Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁRCIUS 8., SZERDA " ' ü— Egy falu, egy nap, egy lap - Hugyag ■ 1 •' .».'V ~ 1 l Wt 7 ‘ • • ; y ' y; y' ti . ' • • )>hrf A község első írásos említése 1332-ből származik. 1333-ban Szécsényi Tamás er­délyi vajda és fivére, Péter voltak a falu birtokosa. A hódoltság nem kerülte el Hugyagot sem: 1562-ben a török kincstári adólajstrom 30 adóköteles háztartást írt itt össze. A környék többi településéhez ha­sonlóan a XVII. századi harcok okozták a templom pusz­tulását, - a mai a XVIII. századból származik. 1979-ben találták meg a plébánia kertjében a - fel­tételezhetően első - középkori templom keresztelőmedencéjét. A török utáni időkben az esztergomi érsek volt a falu földesura. Egykor a falun keresztül vezetett a főút Budapestről Kassára, de ez ugyanúgy a múlté már, mint az Ipoly felett átívelő híd: előbbit az Ipoly határfolyóvá válása okozta, utóbbit pedig a második világháború helyi harcai. F. Z. Múltidéző A lemaradás behozhatatlan lenne? Hugyag zsákutcás település, ha nem lesz kihez csatlakoznunk, elszáll az infrastruktúra teljes körű kiépítésének az utolsó esélye is, ez nem kétséges - mondja Kanyó Tibor polgármester, aki a települési önkormányzat aktualitása­iról beszélt. A munkahelyteremtésről még nem tettek le, ám ahhoz már nem ragaszkodnak, mint korábban, hogy mindenáron helybe telepít­senek munkahelyeket, ha egyszer erre csak kevés a reális esély. Lényeg, ami lényeg, s ezt elfogadja ma már a munkanélküliek zö­me is, az sem kevés, ha az önkormányzat abban segít nekik, hogy nagyobb eséllyel közeledjenek a munkáltatók irányába. Az pedig sok esetben az iskoláztatással is ösz- szefügg. Mindemellett az önkormányzat új­ra meg újra próbálkozik a helyben való fog­lalkoztatással is, miután van egy hasznosí­tásra váró épülete, amivel mindenképpen kezdeniük kell valamit, hogy ne terheljék az enélkül is szűkös költségvetést. Amelyet egészen idáig 10 milliós hiány terhelt, s amelyet csak mostanra sikerült nullázniuk. Ugyanakkor két olyan jelentős beruházást terveznek idén, amelyek egyike is, másika is jelentős költségvetési tényező, még akkor is, ha a kivitelezéshez szükséges fedezet nagyobbik hányadát pályázaton nyert pénz biztosítja.- A társberuházással tervezett szenny­vízelvezetők kiépítése illetve a szeméttelep felépítése lenne az idei feladat, amiből ha kimaradnánk, később nem lennénk képe­sek megvalósítani - tudatja a polgármester - lévén zsákutcás település, s mint ilyen, nem lenne hová csatlakozni. Vétek lenne elszalasztani az utolsó esélyt, bár a szennyvízberuházás kapcsán még javában folynak a pozícióharcok, hi­szen jól felfogott érdek, hogy ki-ki a leg­kedvezőbb helyzetből vegye a startot, a lakossági érdekekre való tekintettel. Az meg Hugyagon mindenekelőtt való, mert az emberek terhelhetősége itt még vége­sebb, mint másutt. Nagyon magas az idős­korúak, a nyugdíjasok aránya, s a megyei átlagot jócskán meghaladó, 25 százalékos a munkanélküliségi ráta. _____________■ N em csak a pénz apadt el Hat éve került tető az épületre, mégis csak a szél járt keresz­tül rajta, miután az önkormányzatnak elfogyott a pénze az építkezés befejezésére, főként, hogy az állam másra, s nem iskolaépítésekre adta a támogatásokat. Bár a hugyagiak öt év óta próbálkoznak, eddig még nem sikerült hasznosítani­uk az építményt, talán majd idén. Kanyó Tibor polgármester két év óta, amióta a faluvezetés élé­re került, minden erejét latba vetve próbálta kiajánlani az épü­letet, ahogy korábban elődei is. Igaz, az előző önkormányzatok még remélték, talán befejezhető az épület, némi funkcióváltás révén. Akkor a többfunkciós in­tézmények falainak felhúzására lehetett központi támogatást igénybe venni, amihez azonban nem jutottak hozzá. Az évtized elején, a települé­sek önállósodása idején alapoz­ták önerőből az épületet, eleget téve ezzel annak a helyi köz­akaratnak, hogy helyben ta­nulhassanak a gyerekek. Csakhogy azzal senki nem számolt, mit hoz a jövő. így fordult elő, hogy mire 14 mil­lió forintos költséggel tető alá hozták a nyolc tantermes, 800 négyzetméteres iskolá­nak szánt épületet, nem csak a pénz, de a gyerekek is el­fogytak a faluból. Keveseb­ben is születtek, de meg so­kan eredtek útnak más isko­lák felé, hogy szabaddá vált az iskolaválasztás. Csak a gond nem ment máshová, ab­ból kijut még a mostani ön- kormányzatnak is, miután ki­számították, ötvenmillió is kellene a teljes befejezésre, aminek megszerzésére semmi kilátás sincs. Iskola már nem lesz belőle, az biztos, s az is, hasznosítaniuk kell, hogy az önkormányzat költségvetését ne terhelje.- Felajánlottuk hasznosításra a megyei önkormányzatnak - mondja a polgármester, aki a testület többi tagjával együtt mostanában sikerben remény­kedik - s biztató egy hazai lo­vagrend érdeklődése, akik a ha­zai romahelyzet javításán fára­doznak. Ők egy országos háló­zatot építenek ki, s Hugyagot már ki is nézték maguknak az­zal a péllal, hogy olyan bázisuk legyen a megyében, amely első­sorban a romák tevékenységére alapozva segítene sanyarú hely­zetükön. ÉrdeTdődés mutatko­zott egy munkáltató részéről is, s felmerült egy régiós terv is, amely a roma fiatalok oktatását célozná. Reméljük, idén vég­képp eldől a sorsa, s nekünk csak a mérlegelés marad. Mit csinál a falugondnok? Még a legzordabb széljárás sem riasztja a nyeregből, ő nyeregben marad, s Bertók Mihálynéról lévén szó, azt minden hugyagi tudja, eseté­ben nem csak a kerékpár ülő­alkalmatossága vonatkozásá­ban igaz a megállapítás. Az asszony ugyanis kettős minő­ségben is nyeregre kap egy ideje. Amellett, hogy az al­polgármesteri tisztséget el­látja, falugondnoki teendőket is végez. Nyáron hajnali ötkor már el­igazítást tart a közmunkások­nak, hiszen a kaszálás ideje pir­kadatkor van. Aztán az önkor­mányzati intézményeket szem­revételezi, amelyeken rendre akad némi munka. Mostanság épp a tetők alatt futó esőcsator­nák öregedtek el, ezek cseréje ad majd feladatot a közmunká­soknak, akik közül jelenleg tí­zet foglalkoztat az önkormány­zat, további tíz fő ugyanis át­képzésen vesz részt, amelynek befejeztével szakszerű munka­végzésre lesznek képesek. Ké­sőbb az ő munkájukra alapozva végezteti az önkormányzat épületeinek karbantartását, amely költségkímélés szem­ző pályázatot megragadunk, er­re minden képviselő, de legin­kább a polgármester ügyel. Mondja, így telt az általános iskolások táborozására, járdásí- tásra és a buszforduló kiépíté­sére, s az utak állagának javítá­sára az utóbbi két esztendőben, ahogyan idén is egyik útjuk fel­újítására.- Javíttatni kell a vízvezeték­rendszer egy részét - vált át a falugondnoki tevékenységre, bár a kettő nagyon is összefügg - amelyet megviselt a téli hideg, aztán számba veszem hol nem kielégítő a közvilágítás. Máskor azért keresnek, akadozik a víz­ellátás, tudatják, milyen problé­ma merült fel az orvosi rende­lőnél és aztán mehetek embert keresni, aki a munkákat elvég­zi. Nincs megállás, ez nem amolyan nyugis állás, ahol a munkaidő lejártára lehetne hi­vatkozni. Ezeket a feladatokat meg kell oldani, mint ahogyan a gondokon is enyhíteni kell, amelyekkel otthon keresnek meg. Nem könnyű a feladata azért sem - mint mondja -, mert em­berek fegyelmezésével jár, ami pedig elismerten nehéz, ráadá­sul nem is hálás teendő. Bertók Mihályná az elmaradhatatlan kerékpárjával pontjából korántsem mellékes tényező.- Az olyan önkormányzat, mint a miénk - szól ezúttal az alpolgármester - amelyik nem számolhat a helyi bevételekkel, csak úgy tud némi pénzt meg­fogni, ha elsősorban a helyi em­beri erőforrásokra épít, de még így is nehéz a gazdálkodás. Fej­lesztésre is csak úgy vagyunk képesek, hogy minden kínálko­- Erőt az olyasmi ad - tudat­ja már elmenőben, miután szó­lították a közmunkások, akik végeztek a rájuk bízott terület rendbetételével - amikor azt éreztetik az emberek, mellém- állnak, amit azzal fejeznek ki, felajánlják a segítségüket egy- egy felmerülő probléma kap­csán, vagy hálát rebegnek, ha egy-egy gondjuk megoldódott. Nagyobb esélyt szeretnének Talán nincs is olyan középkorú cigányember, aki ne ismerte volna Radics Istvánt, a hugyagi cigányvajdát, aki kosárfonó­mesterként is elhíresült megye- szerte. Mára eljárt az idő őfelet­te is, s ha a kedves ismerősök kedvéért olykor még marokra is fogja a fűzfa vesszejét, a közélet­ben már nem vállal szerepet. Azóta sok víz lefolyt az Ipo- lyon, akkor még minden munka­képes romának tisztes állása volt. Most már a cigány kisebbségi ön- kormányzat rendezgeti a roma ügyeket, amelyek közül legna­gyobb horderejű, hogy nem ké­pesek munkahelyet találni.- Higgye el - bizonygatja Lukaszekné Jónás Andrea, akit a közelmúltban választott elnö­kéül a cigány önkormányzat, miután elődje jobbnak látta, ha lemond - az itteni cigányok minden munkalehetőséget meg­ragadnának, de csak kevesek­nek sikerült elhelyezkedniük például a szécsényi gyertyagyár­ban, a BRG-ben. Mit csinálhat­nának egyebet így, mint azt, amit nyáron, irány a mező. Fő­ként az asszonynép és a gyere­kek, ott keresik meg a kenyérre­valót, a gyógynövénygyűjtéssel, ha nincs más. A fiatalasszony is, mint a tele­pülési önkormányzat képviselői­nek mindegyike, minden igyeke­zetével azon munkálkodik, ren­deződjék legalább néhány roma sorsa. Ehhez azonban az is szük­ségeltetik, akinek nipcs, az sze­rezzen az általános elvégzéséről végbizonyítvány, mert bár azzal együtt is csak nagyon nehéz az elhelyezkedés, ám annak híján, ma már lehetetlen. A kisebbségi elnök magamaga is jó példával jár elöl, számítógépes tanfolyamra készül, miután segédápolói állása megszűnt. Sorstársai közül pedig idén is többen vállalkoznak az ál­talános iskola befejezésére, miu­tán tavaly ez többeknek sikerült. Ebben partner a települési önkor­mányzat és a helyi iskola is. Ösztöndíjas roma tanulók A kisdiákokat is serkentheti az ösztöndíj. Az idei tanévben először két tanulónak, Jónás Lajosnak és Szentgyörgyi Alexand­rának „ járta ki” a támogatást Oszagyan Orsolya, az osztályfőnök. A pénzbeni tá­mogatással járó ösztönzés, a Magyaror­szági Cigányokért Közalapítvány anyagi javaiból került a hugyagi gyerekekhez. A díjra azok a roma tanulók érdemesülhet­nek, akik legalább 3,5-es tanulmányi át­lagot érnek el, vagy annál jobbat. A két hatodikos gyereket szorgalmasabb tanulásra sarkallta az ösztöndíj, bár pedagó­gusaik szerint ők addig is a jó tanulók közé sorolhatták magukat. Félévi bizonyítványuk jegyei alapján jogosultságot szereztek a tan­év végéig, a havi rendszerességű járandóság­hoz, amelyből talán juthat az olykor roha­mos gyorsasággal fogyó taneszközök mel­lett, néha egy-egy könyvre is, amelyek be­szerzése mára, sok családnak már luxuski­adásnak minősül. Az itt tanuló negyvennyolc kisiskolás ta­nulási kedvével nincs különösebb probléma, ami annak is tulajdonítható, hogy a szülők fi­gyelemmel kísérik csemetéik iskolai eredmé­nyeit, akarják, hogy a gyerekeik többre vi­gyék, mint ők.- A szülők rájöttek, hogy már még az alsó tagozatos gyereknek sem tudnak segítségére lenni a házi feladatok elkészítésében ­mondja Kovács Gábomé megbízott igazgató - főként a matematika területén, s ezt felismer­ve szinte mindegyikük igényli a napközis szolgáltatást. Tudják, a gyerekek ott felké­szülnek a másnapi iskolalátogatásra. Szentgyörgyi Alexandra és Jónás Lajos jó példát mutatnak ■ A szülői hozzáállás mutatója, hogy még annak ellenére is napközibe íratják a tanuló­kat, hogy sokuk csak részletfizetéssel képes kiegyenlíteni a térítési díjat. Mert Hugyagon sem különb a helyzet, mint másutt, itt is sok a munkanélküli szülő, akik egy-kettő, de in­kább több gyereket nevelnek. A negyvennyolc helyben tanuló kisisko­lás - a felsősök az őrhalmi általánosban ta­nulnak - 98 százaléka cigányszármazású, akik között alig akad lemaradó, s egy sor olyan diákkal is büszkélkedhet az iskola, akik nagyon jó képességekkel rendelkeznek. Az igazgatónő gyorsfelmérése szerint körük­be tartozó mások mellett a másodikos Far­kas Evelin, a negyedik osztályos Gazsi Ta­más, Vidák Evelin, Oláh Csaba, az ötödikes Jónás Rajmond, aztán a kis matematikusok hármasa, Jónás Vivien, Danyi Ildikó és Berg Arnold, akik megyei és országos tanulmányi versenyek résztvevői is. Azokat pedig akik a mozgáskultúra terén, azaz a táncban jeles­kednek, még felsorolni is nehéz lenne, mert szinte mindegyikük tehetséges e téren. Aki pedig kezdetben még bizonytalanabbul lé­peget, később az is megtanulja a népi, vagy cigánytánc elemeit, Balázsné Vetter Anita ta­nítónő hathatós segítségével, akinek édes­anyja, más helybeli asszonyok segítségével, pár évvel ezelőtt olyan magyarruha-tárat varrt a szereplő iskolásoknak, hogy máig felemlegetik a faluban. _______________■ A z oldalt írta: Jakubovics Katalin Fotók: Rigó Tibor Kanyó Tibor polgármester Általános iskola már biztos nem lesz belőle

Next

/
Thumbnails
Contents