Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-16 / 63. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Március 16., csütörtök Drága gyógyszerek Budapest A fogyasztói árak februárban 1,1 százalékkal emelkedtek a januári, és 9,8 százalékkal az egy évvel korábbi árszinthez képest - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. A fogyasztói árindex februári alakulása megfelel az elemzői várakozásoknak. Az infláció havi mértéke januárban 1,5 százalékos volt, az 1999. januárihoz képest az árak 10 százalékkal emelkedtek. Tavaly februárban a havi index 1,3 százalékos, az éves 9,4 százalékos volt. Februárban a telefonszolgáltatás drágulása 0,24 százalékkal, a szeszes italoké 0,16 százalékkal, a dohányáruké 0,11 százalékkal, az elektromos ener-giáé 0,09 százalékkal, az idényáras élelmiszereké, valamint a járműüzemanyagoké 0,06 százalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét. Az élelmiszerek ára februárban 0,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a friss zöldség és a főzelék 4,7, a tej 3, a friss hazai és déligyümölcs 2,4 százalékkal drágult. A tojás ára 10 százalékkal csökkent, a sertészsiradék, a sertéshús, a baromfihús 1,2-2 százalékot veszített árából. A ruházkodási cikkek téli kiárusítások miatti árcsökkenése 0,8 százalékos volt. A tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek az átlagosnál kevésbé, 0,3, illetve 0,8 százalékkal drágultak. A társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek körében január közepén történt áremelés áthúzódó hatása februárban 1,4 százalékos volt. A háztartási energia árai az átlaggal azonos mértékben emelkedtek, ezen belül az elektromos energia díja 2,6 százalékkal lett magasabb egy hónap alatt. Cégek saját helyzetükről A mikrovállalkozások vannak a legrosszabb helyzetben A korábbinál kedvezőbben ítélték meg a vállalatok gazdasági helyzetüket, az elkövetkező fél év várható kilátásairól viszont pesszimistán nyilatkoztak - derül ki egyebek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemrég közzétett konjunktúra-felméréséből. Budapest Az MKIK 2273 tagvállalatának 25 százaléka ítélte jónak gazdasági helyzetét, 60 százaléka kielégítőnek, 14 százaléka pedig kimondottan rossznak tartotta azt. A kamara korábbi - múlt év júniusi - felméréséhez képest tovább javult az iparban, a pénzügyi szektorban és az üzleti szolgáltatásokban tevékenykedő cégek pozíciója, romlott viszont helyzetük a szállítási és az idegenforgalmi ágazatokban. A vállalatok gazdasági helyzete és mérete közötti összefüggést vizsgálva tóderült, hogy a cégek méretével arányosan emelkedett a „jó” és csökkent a „rossz” válaszok aránya. Figyelemreméltó, hogy a legjobb helyzetről nem a 250 főnél többet foglalkoztató nagy- vállalatok, hanem a közepes méretű - 50-249 főt foglalkoztató - cégek számoltak be. A legrosszabb a legfeljebb tíz főt foglalkoztató mikrovállalkozások helyzete. A kutatók szoros összefüggést mutattak ki a vállalat tulajdoni szerkezete és gazdasági helyzete között. A külföldi tulajdonú vállalkozások lényegesen jobbnak ítélték helyzetüket, mint a belföldi tulajdonban lévők. A legnagyobb mértékben a 100 százalékosan külföldi kézben lévők pozíciója javult, míg a hazai cégeké változatlan maradt. Az előző felméréshez képest a cégek borúlátóbban ítélték meg az elkövetkező félévi kilátásaikat, mindössze 22,4 százalékuk számít javulásra. A várakozások legjobban az építőipari, a szállítási és az idegenforgalmi ágazatban romlottak, ezen belül is a tisztán belföldi, illetve a belföldi többségi tulajdonban lévő cégeknél. ___________________________________(UJVÁni) Új fogyasztóvédelmi szervezet A felhasználók is felkészülnek az energiapiac liberalizálására lyásolni tudják a nagy energiatermelők döntéseit?- Álláspontunk kifejtése nélkül aligha tudunk bármit is elérni, ezért véleményünket hangoztatni kívánjuk a törvényhozási szférában, például az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Az állami szerveknél - gondolok elsősorban a Gazdasági és a Pénzügyminisztériumra - szintén megjelennek majd képviselőink, de a hazai és a külföldi szakmai, illetve fogyasztóvédelmi szervezetekkel is felvesszük majd a kapcsolatot.- Egyenrangú partnerei lesznek az energiatermelőknek?- Az ipari fogyasztók közös fellépése - méretüknél és jelentőségüknél fogva - lehetővé teszi, hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt, akár már a döntéselőkészítésben is. K.T. Kereslet - hitelre Ezentúl nincs szükség jövedelemigazolásra Budapest Ezentúl nem szükséges igazolniuk rendszeres jövedelmük mértékét azoknak a kérelmezőknek, akik nagy értékű, forgalomképes ingatlan megvételére, vagy a meglévő fedezete mellett kívánnak kedvezményes lakáshitelhez jutni - mondta kedden Zádori János, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. sajtófőnöke.- A kedvezményes elbíráláshoz 1 millió forintos kölcsön esetében legalább 5-6 millió forintos, valós piaci értékkel bíró ingatlan megjelölése szükséges - mutatott rá Zádori János. A nagyobb értékű, 10 millió forint körüli lakásoknál, házaknál azonban a jövedelemigazolás nélkül igényelhető kölcsön elérheti az ingatlan értékének egyharmadát is.- További könnyítés, hogy az 1994. január elseje után, bármelyik pénzintézetnél felvett lakáshitelek akkor is kiválthatók kedvezményes jelzáloghitelekkel, ha a kölcsön értéke nem éri el a korábban alsó határértékként megjelölt 1 millió forintot. Zádori János kifejtette: az alsó határt a jelzálogbank 400 ezer forintban állapította meg úgy, hogy a régi kölcsönnek és az újonnan igényelt hitelösszegnek legalább 1 millió forintra kell rúgnia. Mindazokra, akik új kölcsönt nem igényelnek, csupán a régit szeretnék kedvezményesebb kamatozásúra váltani, továbbra is az 1 millió forintos alsó határérték vonatkozik. A lakáshitel-rendelet hatályba lépése óta több mint 500 millió forintnyi hiteligényt nyújtottak be a jelzálogbankhoz, és két hete az első kölcsönök folyósítása is megkezdődött. A március elsejei kamatcsökkentés óta érezhetően megnőtt az érdeklődés e kölcsönök iránt - hangsúlyozta a szakember. A korábbi aggályokkal szemben a hitelbírálat idejét nem növeli az értékbecslő szakemberek hiánya, hiszen az ingatlanok értékelését szinte kizárólag külsős értékbecslők végzik. _________■ 7 0 milliárd a közutakra Budapest Ebben az évben a tavalyinál 12 százalékkal többet, összesen 70,123 milliárd forintot költhet a szaktárca útfenntartási és fejlesztési célokra - közölte Katona Kálmán közlekedési miniszter kedden Budapesten. A miniszter elmondta: a költségek legnagyobb részét, több mint 68 milliárd forintot, saját bevételből fedezik; ezen belül 57,3 milliárd forintot saját költségvetési támogatásból, a többit pedig költségvetési célelőirányzatokból teremtik elő. Az idei beruházások között prioritást élvez az utak és a hidak karbantartása, illetve felújítása. Út- és hídüzemeltetésre 13, karbantartásukra 7,5, felújításukra 12, rekonstrukcióra 13,6, míg újak építésére 10,5 milliárd forintot szánnak. Az ez évi munkálatok közül a miniszter a dunaföld- vári híd rekonstrukcióját, a veszélyes csomópontok korszerűsítését és a burkolatjavításokat emelte ki. Az ár- és belvízkárokról elmondta: most mérik fel a károkat, és áttekintik a szükséges helyreállítási feladatokat. Javulásra várva Borúlátók a Dél-Dunántúlon élők Budapest A borisszák a Dunántúlon élnek Megfordult a trend: hátrébb szorult a sör A GfK Piackutató Intézet munkatársai a közelmúltban az étkezési szokások felmérése során a borfogyasztók nyomába eredtek, és érdekes tapasztalatokra tettek szert, amit tanulmány formájában hoztak nyilvánosságra. Budapest Februárban egy ponttal csökkent a lakossági bizalmi index értéke - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb felméréséből. A gazdaságkutatóknak adott válaszokból kiderül, hogy nem változott az emberek véleménye az elmúlt évben kialakult pénzügyi helyzetükről, annak várható alakulását azonban a januárinál valamivel optimistábban ítélték meg. Hasonlóképpen kedvezőbbnek értékelték az ország gazdasági helyzetét és annak további javulását várják. Az év egészében az infláció csekély mértékű javulására, a munkanélküliség lassú csökkenésére számítanak. A lakosság megtakarítási hajlandósága az elmúlt hónapéval összevetve nem változott: a megkérdezettek nyolcvan százaléka változatlanul nem képes megtakarítani, kétharmada szűkösen, de kijön a jövedelméből, 9 százalékuk a korábban félretett pénzét éli fel, 6 százalékuk pedig eladósodik. A megkérdezetteknek mindössze 20 százaléka tud megtakarítani. Az ország hét régiója közül csak a Dél-Alföldön és a Nyugat- Dunántúlon javult a bizalmi Index mutatója, a legnagyobb mértékben az Álföld déli megyéiben emelkedett. A közép-magyarországi régióban nem változtak a lakosság gazdasági várakozásai, a Dunántúl középső és az Alföld északi térségében azonban érzékelhetően romlottak. A legborúlátóbb emberekkel a Dél- Dunántúlon, a legoptimistábbakkal a Nyugat-Dunántúlon találkoztak februárban a kutatók. A közvélemény-kutatás során kiderült, hogy a felnőtt lakosság 28 százaléka - ezen belül a férfiak 39, a nők 17 százaléka - kedveli a bort. Hazánkban főként a férfiak körében népszerű a folyékony szőlő: a teremtés koronái kétszer annyit és háromszor olyan gyakran isznak bort, mint a szebbik nem képviselői. A teljes felnőtt lakosságot reprezentáló felmérés szerint az elmúlt tíz évben egyre ritkábban fogyasztunk bort, ugyanezen időszak alatt (1989-1999 között) viszont 28-ról 30 százalékra emelkedett a hegy levét különösen kedvelők aránya. A negyvenen felüliek az átlagosnál többször, a fiatalabbak kevesebbszer nyúlnak a pohár után. A kis falvakban a leggyakoribb a fogyasztás, a település lakossága számának növekedésével arányban a városokban ritkább. Kiderült, hogy a borisszák a Dunántúl északi és déli térségében, Veszprém, Fejér, Zala megyében találhatók, míg az átlagosnál kevesebbszer italozók Pest megyében és Budapesten élnek. Arra is fény derült, hogy a modern emberek isznak a legritkábban, míg a leggyakoribb borfogyasztók az ínyencek. Ámbár az is igaz, hogy az egészséges táplálkozás hívei az átlagosnál jóval ritkábban csillapítják borral szomjukat. A piackutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy melyik a népszerűbb ital: a bor vagy a sör. A GfK első felmérése idején a megkérdezettek többsége még sörpárti volt. Mára viszont a borkedvelők javára megfordult a trend, a sörösök kerültek kisebbségbe. Ugyanúgy a borosok javára billent a mérleg nyelve, amikor a fogyasztás gyakoriságát vizsgálták. Kiderült hogy az emberek az utóbbi években szívesebben és gyakrabban fogyasztottak bort, mint sört, vagyis a lakosság az elmúlt tíz esztendőben fele annyi sört fo- gyasztott, mint korábban. (ujvAbi) FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. TELEFON: (32) 520-150 VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési tdö Éve* kämet, 1M Fi felett <%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,08) 2-3 hét 8,000 (8,11) 1-2 hó 9,500 (9,63) 3 hó 9,000 (9,13) 6 hó 8,500 (8,62) 12 hó 8,000 (8,11) Folyószámla 2,000 (2.05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50ER-5MR 5-10MFI lOIIRMett Betétek éves kamat (%) EBKM évét kenut (%) EBKM évet kernel (%) EBKM 1-2 hó 9,750 (9,89) 9,875 (10,01) 10,000 (10,14) 3 hó 9,600 (9,73) 9,725 (9,86) 9,850 (9,99) 6 hó 9,300 (9,43) 9,425 (9,56) 9,550 (9,68) 12 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XUCIasstc tévőt kernelei: éves kamat (N) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 5,000 5,19/5,17 1M Ft felett 7,500 7,87/7,82 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) távot kernelei: évet kernel (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1M Ft 7,500 7,87 1M Ft felett 10,000 10,62 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kämet (%) EBKM 3 hónap 9.700 9,83 6 hónap 9,400 9,53 12 hónap 8,600 8,72 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 9,750 9,75 3 hó 9,700 9,70 6 hó 9,400 9,40 12 hó 8,600 8,60 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT B1ELÉK Érvényes: 2000. március 1-létől Éves kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétörző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezetes hitel 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,8% 5 éves kamatperiódus 11,2% Éves kamat (%) HUF prime rate 14,500 cib6 (0640242242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-NagykurrSzolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántgl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. régió: Közép-Dunántúl (Fejér, KomáronvEsztergom, Veszprém megye) 7. régió: DéFDunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Húzóágazat kerestetik Divatos gazdaságpolitikai jelszó, hogy a mezőgazdaságot, valamint az idegenforgalmat húzóágazattá teszi az agrárpoütika, illetve a gazdaságpolitika. Van-e valós tartalma e két jelszónak? Talán vessünk egy pillantást a „húzóágazat" fogalmára. A gazdasági folyamatok megfigyeléséből a 20. század elején azt a következtetést vonták le jeles közgazdászok, hogy adott időszakban egy adott ágazatba vagy alágazatba - hadiiparba, gépkocsiiparba, vagy világítástechnikába, vasútfejlesztésbe, magasépítésbe (például lakásépítésbe) - fektetett összegek az illető iparágnak berendezéseket, alkatrészeket, anyagokat szállító ágazatokban az eredeti befektetések néhányszorosára rúgó termelés-, illetve beruházásnövekedést idéznek elő. Ezt többszöröző, vagyis multiplikátor- hatásnak nevezték, a továbbgyűrűződés gyorsulását pedig akcelerációnak. Természetesen egy ágazat akkor válhat húzóágazattá, ha a befektetők azt feltételezik, hogy a tőkeberuhásások tartósan nagyobb hozamot termelnek, mint másutt. Manapság a távközlést, a közlekedést és a számítógép-fejlesztést sorolják ide. A mezőgazdaság azonban sem nálunk, sem a nagyvilágban nem vonzza sem a tőkét, sem a munkaerőt, illetve egyre kevesebben választják azt kereső foglalkozásuknak. Az EU tagállamaiban az aktív népesség öt-százalékára csökkent az agrárnépesség, hazánkban pedig 10 esztendő alatt huszonkettőről nyolc százalékra. Vagyis a mezőgazdaság nem húzóágazat, s a vidéki népesség megtartása éppen más jellegű tevékenységek szorgalmazását jelenti. Az idegenforgalomról az annak fejlesztésében érdekeltek állandóan olyan adatokat közölnek, hogy mennyi külföldi pénzt keresett meg az ország számára, pedig - mint minden befektetésnél - azt kellene megtudnunk, hogy a tőke egységére mekkora hozammal jár. Az, hogy ezeket az adatokat sohasem idézik, alapot ad arra, hogy megkérdőjelezzük a húzóágazat jelleget, különösen ha arra gondolunk, hogy nálunk évente egyetlen idegenforgalmi szezonban van megtérülés az ország túlnyomó részén, ellentétben például Ausztriával, ahol télen (síszezon) és nyáron egyaránt nagy a vendégjárás. Nyilvánvaló, hogy nálunk nem ez a két terület a legjobb hozamú és a legbiztonságo- sabb befektetési terep. bácskai tamás Az EU országaiban már esztendők óta liberalizált az energia- piac. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb országban a vállalkozások - egynéhány országban már a lakosság is - onnan vásárolnak áramot, ahol előnyösebb árat és jobb szolgáltatást kapnak. Nálunk a jövő év első napjától szintén liberalizálják az áramszolgáltatást; ennek feltétel- és keretrendszere most van kialakulóban. Budapest A liberalizálás eredményeként kialakuló verseny a remények szerint a fogyasztók érdekeit szolgálja. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az energiaszektor mellett a fogyasztók is érdemben befolyásolni tudják a szabályozók kialakítását. A közeli napokban nagyvállalatok kezdeményezésére megalakult az Ipari Energia Fogyasztók Fóruma (IEF). Elnökévé dr. Szaniszló Mihályt választották.- Milyen feladatot képes felvállalni az új szervezet a nagy energiatermelő illetve -szolgáltató vállalatokkal szemben? - kérdeztük az újonnan megválasztott elnököt.- Mi, fogyasztók jó előre szeretnénk felkészülni a liberalizációra. Az IEF demokratikus fogyasztóvédelmi szerveződés, amely az ipari fogyasztók érdekeit igyekszik érvényesíteni. Az egyesület professzionális szervezet, amely a tagvállalati delegáltak és elkötelezett független szakértők bevonásával működik.- Milyen eszközök áünak rendelkezésükre ahhoz, hogy befő-