Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-27 / 72. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2000. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ Új felfedezések az ősök nyomában Gubecs (Lukács Attila) bepréselte a fejét a közel írógéppapír nagyságú résbe és elszántan kapálódzott a lábával, hogy egyre beljebb jusson. Valahogy sikerült oldalt fordulnia, így nyert egy két centit, aztán felordított. Mi a bejáratnál rémülten kaptunk lapáthoz, ásóhoz, arra gondolva talán rászakadt az egész barlang. Szerencséjére csak egy jókora szalamandra mászott az arcába, attól ijedt halálra. A lényeg az, hogy bent volt. De hol? Az új barlang bejáratánál a csapat A holdfény tócsákba olvadt lábunk nyomában, miközben fújtatva, néha meg-megállva mentünk a lassan szürrealistává váló erdőben táborhelyünk felé. Jócskán este volt már, miután a faluba hiába vártuk a beígért terepjárót, gyalog indultunk a Vándor-rét felé. A fény furcsa kék színnel világította a fák csontvázkarjait, az árnyékok soha nem látott dolgokat mutattak. A Csörgő-patak szinte bömbölve igyekezett minél több követ kiragadni a partoldalból, tetejét fehérre színezte a tajték. Valahogy felértünk, táborverés, tűzgyújtás, evés-ivás következett. Hamar elfáradt a csapat a több mázsa cucc cipelése után. Mint minden évben, most is március 15. körül rendeztük kutatótáborunkat a Csörgő-barlang mellett. A Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Club már 1974 óta (1995-ig más név alatt) minden évben sok kutatóórát tölt ennek az európai ritkaságszámba menő barlangnak a felfedezésére. A konkrét cél az 1954-ben itt feltárt eredmények továbbgondolása és folytatása volt (Székely András). Az expedíció több érdekes megfigyelést végzett, illetve egy akkori forrásnál barlangkezdeményt is találtak. Hát itt voltunk és ezért. Éjszaka a szokásos bagolylátogatáson kívül csak a patak halk döreje jutott el hozzánk reggelig. Hajnalban mintha elhalkult volna a természet, szinte megfoghatóvá vált a csend, a sátor előteréből kitekintve megláttuk az okát. Körülbelül 10 cm hó fedte a tájat, tompítva a zajokat, az énekesmadarakat, a patakot. Később megérkezett Orosz Mihály, közben a mi embereink lementek a faluba a többi felszerelésért. Két óra felé elállt a hóesés, a természet várakozott, ebben a csendben szinte rosszul esett a terepjáró motorzaja. Megjöttek a többiek és a felszerelés, később még gyalog vagy nyolc barlangász. A tábor lassan alakot öltött. Délután, felhasználva a hó adta előnyöket (miszerint a kigőzölgéseket jobban észre lehet venni), elmentünk terepbejárásra. Az 1954-es expedíció által leírt Zoltán-forrás-beszakadást nem sikerült megtalálni a leírás alapján sem. Valószínű a táj változott meg. Viszont találtunk egy ígéretes hasadékot a jelenlegi bejárattól 200 méterre, fölötte 50 méterrel. Mivel esteledett, mindenki visszatért a táborba. Este komoly beszélgetések zajlottak az eseményekről és általában a világról. Az egészséges megszállottságról is szó volt, arról a hajtóerőről, ami minket új dolgok felé vezérel. Sokan azt hiszik, hogy mi ebből a tevékenységből meggazdagodunk, ha tudnák mit jelent ez az egész akkor nem hinnék. Önfeláldozást, életformát, valaminek a megőrzését, valami újnak a bevitelét a köztudatba. Erről szól az egész, ezért nincs köztünk egy gazdag ember sem, mi másban leszünk gazdagabbak, de ezt van aki meg sem érti. Másnap a Csörgő-lyukban folyt a kutatás. A Denevérteremben bontás, egy új rész megtalálása a terem hosszanti tengelyében. Kuporgósnak neveztük el, ugyanis elég vad hely volt. A víz mennyisége nem volt a tavalyihoz hasonlítható, de volt bőven. A forrás zaja az átlagot meghaladta. Mérést végeztünk a terem vízfelszíne és a feljebb levő József- teremben lévő víz szintje között. Bebizonyítottuk a közlekedő- edény elven működő víz jelenlétét, ugyanis a Denevérteremben lévő víz és a feljebb lévő víz között több mint 1 méter az eltérés (szintben). A felszíne nyugodt, meg sem rezdül. A ráhelyezett gyufásdoboz (mint mérőpont) két nap alatt semmit nem mozdult. Hogy miért, egyelőre rejtély. Az elveszett ág felől most nem bontott a csapat, ugyanis az alig két hete végzett felméréskor több száz denevért számolt össze. Mivel még nem ébredtek fel, nyugton hagytuk őket. Este megbeszéltük a másnapi programot. Az új hely feltárása. Ragyogó napsütés, madárdal ébresztett, kiváló alkalom nagy tettek véghezviteléhez. Szerszámokkal megrakva kapaszkodtunk fel a közel 70 fokos lejtőn az előző napokban talált réshez. Először egy állóhelyet építettünk, hogy egyáltalán tudjunk honnan dolgozni. Utána elkezdődött a bontás. A szikla alsó részén a mohákat szinte lobogtatta az erős huzat. Lebontottuk a földréteget és nemsokára már a sziklát kopá- csoltuk - elméletünk szerint az egész hegy (Ágasvár) meg van töredezve, tehát elvileg bárhol lehet barlang benne, és az a csodálatos, hogy ez így is volt. Két- három óra múlva már vödör kellett a törmelék kiemeléséhez. Először Gubecs kúszott be, utána Robin. És megvolt egy új barlang, itt a Mátrában, ahol az eddig egy megléte is szinte csodaszámba ment. Szalamandra-lyuknak neveztük el az ijedtséget okozó kis lényről. Most ez a dolog volt a legfontosabb számunkra, repedt a kő a véső alatt, zúdult le a törmelék a lejtőn. Felváltva dolgoztunk az egyre nagyobb bejárati szakaszban, mivel a többiek már hazamentek ezt a hangulatot csak egy páran éltük át. Sály Robin, Lukács Attila, Sár Tibi, Kriszti és én. Örülök, hogy nem otthon ültem a tévé előtt. Igaz, volt hideg, hó, víz, sár, minden, de ezt az élményt már senki el nem veszi tőlünk. Tovább lendít bennünket a felfedezések után újabb fagyos vagy forró hét végén. Hát, így történt. Kellett hozzá Mátrakeresztesről a vendéglő tulajdonosának terepjárója, ugyanúgy, mint a mi meggyötört vállunk is. Szép március 15-e volt, semmi sallang, semmi félrebeszélés, kalandok a természetben, lelkünk újra nyugodt. BUDA LÁSZLÓ Ne csak papíron létezzen az Ipoly Eurorégió Szövetségi rendszert terveznek Szlovákia elnökének magyar- országi útja, megnyilatkozásai is jelzik, az Ipoly túlpartján is érzik, hogy talán soha vissza nem térő esély van arra, hogy az egymás mellett nemzetté vált két nép, magyar és szlovák megteremtse a békés együttélés létfeltételeit. Mindezek szellemében alakult meg az Ipoly Eurorégió határon átnyúló együttműködés, amelynek magyar és szlovák szervezetében társadalmi és civil szervezetek, önkormányzatok tevékenykednek a térség fenntartható fejlődésének az érdekében. A balassagyarmati székhellyel működő magyar tagozat elnöksége legutóbbi ülésén titkári beszámoló hangzott el Németh Péter Mikola részéről az Ipoly Eurorégió jogállásáról, a megalakulás óta végzett munkáról, a pályázati lehetőségekről, az alapítók helyzetéről és az új csatlakozókról. A megjelentek elfogadták az évi akciótervet, amelynek kiemelt része a megalakult munkacsoportok tevékenységének hathatóssá tétele és a feladatok összehangolása a szlovák tagozattal, a kistérségi társulásokkal, önkormányzatokkal, a magyar és szlovák civil szervezetekkel. Az Ipoly Eurorégió határon átnyúló együttműködés erősítése érdekében a feladatok között szerepel a térség erőforrásainak az összegyűjtése, a Sapard-pro- gram eddigi tapasztalatainak a felmérése. A stratégiai és integrációs munkacsoportot Lábai László, Vác polgármestere vezeti. Sarló Béla salgótarjáni alpolgármester elnökletével működik a gazdasági és erőforrás-gazdálkodási munkacsoport. A terület- fejlesztési és környezetvédelmi munkacsoport vezetője Telek Zoltán. Az oktatási, művelődési, sport, szociális és információs munkacsoportot Németh Péter Mikola titkár fogja össze. Ebben az évben rendezni szeretnék a titkárság működési feltételeit. Elfogadták a költségvetést és döntöttek abban, hogy március 31-ig lehet rendezni a tagdíjakat. Annak érdekében, hogy a magyar és szlovák tagozat nemzetközi elismerése megtörténjen, az alapszerződéseket megküldik az európai határ menti régiók közgyűlésének, ahová kérik a szervezet bejegyzését. Törekednek az Ipoly Eurorégió magyar és szlovák tagozatának egységes szövetségi szervezetté válására, mert csak így kérhetik a felvételt Brüsszelben az Európai Határ Menti Együttműködések Szövetségébe. Hogy ez megtörténhessen, az a magyar és szlovák jogharmonizáció kérdése. ________________________________SZABÓ EHDftg K özmunkások Mátranovákon Mátranovák önkormányzata negyven közmunkást foglalkoztat február elsejétől, változó időtartamra. Az öt-hét-kilenc hónap alatt az egyik csoport az árvízkárok helyreállítását, a másik csoport a középületek felújítását, a harmadik csoport környezettisztasági feladatokat lát majd el. A jövőben is szeretnék tovább csinosítani a faluképet is, éppen ezért április elsejétől várhatóan újabb tíz közmunkást foglalkoztatnak majd: az ő feladatuk lesz a község parkjainak rendbe tétele. ■ Óriási jövedelemkiesést kell elviselni a gazdáknak Könnyítések a gazdasági regisztrációban A Tavaszvárás-gazdavárás elnevezésű eseménysorozat tapasztalatainak közreadására kértük dr. Halaj Ignácot, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnökét. Nagy érdeklődés- Milyen témákkal foglalkozott az idei rendezvénysorozat?- A 2000. gazdasági évre való felkészülés és az EU-csatlakozás vonatkozásában az elmúlt évhez képest az idén az előbbi témákban sokkal több rendezvényt szerveztek a különböző szervek. Az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatallal közösen szervezett „Tavaszvárás-gazdavárás” témáink különösen nagy érdeklődést váltottak ki elsősorban Salgótarjánban és Szé- csényben. Fő témák voltak: a 2000. évi agrárszabályozás. Előadók: az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője és helyettesei. Az adózásról és az állami támogatások visszaigénylésének rendszeréről Szivük János, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóság elnökhelyettese, a földhasználati ügyekről, a földhasználat-bejelentési kötelezettségekről a körzeti földhivatalok vezetői tájékoztatták a jelenlévőket. Dr. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke a kamara eddigi munkáját, jövőbeni elképzeléseit, az új kamarai törvényből adódó feladatokat ismertette. Minden témában korlátozás nélküli konzultációra volt lehetőség. Nincs jövedelem- Melyek azok a kérdéskörök, témák, amelyek érdekelték a gazdákat, s a leggyakrabban szerepeltek?- Az idei agrárszabályozással kapcsolatban a gazdák nagy várakozással voltak, a támogatások növelése tárgyában és az igénybevétel egyszerűsítésében. A támogatások növelését, azaz az eredeti FVM-koncepció elfogadását azért tartották volna szükségesnek, mert az agrárolló további nyílása következtében óriási jövedelemkiesést kell elviselniük, mely megkérdőjelezi a gazdák élet- képességét, az alapvető mező- gazdasági munkák elvégzését. Többen szóvá tették a támogatásokhoz való hozzájutás bonyolultságát, feltételrendszerét. A földalapú növénytermesztési támogatások agrárkörnyezetvédelmi alapkövetelmények teljesítését jogos szakmai követelménynek tartják. Ezt azért nehéz végrehajtani, mivel sok gazdálkodó a gyommentesítéshez nem rendelkezik megfelelő anyagi erővel, hisz nincs jövedelem, nincs miből a termőföldeket megfelelő kultúrállapot- ban tartani. Az előbbiek miatt a megyében egyre nagyobb területek vannak elhanyagolva, úgynevezett gyomgyepes parlagokká válnak, fertőzve a környezetet. Szorgalmazták az állattenyésztés támogatásának növelését, mondván: az elmúlt években az alaptámogatáson felül 50 százalékos kiegészítő támogatásra volt lehetőségük. Ennek újbóli lehetőségét kérték. Az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője közölte, hogy a kérést továbbítja a minisztériumnak. Az agrárkamara pedig vállalta, hogy a területfejlesztési tanácsülésen a gazdák javaslatát beterjeszti, ami a március 20-i ülésen megtörtént. Aktuális témaként szerepeltek a területfejlesztési támogatási lehetőségek. Két dolgot kértek a résztvevők: az egyik, hogy a pályázatokat időben hirdessék meg (jelenleg is késnek!), a másik: a családi gazdaságok gépvásárlásának érdekében javasolták, hogy a mezőgazdasági eszközök beszerzésénél tekintsenek el az úgynevezett munkahelymegtartásától. Ha valaki már egyszer nyert, akkor öt éven belül nem pályázhat ugyanarra a foglalkoztatottra. Teljesen nyilvánvaló, hogy a családi gazdaságot - pláne a mi körülményeink között - egy-két év alatt nem lehet felépíteni. Ehhez 5-10 esztendő kemény, eredményes munkájára van szükség. Kibontakozás és gazdahitel- Mit tartottak jónak?- Pozitívan értékelték a gazdaregisztráció könnyítését, a 250 ezer forint bevételi határ eltörlését. Nagy várakozással tekintenek a kamattámogatásos kibontakozási hitelakcióra és a gazdahitelre. Az előbbinél 50, az utóbbinál 100 százalékos a kamattámogatás. Aggódnak viszont, hogy a bankok mennyire lesznek rugalmasak, milyen gyors lesz ügyintézésük. Mivel negyedik éve csinálják, egyre jobban értik az adózási rendszerből adódó tennivalókat. E témában főleg az őstermelők adózásával hangzottak el kérdések. A válaszokból és az adófizetés szemléletes levezetésekor kiderült, hogy az őstermelők kedvező adózási feltételek' között folytathatják tevékenységüket. A téma előadója az átalánydíjas adózás mellett felhívta a figyelmet a költségelszámolásos adóforma előnyeire. A pásztói szőlőtermelők szerint a szőlőtermesztéssel, borelőállítással és forgalmazással kapcsolatos jogszabályok túl szigorúak, azokat a termelőket is sújtják, akik a törvényes rendeletet betartották, akik saját szőlőjükből állítják elő borukat. A gázolaj-jövedéki adó visszatérítése ügyében elhangzott egyedi kérésekre megkeressük az illetékes vámparancsnokságot.-A gazdákat minden tekintetben érzékenyen érintő földhasznosítás-bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban mi hangzott el?- Az előadók a március 31-i határidőre hívták fel a figyelmet, mivel annak elmulasztása jelentős anyagi következményekkel jár. A bejelentési kötelezettség 40-50 ezer földtulajdonost, földhasználót érint a megyében. A földhivatalok dolgozói, a falugazdászok minden segítséget megadnak a kötelezettség határidőre történő teljesítése érdekében. Mozgástér- Miként ítélték meg az agrárkamara eddigi tevékenységét, miben foglalhatjuk össze jövőjét?- Többen érdeklődtek a jövőbeni lehetőségeinkről. A kormány, a minisztérium ehhez lehetőségeket teremtenek, továbbá jelezték, hogy a színvonalas szolgáltatásokhoz a jelenlegi alaptagdíj nem nyújthat fedezetet. Az önkéntes tagság esetén új koncepciót alakítunk ki. Nagyon fontos a kamarai törvényben a köz- testületiség megfogalmazása, Dr, Halaj Ignác mely azt jelenti, hogy az agrár- gazdaságban az általános érdekérvényesítésben a kamara szerepe nem csökken. Véleményt mondhat jogszabályokról, támogatásokról, jelezhet a kormánynak az agrárágazat általános helyzetéről. Adott esetben ez azt jelentheti, hogy közigazgatási funkciót is kaphat és elláthat.- A megyében hol és milyen formában van jelen?- Továbbra is részt veszünk az agrárfejlesztési bizottság munkájában. Az elmúlt évben csaknem ötszáz pályázat került elbírálásra. E témában felhívjuk a gazdák figyelmét, segítünk a pályázatok benyújtásában, hogy megfeleljen az elbírálás követelményrendszerének. Tanácskozási joggal vagyunk jelen a területfejlesztési tanácsban. Itt a pályázatok előkészítésében, színvonalának biztosításában tevékenykedünk, szakmai érvekkel kívánjuk befolyásolni döntéseikben a tanács tagjait. Tagként folytatjuk munkánkat a Nógrád Megyei Szakképzési Bizottságban, támogatjuk az agráriumból beérkezett pályázatokat. Az elmúlt évben a szécsényi Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola csaknem 6,5 millió forintot nyert a gyakorlati képzésre. Részt veszünk az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács munkájában képviselve a vidékfejlesztés érdekeit. Az észak-magyarországi köz- munkafórumban mint delegáltak teszünk javaslatot a közmunkaprogramokra való pályázatok kiírására, részt veszünk azok elbírálásában. Folytatni kívánjuk a szaktanácsadást, az információadást, a pályázatok készítését. A kistérségi Sha- pard-programok készítésében továbbra is részt veszünk és a pályázatok megalapozásához a projektek készítését szervezzük. A munka egy részét az Agrár Kht. szakemberei végzik. A rövidesen sorra kerülő elnökségi ülés és küldöttgyűlés után kamarai tagjainkat hírlevéllel keressük meg, melyben közreadjuk jövőbeni elképzeléseinket és megkezdjük az önkéntes tagszervezést. ______________ V.K.
