Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-21 / 67. szám

2. OLDAL JJSPr SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP m PÁSZTÓ 2000. MÁRCIUS 21., KEDD Balassagyarmati pékmesterek sikere A zsűri szemével nézik a napi termékeket, hogy megfeleljenek az elvárásoknak Sorba nyerik az országos versenyeket a Nógrád Gabona Rt. ba­lassagyarmati pékségében dolgozó mesterpékek, Hársi Norbert, Dovicsin László és társaik. Az elmúlt évben az ország legjobb ke­nyérsütőinek minősítették őket, most március elején a legjobb kifli sütőknek bizonyultak az országos UKBA kiállítás Fantázia 2000 termékversenyén. Az elnyert kupa és a díszes oklevél a Ma­gyar Pékek Ipartestülete elismerését fejezi ki a péksütemény ka­tegóriában elért első helyezésért. Társuk, Küzmös János ugyan­itt harmadik lett a kalácsfonóversenyen 21 induló között. Felké­szítője Hársi Norbert volt. A Nógrád Gabona Rt. pékmesterei, Hársi Norbert és Dovicsin László _________________■ A fiatal szakemberek, akik már számos országos és nemzetközi pékverseny résztvevői voltak, ez­úttal is komolyan vették a feladatot és ennek megfelelően készültek az országos termékversenyre. Kenyér, péksütemény, díszmunka és egyéb kategóriában lehetett nevezni. Ta­valyi első díjas gyarmati rozsos ke­nyerük került a zsűri elé és a kor­pás kifli. Dovicsiny László a történtekre emlékezve, mosolyogva jegyzi meg, hogy hajnali munka volt a korpás kifli bedagasztása, mert éj­szakás volt. Kézzel sodorták Nor­bival és aznap vitték fel Budapest­re az elkészült pékmunkákat. A kifliből öt darab került a kiállításra és ötöt vizsgált a dr. Szalai Lajos elnökletével működő zsűri. A ba­lassagyarmatiak magas rosttartal­mú korpás kiflije valószínűleg a ré­gi időket idézhette a bírálóknak, mert lehetett hajlítani, jóízűen ha­rapni a 44 grammos, szemre is tet­szetős péksüteményt, amelynek végre volt bele.- Nem volt véletlen, hogy kima­gasló pontszámot ért el a kiflink, mert ezt akár vissza is lehetett csa­varni, nem tört, nem morzsolódott - magyarázza Hársi Norbert. A pékszakmában elismert szak­embernek számító Bőgér József sü­tőüzem-vezető joggal büszke fiai­ra. Azt mondja az újabb országos elismerésre, hogy itt az üzemben is a zsűri szemével nézik a napi ter­mékeket, hogy megfeleljenek a pi­aci elvárásoknak. A Nógrád Gabona Rt. sütőüze­mében öt mesterpék dolgozik és a szakmai utánpótlás képzésében ki­veszik a részüket. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkás- képző intézet tanulói közül szá­mos fiatal - köztük lányok is - itt tanulja meg a pékszakma gyakorla­ti fogásait. Tanulóik rendszeresen részt vesznek az országos Szakma Kiváló Tanulója versenyeken és si­kereik az iskolájuk és a mestereik magas szintű oktatási munkáját is jelzik. A fiatal pékmesterek gon­dolnak a szakmában tevékenyke­dők összefogására is. Tervezik, hogy a közeljövőben megalakítják a pékek egyesületét. SZABÓ ENDRE DŰLJ! m " 1 A íHasyar flékek jpartestülete elismerését fejezi ki abból az alkalomból, hogy a ó Q^a/w/m i/cV. az UKBA kiállítás Fantázia 2000 termékversenyén PÉKSÜTEMÉNY - kategóriában 1. helyezést ért el. . március 4. r. Szalai Lajos zsűriéinek Bánki László Ipartestületi elnök A balassagyarmati pékek szép elismerése Europróba vetélkedő A DHV Magyarország Kft. az 1999/2000-es tanév­ben is meghirdette „Euro­próba” címmel a Robert Schuman középiskolai tanulmányi versenyt. A verseny témája az Euró­pai Unió, annak szerve­zetei, működése, az együttműködés jellem­zői, Magyarország uniós csatlakozásának lehető­sége volt. A versenyzőknek szá­mot kellett adniuk arról is, hogy milyen mélységben ismerik Európa történel­mét, kultúráját. A balassagyarmati Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola-és Gimnázi­um első ízben vett részt a versenyen és három 12. osztályos tanulója: Kovács Róbert, Meló Tamás, Sza­bó Sándor rögtön szép si­kert ért el. A csapat felké­szülését Meloné Varsi Ág­nes és Horthy Anna tanár­nők irányították. A decemberi, Salgótar­jánban megrendezett me­gyei döntőt megnyerte a Szent Imre iskola csapata, ezzel az észak-magyaror­szági regionális döntőbe jutott, ahol 2-2 csapat kép­viselte Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megyét. Az Egerben megrende­zett fordulóra a csapatok „házi feladatot” is kaptak. Minden csapatnak kellett készítenie egy 30 másod­perces reklámfilmet arról a termékről, vagy kulturális rendezvényről, amellyel a térség az Európai Unióba szeretne eljutni. A gyarmati reklámfilm a nyári kulturális fesztivál eseményeit mutatta be. A második feladatban egy, a városban működő Phare-projektet kellett be­mutatni, illetve közvéle­mény-kutatással a projekt ismertségét is fel kellett mérni. A Szent Imre iskola csa­pata a Szent-Györgyi gim­názium Phare-projekt alapján működtetett „vi­lágbanki osztályát” mutat­ta be. Egy riportfilmet is készítettek arról, mennyire ismerik a város lakói a Phare működését. Az eredmény több mint elgondolkodtató, alig talál­tak olyan embereket, akik valamit is hallottak volna akár a Phare-programok- ról, akár a Szent-Györgyi gimnáziumban folyó kísér­letről. A harmadik feladat ke­retében egy európai uniós országot kellett bemutatni, természetesen diákos, tré­fás formában. A gyarmati csapat Né­metországot választotta. Három perc alatt nem mu­tathatta ugyan be a teljes német valóságot, de a Tra- bant-ajtótól a berlini fal egy darabjáig, Bismarck kancellártól a sörfesztivá­lig felvillantottak néhány érdekességet az ország éle­téből. Magas színvonalú, érde­kes versenyen vettek részt a tanulók, ahol írásbeli és szóbeli fordulók, szituáci­ós játékok után alakult ki a végső sorrend. Első helyezést ért el az egri Neumann János Köz- gazdasági Szakközépisko­la, második lett a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, a harmadik helyet pedig a balassagyarmati Szent Im­re Keresztény Általános Is­kola és Gimnázium L. K. Bulls nevű csapata szerez­te meg. A verseny vala­mennyi résztvevője köze­lebb jutott egy lépéssel az Európai Unióhoz. A csapat egyik tagja - Meló Tamás - már elköny­velhetett ebben a tanévben egy jelentős sikert. A Pázmány Péter tanul­mányi versenyen történe­lem tantárgyból első helye­zést ért el, így felvételi vizsga nélkül kezdheti meg tanulmányait a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karán. Szügyben telepedtek le Adios, Itália, köszöntünk, Kisterenye!- Még mondják azt, hogy manapság nem sok lehetőség van a fiatalok szá­mára a megélhetésre, mert aki nem így, azért még valahogy előteremtheti a kenyérrevalót. Mi, a feleségemmel csak dolgozunk és lassan, lassan előre­haladva, de boldogulunk - mondja a termetes Klibán Henrik szügyi portája udvarán. A fiatal pár Patvarcról költözött a vá­rosias feltételekkel rendelkező község­be, ahol véglegesen szeretnének megte­lepedni.- Egymillióért vettük ezt a portát, ami ugyan nem modern, de a régi paraszti porta minden kellékével el van látva - mondja Henrik gazda és nagy nyuga­lommal magyarázgatja a ház dolgait. - Van itt istálló, benne hat tehénnel és vagy tizenkét disznó röfög a nagymére­tű ólban, körülöttük számos aprójószág kapargálja a mindennapit. Az udvar vé­gében felhalmozott hatalmas trágyara­kás bőséges leve csörgedezik kifelé a portáról a főút árkába. Tudom, hogy van még mit tenni és tervezem is egy trágyalégyűjtő betontároló megépítését, csak legyen rá pénz, magyarázza a gaz­da a bizonyítványt. Látszik, hogy az öreg házon elkezdték a felújításokat. Új szín épült és a padlás kijavítása is folya­matban van. Van itt minden. Kis kony­ha, nyári konyha, kamra, pince szolgál­ta a régi gazdát és most az újat. Kérde­zem, hogy mit szól a szomszéd a trá­gyahalomhoz és megvizsgáltatták-e a kút nitráttartalmát. —A szomszéd is állatot- tart, a család pedig szódát iszik, a víz bevezetése pe­dig tervbe van véve - veszi át a szót Hen­rik gazda felesége, Erika asszony. A ház­ban cserépkályha ontja a meleget és rendben tartott lakás fogadja az érkezőt. A fiatalasszony, a balassagyarmati Hírei Erika megismerkedésükről beszél. Patvarcon, férje szülőfalujában ismer­kedtek meg és rövid egyévi udvarlás után kérte meg az akkor 24 éves Henrik a kezét 1992-ben.- Gyarmaton esküdtünk, ahová Hlacsok Jani bácsi vitt hintáján ben­nünket és utána 310 vendég mulatott a lagzissátorban Patvarcon Gaál Endréék zenéjére - emlékezik a családalapítás kezdeteire Erika. A házasságot három gyerekkel ala­pozták meg. Viktor, Bence és Bianka már úgy néz ki, hogy szügyiként fog­nak felnőni. A kétéves Bianka is hama­rosan óvodába megy és akkor a most 30 ezer forintos gyed felére fog csök­kenni, úgyhogy a háztáji megerősíté­sén kell fáradozniuk. A házigazda a té- esz szarvasmarhatelepén állatgondo­zó, de mellette a gyermekkorától meg­szokott gazdálkodást folytatja.- Van 12 hold kárpótlási földem Patvarcon, a Kispusztán és a Szikorkán. Könnyű föld, de jól terem. A búza mellé most kukoricát vetek, mert kell a takar­mány az állatoknak - -mondja Henrik gazda és a két kutyáját igazgatja. Ezek még Patvarcról vannak. A Ficsúr és a Hlacsoktól kapott Bobó egy intésre szó nélkül bújik a tornác elé tett hosszú tám­lás pad alá és magam is kitolatok az au­tómmal, mert vontatóval hozzák a takar­mányt. Klibán Henrik még utánamint.- Viszem az asszonyt a gyarmati gaz­dabálra. Jöjjön máskor is, akkor már szebben leszünk! SZ. E. Sokan mondják: a szó és a zene határtalan. Erre szol­gál bizonyságul egy, évről évre mélyülő magyar-olasz cserekapcsolat. Néhány hó­napja ismereteit bővítette Kisterenyén, a Váci Mihály gimnáziumban 20, Szicíliá­ból érkezett diák, s kísérő­jükként három tanár.- Gondolva a tanulók ta­pasztalatainak gyarapítására és az idegen nyelv elsajátítá­sának hatékonyságára, meg­ismerkedtünk a szicíliai Accirale, Liceo Gulli e Pennisi Gimnáziummal. A program koordinátorával 1998. telén találkoztak. Isko­lánkat Heinczingemé Koncz Zsuzsa tanárnő képviselte. Következett egy új, eredmé­nyes project, címe: „Ma­gyar-olasz kapcsolatok a XV-XIX. században" Jóvoltá­ból gimnáziumunk 20 diákja a hasonló helyzetű olasz kis­városban gazdagodott élmé­nyekkel. Mi nemrégiben lát­tuk vendégül az olasz fiatalo­kat. Bízom a barátság folyta­tásában, mely új anyagi for­rásokat igényel - mondta Oravecz László, a Váci Mi­hály Gimnázium igazgatója.- Jellemünk újulását szol­gálják a múltból örökségül kapott látványosságok, pél­dául megyénk Catánia, Pa­lermo,' Siracusa hírességei és a római, görög épületma­radványok. Talán a tenger hullámai mesélhetnének a korabeli normand, s arab életről. Próbálja feledtetni a maffia keltette hírhedtséget. Életünk mozgalmas, sokszí­nű. Ez felfedezhető viselke­désünk természetességében és a magyar életmód, s a nyelv iránt való nyitottsá­gunkban - beszélt szűkebb hazájáról Rosario Tropea, a Lingua olasz koordinátora.- A magyar iskolarend­szeren belül az egyszerűség­re való törekvés, a gyakorla­tias oktatás dominál. Ná­lunk az előadások gyakori­sága, a görög, latin kultúra közös kulturális alapot je­lent országaink között. Álta­la a végső cél, Magyaror­szágnak az Európai Közös­ségbe való belépése lehet - osztotta meg velünk vélemé­nyét Giovanni Lutri görög, latin, irodalom, földrajz sza­kos tanár. A modern olasz nők kép­viselőjeként az angol szakos Daniela Pappalardo szólalt meg.- Hasonlóság és különb­ség rejlik a két nép között. Különbségként fedeztem fel, hogy mi a nyelvi képzésen belül nagyobb hangsúlyt he­lyezünk az angol irodalom tanítására. Hasonlóság a vendégszeretet, az emberek kedvessége. Mások, többek lettünk. Éreztük, a magya­rok meg akarták osztani ve­lünk életüket. Együtt, min­dig. Ez a legértékesebb ta­pasztalat, amit hazavittünk. A magyar és olasz ifjúság jellemzőit Francesca Bella, Csohány Edit, Vámos Edina és Szentandrássy Katalin tárták elénk.- A kis olasz városban az egyszerűség rejtette modern életszemlélet ragadott meg. Tanulmányaik sokrétűek, is­kolájukban kisebb mértékű a rend, fegyelem. Fő szóra­kozásuk az egymással foly­tatott beszélgetés. Mi ma­gyarok, higgadtak és szoli- dak voltunk a hangoskodó és a lazaságot sugárzó ola­szok mellett. A programok és előadások által a kezdeti visszafogottságot felváltotta az egymásra találás - mesél­tek emlékeikről a magyar ta­nulók.- A nyár folyamán eljutot­tam Kisterenyére. Örömmel fedeztem fel az oktatás, az ételek, s a mindennapok kü­lönbségeit. Van, ki nem talál rá partnerére. Én viszont megtapasztalhattam, nem idegen, hanem a család ré­sze voltam - hangoztatta az olasz diák. A magyar csoport Olaszor­szágban az 1848/49-es csa­tákhoz kötődő emlékhelye­ket, s a szabadságharc esz­mevilágát kutatta. Válaszként mi, a környék reneszánsz korra utaló jegyeit tártuk fel előttük. Hiszen rég, tevé­kenykedtek olaszok Egerben, a gödöllői Grassalkovich- kastélyban és a visegrádi ki­rályi udvarban. A diákok ezt elevenítették fel korhű jelme­zeikben, várjátékuk során. A Dunakanyar, Budapest, Eger, Hollókő, Pásztó, a salgótarjá­ni bányamúzeum, a kerek templom, a parádfürdői ko­csimúzeum megtekintése, a váraszói tábortűz, a szilvás- váradi lovasbemutató, a bi­ciklitúra, a sárkányrepülés és az együttes iskolai órák lé­nyege a közös hang megtalá­lása volt. Az egy éves előké­szítő munka gazdagította ta­nár és diák személyiségét. Nyitottságot, jobb konfliktus­tűrő képességet, könnyedebb életlátást adtak ajándékul itá­liai társaink. Köszönet Boldogné Szmetana Zsófia programfe­lelősnek, a nyelvi kurzus ve­zetőjének, a pétervásári lak­tanya parancsnokának, Szomszéd Attilának, Kaiser Ferenc és Nagy Attila taná­roknak, a programok szín­vonalas lebonyolításáért - mondta végezetül Heinczingemé Koncz Zsu­zsa, a Lingua-E program magyar koordinátora. GÉCZI BOGLÁRKA

Next

/
Thumbnails
Contents