Nógrád Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-13 / 61. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S Á G 2000. Március 13., hétfő HHI Kistérségek előnyben Programok a vidék megtartó erejének növeléséért Az európai uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is a vidéki kistérségek fejlesztését kell előtérbe helyezni - jelentette ki Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. BÁT-összefoglaló Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,7 milliárd forint áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénzpiacon pedig 7,1 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek mellett az BÁT hétvégi összefoglalójából. A búzalejáratok valamennyi határidőre 230-740 forintot emelkedtek, a májusi termin ára 230 forinttal drágult s így 29 050 forinton zárt. Erre a termékre ösz- szesen 639 kontraktusban kereskedtek. A takarmánykukoricaárak is 250-650 forinttal erősödtek. A takarmánybúza árfolyamai a stabil május kivételével limittel növekedtek. A takarmány- árpa árai 200-800 forinttal drágultak. A repce jegyzései is magasabban zártak, egyedül a szója ára maradt változatlan. A TAX két jegyzése magasabban fejezte be a heti kereskedést. A napraforgó valamennyi jegyzése - a májusi kivételével - nagymértékben emelkedett. A határidős pénzpiacon a 26289 kontraktus adásvételével a dollár volt a legkeresettebb pénznem a múlt héten, hosszú hetek óta először második helyre szorult az euró, amelyből csak 21366 kontraktus cserélt tulajdonost. Az amerikai dollár árfolyamai 0,80 és 2,95 forinttal zártak magasabban. A márciusi lejárat 1,70 forinttal drágult és így 266,50 forinton zárt. Az euró vegyesen fejezte be a hetet: öt lejáratra 0,20 és 1,00 forintos érték- vesztést könyvelhetett el, míg a többi termin stabil maradt. A márciusi lejárat változatlanul 257 forint volt. Az angol font márciusi és júniusi jegyzése 3,20, illetve 1 forinttal erősödött. - uo Budapest A szaktárca képviselője elmondta: a SAPARD-program várhatóan lendületet ad majd a kistérségek fejlesztésének. Az.első évben (az idén) 38 millió euró - 10 milliárd forint - támogatást lehet erre a célra felhasználni; ezt az összeget a társfinanszírozó, tehát az állami költségvetés további 3,5-4 milliárd forinttal egészíti ki. Az idén felhasználható pénzből 4,7 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, 500 millió forint agrár-környezetvédelmi célokra, 8 milliárdot pedig mezőgazdasági célokra különítenek el. Az előcsatlakozási folyamat végére - hét év alatt - a jelenlegi 60-40 százalékos arányok megfordulnak, és a mostani 40 százalékos vidékfejlesztési finanszírozás 60 százalékra emelkedik majd, míg a mezőgazdaságé 40 százalékra csökken. A pénzekhez az uniós gyakorlathoz illeszkedő pályázatok útján lehet majd hozzájutni. Az agrár- és vidékfejlesztési programok támogatására eddig 204 kistérség (az ország vidéki térségeinek 95 százaléka) pályázott; amelyek kimaradtak, menet közben folyamatosan csaüakozhatnak a programokhoz. A főosztályvezető rámutatott: a hazai pályázatok elbírálásánál a LIEDER-program elveit kívánják alkalmazni. Ez elsősorban a helyi kezdeményezéseket részesíti előnyben, és főként a vidék megtartó erejét kívánja erősíteni azzal, hogy a helyi igényeknek megfelelő fejlesztésekre ad pénzt. Ezért azok a kistérségek pályázhatnak jó eséllyel az uniós pénzekre, ahol a lélekszám négyzetkilométerenként nem haladja meg a 120 főt. Ez azt jelenti, hogy főként az egymáshoz közel lévő falvak kaphatnak pénzt, ha társulnak egy-egy cél megvalósítására, tette hozzá végezetül Font Erzsébet. u. c. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából A kertészkedés nem csupán a bér vagy nyugdíj kiegészítésére lehet jó, de a szabadidő kellemes eltöltésének, a szabadban való tartózkodásnak, az egészséges mozgásnak a lehetőségét is kínálja. Olyan biológiailag értékes, frisszöldséghez, gyümölcshöz juttatja hozzá a családot, amely nem tartalmaz az egészségre ártalmas szermaradványokat. Ezek a szempontok vezetik mindazokat a kertészeket, akik a nehézségek ellenére megművelik a kertjüket, és örömüket lelik ebben a szép és hasznos tevékenységben. A meggy fákat sok ártalom éri: az utóbbi években főként a moníliagomba fertőzése „forrázta le” a virágzó fák ágait. Többet kell tehát törődnünk ezekkel az értékes gyümölcsöt termő fákkal! Először is a metszésükkel, mert a meggyfák - még termőkorban is - rendszeres, karbantartó metszést követelnek. A meggyfák többsége sűrű koronát nevel: ezekből ki kell metszeni a befelé törekvő, az egymást keresztező és a túlságosan sűrűn álló ágakat, gallyakat. Ezután következzék egy nagyon alapos, lemosó permetezés réztartalmú szerrel (bordói lé), amely a legbiztosabb megelőző védelmet nyújtja a moníliafertőzés ellen. Itt az ideje, hogy elvessük a hidegtűrő zöldségfélék magját. A jól előkészített vetőágyba kerülhet már a zöldborsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a hónapos retek, a fejes saláta, a vöröshagyma, a póréhagyma és a mák magja. A terjedő tövű évelő növények most szaporít- hatók a legeredményesebben. Az idősebb töveket ásóval kiemeljük a földből és több részre osztjuk őket, majd a gondosan előkészített évelőágyba elültetjük a sarjakat, amelyek gyorsan meggyökereznek és még a tavasz folyamán szépen fognak virágozni. így szaporítható például a bőrlevél, a daravirág, a temye, az ikravirág, a kőtörőfélék, a pázsitszegfű, a kövirózsa, vagy a varjúháj. A betárolt burgonyát át kell válogatni és a romlott, rohadt gumókat meg kell semmisíteni. ■ Új telepengedélyezés A vállalkozók tiltakoztak a herceharca ellen Budapest Korábban az új vállalkozóknak beruházásaik előtt a hatóságoktól telepengedélyezési eljárást kellett kérniük. Ezt egy 1997-ben született kormányrendelet megszüntette és a vállalkozókra bízta, hogy az egyes szakhatóságoktól külön szerezzék be a működésükhöz szükséges engedélyeket. Tavaly októberben megjelent egy újabb kormányrendelet, amely ismét előírta a telepengedélyezési procedúrát. Ezt immár nemcsak a törvény megjelenése után induló, hanem a már addig is működő vállalkozásoknak is kérniük kell.- A kis- és középvállalkozók nagy felháborodással fogadták a rendeletet - mondta lapunknak Szűcs György, az IPOSZ elnöke. - A törvényalkotók 152 szakmának írták elő az engedélyeztetési eljárást. Amikor a tervezetet véleményezésre megküldték nekünk, örömmel üdvözöltük, de akkor még szó sem volt arról, hogy visszamenőleg is megkövetelik az eljárás lefolytatását. Mi csak a rendelet megjelenése után értesültünk arról, hogy ezzel kiegészítették a véleményezésre átküldött tervezetet. Azonnal elmondtuk, hogy nagyon elhamarkodott döntés volt és azt nem lehet végrehajtani. Az iparos testület minden fórumon hangsúlyozta, hogy ez a rendelet 300 ezer vállalkozót érint. Az engedélyek megszerzése óta sok szabályozó megváltozott, azokhoz igazodni nem könnyű. Mindez nem csak anyagi kérdés. Hosszas érvelés és megbeszélés után megszülettek a módosítások: azoknak a vállalkozóknak, akikkel szemben környezeti vagy egyéb kifogás eddig nem merült fel, a település jegyzője kiadhatja az újonnan szükséges igazolást. A kamara számításai szerint így is legalább 100 ezer vállalkozónak kell újraindítania az engedélyezési eljárást, amelynek határideje 2001. június 30. K. T. Gondok a számlákkal Az APEH számít az adóalanyok együttműködésére Budapest Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2000. január 1-jét követő időszakban végzett ellenőrzési tapasztalatai azt bizonyították, hogy a számla előírás- szerű tartalmi, formai követelményeinek betartása az adózók igen széles körénél problémát jelent. Az APEH közleménye pontosítja, milyen dokumentom bizonyul számlának. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint minden olyan adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat számlának minősül, amely tartalmazza a számla sorszámát, kibocsátójának nevét, címét, adóigazgatási számát, a vevő nevét és címét, a teljesítés időpontját, a számla kibocsátásának keltét, a fizetés módját és határidejét, a termék (szolgáltatás) megnevezését, valamint besorolási számát, a termék mennyiségi egységét és leszállított mennyiségét, adó nélkül számított egységárát, a termék adó nélkül számított ellenértékét tételenként és összesen, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét tételenként és összesen, a termék adóval együtt számított ellenértékét tételenként és összesen, illetve a számla végösszegét. A nyomtatványokról fajtánként külön-külön nyilvántartást kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a nyomtatvány jelét, számjelét, a beszerzést igazoló számla számát és a feltüntetett teljesítés keltét, a tömbök sorszámát (tól-ig), a használatbavétel keltét és a ki- selejtezés keltét. A számviteli törvény bizonylatokról szóló paragrafusa kimondja, hogy a bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Ezeket az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Ez a kötelezettség a rontott példányokra is vonatkozik. A hivatal tájékoztatása szerint a jogszabályi előírások betartásával készült bizonylatok alapján az APEH illetékes igazgatóságaihoz benyújtott bevallások, igénylőlapok ellenőrzése során a benyújtó adózó joggal számíthat az adóhatóság gyors és szakszerű munkájára, amelynek eredménye minden bizonnyal a visszajáró adó vagy támogatás mielőbbi kiutalása lesz. Azonban nem minden esetben tudja a hatóság elfogadni az iratokat, elmaradhat a kiutalás, a bevallás, vagy támogatási igénylés kifizetése az előírásoktól eltérő bizonylatolási rend miatt. Igen gyakran a jogszabályok kijátszásával, megkerülésével igyekeznek az adófizetők forintjaihoz jutni egyesek. A leggyakoribb jellemző hibák: a számlák nem tartalmaznak előre nyomtatott sorszámozást, a bizonylatok nem szerepelnek a nyomtatványok nyilvántartásában, a bizonylatok beszerzéséről nem rendelkeznek előírás szerinti számlával, illetve a számla olyan hibái, hiányosságai, amelyek az adó összegét nem érintik. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes beírásával lehet kiigazítani. Amennyiben a javítás megkérdőjelezhetné a hitelességet, új bizonylatot kell kiállítani. (S) Bírálat érte a SAPARD-ot Az agrárkamara a felosztás megváltoztatását javasolja A Magyar Agrárkamara (MÁK) elfogadhatatlannak tartja a SAPARD-támogatás tervezett felosztását, mivel a segélyek mindössze 28 százaléka jutna a közvetlen mezőgazda- sági beruházásokra - hangzott el egyebek mellett a testület tegnapi sajtótájékoztatóján. Budapest Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára elmondta: az agráriumban a technológiai lemaradás 700-900 milliárd forint. Az európai uniós előcsatlakozás időszakában stratégiai fontosságú lenne ennek a lemaradásnak a felszámolása. Azok a gazdálkodók, akik erre nem képesek, a csatlakozás idejére versenyképtelenné válnak. Ezért a hét évre szóló, összesen mintegy 68 milliárd forintot kitevő SAPARD-támogatásnak legalább a 60-70 százalékát kellene beruházásra fordítani a mezőgazdaságban. Ezzel szemben mindössze 19,2 milliárd forintot - a teljes összeg 28,3 százalékát - irányozták elő mezőgazdasági beruházásra. A főtitkár szerint ennél is rosszabb a helyzet a program elindulása óta eltelt három esztendő tükrében: az évenkénti közel 10 milliárd forintos európai uniós forrásból ezekben az években átlag 2,3 milliárd forint költhető mezőgazdasági beruházásra, azaz a teljes összegnek az egynegyede. A testület emellett azt is kifogásolta, hogy a SAPARD-programban az agráriumra szánt támogatások ellentmondásosak. Vidékfejlesztésre, termékfeldolgozásra, falufejlesztésre, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzésére, infrastruktúrára, alternatív jövedelemszerzésre többet adtak, mint a mezőgazdaság tényleges támogatásra. A MÁK szerint ez a felhasználási szerkezet elfogadhatatlan, nem felel meg a termelők érdekeinek. A közvetlen agrárcélú források mértékét legalább 60-70 százalékra kellene emelni. Ez elsősorban a gazdasági épületek beruházásai területén tenne lehetővé érzékelhető fejlesztést, mivel ebből a pénzből és annak 25 százalékos költségvetési támogatásából évi 24 milliárd forintos beruházást lehetne megvalósítani. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára kifogásolta, hogy a kormány úgy nyújtotta be a magyar SAPARD-program felosztási tervét, hogy azt sem a MOSZ-nak, sem a MAK-nak nem volt módja véleményezni. Ezért annak az átdol- gozását javasolják.____________________-uoTERMÉK MISKOLC ÁR: FT/K6 HETI NAGYBANI PIACI ÁRAK BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 30-35 45-60 35-42 25-30 Paradicsom 300-450 450-500 370-400 300-380 Zöldpaprika 500-650 520-850 640-950 780-950 Fejes káposzta 30-40 50-60 48-50 40-50 Karfiol 190-250 300-350 170-200 170-200 Zeller 170-210 210-520 90-100 160-170 Bab 190-280 200-400 200-280 160-300 Kelkáposzta 40-60 80-100 50-90 40-90 Vöröshagyma 25-50 70-80 50-53 40-50 Fokhagyma 200-240 230-300 200-220 180-220 Uborka/kígyó 300-500 450-600 480-510 370-400 Körte 210-300 310-360 210-300 250-300 Szőlő 180-230 220-300 180-270 170-300 Alma 40-60 50-140 50-90 80-100 Petrezselyem 250-350 400-550 150-200 170-220 Sárgarépa 60-80 100-130 30-70 40-80 Dióbél 850-1000 800-1000 750-800 800-900 Toiás/db 13,5-15 12-16 14 13-16 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. március 10.) Borsodchem 9 850 Ft ű Fotex 248 Ft ff Matáv 2 653 Ft ír Mól 5 235 Ft ű OTP 15575 Ft 9 Fiába 2 670 Ft m Richter 19200 Ft ü Zalakerámia 3 210 Ft ■9 BUX: 10471,91 +2,26% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX III. 6- 10-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK-----------------2000.9.1 lél----------------T ermény USO/t Áralakulás Tendencia Búza 91-92 Csökkenő Tartott FÖB francia kikötő kutarica 98-102 Emelkedő Tartott FÖBMexlkóWWI Takárpa 102-103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 lanytia Lanyha Ex tank európai klkDtó Szójadara 204 Mérséklődő Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 420,79 Cseh korona 7,23 Euró 257,03 Német márka 131,42 Osztrák schilling 18,68 Lengyel zloty 65,01 Svájci frank 159,97 Szlovák korona 6,18 USA-dollár 265,77 Kevés a számítógép Budapest Magyarországon az elmúlt évben mintegy 200 ezer számítógépet adtak el, ezek 80-85 százaléka asztali PC. A gépek többségét azonban nem a háztartások vásárolták meg: az elemzések szerint ugyanis mindössze 3-5 százalékukban található számítógép. Ezzel szemben a fejlett országokban, például Svédországban ez az arány elérheti a 40-50 százalékot is. Szakértői becslések szerint a magyar háztartások közül legfeljebb 100-400 ezerben működik valamilyen komputer, amelyek döntő többsége márka nélküli, úgynevezett noname gép. Az elmúlt évben a magyar számítógépes piac 7-9 százalékkal nőtt, ami kissé elmarad a várakozásoktól. Ennek hátterében az elemzők szerint az áll, hogy a cégek az évszámváltás miatt elhalasztották a PC-vásárlásokat. Nem várnak komolyabb fellendülést a szakemberek a háztartásokat illetően sem, ami alapvetően a fizetőképes kereslet korlátjaira vezethető vissza. • ______ ■
