Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-27 / 72. szám

2000. Március 27., hétfő H A Z A I Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Kisebbségi tanácskozás Tervezni tudó köztisztviselők Nem tekinthető demokrati­kusnak egyetlen párt sem, amely nem kisebbségbarát. Ez volt az egyik legfonto­sabb megállapítása annak a nemzetközi tanácskozás­nak, amelyet az MSZP szer­vezett a hétvégén a kisebb­ségek helyzetének megvita­tására. Budapest Tabajdi Csaba szocialista politi­kus a konferencia után kijelentet­te: „Sem demokratikus baloldali, sem demokratikus jobboldali párt nem lehet az, amelyik en­gedményt tesz a többség nacio­nalizmusának.” A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy minden eszközzel támogat­ni kell a kisebbségek társadalmi integrációját, azok kényszerasz- szimilációja nélkül. Tabajdi Csa­ba szerint a nemzeti kérdést a demokratikus baloldal nem en­gedheti át a jobboldalnak. A de­mokratikus baloldalnak Európa nyugati és kelet-közép-európai részén ki kell alakítania a maga nemzetkoncepcióját, és a saját kisebbségi koncepcióját is. Kósáné Kovács Magda, az Or­szággyűlés emberi jogi, kisebb­ségi és vallásügyi bizottságának elnöke elmondta: a magyaror­szági kisebbségek erős magyar­ságtudattal rendelkeznek, de többségük megőrizte kettős identitását. A politikusnő hang­súlyozta: az állam és a politika feladata jogi, politikai és emberi jogosítványokat biztosítani a ki­sebbségek számára. Elkerülhe­tetlennek nevezte a pozitív diszkrimináció alkalmazását a magyarországi nemzeti kisebb­ségek parlamenti képviseletének megteremtéséért. ■ Versenyképes tudásért kiemelt juttatások A köztisztviselői életpálya kialakításának törvényi feltételeit 2001. január 1-jére kíván­ja megteremteni a kormány - jelentette be Borókai Gábor szóvivő a kormány hétvégi in­formális szentendrei tanácskozása után. Budapest A végleges döntés előtt még a szak- szervezetekkel, szakmai érdekképvi­seletekkel egyeztetni kell, de a szán­dékok szerint 25-30 milliárd forintot fordítanak erre a célra 2001-ben. A terv az, hogy emeljék a terület szak­mai nívóját és hogy versenyképes jut­tatási rendszer alakuljon ki. Ennek ér­dekében megerősítik az ösztöndíj- rendszert, a jelenleginél tizenötször többet, összesen egymilliárd forintot fordítaná­nak erre a célra. A köztisztviselők számára egészségbiztosítási többletszolgáltatások, meg­emelt összegű ruhapénz és évente kéthavi illet­ménypótlék járna. Tervezik a mintegy 500 fős, jól képzett, európai normáknak megfelelni ké­pes főtisztviselői kör létrehozását. Ez pályázha­tó tisztség volna, kiemelt javadalmazással és vé­delemmel. A nyelvpótlékról szólva Borókai Gábor el­mondta, hogy a francia, az angol és a német nyelv tudásáért kötelezően járna a megnövelt összegű pótlék, más idegen nyelv isme­retét a munkáltató döntése alapján ho­norálnák. Lakásvásárláshoz és -építéshez a jelzálogot meghaladó hitel­keretre állami garanciát kapnának a köztisztviselők. Az informális kormányülésen megtár­gyalt a kabinet egy családpolitikai elkép­zelést is. Borókai Gábor elmondása sze­rint a kormány ezzel kapcsolatban há­rom fő irányban határozta meg a Szoci­ális és Családügyi Minisztérium feladatait. A szaktárcának gondoskodnia kell a családtámo­gatási rendszer továbbfejlesztéséről, a családse­gítő intézmények támogatásáról és a nők foglal- koztatásának segítéséről. __________________■ A parlagfű ellen Eltitkolt ciánközömbösítési mód Tudósok bírálják a Környezetvédelmi Minisztériumot Igenis közömbösíthető lett volna a tiszai ciánszennyezés - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia hétvégi konfe­renciáján. A nemzetközi jogász szerint minden ország csak saját belső gondjainak megoldásához kérhet nemzetközi se­gítséget, ezt tehát a tiszai szennyezések miatt Romániának és Magyarországnak külön kell megtennie. Gógl Árpád levélben kérte fel az ország valamennyi polgármes­terét, hogy tegyenek meg min­dent a parlagfű elleni védekezés érdekében. A miniszter azt kéri a helyhatóságoktól, hogy hívják fel a lakosság figyelmét a parlag­fű káros egészségügyi hatásaira, szervezzék meg a közterülete­ken és magántulajdonú belterü­leteken a gyomnövény irtását. Azt is javasolja, hogy az önkor­mányzatok hatósági eszközök­kel lépjenek fel azok ellen, akik nem tesznek eleget parlag­fűirtási kötelezettségüknek. Gógl Árpád levelében felhívja a polgármesterek figyelmét arra, hogy Magyarországon majdnem kétmillió embernek okoz allergi­át a parlagfű. A júliustól októbe­rig virágzó növény egyetlen töve akár nyolcmilliárd virágporsze­met is termelhet. A veszélyes gyomnövény elpusztítására a legalkalmasabb időszak a június és a július, amikor már jól felis­merhető, de még nem virágzik. Szeptember végén legalább még egyszer meg kell ismételni az el­járást. Az Egészségügyi Minisztéri­um a környezetvédelmi tárcával közösen nemzeti környezet­egészségügyi akcióprogramot in­dított. A két minisztérium közö­sen készíti el az ország környe­zet-egészségügyi térképét, hogy a lakosság pontosan megismer­hesse, mennyire szennyezett te­rületen él. Budapest- Nem igazak azok az állítások, hogy kémiai módszerekkel a Sza­most és a Tiszát ért ciánszennye­zés hatását nem lehetett volna mérsékelni. Ezt a lehetőséget azonban nem is mérlegelték ko­molyan a döntéshozók - mondta Kálmán Erika, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Kémiai Kutató Központjának osztályvezetője egy hétvégi tanácskozáson. Pedig vas-szulfát vegyületekkel a ciánt közömbösíteni lehet. Nemcsak lombikban, hanem ipari méretek­ben is, ráadásul idő is lett volna rá. A szennyezés, átlépve a ma­gyar határt, csak 68 óra múlva ke­rült a Szamosból a Tiszába. A Szamosban pedig - kisebb vízho- zamú folyóról lévén szó - meg le­hetett volna próbálni a közömbö­sítést. Ezekre a javaslataikra azonban a kutatók nem kaptak választ a Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól. Kende Tamás nemzetközi jo­gászt arról kérdeztük, hogy Ma­gyarország kérhet-e támogatást a nemzetközi szervezettől?- A nemzetközi jog jelenlegi felfogása szerint a romániai szennyezések belügynek tekin­tendők.- Nem elavalt ez a nézet, hi­szen számtalanszor szükséges a külső beavatkozás?- Ezt az ezzel foglalkozók is tudják. Magyarországnak elemi érdeke, hogy keresse a különbö­ző nemzetközi szervezetek, így az ENSZ segítségét. __________■ V ámáruk rászorulóknak Egy hónap múlva jelenik meg az elkobzott vámáruk sorsát szabályozó miniszteri rendelet. A karitatív célra fordítható termékeket azu­tán a rászorulók ingyen kaphatják meg. Budapest Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium társa­dalmi kapcsolatokkal foglalkozó főosztályának vezetője lapunk­nak elmondta: az ország vala­mennyi térségéből folyamatosan érdeklődnek a' lehetőségekről. A tudakozódók közt gyermekintéz­mények, nagycsaládos szerveze­tek, cigány kisebbségi önkor­mányzatok, idősek otthona kép­viselői egyaránt vannak. Hátrá­nyos szociális helyzetben élő ma­gánemberek is gyakorta kopog­tatnak. Az elosztásról egyébként a minisztérium mellett hamaro­san létrehozandó karitatív tanács dönt. Ebbe a testületbe pályázati úton kerülhetnek be a civil szer­vezetek. A tanácsot a szociális és családügyi miniszter a közeljövő­ben alakítja meg. Az elkobzott és karitatív célra felhasználható termékek körét a februárban elfogadott törvény egyértelműen behatárolja, ami­kor kimondja, hogy csak szemé­lyes használatra alkalmas élelmi­szer, ruhanemű, bútor, tisztálko­dó- és tisztítószer, lakáskarban­tartó termék, híradástechnikai és konyhai felszerelés, háztartási eszköz, játék, szabadidős és sportcikk osztható szét, de példá­ul jövedéki termék nem. Az is fontos szempont, hogy megfelel­jenek a fogyasztóvédelem előírá­sainak. CS. BENKÖ / / r / _r • • j // So- es fenyfurdo Bevált eljárás a pikkelysömör kezelésére Magyarországon a lakosság 2-3 százaléka, mintegy 200-300 ezer ember szenved a pikkelysömör tüneteitől. Az ő állapotuk­ban hozhat javulást egy új kezelési eljárás, amely már nemzet­közileg ismert, de hazánkban csak nemrég vezették be. Dr. Holló Péter bőrgyógyász la­punknak elmondta, hogy nálunk pillanatnyilag egyetlen intézet­ben működnek olyan berendezé­sek, .amelyek számítógéppel ve­zérelt speciális fényfürdő- kezelésre képesek. A budapesti Semmelweis Egyetem bőr- és ne­mi kórtani klinikáján nemrég ti­zenöt betegen végezték el az eljá­rás hazai engedélyezéséhez szük­séges tesztelést. A külföldi ta­pasztalatokhoz hasonlóan itt is jó hatásúnak bizonyult a módszer. Az eljárás lényege abban áll, hogy speciális sós fürdővel és ultraibolya fénysugárral kezelik a betegek bőrét. A kádfürdőbe mintegy 25 kilogramm holt-ten- geri só kerül. A szoláriumhoz hasonló fénycsövek a pikkelysö­mör bőrtünetei ellen leghatáso­sabb hullámhosszon sugároz­zák az UV-fényt. A kezeléseket kúraszerűen kell alkalmazni. A cél az, hogy minél hosszabb ide­ig tartó tünetmentességet lehes­sen elérni a betegeknél. Az or­vostudomány jelenlegi állása szerint ez a genetikailag öröklő­dő betegség még nem gyógyít­ható. Az érintettek számára vi­szont az is óriási eredmény, hogy megszabadulhatnak a tes­tükön jelentkező hámló, piro­sas, gyulladt foltoktól. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztárral előrehaladott tár­gyalások folynak arról, hogy a jö­vőben milyen mértékben tudná a társadalombiztosítás támogatni az új eljárást. Egyelőre még a be­tegeknek maguknak kell a térítési díjat megfizetni. Kivételt képez­nek persze azok, akiknek önkén­tes egészségbiztosítása fedezetet nyújt erre a szolgáltatásra. A spe­ciális berendezéseket üzemeltető intézet vidéki hálózatot is létesít. Április 1-jétől Debrecenben, majd később Szombathelyen, Pécsett és Szegeden is fogadják a betege­ket. (Részletesebb felvilágosítást a 06-1-200-8303-as budapesti te­lefonszámon kérhetnek az érdek­lődők.) NÉMETH ZSUZSA TORGYÁN VÁDJAI. A földmű velésügyi miniszter szerint csak a sajtó állítja be úgy a helyzetet, mintha a gazdák agrárdemonst­rációra készülnének, valójában „bolsevista” erők összefogásá­ról van szó. Torgyán József a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: a tiltakozók két éve nem tudják eldönteni, hogy konkrétan mit is követeljenek és hogy mikor demonstráljanak. A miniszter úgy véli: a mezőgazdasági nagyüzemek, mint például a MIZO felszámolásánál egy szűk csoport és a külföldi kézben lé­vő bankok óriási jövedelemre tesznek szert. TÜNTETÉS. 65 ezer mécses meggyújtásával emlékezett mintegy háromezer ember szombat este a budapesti Ha­lászbástyán, a Szent István-szo- bornál a múlt esztendőben Ma­gyarországon művi abortusz ál­dozatává vált gyermekekre. Bí­ró László püspök, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Kar családvé­delmi referense leszögezte: a két szülő kapcsolatának minő­ségén múlik, hogy egy élet meg­születhet, avagy nem. Hegedűs Loránd református püspök úgy fogalmazott, hogy a népesség 1957-ben kezdődött fogyatkozá­sa külső gyilkos erők ráhatására és az emberek öngyilkos beletö­rődésével következett be. Az életvédő szervezetek által ren­dezett, két és fél órás demonst­ráción a tűzoltóknak is be kel­lett avatkozniuk, mivel az égő mécsesek egy része összefüggő lánggá fejlődött. EBTENYÉSZTŐK. A kutyaha­rapások és támadások többsé­géért nem a kutyák, hanem az ebek gazdái felelősek - mondta László István, a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesületé­nek megbízott elnöke. A szerve­zet vasárnap tartotta évi köz­gyűlését Budapesten, amelyen a többi között a pénzügyi visz- szásságokról tájékoztatták a tagságot. BARTÓK-DÍJ. Farkas Ferenc és Petrovics Emil zeneszerző, va­lamint Kovács Dénes hegedű- művész kapta az idei Bartók Béla-Pászthory Ditta-díjat, az egyik legrangosabb hazai zenei elismerést. A kétmillió forintos díjat 1984 óta ítélik oda Bartók feleségének végrendelete alap­ján minden esztendőben a nagy magyar zeneszerző szüle­tésének évfordulóján, március 25-én. PULITZER EMLÉKDÍJ. Vasár nap tizedik alkalommal adták át a Pulitzer Emlékdíjakat Buda­pesten. A nyertesek között van a Rádiókabaré kollektívája, Kő András, a Magyar Nemzet mun­katársa, Nyerges András, a Magyar Hírlap publicistája és Szalay Zoltán fotóművész. ■ Harc a hivatásos seregéit Beszélgetőpartnerünk Fodor Gábor, a volt katona A magyar honvédség korszerű, hivatásos szervezetté alakításáért az utób­bi években mindig határozottan fellépő politikust a Fidesz alapítójaként, majd 1994-ben - már szabaddemokrata színekben - a század leg fiatalabb magyar minisztereként ismerhette meg az ország. Mécs Imrével együtt épp egy hete adták át a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése érdekében indí­tott népi kezdeményezés több mint kétszázezer összegyűjtött aláírását a Belügyminisztérium választási hivatalának. A beszélgetést az is aktuális­sá teszi, hogy a haderőreform felgyorsításáról ma folytatnak tárgyalást a honvédelmi tárca vezetői a parancsnokokkal.- Milyen személyes élményei vannak a katonaságról?- Vegyes élményeim vannak, mint azt hiszem minden embernek. Vannak bor- zasztóak és vannak jók is. A nyolcvanas években, amikor katonaidőmet töltöttem, az emberek betörése és megalázása volt a legfőbb szempont a katonaságnál. Annak megtanítása, hogy kiszolgáltatott vagy, és a hatalom bármit megtehet veled. A ren­geteg rossz élmény mellett a jók közé tar­tozik, hogy sok rokonszenves emberrel is megismerkedhet a szolgálatát töltő kato­na. És megismerheti saját maga tűrésha­tárát, illetve teljesítőképességét is, ami ér­dekes tapasztalat, de azt kell mondanom, hogy erre nemcsak a hadsereg alkalmas.- Említette, hogy sok új ismerősre, ba­rátra tehet szert az ember a seregben. Gondolom ugyanez áll a kollégiumra is, ahol ön több évig lakott egyetemista ko­rában.- így van. Az ELTE jogi karának Bibó István Szakkollégiumában laktam, ahol a diákok számos olyan ismeretségre tettek szert, ami későbbi pályájukat is meghatá­rozta. Ott formálódott tó a Fideszt meg­alakító baráti társaság is. Orbán Viktorral például másfél évig voltunk szobatársak. A politikai nézeteltérések miatt azóta ugyan külön utakon járunk, ennek elle­nére az 1988 és a kilencvenes évek eleje közötti időszak életem talán legszebb korszaka volt.- Izgalmasabb volt akkor diáknak lenni?- A katonaság után mindenki azt várta, hogy az egyetemen majd nyüzsgő élet fo­gad minket, helyette azonban inkább az unalom és a valóban érdekes problémák mellőzése volt a jellemző. Azért, hogy pezsgőbbé tegyük az életet és hogy vala­hol beszélni lehessen arról, hogy a kom­munista rendszer, amiben élünk rossz, létrehoztuk a már említett Bibó István Szakkollégiumot. Szerencsére az egye­tem akkori vezetésében voltak olyanok, akik pártját fogták a kezdeményezésünk­nek, így kialakulhatott egy hely, ahol szót kaphattak olyan tanárok és ellenzéki sze­mélyiségek is, akik egyébként minden más helyről ki voltak tiltva.- Ellenzéki diákból rövid idő alatt egye­temi tanárrá, majd miniszterré válni elég nagy váltás lehetett az életében.- 31 évesen lettem a kor­mány tagja, ami rekordnak számított. Szá­moltam azzal, hogy lesznek, akik csak azért fognak bírálni, mert fiatal va­gyok - ez be is jött. Miniszterségem alatt mindvégig ügyeltem rá, hogy azért, mert a nagypo­litika szereplője lettem, mint ember ne változzam meg. Ez sokszor nehéz, és sokaknak nem sikerült a generációm­ból. Úgy érzem, diákjaimmal is meg tudtam őrizni a közvetlen kapcsolatot, már csak azért is, mert őket különösen szeretem.- Úgy tudom, nemcsak a diákjai részé­ről nyilvánalt meg az ön iránti tisztelet...- Körülbelül tíz évvel ezelőtt valóban meglepő élményben volt részem, amikor levelet hozott a postás egy börtönből. Az történt, hogy az akkori autómat, egy 1200-as Ladát feltörte valaki, és elvitte be­lőle a rádiót. Amikor az illetőt elkapták, és a tárgyaláson megtudta, hogy az enyém volt a ko­csi, annyira meg­bánta, amit tett, hogy bocsánatké­rő levelet küldött, később pedig a börtönben végzett munkájáért kapott pénzből összespó­rolta a rádió árát, amit elküldött a címemre. Azóta nem hal­lottam róla, de ez a gesztus, ami rajta egyébként már nem segített, számomra nagyon megható volt.- w ­NÉVJEGY: SZÜLETETT: 1962. szeptember 27-én Gyöngyösön SZAKKÉPZETTSÉGE: jogász, jelenleg az SZDSZ országgyűlési képviselőjeként dolgozik CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, egy gyer­meke van, Dániel Jakab

Next

/
Thumbnails
Contents