Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2000. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Sok agrárgazda katasztrofális helyzetben Miből fizeti a kormány a teljesen elszegényedett vidékieket? Nehezen hihető, hogy a mező- gazdasági termelők külső hatásra döntenek az agrárdemonstráció mellett, amikor saját bőrükön ér­zik, hogy becsapták őket. Az FVM vezetője a Vasárnapi Újság műsorában többek között azt mondta, hogy a tiltakozók két éve nem tudják eldönteni, konk­rétan mit követeljenek és mikor demonstráljanak. Ezért indokolt megkérdezni a másik felet. Eb­ben az esetben Horváth Gábort, a Mezőgazdasági Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) főtitká­rát, a mezőgazdasági dolgozók legnagyobb érdekvédelmi szerve­zetének vezetőjét.- Miben állapodott meg Szol­nokon a mezőgazdasági termelők delegációja és az FVM vezetője? Mélyrepülés alján.- Három alapvető kérdésben: a reorganizációs programcsomag­ban, az értékesítést jelentősen ja­vító intervenciós árak kialakításá­ban és meghirdetésében, vala­mint olyan agrárköltségvetés és támogatási rendszer biztosításá­ban, amely az előző két feltétel teljesítése esetén lehetővé teszi a mélypontról való elmozdulást.- Milyen tények tanúskodnak a mélypont mellett?- Az agrárgazdaság minden te­rületen visszaesett. A GDP 10 szá­zalékkal csökkent, az export 17 százalékkal kisebb, a beruházá­sok 30 százalékkal zuhantak, a foglalkoztatottak száma 7 száza­lékkal kevesebb. Amíg a mező- gazdasági felvásárlási árak stag­náltak, addig a fogyasztói árak 10 százalékponttal növekedtek, ezen belül az élelmiszereké mindössze 3 százalékkal. Az ag­rárolló 7-9 ponttal tovább nyílt. Nagymértékben apadt a nyeresé­ges vállalkozók száma és mérté­ke, a beruházások folyó áron 30, változatlan áron 40 százalékkal csökkentek. Az állami támogatás reálértéke nem nőtt. A termelők eladósodottsága elérte a kritikus pontot. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság második legna­gyobb vereségét szenvedte el, a mélyrepülés legaljára süllyedt.- Az előbbiek előnyös megvál­toztatásában miben segített volna a reorganizációs program?- A hosszú távú kibontako­zást, a likviditási gondok enyhíté­sét. Az általunk ezzel kapcsolatos kidolgozott program százmilliárd forint hitel kezelését tette volna lehetővé a 2000. évi költségvetés terhelése nélkül. Megvalósítása megállította volna az agrárgazda­ság további mélyrepülését, javí­totta volna az ország uniós csatla­kozási pozícióját, hozzájárult vol­na ahhoz, hogy az FVM csök­kentse a 413 milliárdos csatában elszenvedett presztízsvesztesé­gét. Gyakorlatilag semmi sem va­lósult meg. Pedig a parlament ép­pen ezért szavazta meg az ötven- ötmilliárd forintos garanciahitelt. Elfogadva az FVM javaslatát, az eredetileg 55 milliárdos garancia- vállalási összeget 40 milliárdban tudomásul vettük. Miután ezt el­fogadtuk, joggal gondolhattuk, hogy e kompromisszum megkö­tése után nincs akadálya a többi feltétel teljesülésének. Ezzel szemben a kormány az FVM ja­vaslatára csupán 25 milliárd fo­rintot hagyott jóvá erre a célra. Az előbbiek miatt a 260 milliárdos hitelállományból mindössze 30-35 milliárdot érint a reorgani­záció. Ebből is kitetszik, hogy az FVM felrúgta az eredeti megálla­podást, ugyanis a minden hitel helyett kormánydöntéssel elérte, hogy csak az éven túli lejáratúak- ra terjedjen ki. Ráadásul tovább sújtotta a szövetkezeteket. A kül­ső üzletrész-tulajdonosok szövet­kezettel szemben fennálló köve­telésének rendezésével indoko­latlan terheket rótt a magánföld­tulajdonosokból álló nagyüzemi gazdaságokra. A régi vita felmele­gítése közgazdaságilag értelmet­len, jogüag rendezetlen, politikai­lag feszültségkeltő, az ágazatot megosztó teljesen indokolatlan lépés. Drasztikusan csökkent- Mi a helyzet az intervenciós árakkal?- Az erre szánt forrásokat más célokra kívánja elkölteni az FVM. Ennek hiányában a termelők nem tudnak szerződést kötni, tel­jes a bizonytalanság.- Mi jellemzi a költségvetési tá­mogatásokat?- A megállapodásban előirány­zott 201 milliárd helyett 148 milli­árdot hagyott jóvá a költségvetési törvény. Mire a mezőgazdasági bizottság elé került, leapadt 138 milliárdra. Ez kisebb a tavalyinál, nem felel meg sem a megállapo­dásban, sem az agrártörvényben foglaltaknak. Eközben az agrár- termelőknek szánt költségvetési forrásokat a tárca intézméityfi- nanszírozásra, klientúraépítésre felesleges kht.-k alapítására hasz­nálja. A diszkriminatív támogatá­si szabályok nem csak megma­radtak, hanem újakkal bővültek. Ide sorolom a gépvásárlás sávos támogatását. A földalapú támoga­tás részeként a forgalmazó által nyújtott áruhitel nem a termelő­ket, hanem a gyárakat támogatja. A gyár ugyanis 6-12 hónapos fu­tamidejű hitelt vehet fel 100 szá­zalékos állami kamattámogatás­sal és 100 százalékos hitelgaran­ciával. Ugyanakkor a megjelent jogszabály szerint akkor jogosult erre a hitelre, ha három hónapra kamatmentes kölcsönre adja a műtrágyát, növényvédő szert a termelőknek. Ez azt jelenti, hogy az agrártámogatás 3-9 hónapig csak a gyárat segíti. A kiemelten preferált kistermelői kör támoga­tása is drasztikusan csökkent, a támogatás igénylését olyan felté­telekhez köti, melyeket a kister­melők képtelenek teljesíteni.- Mit kémek számon a megál­lapodást aláíró minisztertől?- A be nem tartott szerződési pontok teljesítését. Azt, hogy a vi­tás kérdéseket tárgyalásos úton ne a legdurvább zsarolással pró­bálja meg rendezni. A minisztéri­um államtitkára megyéről me­gyére jár, hogy hosszú előadás­ban fejtse ki a meghívottak előtt, hogy a gazdák soha üyen lehető­ségeket nem kaptak, mint az idén. Valóban, soha ilyen keve­set, soha ilyen agyonbürokrati- záltat, soha ilyen átpolitizáltat. Mi tudtuk mit írunk alá, a szerző­désben nem rögzített célokra való felhasználáshoz nem asszisztá­lunk. Azért sem, mert a kister­melők, a közép- és nagyterme­lők egyaránt katasztrofális hely­zetben vannak. Az FVM vezetői­vel kötött megállapodásokat egyoldalúan értesítés, egyeztetés nélkül felrúgta, a kormány elé egy senki által nem látott javasla­tot terjesztett. Az ágazaton belül a fenyegetettség és magára ha­gyatottság uralkodott el a terme­lőkön, függetlenül attól, hogy őstermelőként, gazdasági társa­ságként, vagy szövetkezetként működnek.- Ilyen kilátástalan helyzetben kitől várnak választ, segítséget?- A kormánytól, mivel az FVM vezetőinek adott szavára nem le­het számítani. Választ kell adni arra a kérdésre, miből fizeti majd a teljesen elszegényedett vidéki munkanélküliek járadékát, men­nyi pénzt szán élelmiszerimport­ra, ha csökken a hazai termelés, hol helyezi el a vidéken már meg­élni képtelen, a nagyvárosokba özönlő nincsteleneket. El kell gondolkodni azon az egyszerre szociálpolitikai és a gazdaságfej­lesztési kérdésen, hogy nem ol­csóbb-e a még meglévő agrárvál­lalkozásokat fejleszteni, életké­pessé tenni, a vidéken, falvakban munkát keresőket helyben embe­ri körülmények megteremtésé­vel, munkahellyel maradásra késztetni. Mint egyszerű koalíci­ós problémaként ölbe tett kézzel nézni és hallgatni a minisztérium sikerpropagandáját. Ha továbbra is így lesz, akkor a jogi személyi­ségű vállalkozások csődjével, fel­számolásával, a kistermelők va­gyonvesztésével, árverezéssel, ki­lakoltatással kell számolni. Az ag­rárgazdaság mélyrepülése veszé­lyezteti a többi ágazatot is. Nyílt zsarolás- Lesz-e demonstráció és miért?- Súlyos bizalmi válság ala­kult ki az ágazat minden szekto­rában, ami a kétségbeesett, a tár­ca tárgyalási hitelességében csa­lódott termelőket érdekeik hatá­sos kinyilvánításra kényszeríti. Az MOSZ és Nagy Tamás, az MOSZ elnöke is a végsőkig elke­seredett termelők tiltakozását jo­gosnak tarja. A tárca politikai ál­lamtitkára arra hivatkozik, hogy a megállapodás leglényegesebb pontja, hogy a felek vitás ügyei­ket tárgyalások útján rendezik. Mit mutat a gyakorlat? A tárgya­lóbizottság két hete udvarias le­vélben kérte a minisztérium ál­lamtitkárát, hogy egy neki meg­felelő időben közösen tekintsék át a megállapodás megvalósulá­sát. A levélre nem érkezett vá­lasz, az egyeztetésen sem maga, sem képviselője nem vett részt.- Mire törekszik az MOSZ a kialakult feszültségek közepette?- Nem kérünk mást, mint a ta­valy szeptember 15-én aláírt meg­állapodás maradéktalan betartá­sát. A hitelgarancia kormányzati és banki elfogadtatásába nagy munkát fektettünk, az összeg költségvetési fedezetének biztosí­tásához mi győztük meg a parla­menti pártokat, a megszavazott közpénzek felhasználásáért ezért felelősnek érezzük magunkat. Ezt elpazarolni, a vidéki polgárok fenyegetésére felhasználni nem hagyjuk. A miniszter úr a terme­lők által összeadott fizetéséből ne zsarolja őket, hanem járjon el ér­dekükben. A miniszteri fenyege­tés, a rendszámfelírás, az „általa adott gázolaj” emlegetése ellen­kezik az elmúlt évtized minden rendszerváltó törekvésével és az írott joggal is. Mint eddig mindig, most is párbeszéddel, érdek- egyeztetéssel, észérvekkel pró­báljuk meg rendezni közös dol­gainkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyilvánvaló törvénysér­téseket, szerződésszegéseket, nyílt zsarolásokat, fenyegetettsé­get szó nélkül tudomásul ve­gyünk. Az MOSZ megtalálja a párbeszédhez, a vidék ügyeinek rendezéséhez a megfelelő fóru­mokat és tárgyalópartnereket. _____________________________ V.K. R eform - kérdőjelekkel A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban hozzáláttak a szövetkezeti törvény módosításának kidolgo­zásához. A javaslatot mielőbb a kormány, illetve az Ország- gyűlés elé kívánják terjeszteni. Budapest - FVM Erősödő részvények RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 29.) Borsodchem 10320R A Fotex 378Ft A Matáv 2442 Ft A Mól 5 285 Ft A OTP 14 305 Ft A Rába 2 760 Ft A Richter 17900 Ft ű Zalakerámia 3 050 Ft A BUX: 10062,12-0,91% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX III. 22-29-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK Termény 2000.11. hét USD/t Áralakulás Tendencia Búza 95-97 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 95-100 Emelkedő Tartott FOB MexikóM Tak.árpa 102-104 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Emelkedő Emelkedő Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Gyengülő Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 427,09 Cseh korona 7,25 Euró 257,74 Német márka 131,78 Osztrák schilling 18,73 Lengyel zloty 66,39 Svájci frank 162,20 Szlovák korona 6,21 USA-dollár 269,12 A törvénymódosítással az agrár­tárca szeretné elérni, hogy a szö­vetkezetek kiadják, vagy pénzben megváltsák a nem tag üzletrész­tulajdonosok vagyonát. Font Sán­dor, az MDF frakcióvezető-helyet- te kételkedik abban, hogy lenné­nek olyan gazdag szövetkezetek, amelyek megválthatnák az üzlet­részeket. Egy évvel ezelőtt - muta­tott rá a honatya - a kisgazdapárt már megszellőztette ezt a szándé­kát, a leleményes szövetkezetek erre azonnal gazdasági társasá­gokká alakultak át. Nagyon keve­sen maradtak olyanok, amelyek­nél még fellelhető szétosztható, komoly érték. Orosz Sándor, a mezőgazdasá­gi bizottság szocialista alelnöke a falu békéje és a mezőgazdaság el­leni merényletnek nevezte a tör­vényjavaslatot. Szerinte az elfoga­dása 150 ezer vidéki munkahely azonnali megszűnését fogja ered­ményezni, a szövetkezetek vagyo­na elértéktelenedik, és még több tőke áramlik ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazatból. Horváth Gábor, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének főtitkára úgy vélte: ha a szövetkezetekben megkezdődik a vagyon kiadása, egymillió ember földbérlete, szer­ződése válik azonnal semmissé, és szerinte is megszűnik 150 ezer ember foglakoztatása. A szövetke­zeti vagyon mögött 100 milliárd forintos hitel van, a vagyont pedig csak hitellel együtt lehet kivinni. Kérdés - mutatott rá -, hogy mit szólnak hozzá a bankok, s milyen biztosítékot kínálnak majd a ma­gánemberek. Ha a pénzintézetek felmondják a hitelt, az üzletrész­tulajdonosoknak csak annyi jut, amennyi a csődeljárás végén ma­rad. Laczó Ferenc, a Környezettu­dományi Központ munkatársa úgy véli, ahhoz, hogy a szövetke­zetek valóban szövetkezetként működhessenek tovább, s az üz­letrészből fakadó feszültségek is megszűnjenek, ezt a problémát minél előbb rendezni kell. Nem szabad azonban különválasztani a tagsággal rendelkező és a nem tag üzletrész-tulajdonosok ügyét. Az agrárközgazdász szerint két megoldás lehetséges: vagy pénz­ben kell kártalanítani őket, vagy a kártalanítás összegének megfelelő vagyonrészt kell megkapniuk a szövetkezettől. Budapest Augusztus végére 11500 pont körüli BUX indexet vár az Ecostat Gazdaságelemző és In­formatikai Intézet Az Ecostat legújabb előrejelzése, a havon­ta megjelenő Mikroszkóp sze­rint ugyan rövid távon tovább­ra is ingadozik majd a Buda­pesti Értéktőzsde hivatalos in­dexe, ám hoszszabb távra meg­éri befektetni a papírokba, ugyanis jelentősen emelked­het a BUX. A kutatóintézet prognózisában emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy héten a BUX ugyan szűk sávban mozgott, de ez nem járt együtt a részvénypiac stagnálásá­val. A szélsőséges árfolyamválto­zások miatti gyakori felfüggeszté­sek és a megnövekedett forgalom az elemzők szerint a külföldi spe­kulatív tőke jelenlétére utal. Az Ecostat úgy véli azonban: a BUX csak abban az esetben érhe­ti el augusztus végére a 11500 pont körüli értéket, ha az ameri­kai jegybanki funkciót betöltő FED kiszámítható kamatpolitiká­A gazdaság fejlesztésében fon­tos a régiók szerepe, mert ezzel lehet a gazdaság duális szerke­zetét megváltoztatni - mondta Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes állam­titkára szerdán a regionális ügynökségek vezetőinek buda­pesti találkozóján. A politikus kifejtette: a duális szerkezet azt jelenti, hogy a nagyvállalatok tevékenysége általában az ex­porthoz, a kis- és középvállala­toké a hazai ellátás biztosításá­hoz kötődik. val továbbra is kordában tudja tar­tani a túlfűtött amerikai részvény- piacot, hiszen ez jelentősen befo­lyásolja az európai, így a buda­pesti tőzsdét is. A kutatóintézet prognózisa alapján idén augusztusban a fo­gyasztói árnövekedés éves szin­ten mintegy 7,6 százalék lesz, míg a termelői árak körülbelül 8 szá­zalékkal lesznek magasabbak az elmúlt év azonos időszakához ké­pest. Az előrejelzés szerint a kö­vetkező hónapokban folytatódik az ipari termelés dinamikus növe­kedése. Igaz, a belföldi értékesítés lényegesen lassúbb ütemben bő­vül majd mint az export: az Ecostat júliusra a belföldi eladá­soknál 2,7 százalékos, a kivitel esetében pedig 24,7 százalékos növekedéssel számol. A hetedik hónapban az ipari termelés mint­egy 14,1 százalékkal lesz maga­sabb az egy évvel korábbihoz ké­pest. Folytatódik a kiskereskedelmi forgalom bővülése is: 2000 júliu­sára összehasonlító áron 7,8 szá­zalékkal nő az előző év azonos időszakához viszonyítva.- A régiók keretet jelentenek, amelyeket tartalommal szüksé­ges kitölteni, s így létrejön az adott térség gazdasági kohézió­ja - hangsúlyozta. - Ennek elő­mozdítására a minisztérium számít a régiókra a különféle nemzeti fejlesztési tervek ki­munkálásában is - húzta alá Cséfalvay Zoltán. A Széchenyi-terv készülő anyagához a régiók észrevéte­leket, javaslatokat tehetnek, amelyeket aztán beépítenek az év második felére összeálló végleges változatba. ÚJVÁRI GIZELLA Változások a pályázati rendben Vissza nem térítendő támogatást is igényelhetnek az ipari parkok A Gazdasági Minisztérium az idén is pályá­zatot írt ki az ipari parkok részére. Dányi István főosztályvezető a pályázat tartalmá­Budapest - GM- A korábbiakban a minisztérium stratégia- váltást jelentett be az ipari parkok támogatása te­rén. Mit értsünk ez alatt?- Noha még mindig nagy az igény ipari parkok létesítésére, a minisztérium elsősorban a műkö­dő parkokhoz kapcsolódó tevékenységekre kíván támogatást nyújtani. A most meghirdetett pályá­zat három elemre épül. Elsőként az alap-infrast- ruktúra - csatorna, energia, kommunikáció - ki­építését támogatjuk. Szeretnénk elérni, hogy ne csak az ipari parkon belüli vállalkozások, hanem a park közelében lévő vállalatok adó-, vám-, szál­lítási- és egyéb ügyeit is a parkok végezzék. A harmadik eleme a pályázatnak a parkok együttműködő rendszerének kialakítását segítő fejlesztések.. Lehet vissza nem térítendő támoga­tást is igényelni a pályázaton a beruházási költsé­gek 20 százalékáig, de ez nem haladhatja meg a 100 millió forintot. Ha a beruházás összege meg­haladja a 3 milliárdot, a támogatás elérheti a 200 milliót is. Változás a pályázati rendszerben, hogy a parkok eddigi legkisebb, 10 hektáros felső határát 40 hektárra kívánjuk fel­emelni. Előnyben részesülnek az elmaradott térségek­ben jelentkező új létesítmények. Augusztus 30-ig folyamatosan lehet benyújtani a pályázato­kat. Arról, hogy elfogadták-e vagy sem, harminc napon belül értesítést kapnak az érdekeltek. ___________________________________________________________KOÓS TAMÁS A régiók és a gazdaság Budapest

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents