Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-22 / 68. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGYEI KÖRKÉP 2000. MÁRCIUS 22., SZERDA Egy falu, egy nap, egy lap - Herencsény ■HHHH • mm I M ■ Hl • •:. I I Harasztipusztát 1290-ben említették először az oklevelek, s ma is ott áll az a gótikus stílusú templom, amit a XIX. század közepétől a legutóbbi időkig magtárnak használtak. A faluhoz tartozó Liszkópusztát Alsóliszkó néven 1395-ben még önálló településként jegyezték fel a krónikákba. Herencsényt - első említése szerint - 1484-ben a Rhédey család birtokolta. Nevezetes műemlék Nepomuki Szent János szobra, ami barokk stílusú és a XVIII. századból származik. A falu templomának szentélye valószínűleg Árpád-kori, tornya pedig a XVII. században épült. A falu nevezetes természetvédelmi területe az Arethusa-forrás a mai Liszkópuszta mellett. F. Z. Lehetőség és pénz hiánya marasztalja a fiatalokat Tervek, életesélyek - Létfontosságú a kistérségi összefogás Az alig 700 lelkes Herencsény önkormányzata az idén 49 millió forintból gazdálkodik. Kevés ez az összeg, s az évek óta alaposan összehúzott nadrágszíj, szüntelen takarékoskodás ellenére is 11 milliós hiánnyal számol a faluvezetés, amelyet kölcsönből pótolnak. A kötelező feladatokat - iskola, egészségügy, közigazgatás - Cserhátsuránnyal közösen végzik, ahol ugyancsak pénzszűkös napok járnak. A községházánál nincsenek könnyebb helyzetben Herencsény lakói: sok a munkanélküli, az idős ember, a fiatalokat nem is annyira a meglevő faluszeretet, inkább a pénzhiány, a távlatnélküliség marasztalja. Az önkormányzat évente 10 millió forintot áldoz szociális célokra, próbálva némiképpen enyhíteni a rászorulók gondjain. Mindezt beszélgetőpartnereimtől, Szandai József polgármestertől és Fazekas József körjegyzőtől tudom, akik - szavaikból kiderül - nemcsak a realitás, hanem a remény emberei.- Valóban elkeserítő, hogy az állandó és szigorú takarékoskodás ellenére is kölcsönt kell felvenni a falunak, s amikor Cser- hátsurány önkormányzatával együtt ülésezünk, ott is a pénzhiány okoz feszültséget, mint házastársak között is gyakran az üres kassza - mondja Szandai József fiatal polgármester, miközben a két falu közötti együttműködés létfontosságát hangsúlyozza - enélkül valóban becsukhatnánk az ajtót. - S említ erre újabb példákat is:- A Balassagyarmat gesztorságával megkezdett nógrád- marcali hulladéklerakó építésében is érdekeltek vagyunk, 3 millió forinttal szálltunk be a munkálatokba. - Azt már Fazekas József körjegyzőtől tudhatjuk meg, hogy eredményes pályázatgyártók: több dolgozatukkal nyertek pénzt parkosításra, útépítésre, kulturális és sportcélokra és folytatni is szeretnék ezt az újkori hagyományt. A hulladéklerakó témájára visszatérve Szandai József még arról beszél, hogy a jelenleg használatban levőt Cserháthaláp és Cserhátsurány között bármikor bezárathatja a hatóság. Ezért is fontos előrelátás, melyet a jövő is kikényszerít: - Az EU-környezetvédel- mi politikának lehetnek olyan szigorú szabályai, amelyre jobb időben felkészülni, megfelelni, még egy ilyen kis községnek is, mint Herencsény. Említettük már a szegénységet, a szűkös lehetőségeket. Ezek gátjait próbáljuk áttörni azzal a most még csak formálódó kistérségi együttműködéssel, amelyet négy hasonló helyzetű falu: Szanda, Terény, Cserhátsurány és Herencsény próbál kidolgozni. Mindegyikben, ha szerényen is, sokan megéltek például a mezőgazdálkodásból. Szép a vidék, jó a levegője az idegenforgalomnak is lenne létjogosultsága. Európai uniós pénzekre szeretnénk pályázni a közös programmal, hogy ezeken a területeken biztosítsunk munkaalkalmat, egyúttal jövőt magunknak, jobbat a mostani jelennél. Ha sorra nem jönnek be a dolgok, akkor csak az idősek maradnak, s a munkaképesek egyszer végleg fel- kerekednek, egyelőre csak a város felé, aztán meg külországba. Ezt remélhetően senki nem akarhatja, mert akkor ezek a falvak idővel végleg elnéptelenednek. Egyelőre már annak is örülünk, ha egy-egy öreg autó emberekkel kipöfög a faluból, mennek dolgozni Pásztó, Gyarmat felé, Szécsénybe s az jó, mert akkor talán fizetés is lesz, s ezáltal kevesebb gond, több öröm a családokban, ilyen egyszerű - mondja a polgármester. Akármilyenek is a gondok, Herencsényben mindig becse volt az ünnepnek, a szürke hétköznapokat felváltó vasárnapnak. így van ez a mai napig, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az itt élők soha nem veszítették reményüket. Fazekas József körjegyző elmondta, már a millenniumra készülnek, s nem kisebb vendéget várnak a nyárra, mint magát a miniszterelnököt, Orbán Viktort.- Egykor Herencsényben bujkált néhai Bethlen István. Annak a kastélynak a falán szeretnénk emléktáblát elhelyezni az emlékére, ahol meghúzta magát a vészterhes időkben. Várható, hogy ezen a falunapon kapja meg millenniumi zászlóját a település, ez alkalomból emlékparkot is avatunk - mondja a körjegyző. Azt már én teszem hozzá, emlékparkot a jelenben élők szoktak építeni a jövő nemzedékének, s ez is jelzi: minden gondok ellenére a herencsényiek szívósak, bíznak a jövőjükben. SZABÓ GY. SÁNDOR Végigmesélt élet Bartus Józsefné a helyi népszokásoknak, hagyományoknak is jó ismerője ______■ E lőször a nagyanyja meséjét hallgatta, majd azokat sietett koszorúba bújt társainak továbbsúgni a herencsényi kislány. Aztán a tarlón libaőrzés közben, majd a teheneket vigyázva, később menyecskeként a fosztók- ban, asszonyként bölcsőringa- táskor, majd a színpadon, s végül a televízió képernyőjén milliós hallgatóságával osztotta meg ízes palócsággal előadott történeteit a herencsényi mesélőasszony, Bartus Józsefné. Persze a mesélőasszony dolgos, szorgalmas volt egész életében. Történeteit először a rádió és tévé nélküli világban ontotta, majd amikor beköszöntött a varázsszem és a villogó képernyő, ő továbbra is maradt környezete számára a nélkülözhetetlen, múlt emlékeit, szokásait, örömeit és fájdalmas pillanatait felidéző mesélő. Mosolygós arca mintha felhőtlen boldogságról árulkodna, pedig volt munkában, dologban, szenvedésben része bőven. A közelmúltban a tévé képernyőjén láthattam: magabiztosan, otthonosan ült a felvevőgép előtt, először élete nagyon nagy bánatáról beszélt: a háromszor- háromszor méteres konyháról, fél évszázaddal ezelőtti életükről, amikor meséit csak kevesen hallgathatták lócára, küszöbre ülve, pedig de szeretett volna mindenkit maga köré ültetni. A fohász meghallgatásra talált, a házacskából nagy ház, s körülötte porta lett, ahol hál' Istennek már van helye a hallgatóságnak - mondta a herencsényi Bartus Józsefné és belefogott az igazi meséjébe... Gyógynövénytermesztés felső fokon A település és környékének egyik legnagyobb gondja a munkanélküliség. Az elöregedés megállításának, a fiatal generáció megtartásának legfontosabb eszköze a munkahelyteremtés. Praszna Lajos kertészmérnök budapesti egzisztenciáját feladva néhány éve Herencsényben telepedett le a családjával. Korábban gyógy növény termesztő szakon tanított az egyetemen, s most felső fokon vállalkozóként folytatja amit szeret, s amihez ért, jelenleg 13 helybelinek ad munkát, s újabb terveket forgat a fejében. tett. Először kétlaki életet folytattunk, tavaly nyáron költöztünk le végleg. Ennek a kötődésnek nagyon valós és jelképes gyümölcse kisfiúnk, aki néhány hete született, tehát nagy az öröm, boldogság a családban. Vállalkozásunkat pedig azzal a filozófiával indítottuk, hogy vágjunk bele abba, amit más nem tud, vagy nem akar.- Az élet most a földeken, s a csarnokokban is megkezdődik.- így van, gyógynövénytermesztésre 120 hektárnyi termőföld áll rendelkezésünkre. Ennek egy része parlag volt, Praszna Lajos a korszerű szárítóberendezés mellett Egészen más dolog tanítani, s ugyanazt művelni a gyakorlatban, kevésbé optimális feltételrendszerben, mint azt a nagykönyvben megírják - mondja Praszna Lajos. Szétnézve a falu közepén található telepen, a hozzá nem értő számára is látszik: a gazda itt sokat tesz, a feltételek megteremtéséért. Két könnyűszerkezetes, acélvázas csarnok - egyenként 360 négyzetméteres - csarnokban talajmegmunkáló gépek, eszközök. Praszna Lajos büszkén mutatja egyik korszerű szárítóberendezését, amelyet FM-pályázati hitelből vásárolt meg.- Hogyan tudta rávenni a feleségét, hogy elhagyva a fővárost, vidéken telepedjenek le, hiszen itt minden jel arra utal, hosszú távon tervezik életüket.- A szüleim Berneceba- rátiból költöztek be Vácra, s én az egyetem után maradtam a fővárosban, de mindig visszavágytam vidékre. Az külön szerencse, hogy a feleségem tősgyökeres pesti révén is, ellenvetés nélkül kövemost olyan megművelt, kultúrállapotba kell hoznunk, amelyen valóban eredményes termesztésbe foghatunk. Ebben az évben 100 hektár lesz az a területnagyság, amelyen dolgozni tudunk gyógynövényt termelni, vetőmagot előállítani.- Új tervek?- Szeretnék újabb öt embert felvenni munkára, sőt az ön- kormányzattal közösen három pályázatban is részt veszek, mindegyiknek célja újabb munkaalkalmak teremtése az üzemen belül. Fejlesztés? Közeledünk az EU-hoz, a gyors haszonszerzései technikáknak a végét járják, meg kell felelni a követelményeknek, csak így maradhatunk életképesek. Most csinálunk egy 130-150 gyógynövényfajból álló mintakertet, kifejezetten bemutatásra, később esetleg oktatás, szaktanácsadás céljára. Azt hiszem ez a vidék nem gabonatermő, a térség földjéhez, klímájához mások felelnek meg, azok egyike biztos a gyógynövény. ____________________-miv»Harminc éve színpadon a világot járt asszonykórus Harminc éve él, működik a herencsényi asszonykorus, tavaly ünnepelték a páratlan, egyedülálló évfordulót. A jubileumi műsor örök emlék marad nemcsak a kórustagok, hanem az egész falu számára. Az ő örömük a mi örömünk is - mondta akkor az egyik színpadra lépő, vendégegyüttes képviselője. Valami hasonló érzés tarthatja össze az alapítókat és teszi vonzóvá a belépők számára a herencsényi asszonykórust, a közösséget. Többek között, erről is beszél özv. Horák Istvánné, a népdalkor fáradhatatlan vezetője.- Tavaly augusztus 22-én vasárnap egy hármas ünnep keretében ültük a születésnapot, mondhatom csodálatos érzés volt ez számunkra. Itt voltak a nógrádmegyeriek, a fóti asszonykórus, a surányiak, mátraterenyeiek is eljöttek, a szlovákiai testvérfaluból Csábról is érkeztek kórusok. Elsősorban azokat hívtuk, akikkel igen szoros barátságban vagyunk. De tudja, a mi népdalkörünket is a szeretet tartotta össze mindig, meg aztán korán rájöttünk arra: e nélkül sivárabb, szürkébb lett volna eddigi életünk, még a herencsényieké is.- Bár kissé megkésett a kérdés, most talán mégis időszerű: mely eseményekre emlékezik szívesen vissza az elmúlt évekből?- Arra, amikor alakulásunk első évében megkaptuk az országos kiváló minősítést, aztán következett a bronz, az ezüst és az arany fokozatú elismerés. Régóta kiváló a kapcsolatunk szlovákiai testvérfalunkkal, Csábbal és tíz éve az ausztriai St. Georgen községgel is. Mindkét település népdalkörei többször is jártak nálunk és mi is viszonoztuk látogatásaikat. Természetesen fellépések, közös műsorok, video- és fény- képfelvételek tanúskodnak a szép időkről. Van mit megnézni, ha emlékezni akarunk, bevallom meg is tesszük néha.- Folytatják tovább?- A jubileum nem megállást jelent, csak rövid visszatekintést. Énekelünk tovább, hiszen nagyon sokat köszönhetünk a falunak, a faluvezetésnek. A 30 év alatt, bármilyen nehéz időszakok is jártak, s változtak az idők, az asszonykórus nemcsak változatlan szerete- tet és figyelmet, hanem anyagi támogatást is kapott a működéshez, mi adtuk a szívünket és a lelkesedésünket...- Szóval minden változatlan?- A lelkesedés nem kopott, de mi megöregedtünk. Az egykori alapítók is megfogyatkoztunk, de szerencsére vannak újak, akik pótolják a régieket az asszonykórusban, s egyszer majd talán ünnepelhetik a negyvenedik születésnapot is. Mi sokat köszönhetünk ennek a közösségnek, egymás nélkül valami csodálatos dologból kimaradtunk volna, az éneklés öröméből, most szegényebbek lennénk, abban egészen biztos vagyok. SZGYS Múltidéző Egy régi kép: ausztriai vendégszereplésen az asszonykórus Szandai József polgármester (balról) és Fazekas János körjegyző: egytértenek abban, hogy a kistelepülések léte is az összefogáson, régiós együttműködésen múlik _____■
