 Ft 0 OTP 14 450 Ft Ü Rába 2 750 Ft Richter 18 900Ft Ü Zalakerámia 3 230 Ft ű BUX: 10178,81-0,15% eltérés az előző záró- értékhez képest B 1Q4QCj UX INDEX III. 2-8-IG f { { t t 1Ö30Í3 i t 10221,66 i i. _j i 4019337 i .... t óm 10100 $ i t S í *____1 <nnrn oii ^ 1047831 r WVÖU&tTjP IMW|§i|J Tu-mftu-i i t t 10000 9980,ír f \ í i CsütörtökJ Péntek Hétfő - Kedd _ Szerda PÁLYÁZAT. Idén is meghirde­tik a Magyar Termék Nagydíj- pályázatot a fogyasztási cikke­ket gyártó magyar vállalatok kö­rében - jelentették be a kiírók szerdán. Az Industorg Bt., a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt., a KERMI Kft. országos, nyil­vános, egyfordulós pályázatot hirdetett a cím elnyeréséért. Az ajánlatokat június 15-ig lehet beadni. ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 422,11 Cseh korona 7,22 Euró 256,57 Német márka 131,18 Osztrák schilling 18,65 Lengyel zloty 64,71 Svájci frank 159,63 Szlovák korona 6,18 USA-dollár 267,43 Biztosítás a földeken MOSZ: bajban az agrárium Mezőgazdasági egyesület - nonprofit alapon A termelés biztonságának kialakításában egyre nagyobb szerep jut a biztosítóknak - hangsúlyozta egy szakmai konferencián Márki János, a Magyar Biztosítók Szövetsé­gének tagozatvezetője. Budapest A szövetség képviselője elmondta: a biztosítók termékkínálata már kiterjed a kis- és közepes méretű vállalkozásokra is. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt mutatják - mutatott rá Márki -, hogy az agráriumban nő a biztosítási kedv, és a gazdálkodók többféle kockázat ellen is kötnek biztosítást, ha az állam azt támogatja. A terme­lők a tavalyihoz hasonló mértékű díjtámogatásra számíthatnak az idén is. A kompenzáció serken­tette ugyan a biztosítási kedvet, ennek ellenére egy-egy katasztrófa, elemi csapás esetén a bizto­sítóknak szembesülniük kell azzal, hogy sok gazdálkodónak még mindig nincs biztosítása. Az agrárvállalkozók számára hosszú távú és kiszámítható kockázatkezelési rendszert jelent a saját, önkéntesen létrehozott, szakosított bizto­sító egyesület alapítása. A szervezet nyereségér­dekeltség nélkül működik, tagsági hozzájárulás ellenében a káresemény bekövetkeztekor előre meghatározott szolgáltatást nyújt saját tagjai ré­szére. Ilyen egyesületet legkevesebb tíz ember alapíthat, fejenként 100 ezer forinttal. A non­profit szervezet alapításához szükséges feltéte­A NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSOK ÉS ÁLLATBIZTOSÍTÁSOK KÁRHÁNYADAI ÉVENKÉNT ___________AZ 1993-1999. ÉVEKBE__________ 1 995 1996 1997 1998 1999 Növ. KH% 102 86,3 85,2 76,4 106,0 Áll. KH% 80,5 89,1 82,6 91,8 88,7 lek megléte esetén állami támogatás vehető igénybe, amelynek mértéke az alaptőke kéthar­mada, legfeljebb 500 ezer forint. Tavaly 27 ilyen egyesület működött.____________________wo. N emzeti Fejlesztési Terv Előtérben az uniós elvárások Budapest Matolcsy György gazdasági miniszter felkérésére a Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövet­sége (MGYOSZ), elismert szakértők közreműködésé­vel elkészítette mintegy 400 oldalas javaslatát a Nemzeti Fejlesztési Tervhez - jelen­tette be tegnap Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke. A gazdasági fejlődést elősegítő, a vállalkozások helyzetének javítá­sát szolgáló programcsomag fi­gyelembe veszi az Európai Unió­nak a gazdaságfejlesztés terén hazánkkal szemben megfogal­mazott elvárásait - közölte Szé­les Gábor. A tervezet számol a csatlakozási tárgyalások során felvetődő kérdésekkel is, és meg­felel az Unió támogatási politiká­jának. Az MGYOSZ javaslatai olyan ajánlásokat tartalmaznak, ame­lyek a szövetség tagvállalatainak, valamint szakmai és regionális szervezeteinek mindennapi ta­pasztalatain alapulnak, s figye­lembe veszik a reálgazdaság adottságait és lehetőségeit. A programcsomag kitér a regi­onális fejlesztésekre, az EU-csat- lakozás előtt álló gazdaság sze­replőinek versenyképesség-javí­tására, a feldolgozóipar integrá­lódására - ezen belül is a beszál­lítói rendszer és az ipari parkok fejlesztésének jelentőségére -, az információs társadalom uniós programjának hazai megvalósí­tására, az innováció és az oktatás szerepére. ____________ists) B ÁT GABONAZÁRÓÁRAK Ft/t, Budapest máj. dec. 2001. márc. Búza 28820 23990 25500 Tak.búza 24500 24600­Tak.kukorica 24 350 19310 30750 Takárpa 25200 21400­Napraforgó 49000 46250­Szójadara 61300­TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.9. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 91-92 Csökkenő FOB (randa Wkötö Tartott Kukorica 98-102 Emelkedő FOB Mexikórötxjl Tartott Tak.árpa 102-103 Tartott FOB etrópai kikötő Tartott Napraforgó 400 Lanyha Ex tank európai kikötő Lanyha Szójadara 204 Mérséklődő 46 %CIF Rotterdam Tartott Halliszt 450 Tartott FCA Bréma Tartott Budapest Az agráriumban romlott a helyzet a múlt évben, és vár­hatóan az idén sem lesz másként - állapította meg hétfőn a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége budapes­ti ülésén. A testület áttekintette a múlt évi és az idén várható agrárgazdasá­gi folyamatokat és megállapítot­ta: míg a nemzetgazdaság egé­szére a növekedés, a jövedelem- termelő képesség javulása, a fog­lalkoztatás bővülése és a kereset- növekedés a jellemző, addig a mezőgazdaságban egyre gyor­sabb a leépülés. A múlt évben az agrárgazda­ság minden meghatározó muta­tója drasztikusan romlott az elemzők szerint. A bruttó terme­lés értéke 3-4 százalékkal, a be­ruházások összértéke 30 száza­lékkal, az agrárexport mintegy 20 százalékkal, a foglalkoztatás pe­dig 7 százalékkal csökkent. Egy agrárfoglalkoztatott ma már 25 ezer forinttal keres keve­sebbet, mint a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók. A MOSZ elnöksége szerint a nemzetgaz­daságban sikerként elkönyvelt antiinflációs politika szinte kizá­rólagos teherviselője a mezőgaz­daság volt. Az élelmiszerárak ta­valyi alacsony szintje nélkül nem 10, hanem több mint 13 százalé­kos lett volna a múlt évi infláció. A szakértők kifogásolják, hogy a beígért piacvédelmi intézkedé­sek még mindig váratnak maguk­ra, és a meghatározó termékek ára tovább csökken. Már az állat- állomány mérséklődése is elkez­dődött, mivel tartósan az önkölt­ség alatt vannak az állatárak. A tavaszi munkák megkezdését hátráltatja az állami piacszabá­lyozási rendszer meghirdetésé­nek hiánya, továbbá a hitelhez jutási esélyek romlása. ■ Elkelt a K&H Budapest Az ÁPV Rt. 120 százalékos ár­folyamon részvényenként 2400 forintért eladja a Kereskedelmi és Hitelbankban lévő több mint 30 százalékos tulajdonát a bank többségi tulajdonosának, a bel­ga KBC Banknak; az erről szóló megállapodást a bank szerdai rendkívüli közgyűlésén ismer­tették. A két tulajdonos kedden késő este állapodott meg a részvények értékesítéséről, amely több mint 9 milliárd forintos bevételt ered­ményez az ÁPV Rt.-nek. A rend­kívüli közgyűlés megszavazta az alaptőke több mint 8 milliárd fo­rinttal történő megemelését is, új, 2000 forint névértékű részvé­nyek zártkörű kibocsátásával, 120 százalékos árfolyamon. Andrási Miklós, az ÁPV Rt. ve­zérigazgató-helyettese a közgyű­lést követően elmondta, hogy elégedett a korábban felajánlott 80 százalékos árfolyam helyett elért 120 százalékos vételárral. A részvényértékesítést a bank- felügyelet várhatóan péntekig en­gedélyezi, így a vételár első rész­letét a belga bank április végére átutalja a privatizációs szerve­zetnek. A rendkívüli közgyűlésen elfo­gadott javaslatok szerint a Keres­kedelmi és Hitelbank alaptőkéje 34,082 milliárd forint fölé emel­kedik. Az új részvényeket teljes egészében a KBC jegyzi majd le. Nógrád megye a 2000. év küszöbén Inflációellenes csomag Az olasz kormány a benzin árában foglalt adótartalom további csökkentésével, a biztosítási tarifák és a nagy­kereskedelmi árak szigorú ellenőrzésével kívánja elejét venni az olajárak emelkedé­se által gerjesztett árdrágulá­si folyamatnak. Az idén a tervezett 1,2%-os ár- emelkedési ráta helyett a drágu­lás mértéke meghaladhatja majd az 1,8%-ot. Massimo D’Alema miniszterelnök ezért ült össze sürgősen a gazdasági kulcstárcák vezetőivel, hogy egyeztesse a te­endőket. A kormány a szakszer­vezeti szövetségekkel is infláció- ellenes „paktumot” készül kötni a cél érdekében. Az érvényben lévő kormányrendelet már most is 40 lírával teszi olcsóbbá az üzemanyag literenkénti árát, csökkentve annak adótartalmát (1 euró=1936,27 líra). A kedvez­mény a termelési adóra vonatko­zik, nem tudni még, hogy hozzá- nyúlnak-e az áfa-kulcshoz. A ter­vek szerint a 40 lírás könnyítés mértékét 100 lírára növelheti a végrehajtó testület. A kormány meg akarja akadályozni a kartel­lek kialakulását, ezért az illeté­kes ellenőrző szervet, nyomozati hatáskörrel is fel kívánja ruházni. Állítólag 20%-ban fogják maxi­málni azt a mértéket, amelynél nagyobb arányban nem szabad növelni egy év alatt a biztosítási díjakat, így a gépjárművek köte­lező felelősségbiztosítási díjait. A kormány szigorúan ellenőrizni fogja a különböző termékek nagykereskedelmi árait. Ezen a téren is irányadó táblázatot fog kidolgozni, amely határt szab a haszonkulcsok és az árnövelés arányának. A pénzügyőrség szá­mos intézkedés révén kemény szankciókat készül alkalmazni a spekulánsok ellen. Nógrád megye gazdaságában az országosnál szerényebbek az 1999. évi eredmények. Kedvezőt­len évet zártak a mezőgazdasági vállalkozások. A szélsőséges idő­járás és a rengeteg csapadék kö­vetkezményeként a növényter­melésben az 1998. évinél és az országosnál is kisebb hozamokat értek el. Az őszi vetések és a ta­laj-előkészítés egy részét a csapa­dékos időjárás miatt nem tudták elvégezni a gazdálkodók. A ki­kelt gabonát csaknem egész té­len hótakaró borította, a tél végi olvadás miatt azonban megnőtt a belvizes területek nagysága és ez nagy károkat okozott Nógrád megyében és országosan egy­aránt. A szarvasmarha-állomány 1999. december elsején 9,5 ezer darab volt, tíz százalékkal keve­sebb, mint az előző év azonos időpontjában, a sertésállomány ez idő alatt mintegy hat százalék­kal, 53,5 ezer darabra csökkent. A megyei székhelyű, 49 főnél több dolgozót foglalkoztató ipari vállalkozások 7,7 százalékos vo­lumennövekedést értek el az el­múlt évben. Országosan ennél kedvezőbb, 11,1 százalékos volt a termelés bővülése. Nógrád me­gyében az exportból származó árbevétel az országosnál (24,2 százalék) is dinamikusabban, 28,8 százalékkal bővült a vizs­gált időszakban, miközben a bel­földi értékesítés 3,2 százalékkal csökkent. Ágazatonként differenciáltan alakult a termelés. A feldolgozó- iparon belül legszámottevőbben, az 1998. évit több mint egyne­gyedével meghaladva növeke­dett a termelés a gépiparban, ezen belül is a híradástechnikai termékek, készülékek gyártása és a járműgyártás emelhető ki. Az egyéb nem fém ásványi anya­gok gyártásában a megyei átlag­hoz hasonló, 7,9 százalékos volt a termelés bővülése, az élelmi­szerek, italok gyártásában ennél szerényebb, 3,7 százalékos. A Nógrád megyei székhelyű 4 főnél többet foglalkoztató építő­ipari vállalkozások 1999-ben 4629 millió forint összegű terme­lési értéket állítottak elő, amely összehasonlító áron 13,5 száza­lékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ez messze meghaladta az országos, hatszázalékos növe­kedést, de ebben nagy szerepet játszott többek között az előző évi alacsony bázis. Az alágazatok közül az épületgépészeti szere­lés termelése alakult a legkedve­zőbben. A megye kereskedelmi szál­láshelyein 1999-ben 50495 ven­dég 152896 vendégéjszakát töl­tött. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma 10 száza­lékkal mérséklődött. A vendégek 31 százaléka szállodákban, 69 százaléka egyéb szálláshelyeken szállt meg. Az átlagos tartózko­dási idő a szállodákban 2,8-, az egyéb szálláshelyeken 3,1 éjsza­ka volt. A külföldi vendégek átla­gos tartózkodási ideje mindkét szállástípusnál meghaladta a bel­földi vendégekét. December végén 11,8 ezer gazdasági szervezet működött a megyében, mintegy 70 százaléka egyéni vállalkozásként. Számuk ugyan az országosnál jelentőseb­ben bővült, azonban továbbra is alacsony a vállalkozássűrűség. Országosan, 1999 végén ezer la­kosra 80 működő vállalkozás ju­tott, megyénkben ezzel szemben csupán 54, és ezzel a megyék kö­zötti rangsorban az utolsó előtti helyet foglalta el. A társas vállal­kozások száma 11, az egyéni vál­lalkozásoké 25 százalékkal növe­kedett a múlt évben. A Nógrád megyei székhelyű gazdasági szervezetek 1999-ben 1355Ö mil­lió forint összegű beruházást va­lósítottak meg, folyó áron szinte ugyanannyit, mint egy évvel ko­rábban. Országosan 14 százalé­kos a növekedés. A termelő ágak fejlesztését célzó beruházások részesedése jelentősen csökkent, ezzel szemben a „Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás” gazdasági ágban több mint két­szeresére emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az önkormányzati beruházások nagymérvű növe­kedésével kapcsolatos. A múlt évben folytatódott az infláció mérséklődése. Az ár­emelkedések üteme minden megfigyelt területen alacsonyabb volt, mint 1998-ban. Az általános mérséklődésben kiemelkedő szerepe volt a külkereskedelmi devizaárak csökkenésének és a mezőgazdasági árak alakulásá­nak: kevesebb, mint egy száza­lékkal haladták meg az előző évit. Az ipari termelői árak 1999- ben 5,1 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak az 1998. évi 14,3 százalék után az elmúlt év­ben 10 százalékkal növekedtek. A lakónépesség száma tovább fogyott, az év végén már csak 216 ezer fő volt. A demográfiai folya­matok még az országosnál is kedvezőtlenebbek. Az 1998. évinél kevesebb, 38 ezer főt alkalmaztak a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglal­koztató vállalkozások, illetve a költségvetési és társadalombiz­tosítási szervezetek. A teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók havi bruttó átlagkeresete megközelítette a 60 ezer forintot, mintegy 17 ezer forinttal maradt el az országostól. A nettó átlag- kereset 13,6 százalékkal, 41 ezer forintra nőtt. A fogyasztói ár­emelkedést figyelembe véve a reálkeresetek 3,3 százalékkal bővültek. A regisztrált munka- nélküliek száma 118 fővel csök­kent, de a munkanélküliségi ráta így is 15,6 százalék volt, amivel a megyék rangsorában a negye­dik legkedvezőtlenebb helyen ál­lunk. Nógrád megyében 1999-ben 251 lakás épült, kétharmaduk az utolsó negyedévben. Összessé­gében az előző évi rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva 39,4 százalékkal több lakást vet­tek használatba. A megyében el­készült lakások zömét napjaink­ban is természetes személyek építik, gazdasági szervezetek csupán három lakást építettek, önkormányzati beruházásban viszont egy lakás sem készült. A lakásmegszűnések száma 30-ról 50-re, mintegy kétharmadával nőtt. A folyó tanévben a különböző oktatási intézmények nappali ta­gozatain Nógrád megyében mintegy 38 ezren tanulnak. Az 1998. évinél kettővel kevesebb óvodába 7898 gyermek járt, 100 férőhelyre 92 óvodás jutott. Az általános iskolák és osz­tálytermek száma az elmúlt egy év alatt nem változott, a tanuló­ké ugyanakkor mérséklődött, alig haladja meg a 20600 főt. A középfokú oktatás szerkezeté­nek változása, a tanulói létszám intézménytípusonkénti összeté­tele - ha lassan is - alkalmazko­dik a munkaerő-piaci igények­hez. A középfokú intézmények nappali tagozatán 9 ezer fiatal tanul, háromnegyedük gimnázi­umba, illetve szakközépiskolába jár. A szakmunkásképző isko­lákba 2352 fő iratkozott be, 133- mal kevesebb mint egy évvel ko­rábban. Az 1998/99-es tanévet 1224 tanuló zárta sikeres érettsé­givel, 494-en szakközépiskolá­ban technikusi képesítő vizsgá­val és 771 fő szerzett szakmun­kásvégzettséget. Gyorselemzés szakértőktől A The Wall Street Jour­nal Europe szerint a magyar gazdaság már megelőzi Gö­rögországot, mint a leg­gyorsabban növekedő euró­pai gazdaság. A lap a múlt héten nyilvánosságra hozott magyar gazdasági adatok gyorselemzését kérte londo­ni tőkepiaci szakértőktől. Az újság hétfői számában közölt vélemények szerint Magyarország „feltétlenül a Kelet-Európábán befektetők kedvence és ez lényegében indokolt is” másrészt, hogy Magyarország hasznot húz Nyugat-Európa törékeny fellendüléséből, mert nem­zeti össztermékének 35 szá­zalékát exportálja az Euró­pai Unió országaiba. Bizalom az euróövezetben Az Európai Unió havi jelen­tése szerint a tagországokban februárban javult a termelők és a fogyasztók bizalmi indexe, s ezzel egyidejűleg a javuló gaz­dasági kilátásokat tükrözi, hogy Belgium és Ausztria kivételével emelkedtek a részvénytőzsdei árfolyamindexek is. A gazdaság hangulatát jelző bizalmi index februárban 0,1 pontot emelke­dett az EU-ban, s ennél többet, 0,4 pontot az euróövezetben, ahol 106 ponttal rekordszintet ért el. Az ipar indexei még de­rűlátóbbak, mert 1 pontot emel­kedtek az EU átlagában és két pontot az euróövezetben. Az euróövezet-ben a fogyasztói bi­zalomindex is emelkedett 1 pontot a korábbi három hónap csökkenése után.

Next

/
Thumbnails
Contents