Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-02 / 27. szám
2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2000. Február 2. szerda Egy falu, egy nap, egy lap - Szalmatercs gj Középkori eredetű község, már az 1332-1337. évi pápa tízedjegyzékben is szerepelt. 1548-ban Bebek Ferenc és Szalmatercsy Mihály, a bussai toronyerőd hős kapitánya közösen birtokolta, Szalmatercsen 1562-ben öt adóköteles háztartást írt össze a török, de 1616-ra a végvári portyázások és harcok miatt teljesen elnéptelenedett. 1670-ban gróf Koháry István volt a birTársulásban - kis léptekkel előre Az átutazó csak a házakat látja. A régebbi és újabb épületeket, meg a kerteket, amelyek rendezettsége feltűnik, akárcsak magáé az egész falué. Út menti falunak is nevezhetnénk, mert amúgy meg a kistelepülések közé sorolják az 520 lelkes Szalmatercset. Sorsa, akár a többié, amelyek úgynevezett társközségei voltak a központi településnek. Most sem könnyű a helyzetük, de legalább a döntés joga az övék. Beruházásokra persze náluk sem telik, pedig az infrastruktúra még hagy kívánnivalót. Igaz ugyan, hogy útjaik kilencven százaléka rendezett, van vezetékes ivóvizük, no meg telefonos összeköttetésük a világgal. Igény lenne azonban gázra is, a ságúj- falui fogadóállomásra rá is csatlakozhatnának, ami addig nemigen valósulhat meg, amíg a kiépítésre társulandó települések egyikén mindössze tízszázalékos lakossági igény mutatkozik erre, még ha másutt ez arány több mint ötvenszázalékos is. Azért persze napirenden van a gáz is a szennyvízelvezetés megoldása mellett, amelyet szintén társulási formában szeretnének megoldani. Ezek egyike sem lesz Szentes Dezső polgármester olcsó mulatság, előbbit harminc- millió körülire taksálják, utóbbit pedig ennek tízszeresére. Mindez persze még odébb, mert a pénzből itt sincs elegendő.- A költségvetésünk több mint ötven százalékát a szociális kiadások viszik el - mondja Szentes Dezső polgármester -, ami végső soron nem csoda, a lakossági összetétel ismeretében. Az összlakosság fele már nem, egyötöde pedig még nem munkaképes korú. Magas az időskorúak aránya, sok a munkanélküli, akikről valamilyen fokon gondoskodni kell. A gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya sem kicsi, ötvenkét család nyolcvan gyermeke kap jelenleg. A huszonnyolc milliós bevétel másik fele pedig az intézmények működtetésére, fenntartására megy el. Ami még úgy is sokba kerül, hogy az egy művelődési ház kivéte-------- lével, a többit Kara ncssággal közös fenntartásban működtetik. Mindemellett adódhatnak olyan feladatok, amelyekre így vagy úgy, de ki kell gazdálkodni a pénzt, mint az idén esedékes csapadékvíz-elvezetésre például, aminek kivitelezése amúgy sem tűnik egyszerűnek.- A településen vannak olyan utcarészek, amelyekről a csapadékvíz elvezetése nem ígérkezik problémamentesnek. Ez abból adódik, hogy a község és a Ménes-patak közötti területek magántulajdonba kerültek, s a tulajdonosok körében nem arat osztatlan sikert, hogy a vízelvezetésből adódóan apadhat a földtulajdon. Persze kérdéses, sérelmezhe- tő-e ez akkor, ha tudható, a tavalyihoz. hasonló esőzések egy- egy csíknyi földterület értékénél jóval nagyobb mértékű kárt tehetnek. A termőföldhöz persze ragaszkodik, aki gazdálkodik, még akkor is, ha errefelé silányabb minőségű a szántó, mint másutt, még akkor is, hogy veszteséges a gazdálkodás. Azért bíznak nem lesz ebből gond, mert amúgy meg híresen összefogóak az itt élők. Segítik a rászorulót, hiszen tudnak egymás gondjairól, mint általában az ehhez hasonló kis helyeken. Aki a könyveket szereti... Az egykori társközségek legtöbbjére nem volt jellemző, hogy közintézményei lettek volna. Művelődési házat vagy könyvtárat azért a legtöbb település kapott. Mostanában némely önkormányzatnak még ez is sok, mert sok pénz kell a működtetésükre. A települések önállóvá válását követően, több helyütt meg is szabadultak az ebből eredő gondoktól, úgy, hogy lakatot tettek a művelődési házak ajtajára, vagy úgy, hogy bérbe adták egyéb célra, vagy eladták. Szalmatercsen nem így történt. A főút mellett nem is az épület, inkább a föléje magasodó fenyők vonzzák a szemet, aztán meg a művelődési ház parkjában álló köztéri szobor. 73 óta áll e helyütt Borbás Tibor szarvast ábrázoló alkotása. Nem sok helység dicsekedhet ilyesmivel, főként az olyan kicsinek minősülők közül, mint Szalmatercs. Az nem olyan egyértelmű, hogy miért pont ez a mű került ide, az viszont igen, a tulajdonos önkormányzat gondot fordít épületére, s nem csak a látszat, azaz a falukép rendezettsége miatt, hanem mert fontosnak ítélik a közművelődés bármilyen formáját, amely iránt lakossági igény mutatkozik. Az épületben kapott helyet tavaly a községi könyvtár is, amely kéthetente pénteken várja az érdeklődőket. Könyvállománya volt nagyobb is a jelenlegi kétezerháromszáz darabnál - tudtuk meg Győri Sándor üszteletdíjas könyvtárostól, aki elmondta azt is, főként a gyerekek által lapozgatott köteteket kellett selejtezni - s amelyek egy része talán pótolható lesz az évi harmincezres beszerzési keretből -, mert sokuk elkopott a sokszori forgatástól. Náluk is, mint a legtöbb helyen, a kisebb-nagyobb iskolások közül kerülnek ki legnagyobb arányban a könyvtárlátogatók, akiket a nyugdíj askorüak követnek a sorban. Győri úr egyébként, aki gyári munkásként ment nyugdíjba, s aki azóta könyvvel szolgálja ki a falubelieket, ismét nyugdíjba készül. Majd húsz évig látta el a könyvtári teendőket, legfőbb azért, mert szerette az olvasmányokat, szerette a gyerekeket. Győri Sándort a könyvek és a gyerekek szeretete marasztotta a könyvtárban. ■ Baráti szövetségben a tűzoltók Tűzoltók. A szó, itt helyben, többet jelent az embereknek. Hagyományt, megbecsülést, rangot. Mert itt rangot ad, ha valaki az egyesület tagja lehet. A többieknek meg büszkeséget, hogy falujuk olyan csapatot képes kiállítani, amelynek tagjai győztesként érkeznek vissza közéjük majd minden versenyről. Az önkéntes tűzoltók győzelmi serlegeit a polgármesteri hivatalban őrzik Hírük van az itteni tűzoltóknak. A helyi egyesület - ifj. Gréczi Zsoldos Miklós elnök vezetésével - folytatja az elődök évtizedes hagyományait, amit mi sem jelezhetne jobban, mint hogy ismertté tették kis falujuk nevét. Szalmatercset vélhetően jól ismerik már tűzoltóberkekben, hiszen alig van olyan verseny, amely ne a győzelmet hozná nekik. Az ezekért kijáró vándorserlegekből csak az utóbbi tíz évben ötöt gyűjtöttek össze, amelyet ereklyeként őriznek a polgár- mesteri hivatalban, talán azért is, merthogy a polgármester is sok éve tagja az önkénteseknek. Azt mondja a tagság, a tűzoltóké olyan közösség, amelyben jól érzik magukat, azért is, mert barátokká tette őket a közös munka. S ezzel, nincsenek másként a fiatalok sem, a 14-18 éves utánpótláscsapat tagjai, mert az ő körükben is erősebbek a baráti kötelékek. Az egyesületi élet persze nem csak a versenyeken való részvételből, a győzelmek ünnepnapjaiból áll. Erőt próbáló felkészülést, néha nehéz napokat is jelent, mint épp tavaly nyáron, amikor a belvizes területekről szivattyúzták a vizet, s segítettek a kutakat fertőtleníteni. El is használódott a munkában a régi szivattyú, így év végén - pályázaton nyert pénzhez adva az önkormányzati támogatást - egy új, nagy teljesítményű szivattyút vásárolt az egyesület. Amúgy régiből volt nekik más is, mégpedig egy lóvontatású kocsifecskendő, amelyet a salgótarjáni önkormányzati tűzoltóságnak adtak át, s amelyet azok nyilván ki fognak állítani, hiszen az, mutogatásra érdemes kuriózumnak számít manapság. Az oldalt írta: Jaknbovics Katalin Javítanák az életfeltételeket Amire nem futja a költségvetésből, azokra pályázni kell. Akkor lehet esély némi fejlesztésre, de az eseteknél a szerencse sem mellőzhető, vagy a türelem. Olykor ugyanis érdemes kivárni, amíg egy-egy pályázatot módosítanak. Szinte mindegyik önkormányzat a tervezés időszakát éli. Feladatuk nehézsége nem is ebből, hanem az ezekhez szükséges anyagi fedezet előteremtéséből adódik. Mert nagyon ritka az a hely, ahol a költségvetésből fejlesztésekre, kisebb-nagyobb beruházásokra is futná. Szalmatercs sem kivétel ez alól, olykor mégis sikerülhet némi szerencsével, hiszen az is kell a különféle pályázatokhoz. Tavaly például húsz helyi lakoson állt vagy bukott a falugondnokság létrejötte. Bár nem tehettek róla, mégis, miattuk nem jöhetett létre e szolgáltatás, amire pedig nagy szüksége lenne a településen élőknek főként, hogy majdnem a lakosság fele nyugdíjaskorú akik között magas a hetven éven felüliek aránya is. Kár is firtatni kik azok a helybeliek, mert ez esetben nem személyekről, inkább számokról eshet szó, ugyanis a pályázati kiírás az 500 fő alatti településeket célozta. Idén azonban már jóval több eséllyel indulhatnak ugyanezért, hiszen időközben módosították a figyelembe vehető lélekszámot. Hasonló úton szeretnének iskolabuszhoz is jutni, amellyel levehetnék a szülők válláról a kisgyerekek kísérésével járó gondot, akik óvodába, iskolába a szomszéd település intézményeibe járnak, s akik érdekeit egyébként is az elsők között tartja számon az önkormányzat. Idáig még minden esztendőben sikerült minden egyes tanulót térítés- mentesen tankönyvekhez juttatniuk, s 40 százalékkal járulnak hozzá az étkeztetésükhöz is. Az épületfelújítások is csak így oldhatók meg, idén a művelődési ház tetőszerkezetét szeretnék rendbe tenni - a fentiekhez hasonlóan pályázati fedezetből -, amihez a számítások szerint hárommillió forint kellene. Feszületek az utak mentén Ritka, hogy annyi feszületet őrizne egy település, mint Szalmatercs. Mindjárt a Karancsság felőli szélen fogadja egy a faluba betérőt, amelyet 1979-ben szenteltek fel a régi helyén, miután amaz, a régi fafeszület, amely műemléki védelem alatt állt, megsérült. A hajdaniról csak a korpuszt tudták átmenteni az újra, akárcsak a helyiek körében még mindig Pusztafalunak nevezett településrészben álló vaskereszt esetében. Ezt 91-ben helyezték új alapokra, miután magát a keresztet is újraöntötték, ám a korpusza maradt a régi. A Rákóczi úton is található egy, a temetőben pedig kettő is. Kuriózumból akad más is helyben. Nem szokványos az sem, hogy emléktáblák lennének falvainkban. Itt kettő is fellelhető a régi iskola - ma imaház - falán. Egyik a második világháború szalmatercsi áldozatainak állít emléket, a másik pedig magának az épületnek, azaz a valahai iskolának, amelyet 1938-ban építettek. S ha az a régi, műemléki fafeszület oda is lett, műemléke ma is van a tercsieknek, s ez a Ruttkay-kúria épülete. Bárha az övéké lenne, mint ahogy az ön- kormányzat is szeretné, ha lenne. Csakhogy ez, nem is olyan egyszerű, hogy pár évvel ezelőtt szövetkezetiből magántulajdonba került. Hírlik, ennek felújítására is sok milliós hitelt vett fel új tulajdonosa - mint annyi más helyen is hasonlóra mások -, akinek idegenforgalmi tervei voltak az épülettel, s amiből nem lett semmi. Az épület üresen áll, környezetét felveri a gaz, pedig a falu tudna mit kezdeni vele, ha hozzájuthatna. Munkahelyet telepíthetnének ide, idősek otthona lehetne belőle, de vannak más elképzelések is hasznosítására. Elképzelések csak, s lehet, hogy végképp azok is maradnak, mert helyben úgy tudják, épp a fővárosi rendőrség vizsgálódik a terc- si „kastély” ügyében. Ám mire az egyszer lezárul, félő tönkremegy az épület. Ha saját kastélyuk nem is, templomuk még lehet az itteni katolikus híveknek. Az imaház külsejét kellene csak a funkció szerinti stílusúra alakítani, a kereszt nagyságát kissé megnövelA legszebbik feszület a falu Karancsság felöli végén található FOTÓK: GYURIÁN TIBOR ni, bár ez sem kevés, ha tudha- vek adakozásaiból befolyó osztó, hogy az ilyesmire csak a hí- szegből lehet számítani. Múltidéző tokosa. Az 1715-ös vármegyei adóösszeírás hat adóköteles háztartást említett, 1720-ban pedig már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A XVIII. század végére Szalmatercs egyik része ismét jobbágyfalu lett, - nemes részét 1846-ig, az egyesítésig Pusztatercsnek hívták. A középkori plébánia a törökdúlás idején elpusztult, s azóta sincs itt templom. F. Z.
