Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-08 / 57. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁRCIUS 8., SZERDA " ' ü— Egy falu, egy nap, egy lap - Hugyag ■ 1 •' .».'V ~ 1 l Wt 7 ‘ • • ; y ' y; y' ti . ' • • )>hrf A község első írásos említése 1332-ből származik. 1333-ban Szécsényi Tamás erdélyi vajda és fivére, Péter voltak a falu birtokosa. A hódoltság nem kerülte el Hugyagot sem: 1562-ben a török kincstári adólajstrom 30 adóköteles háztartást írt itt össze. A környék többi településéhez hasonlóan a XVII. századi harcok okozták a templom pusztulását, - a mai a XVIII. századból származik. 1979-ben találták meg a plébánia kertjében a - feltételezhetően első - középkori templom keresztelőmedencéjét. A török utáni időkben az esztergomi érsek volt a falu földesura. Egykor a falun keresztül vezetett a főút Budapestről Kassára, de ez ugyanúgy a múlté már, mint az Ipoly felett átívelő híd: előbbit az Ipoly határfolyóvá válása okozta, utóbbit pedig a második világháború helyi harcai. F. Z. Múltidéző A lemaradás behozhatatlan lenne? Hugyag zsákutcás település, ha nem lesz kihez csatlakoznunk, elszáll az infrastruktúra teljes körű kiépítésének az utolsó esélye is, ez nem kétséges - mondja Kanyó Tibor polgármester, aki a települési önkormányzat aktualitásairól beszélt. A munkahelyteremtésről még nem tettek le, ám ahhoz már nem ragaszkodnak, mint korábban, hogy mindenáron helybe telepítsenek munkahelyeket, ha egyszer erre csak kevés a reális esély. Lényeg, ami lényeg, s ezt elfogadja ma már a munkanélküliek zöme is, az sem kevés, ha az önkormányzat abban segít nekik, hogy nagyobb eséllyel közeledjenek a munkáltatók irányába. Az pedig sok esetben az iskoláztatással is ösz- szefügg. Mindemellett az önkormányzat újra meg újra próbálkozik a helyben való foglalkoztatással is, miután van egy hasznosításra váró épülete, amivel mindenképpen kezdeniük kell valamit, hogy ne terheljék az enélkül is szűkös költségvetést. Amelyet egészen idáig 10 milliós hiány terhelt, s amelyet csak mostanra sikerült nullázniuk. Ugyanakkor két olyan jelentős beruházást terveznek idén, amelyek egyike is, másika is jelentős költségvetési tényező, még akkor is, ha a kivitelezéshez szükséges fedezet nagyobbik hányadát pályázaton nyert pénz biztosítja.- A társberuházással tervezett szennyvízelvezetők kiépítése illetve a szeméttelep felépítése lenne az idei feladat, amiből ha kimaradnánk, később nem lennénk képesek megvalósítani - tudatja a polgármester - lévén zsákutcás település, s mint ilyen, nem lenne hová csatlakozni. Vétek lenne elszalasztani az utolsó esélyt, bár a szennyvízberuházás kapcsán még javában folynak a pozícióharcok, hiszen jól felfogott érdek, hogy ki-ki a legkedvezőbb helyzetből vegye a startot, a lakossági érdekekre való tekintettel. Az meg Hugyagon mindenekelőtt való, mert az emberek terhelhetősége itt még végesebb, mint másutt. Nagyon magas az időskorúak, a nyugdíjasok aránya, s a megyei átlagot jócskán meghaladó, 25 százalékos a munkanélküliségi ráta. _____________■ N em csak a pénz apadt el Hat éve került tető az épületre, mégis csak a szél járt keresztül rajta, miután az önkormányzatnak elfogyott a pénze az építkezés befejezésére, főként, hogy az állam másra, s nem iskolaépítésekre adta a támogatásokat. Bár a hugyagiak öt év óta próbálkoznak, eddig még nem sikerült hasznosítaniuk az építményt, talán majd idén. Kanyó Tibor polgármester két év óta, amióta a faluvezetés élére került, minden erejét latba vetve próbálta kiajánlani az épületet, ahogy korábban elődei is. Igaz, az előző önkormányzatok még remélték, talán befejezhető az épület, némi funkcióváltás révén. Akkor a többfunkciós intézmények falainak felhúzására lehetett központi támogatást igénybe venni, amihez azonban nem jutottak hozzá. Az évtized elején, a települések önállósodása idején alapozták önerőből az épületet, eleget téve ezzel annak a helyi közakaratnak, hogy helyben tanulhassanak a gyerekek. Csakhogy azzal senki nem számolt, mit hoz a jövő. így fordult elő, hogy mire 14 millió forintos költséggel tető alá hozták a nyolc tantermes, 800 négyzetméteres iskolának szánt épületet, nem csak a pénz, de a gyerekek is elfogytak a faluból. Kevesebben is születtek, de meg sokan eredtek útnak más iskolák felé, hogy szabaddá vált az iskolaválasztás. Csak a gond nem ment máshová, abból kijut még a mostani ön- kormányzatnak is, miután kiszámították, ötvenmillió is kellene a teljes befejezésre, aminek megszerzésére semmi kilátás sincs. Iskola már nem lesz belőle, az biztos, s az is, hasznosítaniuk kell, hogy az önkormányzat költségvetését ne terhelje.- Felajánlottuk hasznosításra a megyei önkormányzatnak - mondja a polgármester, aki a testület többi tagjával együtt mostanában sikerben reménykedik - s biztató egy hazai lovagrend érdeklődése, akik a hazai romahelyzet javításán fáradoznak. Ők egy országos hálózatot építenek ki, s Hugyagot már ki is nézték maguknak azzal a péllal, hogy olyan bázisuk legyen a megyében, amely elsősorban a romák tevékenységére alapozva segítene sanyarú helyzetükön. ÉrdeTdődés mutatkozott egy munkáltató részéről is, s felmerült egy régiós terv is, amely a roma fiatalok oktatását célozná. Reméljük, idén végképp eldől a sorsa, s nekünk csak a mérlegelés marad. Mit csinál a falugondnok? Még a legzordabb széljárás sem riasztja a nyeregből, ő nyeregben marad, s Bertók Mihálynéról lévén szó, azt minden hugyagi tudja, esetében nem csak a kerékpár ülőalkalmatossága vonatkozásában igaz a megállapítás. Az asszony ugyanis kettős minőségben is nyeregre kap egy ideje. Amellett, hogy az alpolgármesteri tisztséget ellátja, falugondnoki teendőket is végez. Nyáron hajnali ötkor már eligazítást tart a közmunkásoknak, hiszen a kaszálás ideje pirkadatkor van. Aztán az önkormányzati intézményeket szemrevételezi, amelyeken rendre akad némi munka. Mostanság épp a tetők alatt futó esőcsatornák öregedtek el, ezek cseréje ad majd feladatot a közmunkásoknak, akik közül jelenleg tízet foglalkoztat az önkormányzat, további tíz fő ugyanis átképzésen vesz részt, amelynek befejeztével szakszerű munkavégzésre lesznek képesek. Később az ő munkájukra alapozva végezteti az önkormányzat épületeinek karbantartását, amely költségkímélés szemző pályázatot megragadunk, erre minden képviselő, de leginkább a polgármester ügyel. Mondja, így telt az általános iskolások táborozására, járdásí- tásra és a buszforduló kiépítésére, s az utak állagának javítására az utóbbi két esztendőben, ahogyan idén is egyik útjuk felújítására.- Javíttatni kell a vízvezetékrendszer egy részét - vált át a falugondnoki tevékenységre, bár a kettő nagyon is összefügg - amelyet megviselt a téli hideg, aztán számba veszem hol nem kielégítő a közvilágítás. Máskor azért keresnek, akadozik a vízellátás, tudatják, milyen probléma merült fel az orvosi rendelőnél és aztán mehetek embert keresni, aki a munkákat elvégzi. Nincs megállás, ez nem amolyan nyugis állás, ahol a munkaidő lejártára lehetne hivatkozni. Ezeket a feladatokat meg kell oldani, mint ahogyan a gondokon is enyhíteni kell, amelyekkel otthon keresnek meg. Nem könnyű a feladata azért sem - mint mondja -, mert emberek fegyelmezésével jár, ami pedig elismerten nehéz, ráadásul nem is hálás teendő. Bertók Mihályná az elmaradhatatlan kerékpárjával pontjából korántsem mellékes tényező.- Az olyan önkormányzat, mint a miénk - szól ezúttal az alpolgármester - amelyik nem számolhat a helyi bevételekkel, csak úgy tud némi pénzt megfogni, ha elsősorban a helyi emberi erőforrásokra épít, de még így is nehéz a gazdálkodás. Fejlesztésre is csak úgy vagyunk képesek, hogy minden kínálko- Erőt az olyasmi ad - tudatja már elmenőben, miután szólították a közmunkások, akik végeztek a rájuk bízott terület rendbetételével - amikor azt éreztetik az emberek, mellém- állnak, amit azzal fejeznek ki, felajánlják a segítségüket egy- egy felmerülő probléma kapcsán, vagy hálát rebegnek, ha egy-egy gondjuk megoldódott. Nagyobb esélyt szeretnének Talán nincs is olyan középkorú cigányember, aki ne ismerte volna Radics Istvánt, a hugyagi cigányvajdát, aki kosárfonómesterként is elhíresült megye- szerte. Mára eljárt az idő őfelette is, s ha a kedves ismerősök kedvéért olykor még marokra is fogja a fűzfa vesszejét, a közéletben már nem vállal szerepet. Azóta sok víz lefolyt az Ipo- lyon, akkor még minden munkaképes romának tisztes állása volt. Most már a cigány kisebbségi ön- kormányzat rendezgeti a roma ügyeket, amelyek közül legnagyobb horderejű, hogy nem képesek munkahelyet találni.- Higgye el - bizonygatja Lukaszekné Jónás Andrea, akit a közelmúltban választott elnökéül a cigány önkormányzat, miután elődje jobbnak látta, ha lemond - az itteni cigányok minden munkalehetőséget megragadnának, de csak keveseknek sikerült elhelyezkedniük például a szécsényi gyertyagyárban, a BRG-ben. Mit csinálhatnának egyebet így, mint azt, amit nyáron, irány a mező. Főként az asszonynép és a gyerekek, ott keresik meg a kenyérrevalót, a gyógynövénygyűjtéssel, ha nincs más. A fiatalasszony is, mint a települési önkormányzat képviselőinek mindegyike, minden igyekezetével azon munkálkodik, rendeződjék legalább néhány roma sorsa. Ehhez azonban az is szükségeltetik, akinek nipcs, az szerezzen az általános elvégzéséről végbizonyítvány, mert bár azzal együtt is csak nagyon nehéz az elhelyezkedés, ám annak híján, ma már lehetetlen. A kisebbségi elnök magamaga is jó példával jár elöl, számítógépes tanfolyamra készül, miután segédápolói állása megszűnt. Sorstársai közül pedig idén is többen vállalkoznak az általános iskola befejezésére, miután tavaly ez többeknek sikerült. Ebben partner a települési önkormányzat és a helyi iskola is. Ösztöndíjas roma tanulók A kisdiákokat is serkentheti az ösztöndíj. Az idei tanévben először két tanulónak, Jónás Lajosnak és Szentgyörgyi Alexandrának „ járta ki” a támogatást Oszagyan Orsolya, az osztályfőnök. A pénzbeni támogatással járó ösztönzés, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány anyagi javaiból került a hugyagi gyerekekhez. A díjra azok a roma tanulók érdemesülhetnek, akik legalább 3,5-es tanulmányi átlagot érnek el, vagy annál jobbat. A két hatodikos gyereket szorgalmasabb tanulásra sarkallta az ösztöndíj, bár pedagógusaik szerint ők addig is a jó tanulók közé sorolhatták magukat. Félévi bizonyítványuk jegyei alapján jogosultságot szereztek a tanév végéig, a havi rendszerességű járandósághoz, amelyből talán juthat az olykor rohamos gyorsasággal fogyó taneszközök mellett, néha egy-egy könyvre is, amelyek beszerzése mára, sok családnak már luxuskiadásnak minősül. Az itt tanuló negyvennyolc kisiskolás tanulási kedvével nincs különösebb probléma, ami annak is tulajdonítható, hogy a szülők figyelemmel kísérik csemetéik iskolai eredményeit, akarják, hogy a gyerekeik többre vigyék, mint ők.- A szülők rájöttek, hogy már még az alsó tagozatos gyereknek sem tudnak segítségére lenni a házi feladatok elkészítésében mondja Kovács Gábomé megbízott igazgató - főként a matematika területén, s ezt felismerve szinte mindegyikük igényli a napközis szolgáltatást. Tudják, a gyerekek ott felkészülnek a másnapi iskolalátogatásra. Szentgyörgyi Alexandra és Jónás Lajos jó példát mutatnak ■ A szülői hozzáállás mutatója, hogy még annak ellenére is napközibe íratják a tanulókat, hogy sokuk csak részletfizetéssel képes kiegyenlíteni a térítési díjat. Mert Hugyagon sem különb a helyzet, mint másutt, itt is sok a munkanélküli szülő, akik egy-kettő, de inkább több gyereket nevelnek. A negyvennyolc helyben tanuló kisiskolás - a felsősök az őrhalmi általánosban tanulnak - 98 százaléka cigányszármazású, akik között alig akad lemaradó, s egy sor olyan diákkal is büszkélkedhet az iskola, akik nagyon jó képességekkel rendelkeznek. Az igazgatónő gyorsfelmérése szerint körükbe tartozó mások mellett a másodikos Farkas Evelin, a negyedik osztályos Gazsi Tamás, Vidák Evelin, Oláh Csaba, az ötödikes Jónás Rajmond, aztán a kis matematikusok hármasa, Jónás Vivien, Danyi Ildikó és Berg Arnold, akik megyei és országos tanulmányi versenyek résztvevői is. Azokat pedig akik a mozgáskultúra terén, azaz a táncban jeleskednek, még felsorolni is nehéz lenne, mert szinte mindegyikük tehetséges e téren. Aki pedig kezdetben még bizonytalanabbul lépeget, később az is megtanulja a népi, vagy cigánytánc elemeit, Balázsné Vetter Anita tanítónő hathatós segítségével, akinek édesanyja, más helybeli asszonyok segítségével, pár évvel ezelőtt olyan magyarruha-tárat varrt a szereplő iskolásoknak, hogy máig felemlegetik a faluban. _______________■ A z oldalt írta: Jakubovics Katalin Fotók: Rigó Tibor Kanyó Tibor polgármester Általános iskola már biztos nem lesz belőle
