Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZ A I K 2000. MÁRCIUS 8., SZERDA „Kelendő árucikk” a „Csiíz”ből - Mai vendégünk: Magyar Attila A MŰVÉSZ IS EMBER Művészek. Egy más világ. Nehéz fazonok? Nem feltét­lenül. Idegenek? Dehogy! Itt élnek a mindennapjaink­ban, meghatározzák kultú­ránkat, szórakozásunkat, így véletlenül sem lehetnek azok. Közelebb vannak hoz­zánk, mint bárki mások, csak MÁSKÉPP. Nézzük őket a tv-ben, halljuk őket a rádi­óban, látjuk őket az újság­ban, fellépéseken, néha az utcán, de közelebbit nem tu­dunk róluk. Hogyan élnek, milyenek a hétköznapjaik? Gyűlölnek, ölelnek, szeret­nek? Mindent, amit mi civil emberek csinálunk, csak ők máshogyan. Egy - valamivel - zártabb világban. Ebbe a világba enged bepillantást rovatunk. Magyar Attila neve, arca, munkája elsősorban az RTL Klub „Csiíz” című műsorából le­het ismert, holott évtizedes szí­nészi múlt áll mögötte. Szere­pelt a TV2-n sugárzott „Hét mes­terlövész” című produkcióban is, színházi munkáinak se szeri, se száma. Kollégái egymás közt csak „Fater”-ként szólítják.- Mennyi szokott lenni a tele­fonszámlád? Amióta bejöttél a te­rembe, le nem esik a füledről a mobilod!- Olyan 25 és 30 ezer között...- Sűrűn beszélsz?- Ők is sűrűn beszélnek, akik velem beszélnek! Van úgy, hogy unalmamban is felhívok embere­ket.- Gyakran unatkozol? Dehogy! Csak- , ha van egy üres fél órám, akkor az az első, hogy a telefonhoz nyúlok...- Mióta vagy „Fater"?- Ez a katonaság alatt történt. Tudod, ott mindenki „apukám”, meg „faterkám” és úgy rajtam maradt.- Milyen lelki indíttatással kezdtél neki a pályának?- Háát, erre nincs is igazán vá­lasz, mert a kérdés eleve olyan... Lelki indíttatás? A fene tudja... 13 éves koromban volt, hogy elmen­tem egy amatőr színjátszó csoport­ba, mert járták az országot, utaz­tak mindenfelé, s én is nagyon sze­rettem volna utazni.- Nem mondod komolyan, hogy csak az utazás miatt vágtál bele!- De! A színészet nem érde­kelt! Országon belül jöttek-men- tek (néha volt Szlovákia is), s je­lentkeztem, hogy én is velük aka­rok tartani. Mondták, ha elmon­dok egy verset: vagy felvesznek, vagy nem. Elmondtam, sikerült... Csináltunk mindenféle darabokat - Tom Sawyer, Pál utcai fiúk, Láz­ár Ervm-mesék - s azokkal való­ban jártuk az országot.-Még akkor-a játék nevében - sem szerelmesedtél bele a színját­szásba?- Nem! De jó volt, mert semmi nem esett nehezemre. Csináltuk ezt, csináltuk azt, a lényeg úgyis az volt, hogy együtt vagyunk. Ez tartott 20 éves koromig, aztán je­lentkeztem a főiskolára, s fel is vet­tek.- Főiskola után egyből kaptál munkát?- Igen, úgy hiszem a szerencsé­sebbek közé tartozom. A Víg­színház szerződtetett, de Kapos­váron is kaptam lehetőséget, amit egy év múlva használtam ki. Az­tán szabadúszó lettem egy évig, de akkor is volt munkám Pesten, a Játékszínben. Megalakult az Új Színház, oda is hívtak, pontosab­ban én jelentkeztem, hogy ha van valami, akkor itt vagyok... Annak is vége lett, s most újra szabad­úszóként létezem, de úgy érzem, hogy kelendő árucikk lehetek. Vagy vagyok...- Állandóan változtatsz, jössz- mész a színházak között. Kény­szer?- Helyzethez van kötve. Min­dig az éíet hozta, hogy döntsék, vagy éppen magam éreztem, hogy menni kell, mert vagy vege­tálok ott helyben, vagy már végez­tem, s megyek tovább.- Mindenesetre tény, hogy or­szágosan ismert a „Csiíz”-ből let­tél.- Sajnos. Illetve nem sajnos, csak előtte is dolgozik az ember, szóval rengeteg színdarab, meg minden...- De vállalod?!- Abszolút! Rendben van a dolog.- Nem félsz a skatulyától?- Nem nevezném skatulyá­nak. Azt látják hogy jókedvű emberek szórakoznak a képer­nyőn.- Hogy kerültél oda?- Magam sem tudom... Sok­szor volt válogatás még az ele­jén, amikor változott a „Csiíz”, s mindig ott voltam. A végén már nem is jártam el, aztán úgy ala­kult, hogy ismertem a rendezőt, aki jelen pillanatban rendezi a műsort, az ő javaslatára kerül­tem be egy kis szöveget monda­ni. Aztán jött egy másik kis szö­veg, s most már a jelenetekben is benne vagyok.-És a dolog financiális része?- Financiálisán egy üyen tv mindig sokkal jobb, mint a szín­ház.- Melyikből élsz igazán?- Mind a kettőből. Mivel sza­badúszó vagyok, ezért minden előadásért, meg próbáért is ka­pok pénzt.- Mennyire érzed biztosnak a helyed?- Semmi nem biztos! Bármi­kor megszűnhet a műsor, hiába jó a nézettsége. Én úgy vagyok vele, ha megszűnik, majd lesz más!- 35 éves vagy. 10 év szakmai gyakorlat után azt mondod, hogy megérte annak idején a színjátszó körbe elmenni?- Most már nem is arról van szó, hogy megérte, vagy nem érte, hanem ehhez értek. Már nem tehetem meg, hogy elme­gyek valami másnak, ráadásul nem is mennék, mert most aránylag jól megy a dolog. A megéri vagy sem kérdése fel sem merül! De ha visszamen­nénk az időben, nem biztos, hogy ezt választanám! SÁNDOR ANDRÁS kai olcsóbban! Hívja a 1741-es díjmentes számot! Állítsa fei saját Pannon T0P3 listáját! Miért jo ez Önnek? Mert így mostantól 25%-kai oicsóbbar azokkal, akik igazan számítanak Önnek. Csak válassza ki annak a 3 embernek a telefonszámát, akik hív Pannon GSM telefonjáról! Majd hívja hálózatunkon belül díjmentesen a 1741-es számot, és a Pannon T0P3 szolgáltatást! Mitől egyedülálló a Pannon T0P3 szolgáltatás? Attól, hogy akár t hívószámot is választhat 2 Pannon GSM telefonszám mellé*. De megadhat 3 Pannon GSM teleit A szolgáltatás havi díja: bruttó 550 Ft. Részletek az üzletekben. Az árak az áfát tartalmazzak, nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu szelgethet i legtöbbet delje meg vezetékes :ámot is.** inon GSM ívószámcka PANNON GSM lelhetnek az Ön előfizetésével azi Gondűző akvareUek a gyarmati szerb templomban A balassagyarmati szerb temp­lomban már jó tíz esztendeje képzőművészeti kiállítások színhelyéül szolgál, amelyek Csemniczky Zoltán avatott rendezésében vonzzák a kö­zönséget. A kiállításmegny­itókat itt is és a város más galé­riájában is valóságos szertar­tásként tartják meg, rendsze­rint zenei előadók közreműkö­désével, számos érdeklődő je­lenlétében. A szerb templom új hivatással tölti be építtetőinek eredeti elképzelését, azzal, hogy a valaha rangos helyi szerb közösség kihalásával most a kultúrát szolgálja. Sze­repeltek itt alkotók határon in­nen és túlról, de a helyi képző- művészeti élet reprezentánsai is bemutatkozási lehetőséget kapnak az ódon falak között. Jelenleg ár. Márton Bábot ak- varelljei vonzzák a közönséget, amely a kiállítás megtekintése után nem átall elismerő bejegyzé­seket is tenni a vendégkönyvbe.- Hangulatosak a képek, érző­dik belőlük, hogy örömmel alkot­ta őket - szól az egyik beírás. Czibulya Zsuzsa és kedvese azt ír­ta, hogy különösen a tájképek és a csendéletek fogták meg képzele­tünket. Sok látogató véleményét sommázza a következő bejegy­zés:- Az utcáról bejövő ember elfe­lejti gondjait a csodálatos színek láttán. A gondosan válogatott, szépen rendezett kiállítás nagy örömet szerzett, többszöri látoga­tás után is! Márton Bálint a Békés megyei Gyomán született 1934-ben. Hód­mezővásárhelyen érettségizett. A szegedi orvostudományi egyetem gyógyszerész-tudományi szakán végzett 1959-ben. Egyetemi évei alatt az ország legjobb atlétái kö­zött tartották számon és tagja volt az egyetemi tánccsoportnak. Első munkahelyére, Balassagyarmatra pályázott 1960-tól, jelenleg is a dr. Kenessey Albert Kórház főgyógy­szerésze. A képzőművészettel, Farkas András képzőművészeti szakkörében ismerkedett meg 1961-ben. Dolgozott még ezen kívül az Iványi Ödön festőmű­vész és Csemniczky Zoltán szob­rászművész által vezetett stúdi­ókban is. Számos képzőművé­szeti alkotótábor résztvevője volt. Most a „Rajzstúdió 2000” tagja, melyet Bacsúr Sándor mű­vész-tanár vezet. Rendszeresen kiállít, mint gyógyszerész képző­művészt szakmájában is nyilván­tartják. Legutóbb a Horváth End­re Galéria nyári tárlatán szerepelt számos hivatásos és amatőr mű­vész között. A jelenlegi kiállítása második önálló bemutatkozása. A szerb templomban kiállított akvarelljei csodálatos színekkel mutatják magukat. A portrék biztos kézzel megfogottak, karakteresek. A vi­rágcsendéletek színesek, kedves derűt árasztanak. Tájképem meg­jelenik a város, a színek sokaságát rejtő Ipoly vadregényes világa. Festőjük életéről így vall: - Éle­temnek két meghatározó eleme van, a természet iránti csodálat és a sport szeretete. Számomra mindkettő az önkifejezés egy le­hetséges formája. Valahol egy kép megfestése is erről szól. Márton Bálint képeinek kiállí­tását március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a szerb temp­lomban. SZABÓ ENDRE 125 éve született Maurice Ravel 1875. március 7-én, Ciboure- ban (Pireneusok) született Maurice Ravel, a francia muzsika egyik legkiválóbb mestere. Debussy követőjeként lépett az európai zenei élet porondjá­ra. Ravel a párizsi konzervatóri­umban Fauré tanítványa volt. 1901-ben második helyen vég­zett a Római-díjért versengők között „Myrrha” című kantátájá­val. Azóta a zenének és a zene­szerzésnek élt. Külföldön is hangversenyezett, Budapesten 1932-ben filmharmóniai szerzői est keretében dirigálta egyik zongoraversenyét. A második „impresszionis­ta” nemzedék, amelyhez Ravel is tartozott, 1900 táján jelent meg az európai zenei életben. Ravel első kamarazene-kompo­zícióiban (F-dúr vonósnégyes, Trió, zongoradarabok) kifeje­zetten Debussy tanítványának mutatkozott, s élete végéig alapjában véve hű maradt ehhez az irányzathoz. Debussy útját folytatta a régi francia zenei ha­gyomány felé fordulásával is. Hajlamos volt idegen stílusok felidézésére és újraalkotására - így kapott keze alatt jellegzetes, raveli formát a bécsi keringő és a spanyol tánc (La valse, Bolero). Egyébként is döntő befolyással volt művészetére a spanyol ko- lorit, a spanyol népzene. Ra­vel zenéje érzéki varázsa mellett mindig figyelmesen formált, elegáns, biztosítva ezzel a mű­vészi színvonalat és kompozíci­óinak népszerűségét.

Next

/
Thumbnails
Contents