Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

2000. MÁRCIUS 24., PÉNTEK SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Pusztulj, ? B izonyára sokan kísénék figye­lemmel azt a televíziós ripor­tot, amely a székesfehérvári kór­ház kardiológiai osztályának küz­delmét kísérte végig. A történet rö­viden arról szólt, hogy a kórház igazgatójának döntése alapján máshová költöztetik a kardiológi­ai osztály intenzív részlegét. Az osztályvezető főorvostól kezdve az ápolónőkön át a betegekig min­denki felháborodott, tiltakozását fejezte ki. Az orvosok és az ápoló­nők éhségsztrájkkal próbáltak nyomatékot adni érveiknek, de vajmi kevés sikerrel. Hiába volt a legfőbb kollégium állásfoglalása, mely szerint rossz döntés elköltöz­tetni az intenzív részleget, a hatal­mi szóval kimondott döntésen nem változtattak. Sőt többször hangsúlyozták, hogy ez éppen a betegek érdekében történik. Fura egy érvelés, annyi szent. Mert nem kell ahhoz orvosnak, sőt még ápolónőnek sem lenni, hogy tudjuk, milyen betegeket ápolnak a kardiológiai osztályon. Már pe­dig ha egy szívbeteg állapota rosz- szabbodik, vagy szívműtét után váratlan kompükáció lép föl, az időtényezőnek szinte mindennél nagyobb a szerepe: nem mindegy ugyanis, hogy milyen gyorsan ke­rülhet a beteg az intenzív osztály­ra Amíg a két részleg egymás mel­lett volt, addig az átszállítás két percet sem vett igénybe. Ha átköl­töztetik, akkor ez az idő nyolc perc­re növekszik, feltételezve, hogy a betegszállító civilben, mondjuk, hosszú távú futóbajnok: ugyanis csakis futva lehet ennyi idő alatt megtenni a két részleg közötti tá­volságot. A tudósításokat figyelve önkén­telenül is felvetődik a kérdés: de hát akkor kinek jó ez? Az orvosok­nak, ápolónőknek nem, hiszen így is legalább kettő kellene belő­lük, ha csak egy osztályt nézünk. A betegeknek megint csak nem jó, mert ugyan ki szeret abban a tu­datban lenni, hogy szükség esetén vagy átérnek velem az intenzívre, vagy nem. Aztán ott van az a kér­dés, amely gyakorta elhangzott: ki lesz a felelős azért, ha az egyik osz­tályról a másikra szállítás közben meghal a beteg? A székesfehérvári dolgozók befejezték az éhségsztráj­kot, mert a betegek szimpátiáján kívül semmi mást nem tudtak ki­vívni vele. Mindenki tudja, hogy ez csak egy kiragadott példa a sok hasonló közül, a legtöbb kórházat csak az ott dolgozók hivatástudata mű­ködteti még (már akinek még van ilyen). De azt gondolom, hogy az egészségügyi ellátásnak nem így kellene működni. A 'llandóan arról beszélnek, hogy elöregszik a lakosság, a fi­atalok nem nagyon vállalnak gye­reket. Amint azt egyik idősebb is­merősöm megjegyezte, igazuk is van: ilyen bizonytalanságban meg kell azt gondolni Nem látni azt sem, hogy az illetékesek a helyzet javítására törekednének. Ez az or­szág lassan már leér a lejtő aljára - tette hozzá keserűen. Már csak nyíltan ki kell mondani: pusztulj, magyar! Kamilliánus nővérek Bemutatkoznak több templomban is Március 25-én, szombaton a salgótarjáni főplébánia-templomban, a 17.30 órakor kezdődő szentmisén mutatkoznak be a „Szent Kamill Leányai” apácarend tagjai, akik Nyíregyházáról érkeznek a megye- székhelyre. A nővérek a szertartás után a főplébánia hittantermében tartanak diavetítéses előadást életükről és a rend magyarországi mű­ködéséről. Március 26-án, vasárnap a Szent József-plébániatemplomban (Acélgyári út) a 8.30 órakor kezdődő és a zagyvapálfalvai 10 órakor kezdődő szentmisén is beszélnek hivatásukról. Ugyanezen a napon Karancskesziben a 11.30 órai szentmisén szólnak a fiatalokhoz. Szin­tén vasárnap, Ipolytarnócon, a 15 órakor kezdődő misén tesznek ta- núbizonyságot elkötelezettségükről. _________________________■ K istérségi találkozó A salgótarjáni, a bátony- terenyei, a szécsényi, a péter- vásárai és az ózdi kistérségek részvételével első alkalommal tartanak találkozót március 24- én 10 órától Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Köz­pontban. A tanácskozást dr. Ba­lázs Ottó, Bátonyterenye polgár- mestere, a kistérségi társulás ve­zetője nyitja meg, ezt követően Becsó Zsolt, az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ta­nács alelnöke tart tájékoztatót „A régiók kialakulása Magyaror­szágon, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács szerepe” címmel. A regionális fejlesztési tanács munkaszerve­zetét, a megyei irodák szerepét Géczy Gyula, az Észak-magyar­országi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Nógrád megyei koordinátora mutatja be, majd az észak-magyarországi régió fejlesztési programjait ismerteti Gyöngyössy Kálmán stratégiai menedzser. ■ Átalakulóban a hulladékgazdálkodás Hamarosan eljön március 31-e, s eldől, működhet-e még egy pár évig a pásztói hul­ladéklerakó. Az új romhányi depó belépése is változást hoz a környék hulladékgaz­dálkodásában. Ezekről is szót váltottunk Petre Lajossal, a bátonyterenyei székhe­lyű Kombauterv Kft. ügyvezető igazgatójával. A Kombauterv Kft. 1995 január 10-én ala­kult, vagyis épp' öt éve. Elődje, az Agroterv Kft. már beírta nevét a hulladékgazdálkodás megyei történetébe, az akkori időszak legis­mertebb munkája volt a salgótarjáni (gyur- tyánosi) szeméttelep rekultivációjának előkészítése. Mérnökeik tervezik a nógrádmarcali lerakót, Dunakesziben pe­dig tavalyelőtt indították a telep rekultivá­cióját. Most „nyakig ülnek” a romhányi depó engedélyeztetésében, s közeledik a határidő a pásztói „vadtelep” további sor­sát eldöntendő.- A romhányi lesz a megyében az egyik legnagyobb depó, eddig mintegy 34 tele­pülés jelezte, hogy oda kívánja hordani kommunális hulladékát - magyarázza egy hulladéktérkép segítségével Petre Lajos. - Ebből négy Pest megyei település. Gyaní­tom, hogy a közeli borsosberényi lerakó is hamarosan betelik, ezért a romhányi telep szakszerű és hosszú távú működtetése na­gyon fontos a megye szempontjából. A Kombauterv természetesen más, mély­építéssel összefüggő feladatokat is elvállalt már, így került sor egy nógrádmarcali 10 hektáros tó megtervezésére, amely másodla­gos hasznosításként halastóként funkcionál majd. Emellett a Bánki-tó rehabilitációs munkái is most készültek el a cég salgótarjá­ni irodájában.- Pásztó problémája nagyon összetett - ráncolja homlokát az ügyvezető. - A rekulti­váció elvégzése ugyanis kötelező feladat, rá­adásul állami forrásokra nem nagyon számít­hatnak. A telep eddigi működtetése során a szemétszállítási díjban nem volt benne a re­kultiváció költségének „megképzése”, ezért a város kényszerű döntések előtt áll. Azt sem lehet biztosan állítani, hogy a Közép-Duna- völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség enge­délyezi a lerakó további használatát, akár át­menetileg is. Ez azt jelenti, hogy más lerakót kell keresniük, például a bátonyterenyeit. Eb­ben az esetben azonban a magas tárolási és ártalmatlanítási díj miatt óhatatlan lenne a pásztói szemétszállítási és ártalmatlanítási díj számottevő megemelése. Minden attól függ, hogy a felügyelőség mit mond az álta­lunk elkészített vizsgálati anyagra. A Kombauterv a feladat megkezdése előtt egyeztette az elvárásokat a felügyelőség üle- tékeseivel. Ennek során geofizikai mérésekre került sor, a miskolci egyetem által kikísérle­tezett módszerrel, valamint kilenc fúrást mé­lyítettek a telep környezetében. A" minták ré­vén arra keresik a választ, hogy a szemétte­lep, amely annak idején műszaki felmérés nélkül kezdett kialakulni, vagyis „vadte­lepként” tartják számon, veszélyezteti-e Pásztó vízbázisát.- A rekultiváció a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a telepet szinte becsomagoljuk, hogy a csapadékvíz ne oldhasson ki továb­bi káros anyagokat a masszából, a felüle­tén pedig új földréteget alakítunk ki, ame­lyen például erdősítést valósítunk meg - magyarázza Petre Lajos. - Pásztó esetében az a nagy gond, hogy a csomagolás csak a látható felületre terjedhet ki, az aljára utó­lag nem húzhatunk fóliát. A vízbázis vé­delmét azonban meg tudjuk oldani, meg­felelő mélységű elválasztó fal kiépítésével. Nem nehéz belátni, hogy ekkora horderejű munkák sok tízmillióba kerülnek majd. A szakember szerint aligha van rá remény, hogy a felügyelőség tovább engedi a beszállí­tást. Ettől kezdve viszont nem mindegy, me­lyik lerakó, s milyen anyagi feltételekkel en­gedi meg a városnak a kommunális hulladék elhelyezését. Itt találkozik össze a szakma és a politika... NÉMETH Ember és természet mai képe. Sajnos, megszokott csendélet ■ Salgótarján költségvetésének margójára- A Fidesz-frakció nevében szeretnék reagálni Cserháti József tanácsnok úr és Ercsényi Ferenc szabaddemokrata frakcióve­zető úr véleményére, amelyek Salgótarján költségvetése kap­csán jelentek meg az újságban. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetéshez fűzött kommentárok pro és kontra le­rágott csontnak tűnnek az olvasók szemében, azonban nem hisszük, hogy struccpolitikával kellene viszonyulnunk egy hibás szemlélethez - nyilatkozta lapunknak Langár Tamás, a Fidesz-MPP frakcióvezetője.- Amikor a város tavalyi költ­ségvetésének a tervezetthez ké­pest egymilliárddal való túllépé­sét szóvá tettük, nyomatékosan jeleztük, hogy ebben a történet­ben nem a - Ercsényi képviselő úr szavaival élve - számháború, vagyis a tételek megmagyarázá­sa a probléma forrása, hanem az a koncepciótlanság,, amit a költ­ségvetés tükröz - fogalmazott Langár Tamás.- Nagyon örültem volna an­nak, ha a témában azok nyilat­koznak, akik értik, hogy miről is van szó. Ugyanis két malomban őrölünk, hiszen a Fidesz-frakció semmiféle várospolitikai kon­cepciót nem szavazott meg, mert nincs is ilyen! Amire a költségve­tési tanácsnok úr utal, mint kon­cepció, amely prioritásokat is magába foglal, az egy 1997-es önkormányzati előterjesztés nyolc, azaz, 8 gépelt oldalon. Ha ez az anyag ráadásul prioritáso­kat is megjelöl, akkor nagyon el vagyok keseredve, mert pl. a tér­ségi marketing az egyéb kategó­ria utolsó helyét foglalja el. Ez biztosan csak tévedés... S arról sem vagyok meggyőződve, hogy a Salakhegyi út vízvezetékének a kiépítése a „koncepció” alpontra érdemesített feladatai között kell, hogy szerepeljen. Ami az idei, a Fidesz-frakció által el nem fogadott költségve­tést illeti, miféle prioritások jel­zik benne a koncepciót, amikor üresen marad a területi kiegyen­lítést szolgáló fejlesztési célú tá­mogatás, s a céljellegű decentra­lizált forrásigény, tehát olyan, meghatározó állami források, amelyek tavaly például 169 milli­ót hoztak a városnak? Nem az a baj, hogy ma még nem lehet elő­re látni, hogy az állami forrásból származó bevétel pontosan mennyi lesz az adott évben, ha­nem az, hogy nincs rá utalás sem, akkor mi lesz, ha ezen pén­zeket elnyerjük? Hová épül be az így felszabaduló, már beterve­zett önkormányzati forrás, mi lesz a sorsa ennek a pénznek? De nézzünk egy példát! Az Arany János iskola fűtési alapve­zetékének cseréjére 11 milliót tervez a város ebben az évben. Ezt a költségvetésben teljesen saját erőből történő beruházás­ként kezeli. Benyújtunk a Céda' alaphoz egy pályázatot erre a műszaki fejlesztésre és a 11-ből 7,7 milliót ettől a forrástól remé­lünk. Ha nyerünk, vajon mi lesz a költségvetésben betervezett, de állami keretből megnyert 7,7 millióval? Az ilyen „7,7 milliók­ból” tévedett tavaly összesen 169 milliót a város - mondotta a frak­cióvezető. Ezért mondtuk el többször is, hogy saját magun­kat is becsapjuk ezzel a tervezé­si metodikával. Fő helyen szerepelt a tanács­nok úr bírálatában a bankváltás miatti hitelfelvétel megítélése - folytatta Langár Tamás. - Mivel frakciónk minden tagja áhítja az új ismereteket, lebilincselt bennünket a tanácsnok úr fejte­getése. A bankváltás miatt - a kezünkbe nyomott dokumen­tum alapján - a város visszafi­zetett 610 millió forint hitelt és nem vett fel csak 432 milliót. Ez a „lényegtelen” különbség azt jelenti, hogy 178 millió forinttal jobb pozícióban volt a város, amikor visszafizette a hiteleit, mint év elején. Ez volt az az év, amikor megszorító intézkedési határozatok garmadáját fogadta el a közgyűlés, ez az az év, ami­kor 10 millió forint hiánya miatt két osztályt esett vissza az SBTC labdarúgócsapata... Frakciónk véleménye az, hogy a tervezés pillanatnyi érde­keket tükröz, prioritásoknak nyoma sincs, a folyamatok meg kiszámíthatatlanok és továbbra is állítjuk, hogy erőszakosan ta­karékos és pazarló. Persze ettől még van költségvetésünk, csak - Ercsényi képviselő úr felvetésére reagálva - arról szólnak majd az üléseink, hogy egyik módosítás követi a másikat, aztán majd lesz valami a végén. Nagyon tanulságos a büdzsé azon számsora, amely a több­éves kihatással járó döntések éves pénzügyi bontását mutatja. 1997-ben azt mondták, hogy 2000- es kihatás 17 és fél millió forint lesz. Ezzel szemben idén kiderült, ez az összeg 156 millió! 1999-ben azt mondták, hogy a 2001- re eső pénzügyi teher 42 millió forint, míg a mostani el­képzelés ezt már 881 millió fo­rintban fogalmazza meg. Hol van akkor a '97-es középtávú koncepció? Mindeközben csak a többle­tektől megnyomorított, megszorí­tó intézkedésekre kényszerített, a kormány által mostohagyerek­ként kezelt önkormányzatról be­szél az MSZP-SZDSZ-es városve­zetés - jegyezte mgg végül a frak­cióvezető. ■ Olasz tésztaspecialitások a Garzon sörözőben Különleges szórakozóhely nyílt meg a napokban Salgótarján belvárosá­ban. A Garzon söröző melegkonyhája olasz tésztaspecialitásokat kínál al­kalmi betérőknek, s leendő törzsvendégeinek egyaránt. A söröző a belvárosi garzonház alat­ti üzletsoron található, a lakásfelújítók boltja helyén. Sörpultját az Amstel lógója díszíti, ám emellett legalább har­mincötféle közkedvelt árpanedű megta­lálható a kétszintes egységben. Alul az alkalmi betérők számára alakítottak ki tágas fogadóteret, felül a galérián pedig az intimitást sem nélkülöző komfortos bokszok várják az étkezőket, a baráti, vagy üzleti beszélgetésre érkezőket. A Garzon söröző kellemes időtöltést kínál szinte minden korosztály számá­ra. Hangulatos zene, játék- és nyerőgé­pek teszik teljessé a hely vonzerejét. Az üzemeltetők nem titkolt szándéka, hogy a baráti összejövetelek mellett ga­lériájukon helyet biztosítsanak munka­helyi közösségeknek, akik akár egy jó­Salgótarján új hangulatos szórakozóhelye _______ íz ű névnapot, akár a főnök szülinapját megünnepelhetik a „Garzonban”, sőt, a rutinos személyzet nem riad el egy maximum 70 fős esküvő megrendezé­sétől sem. A Garzon söröző különlegessége az olasz tésztákra alapozott konyha. Vágvölgyi Márió konyhafőnök különösen ajánlja az ínyencek fi­gyelmébe a „penne csirkemellel” egytálételt, amelynek receptjét lapunknak is elárulta. A párolt csirkemellet gomba, hagyma és sajt gazdagítja, tejszínes gomba­mártás bolondítja. Körítése a penne tészta. Aki végigkóstolja Márió étlapját, heteken át ismer­kedhet új ízekkel. Várják a környező hivatalok, üzletek dolgozóit, akár minden­napi főétkezésre is. Buszra várók, __■ sietős vendégek számára meleg­sz endvicseket kínál az étlap, az ínyencek viszont megkóstolhatják a Garzon söröző koktélkínálatát, koktél­kártya alapján. Salgótarján új szórako­zóhelye (de.) 11-től (este) 11-ig tart nyitva, csoportok bejelentkezését, az Legalább harmincötféle árpanedú közül választhatnak a betérők Önök asztalfoglalását a 32/421-461-es telefonon várják. ___________________________________________________PR-THl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents