Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-07 / 56. szám
SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2000. MÁRCIUS 7., KEDD Talpra állnak a kereszténydemokraták Beszélgetés Kovács Gábor régi-új megyei elnökkel Hárman kezdték, negyvennél többen vannak A rendszerváltás idején sokan fűztek nagy reményeket a Kereszténydemokrata Néppárthoz, amely az eltelt tíz esztendő alatt nem csak a parlamentből szorult ki, hanem a pártbeli villongások miatt a választóinak nagy részét elvesztette és mára már csak mintegy tízezer tagot számlál. A hívők és a párttal szimpatizálók elhűlve nézték a pártvezetés civódásait, a kizárásokat, kilépéseket, amelyek sokak számára voltak megma- gyarázhatatlanok. Akárhogy is volt, az tény, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező párt szétszakadozott és a süllyedő hajójáról egyes vezetői más pártoktól kaptak mentőövet. Giczy György pártelnökségre lépése után itt Nógrádban is nagy szenzációnak számított Juhász Péter balassagyarmati polgármester, volt KDNP-és országgyűlési képviselő kizárása a pártból, aki a Fideszben folytatta politikai karrierjét. Példája nem egyedüli a megyében sem és jelzésértékű volt. Pedig az ország lakosságának 80 százaléka meg van keresztelve és mintegy 15 százaléka hívőnek vallja magát. Ezek a számok egy stabil tízszázalékos parlamenti pártot feltételeznének. Mindenesetre a kereszténydemokrácia most mélyponton van. Egyes pártok ezt a helyzetet meglovagolva igyekeznek markánsnak tűnő kereszténydemokrata értékeket felmutatni, hogy a meghasonlott keresztény szavazótáborból voksokat szerezhessenek. A legfrissebb hírek viszont arról szólnak, hogy a tagság egy része megelégelte az áldatlan helyzetet és a KDNP talpra állítását tűzte ki célul. Erről beszélgetünk Kovács Gáborral, a kereszténydemokraták egyik megyei vezetőjével, aki az első szabad választások idején a 4-es számú körzet KDNP-s ország- gyűlési képviselője volt, majd a következő választások után a megyei közgyűlés alelnökeként szolgált pártja színeiben.- Ön tízéves politikai tevékenysége folytán az átlagosnál több információhoz, tapasztalathoz juthatott. Ezek birtokában hogyan látja a kereszténydemokrácia helyzeté, jövőjét?- Magyarországon, de Európa nyugati felén is a kereszténydemokráciának van az egyik legbiztosabb társadalmi bázisa. Ugyanakkor ez a bázis a legérzékenyebb is. A társadalmat érintő és foglalkoztató kérdések, problémák megoldására valós válaszokat, törekvéseket várnak az emberek, a keresztény gondolkodás alapján, demokratikus gyakorlattal. Ha ezek közül bármelyik is sérül, csökken a választók bizalma, ezt bizonyítja az 1998-as választás is. A kettészakadt kereszténydemokráciának ez az ága, amely a hatalmat gyakorolta, kifelé pedig az összefogásra való képtelenséget képviselte, kiesett a parlamentből. A másik ág az együttműködés készségével, a hozzánk közelálló pártok erényeinek elismerésével, az ország boldogulását célul tűző programjaik támogatásával, ha szerény mértékben is, de 13 képviselőjével tovább képviselheti a kereszténydemokráciát a parlamentben. Es, hogy jól képviseli, mutatja, hogy számuk már 16 főre gyarapodott. A további út mégsem lehet a két ág között a versengés, hanem az együttműködésre való törekvés megvalósítására kell törekedni. Csupán a törvényes működéssel biztosítani kell a tagság akaratának az érvényesülését.- A KDNP eredeti céljai megmaradtak?- Közös akaratunk, törekvésünk a hagyományos keresztény értékrend szolgálata, a családok, főleg a nagycsaládosok anyagi helyzetének javítása, a főként az öregek és a gyermekek körében terjedő szegénység visszaszorítása, a hátrányos helyzetűek és a társadalom peremére szorulók érdekeinek védelme és a foglalkoztatás kiterjesztése. Ezért dolgozik Harrach Péter miniszterünk is. Tudjuk, hogy a gazdasági növekedés felgyorsítása nélkül nincs remény arra, hogy munkát adjunk annak a másfél millió embernek, akik kiszorullak a foglalkoztatottak köréből. Ez társadalmunk közös érdeke. Az erkölcs, a rend és a törvény uralmát akarjuk. Fontosnak tartjuk az egyházak és az állam közti megállapodás betartását, az egyházak szociális és kulturális hagyományainak és társadalmi szerepének erősítését.- Mindezek szép szavak és törekvések, de a társadalom megosztott és ez tükröződik a KDNP sorsának alakulásában is.- Ez így van, de a kereszténydemokrácia nem maradhat megosztott. A KDNP törvényes ösz- szetételű országos választmányát 2000. február 5-én a magyar kereszténydemokrácia egységének helyreállítására hívták össze. Határozataival ezt a célt szolgálja, amelyet a Nógrád megyei kereszténydemokrata szervezetek vezetőinek február 25- én Balassagyarmaton megtartott tanácskozása tudomásul vett és elfogadott. A tanácskozáson megjelent dr. Varga László országgyűlési képviselő, aki február 5-e óta a KDNP ügyvezető elnöke és dr. Szakolcsi György professzor, a KDNP főtitkára. Tájékoztatásukat nagy érdeklődéssel és egyetértéssel fogadta a nagy létszámban megjelent tagság.- Mi történik a mégis Giczy György oldalán maradókkal? Hiszen ő nem fogadja el az országos választmány határozatait.- Mi senkit nem kívánunk eltávolítani. Várjuk, hogy a nézet- különbségeink előbb-utóbb békésen tisztázódnak és a régi közösség szellemében mindannyian törekedhetünk a KDNP törvényes működésének a helyreállításában, hiszen a Giczy-féle zsákutca sehová sem vezet. Balassagyarmaton a megye KDNP- vezetői elmondták, hogy határozatuk alapján már korábban lemondásra szólították fel Giczy Györgyöt. Ő viszont a határozat és a kritika bátor tolmácsolóit kívánta eltávolítani.- Ezek szerint ön újra a KDNP megyei elnöke lett. Ebben a beosztásában hisz a kereszténydemokrácia hitelének visszaszerzésében, abban, hogy Nógrád megyében ismét 10 százalék fölött lesz a támogatottságuk?- Igen. A kereszténydemokrácia eszméje él, programja, célja a közjót szolgálja. Képviselői időnként tévedhetnek és alkalmatlanok is lehetnek, de mindig voltak és lesznek is olyan személyiségei, akik a túlélést, a fel- emelkedést, a jövőt biztosították és biztosítják. Dr. Varga László ügyvezető elnöktől hallottam, hogy aki önzetlenül, eredményesen dolgozik, az ha akarja, ha nem, keresztény tevékenységet folytat. SZABÓ ENDRE Csak a beavatottak tudják, hogy Veres István, a keszegi önkormányzat gondnoka, a képviselő-testület tagja, a polgárőrség alapító tagja és vezetője.- Mi messzire vagyunk Salgótarjántól, de Budapesttől is. Éppen határon vagyunk. Amikor az utakat szórják, sózzák, akár innen, akár onnan, mire ideérnek, már nekünk nem jut belőle. Ez a fura helyzet mindenben érzékelhető. Mindennek ellenére nagyon jó kapcsolatunk van a polgárőr- szövetséggel, a rendőrséggel, határőrséggel. Az utazás azonban megnehezíti a kapcsolatokat. . Amikor megalakult az önkormányzat, a fiatal, lelkes polgár- mester asszony kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy tegyenek valamit. Hárman kezdték a szervezést. Nem polgárőrségként, hanem önvédelmi csoportként indultak. Beadták a pályázatot a cégbíróságra és elfogadták.- A polgárőrség jóval később indult be. Éppen most emlékezünk meg annak az ötéves évfordulójáról. Negyvenegyen voltunk, de hárman még jöttek közénk. Megtudjuk, hogy mostanában nincsenek már balhék, korábban előfordultak. Egy év alatt többször is betörtek a stúdióba, elvitték a magnókat. Éjjel-nappal figyelték a rendőrökkel, amíg el nem kapták a tetteseket. A polgárőrök rendszeresen járőröznek, beosztás szerint.- Szívesen megyek Salgótarjánba, ha hívnak. Tartom a kapcsolatot Erdei Imrénével, a polgárőr- szövetség elnökével. Ő még nem járt Keszegen, pedig szívesen látnánk - tette hozzá az előbbiekhez Veres István. A polgárőrök legégetőbb témája az anyagi helyzet. Valószínű, hogy ki kell kapcsolniuk a telefont, mert nem tudják fizetni. Mondják, hogy furcsa dolog, hogy milliárdok tűnnek el az országban tettesek nélkül, s akik meg a nyugalomért, a biztonságért dolgoznak azoknak filléres gondjaik vannak. Antikor Veres István részt vett egy továbbképzésen nem sikerült megértenie, hogy mások hogyan működnek, pénzük van, anyagi gondjuk nincs. Arról is sokat beszéltek, hogy nagyobb hatáskört szeretnének.- Mi vagyon- és önvédelmi csoportként kezdtünk működni. Amikor megalakult az országos szervezet, bejelentették, hogy tagdíjat kell fizetni. A polgárőreink erre azt mondták: ha a saját szabad idejüket feláldozzák a szolgálatra, saját járművel, benzinnel járják a falut, akkor ne kelljen tagdíjat fizetni. Ugyanis semmivel sem több a jogosítványunk polgárőrként, mint az önvédelmi csoportban. Végül is megváltoztatva az alapszabályukat, beléptek a megyei szövetségbe. Igaz csak akkor léptek át, amikor már csak egyedül voltak a megyében. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a helyi polgárőrszervezetnek van egy tűzoltó csoportja is. Ugyanis egy éve döntött úgy a polgárőrszervezet, hogy mivel a tűzoltók és köztük óriási volt az átfedés, így inkább egyesülnek. A parancsnok lett a csoportnak is a vezetője.- Némi felszerelésünk is van - mondta Veres István. - Vannak tömlőink, amelyeket a község három különböző pontján helyeztünk el. A szivattyúnkra azt mondták, hogy lefutott, öreg masina, de mi az árvíznél, belvizeknél tudtuk használni. Videokamerás megfigyelés a gyarmati főutcán Mi tekinthető bornak és ki szőlőtermelőnek? Kollár Péter jövedéki alosztályvezető: Amit a törvényről jó tudni mindenkinek Az elmúlt év végén számos, a szőlő bor ágazat szabályozását érintő jogszabály közül a legjelentősebb, az ágazati szereplők tevékenységét leginkább befolyásoló, a bor jövedéki termékkörbe vonása volt. Az erre vonatkozó jogszabályok alapvetően új helyzetet teremtenek a szőlőtermelés és borászat termék-előállításához és forgalmazásához kapcsolódó nyilvántartásban és ellenőrzésben. Arra kértük Kollár Péter törzszászlóst, a salgótarjáni vámhivatal megbízott jövedéki alosztályvezetőjét, hogy az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról adjon tájékoztatást. Nógrád megye bűnügyi szempontból az ország legkevésbé fertőzött megyéje. A balassagyarmati rendőrkapitányság illetékességi területén 10000 lakosra számítva évente mintegy 300 ismertté vált jogsértés jut. Ez az arány Balassagyarmat város tekintetében a mintegy 400-as előfordulással már nem ilyen kedvező. A bűncselekmények nagy része - elsősorban a komoly tárgyi súlyú betörések, bolti lopások, garázdaságok, személy elleni támadások - ugyanakkor a város főutcájára korlátozódik, jelentős mértékben rontva polgáraink biztonságérzetét. Tavaly a vagyon elleni jogsértések a területen mintegy 74 millió forint kárt okoztak. Ez a városok bűnözési mutatói között még mindig jónak számít, közterületeink a nap 24 órájában biztonságosnak mondhatóak. Azonban a bűnözés mértéke - átmeneti megtorpanás után - emelkedést mutat, ami a közállapotok, az objektív és szubjektív biztonságérzet romlását eredményezheti. A balassagyarmati rendőrkapitányság ezért ezután is tenni kíván a negatív tendenciák felerősödése ellen, a közbiztonság szilárdítása érdekében. Úgy ítéljük meg könnyebb és olcsóbb egy viszonylag jó közbiztonságot megőrizni, mint azt annak megbomlása után helyreállítani. Nemzetközi és hazai tapasztalatokat is felhasználva a város vezetésével egyetértésben a Rákóczi út - a megyei bíróság és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ közötti szakasz - videokamerás megfigyelését tervezzük. A 24 órás megfigyelés „preventív jellege” önmagában is hatásos, de lehetőséget nyújt a már bekövetkezett bűncselekmények elkövetőinek eredményes felderítésére, felelősségre vonására. A város főutcáján helyezkedik el a közintézmények, pénzintézetek, biztosító társaságok nagy része, az itt lévő kereskedelmi egységekben bonyolódik a bevásárlóforgalom legjelentősebb hányada is. A videokamerás megfigyeléssel a veszélyeztetett objektumok biztonsága nagyságrendekkel fokozható. Segítségével lehetőség van a városon átvezető nagyfokú forgalom megfigyelésére, szükség esetén a forgalomirányításba való gyors és hatékony beavatkozásra, a súlyos, közvetlen baleseti veszélyt jelentő közlekedők kiszűrésére. Városunkban évek óta nagy gondot és sok bosszúságot okoz a szándékos rongáló, garázda személyek magatartása, akik csak az elmúlt évben is sok százezres nagyságrendű kárt okoztak padokban, szemetesedényekben, telefonfülkékben, lánckorlátokban. Ilyen típusú cselekmények megelőzése, az elkövetők felderítése, a tényállás bizonyítása fenti eszközök igénybevételével lényegesen könnyebb. A rendszer telepítése 5 millió forintos költséggel jár, amelynek egy részét a város költségvetése biztosítaná, de számítunk mindazok anyagi közreműködésére, akik közvetlenül, vagy közvetve érdekeltek városunk jó közbiztonságának megőrzésében. Ha ön érdekeltnek érzi magát, és áldozna is a rendszer kiépítésére, kérjük jelezze szándékát a balassagyarmati rendőrkapitányság bűnügyi osztályán személyesen, vagy a 300-344-es telefonszámon. Vállaljon részt saját és gyermekei biztonságának megteremtésében! BALASSAGYARMATI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLATA- Nem árt tudni, hogy a törvény szerint bornak kell tekinteni minden olyan alkoholtartalmú italt, melynek alkoholtartalma erjesztéssel keletkezett és nem tekinthető alkoholterméknek (pálinkának, likőrnek), sörnek, pezsgőnek vagy köztes alkoholterméknek (vermutnak). A törvény az egyéb bor kategóriájába sorolja mindazon egyéb alkoholos termékeket is, amelyek tényleges alkoholtartalma nem szőlőből, hanem egyéb erjesztésre alkalmas anyagból (gyümölcsből, mézből), de erjedéssel keletkezett. A törvény szerinti szőlőtermelő kategóriába az tartozik, aki 500 négyzetmétert meghaladó szőlőterületet művel, de szőlőbort jellemzően nem állít elő. Akinek a szőlőterülete nem haladja meg ezt a mértéket, nem kell a szőlőtermelőkre előírt kötelezettségeket teljesíteni. Illetve egyetlen kivételt tesz a törvény akkor, ha a szőlőterület 500 négyzetméternél kisebb, ám de a szőlősgazda az itt termelt szőlőből az adómentes mennyiségnél nagyobb meny- nyiségben készít bort. Ilyen esetben az érdekeltek az adómentes mennyiség feletti mennyiségre kötelesek megfizetni az adót, de nem kell számukra engedély, s nem kell szőlőtermelőként regisztráltatni magukat. Annak, aki a szőlőtermelő kategóriába tartozik, tevékenysége jogszerű folytatásához be kell jelentkeznie a vámhatósághoz, ahol vámhatósági nyilvántartási számot kap, a vámhatóság regisztrálja. A szőlőtermelőkre a törvény előírja a vámhatósághoz való bejelentkezést, a vámhatósági nyilvántartási szám megszerzését. Az a szőlőtermelő, aki 500 négyzetmétert (139 négyszögölt) meghaladó szőlőterületet művel, s mihelyt az adómentes mennyiséget meghaladja az előállított bor mennyisége, abban <)z esetben már nem elegendő a regisztráció. Ez esetben külön engedély kell, úgynevezett egyszerűsített adóraktári, vagy bor adóraktári engedélyt kell kérnie a vámhatóságtól. Fontos tudni, hogy a szőlő- termelő a regisztrációra a földterület fekvése szerint illetékes vámhatóságnál jelentkezzen be. A badacsonyi földterülettel rendelkező salgótarjáni lakosnak ezt az ottani vámhivatalban kell megtenni. Viszont az egyszerűsített adóraktári, vagy a bor adóraktári engedélyért már a lakóhely szerint illetékes vámhatósághoz kell fordulni, függetlenül attól, hogy hol műveli a szőlőjét. A bejelentkezési kötelezettségnek június 30-ig lehet eleget tenni illetékmentesen. A határidőt követően az államigazgatási eljárásban történő elbírálás illetéke 1500 forint. A kérelemhez szükséges nyomtatványokat a vámhivataloknál lehet beszerezni. Ide tartozik, hogy a szőlőtermelőnél, de fontos az egyszerűsített adóraktári engedélyesnél is, a hegyközségi kódszám bejelentése, s a hegybíró által hitelesített pince- könyv vezetése. Ahol nincs hegyközség, hegybíró, ott a területileg illetékes jegyző veszi át a hegybíró szerepét. A visszaélések megakadályozása és felderíthetősége, a legális eredet gyors megállapítása céljából a törvény előírja, hogy a bort forgalmazási céllal előállítani csak egyszerűsített adóraktári vagy bor adóraktári engedély, továbbá a tevékenységek folytatásához szükséges egyéb engedélyek birtokában szabad. A szőlőtermelő a bor értékesítését, forgalomba hozatalát nem végezheti. A szőlő termése csak borkísérő okmánnyal szállítható. A borkísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amely a vámhivatalokban lesz beszerezhető. A szőlőtermelő a tevékenységéről, az értékesített szőlő meny- nyiségéről, a vevőköréről a hegyközség által hitelesített pincekönyvet köteles vezetni. Évente egyszer, december 15- ig elszámolási kötelezettsége van a vámhivatal felé. Egyszerűsített adóraktári engedélyre bárki jogosult, aki nem állít elő 1000 hektoliternél több szőlőbort. Az is e kategóriába kerül, aki nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, csak vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort. Ha az egyszerűsített szabadforgalomban is forgalmaz, a bort csak palackban vagy kannában, zárjeggyel ellátva lehet értékesíteni. Ebben az esetben negyedévente van elszámolási és adófizetési kötelezettsége. Palackos kiszerelésűnek minősül a 2 liter alatti, kannás kiszerelésnek a 25 litert meg nem haladó űrtartalmú engedélyezett gyárilag zárt göngyöleg. A nagykereskedő bort csak borkísérő okmány és szállítólevél kiállítása mellett szállíthat. Közvetlenül végső fogyasztók részére a pincéből palackozottam vagy . helyben fogyasztásra kimérve csak a kiskereskedelmi borkimérés tevékenységre jogosító működési engedély birtokában lehetséges. Bort elvitelre csak palackban, kannában és zárjeggyel ellátva lehet árusítani. (Borkimérésre jogosító üzletkörnek a bár, borozó, italbolt, kocsma üzletkör minősül.) Adóraktári engedélyt kell kérnie annak, aki egyéb bor (gyümölcsborok) előállítását végzi, a bort önállóan palackozza vagy szőlőborból évi 1000 hektolitert meghaladó mennyiséget állít elő. A boradóraktár a bort értékesítheti adóraktárnak, továbbá a bor ipari felhasználását végző adómentes felhasználónak hordóban, hivatalos zárral ellátva. A nagy- és a kiskereskedelemnek palackban, szőlőbort kannában is. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari forgalomba kerülő bor nem palackozott, tehát kannás kiszerelését 2000. augusztus 1- jétől csak engedélyezett helyen lehet végezni. Az engedélyt a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás adja ki. Aki kannás kiszerelést végez, e tevékenységét be kell jelentenie a pince fekvése szerint illetékes hegybírónak és az Országos Borminősítő Intézetnek. PÁDÁR ANDRÁS
