Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

10. OLDAL A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Február 7., hétfő Ismételt hackertámadás az Elender ellen Aki netán január 28-án, ép­pen hajnali 3 és 4 óra kö­zött érzett késztetést arra, hogy az Elender honlapjára lépjen, annak vaskos meg­lepetésben lehetett része. „The Second Act”, azaz: má­sodik felvonás - ez virított a képernyőn. Második felvonás, mert már má­sodszor intéztek támadást az Elender internetes szerverei el­len. Január elején egyszer már behatoltak az Elender szerveré­re, és miután feltörték azt, közzé­tették az ott talált felhasználói jelszavakat. Az újabb támadás során a be­törő vagy hackercsoport ismét megváltoztatta a szolgáltató weboldalának tartalmát, ezúttal azonban felhasználói jelszava­kat nem, csak ilyen jelszavak kódolt változatát helyezte el a honlapon. (A szolgáltató a jel­szavakat ugyanis biztonsági okokból kódolva tárolja a szer­verén.) A betörést az Elender rendszergazdái szinte azonnal észlelték, így a „némiképpen módosított” www.elender.hu weblap csak igen rövid ideig volt látható. Egyes helyeken azonban má­solat is készült az oldalról, így az ott közölt adatok nyilvános­ságra kerültek. Noha a felhasz­nálói jelszavak kódoltak, és így közvetlenül nem felhasználha­tók, a megfelelő kódtörő szoft­verrel rendelkező hackerek azonban hozzájuthattak a köny- nyebben visszafejthető (pl. a fel­használói névből levezethető, vagy egysze­rűbb értelmes szavakból álló) jelszavakhoz. A „Gerber Viola” fedőnevű táma­dó (vagy táma­dók) kilétét ho­mály fedi. Az üzenet szerint már egy éve sza­badon „kószál” az Elender infor­mációs bázisá­ban, mi több, üzletelt is az Elender-ügyfelek adataival - és a konkurencia jól megfizette őt! Az Elender veze­tője - nyilatkozatában - a kon­kurenciaharc tisztességtelen for­májára gyanakszik, és nem egy­szerű hackercsínyről van szó: a céget így akarják lejáratni és tönkretenni. ■ Számítógép-katonák Kissé szokatlan bejelentést tett az amerikai légierő egyik tábornoka: a Penta­gon hivatalosan is felvette arzenáljába a számítógépes hadviselést. Az utóbbi években többször fel­röppent olyan hír, hogy az Egye­sült Államok hadserege különle­ges „cyberegységeket” is bevetett a kisebb, helyi konfliktusok so­rán. Ilyen volt például a balkáni háború, de India és Pakisztán is bevetette a „hackereket”, igye­keztek megcsapolni egymás szá­mítógépeit. Sokévi jogi huzavona után az amerikai hadsereg megkapta a zöld jelzést, így mostantól a bom­bák, tankok, helikopterek és nuk­leáris tengeralattjárók mellett a jövőbeli támadásokat irányító pa­rancsnokok a cyberkatonákat is bevethetik a harcok során. Persze ez idáig sem volt másképp, csak most már lehet beszélni róla. Furcsán hangzik, de a digitá­lis hadviselés humánusabb csa­tákat és háborúkat eredményez­het. Mielőtt bárki a haját tépné amiatt, hogy humánus háború­ról beszélünk, gyorsan jegyez­zük meg, hogy a cyberháború eredményessége hatással lehet a klasszikus pusztító fegyverek al­kalmazására is. Példával illuszt­rálva: ha egy légelhárító rend­szer egy vírus következtében megbénul, akkor nincs szükség több tonnányi bomba leszórásá- ra, nem beszélve arról, hogy a háború időtartama lerövidül. Ke­vesebb pusztítás, kevesebb ha­lott, gyorsabb újjáépítés - s ez sem kevés! ■ GameStar GameStar - a játékos Az oldali a Computerworld Számítástechnika munkatársai készítették a FEB Sajtóügynökség együttműködésével. A késhegyre menő parlamenti politikai viták közepette nem nagyon lehetett észrevenni, hogy az ország házában nagy jelentősé­gű informatikai változások zajlot­tak le. Az Országgyűlési Hivatal tavaly nyáron írt ki közbeszerzési pályázatot a magyar parlament két házának hangosítási, szavazat­kezelési és -számlálási, illetve ülés­termi informatikai rendszerének kiépítésére. A 350 millió forint érté­kű beruházás gerincét az a konfe­renciarendszer képezte, amely a szavazatkezelést és -számlálást, a hangosítást és az amolyan jelenléti ívként is funkcionáló informatikai „kiszolgálást” végzi. Új informatikai rendszer Pillantás a parlamenti kulisszák mögé Nem szerepelt a pályázati kiírásban, de a fő- vállalkozó belevette a programba a képviselők chipkártyás azonosítását is. Ezt a rendszert csak az alsóházi ülésteremben alakították ki teljes mértékben, ám az úgynevezett felsőház­ban is kiépült a rendszer: a kártyanyílások megvannak, csak éppen kártyaolvasókat nem létesítettek. A chipkártya pillanatnyi funkciója egyrészt az, hogy szavazáskor, illetve felszóla­láskor igazolja a képviselő jogosultságát, más­részt képviselői igazolványként is szolgál. Az új informatikai rendszer kiépítéséhez mindkét ülésteremben el kellett távolítani a padokat, ezután következett egy speciális kábelhálózat és a hangrendszer vezetékei­nek lefektetése - termenként 30-40 kilomé­ter hosszúságban! A felújított padsorok ülő­helyein azonos felépítésű kezelőegység ta­lálható, amelyen kétsoros, soronként 20 ka­rakter megjelenítésére alkalmas, folyadék- kristályos (LCD) megjelenítő, valamint 4 nyomógomb, illetőleg a kártyanyílás van. A gombokkal alapértelmezésben a képviselői munka legfontosabb funkciói végezhetők el (igen-nem szavazat, tartózkodás és szólás­ra jelentkezés), de az LCD-kijelzővel együttműködve összetett funkciók megva­lósítására (például tolmácsnyelv-választás) is alkalmasak. Az egységhez mikrofon, fül­hallgató és hangszóró is csatlakozik. A mik­rofon szerepe nyilvánvaló, a hangszórón át az egységes teremhang hallgatható. A fülhallgató a delegációs egység menü- rendszerével egyedileg választható egyéb hanginformációk (pl. többféle tolmács­hang) közvetítésére szolgál. Az egységek és a központi technikai berendezések között Csúcssebességen a processzorok A veterán számítógépbarátok még emlékezhetnek ^ rá, milyen nagy dolog volt az 1990-es évek legelején, ^ amikor - már túl a legelső, a Commodore-őrületen - hosszas vívódás után megvettük első AT 286-os számító­gépünket. Következtek a 386-osok, maid a 486-osok, ezek akár 100 megahertzen is elketyegtek. Es hol vannak már azok az idők... 02*5 iny Fényesen beigazoló­dott Gordon Moore- nak, az Intel félveze­tőgyártó óriáscég társalapítójá­nak jóslata, amely a későbbiek­ben Moore-törvényként vált is­mertté: a processzorok 18 ha­vonta megkétszerezik teljesít­ményüket. A Pentium processzorok megjelenése óta felgyorsult az idő. Az eltelt éveket az egyre nö­vekvő processzorsebesség és -teljesítmény jellemzi. A „me­zei” Pentiumok után a multimé­dia-tulajdonságokkal felruhá­zott, úgynevezett MMX-lapkák jöttek ki, ezeket a Pentium II- esek váltották fel a 200-450 me­gahertzes tartományban, és most tessék, hol tartunk? Az Intel december végén jelentette be 750 és 800 megahertzes Pentium III-as processzorait, amelyek már az úgynevezett 0,18 mikronos technológiával készülnek. Vagyis a chipre zsú­folt több millió tranzisztort az emberi hajszálnál ezerszer véko­nyabb részhuzalok kötik össze, s ezeken száguldanak iszonya­tos sebességgel az adatok. Az új termékek kibocsátása a 750- eseknél hetekkel, a 800-asoknál hónapokkal előzte meg a megje­lenés kitűzött időpontját! Nem pihennek azonban a versenytársak sem. A rivális fél­vezetőgyártó, az AMD 800-as, Athlon fantázianevű processzo- ra is rövidesen várható a piacon: 850 megahertzes társával együtt jelenik majd meg. A lapkagyár­tók párbaja a fogyasztóknak kedvez, hiszen amellett, hogy a processzorok sebessége nő, az árak (valamivel) mérséklődnek. Azért néha hibákat is követ­nek el a gyártók. Az Intel példá­ul személyes sorozatszámmal - ez az úgynevezett personal seri­al number (PSN) - látta el leg­újabb, P III-as chipjeit, s emiatt ki is tilthatják e lapkákat Nyu- gat-Európából. A PSN segítségé­vel ugyanis nyomon követhető a processzortulajdonos mozgása az interneten, s ez sérti az Euró­pai Unió személyiségvédelmi irányelveit. Hogy mit hoz a jövő? Nem kell már sokat várni az 1000 me­gahertzes, azaz 1 gigahertzes lapkák megjelenésére sem. Első bemutatójuk a február 7-én kez­dődő International Solid State Circuits Conference 2000 című szakmai rendezvényen lesz. Bár az Intel már egy évvel ez­előtt bemutatott egy olyan Pentium III-as chipet, amely 1 gi­gahertzes órajellel működött, azon­ban az mégsem számított mérföldkőnek, mivel a különleges teljesítményt csak speciális hű­téssel tudta elérni. A mostani februári bemutatón a Copper- mine-nak keresztelt lapka olyan technológiával készült verziója kerül a nagyközönség elé, amely normál szobahőmérsékleten is képes megbízhatóan tartani az 1 gigahertzes órajelet. A pro­cesszor első mintái már elké­szültek, a PC-gyártók hamaro­san megkapják őket. A céghez közel álló források szerint a Copper-mine-t 2000 őszén köve­ti majd az Itanium, de ezt meg­előzi a már kimondottan az 1 gi­gahertzes (és ennél nagyobb) órajelre optimalizált, Willamette névre keresztelt lapka. Az IBM a PowerPC procesz- szor új változatával rukkol elő, ez szintén 1 gigahertzes órajel­lel fut. A Compaq Computer Corp., az Alpha Processor Inc. és a Samsung Electronics Corp. együttműködésük eredményé­vel, az Alpha chip 1 gigahertzes változatával lép hamarosan a nagyközönség elé. A PowerPC és Alpha processzorokat az első hírek szerint inkább kiszolgá­lókban (szerverekben), míg az 1 gigahertzes Pentium III-at a gyártók inkább munkaállomá- sokban ajánlják felhasználni. ■ az információ továbbítása digitális úton tör­ténik. A chipkártyás szavazásnál, ha az ország- gyűlési képviselő bedugja a kártyáját, a köz­ponti számítógép regisztrálja a jelenlétet, annak időpontját, -tartamát, továbbá enge­délyezi a hozzárendelt jogosultságok érvé­nyesítését. Minthogy az ülésrend kötött, egy adott chipkártyát csak a képviselő saját helyén lévő leolvasóegység fogad el. Amire korábban csak egyszer-egyszer volt példa, és mindig nagy vihart kavart: „átszavazásos ügyek” a jövőben már nem fordulhatnak elő. ■ Interaktív fogyókúra Mint már többen kimutatták, az internet egyfajta szenve­délybetegséggé is válhat. Szinte hihetetlen, hogy kiváló fogyasztószernek is bizonyult. Az egyesült államokbeli Brown egye­tem orvos kutatói ugyanis megállapí­tották, hogy az internet segítségével még a túlsúlytól való megszabadulás is könnyebben megy. A kutatók 90 férfit és nőt tesztel­tek, akik legalább tízküós felesleggel indultak a kísérletnek. Az alanyokat két csoportra osztották. Mindannyi- uknak tartottak egy 45 perces „fejtágí­tót” a fogyásról, és az ehhez szüksé­ges táplálkozásról, majd a résztvevők fele csatlakozási lehetőséget kapott a weboldalak információihoz, ők aztán naplóban rögzítették súlyban mérhe­tő sikereiket és kudarcaikat a kilók el­leni harcban, és feljegyezték fizikai terhelésüket is. A táplálkozási szakér­tőktől e-mailen kaptak tanácsot, hogy mit és hogyan egyenek, illetve tegye­nek a továbbiakban. Az eredményt három hónap múl­tán értékelték. Kiderült, hogy az internetes szörfözők az eltelt idő alatt átlagosan négy és fél kilót fogy­tak, míg magukra utalt sorstársaik­nak mindössze másfél kiló súlyfeles­legtől sikerült megszabadulniuk. A Brown egyetem egyik kutatónő­je így összegezte a tapasztaltakat: „A fogyókúrázókat nem elég pusztán in­formációkkal elhalmozni. Szükségük van visszacsatolási lehetőségre, és a szakemberek támogatására is. Itt jön a képbe az e-mail és a chatroom, a számítógépes beszélgetősarkok intéz­ménye. ” Az interaktív internet a szakembe­rek szerint főleg azok számára kínál hatásos fogyókúrás programot, akik­nek sem idejük, sem lehetőségük nincs a csoportos diétás terápián való részvételre. ■ Adatbázis Virtuális Lego Az eddigi legsikeresebb építőjáték immár számítógépünkön is fel­bukkanhat. A Lego dán játékóriás kiépíti hídfőállásait a PC-k piacán is, így téve egyenletessé a Lego- univerzumot. Mindössze annyi történt, hogy a számítógépes és konzoljátékok piacán is megjelentek a Lego névvel fémjelzett programok. A virtuális világok kedvelői számára a dán cég ezentúl olyan, a Lego Technic család­ba tartozó speciális készleteket fejlesztett ki, amelyek számítógépről vezérelhetők, illetve amelyeknek elemei programozhatók. Sajtófigyelés és online-média Webr@dar néven Magyaror­szágon elsőként indítja be az online-média körére kiterje­dő figyelési szolgáltatását a PR1 Stúdió. A hazai internet gazdasági, kulturális, és sok tekintetben politikai szempontból is az egyik leg­nagyobb véleményformálóvá vált. Jelentőségé­nek növekedése az üzleti élet legtöbb területét és annak folyamatait is új elemekkel gyarapítja. A naponta frissített portálok és a különböző online-hírmagazinok száma ma már megközelíti a negyvenet, így a napra- vagy akár percrekész, személyre szabott információk megszerzésében, rendszerezésében, elemzésében elengedhetet­len az online-média figyelése. A Webr@dar az online-újságok és -portálok hír- és információs oldalait, valamint a fórumokat és csevegő- csatornákat (chateket) szándékozik monitorozni a sajtófigyelésben elfogadott módszerekkel. Számlázás egyszerűen Egy igen dinamikusan fejlő­dő kis magyar cég, a rEVOLUTION Software új számlázó szoftvert jelentetett meg a piacon. A „Számla Nu­mero 1.” elnevezésű szoftver az évente csak pár száz számlát kibocsátó, né­hány száz termékkel dolgozó, vagy főleg szolgál­tatást nyújtó kisebb cégeket segíti a kézi számlá­zásról a gépire, a korszerűre való átállásban. Eh­hez a felhasználói körhöz alkalmazkodik a szoft­ver gépigénye is, mindössze 486-os processzort és 16 MB RAM-ot igényel, Windows 3.11, a 95-ös és a 98-as verzió alatt is fut. A program a számlá­zás mellett bizonyos alapkimutatások, értékelé­sek elvégzését is megkönnyíti, amelyek ugyan­csak hasznosak a számok tengerében könnyen eltévedő kisebb vállalkozók számára. Szabadlábon a szuperhacker Kiengedték a börtönből Kevin Mitnicket, Amerika leghíresebb hackerét. A 35 éves férfi öt évig ült a hűvösön. Mitnick hétrend­beli számítógépes és telefonos csalás bűntettében vallotta magát bűnösnek, ezért 46 hónap börtönbüntetésre és 4125 dollár kártérítés megfizetésére ítélték. A Condor álné­ven ismert számítógépkalóz 1992 és 1995 között több tucat cég és szervezet rendszerébe tört be, ám nem törölt le, nem változtatott meg semmit, mindössze lemásolta a szoftvereket. Az ítélet ér­telmében Mitnick szabadlábra helyezése után három évig kizárólag hagyományos telefont használhat, számítógépnek, szoftvernek, mobil- telefonnak vagy egyéb drót nélküli eszköznek a közelébe sem mehet. Három évig még állást sem vállalhat olyan cégnél, ahol számítógépek vannak. Tartunk tőle, hogy elég nehéz lesz elhe­lyezkednie„._________________________■ Egy kis Ámítástechnika Háttérzaj telefonbeszélgetéshez Mindenekelőtt félrelépős uraknak és kikapós menyecs­kéknek ajánlható a „Telephone Background Noise Animator”. Aki ugyanis telefonálás közben „élethű” háttérzajjal, lármával akarja bizonyítani a vonal túlsó végén ülőnek, hogy most éppen a vasútállomáson, re­pülőtéren, kovácsműhelyben, tengerparton stb. időzik, annak semmi egyéb dolga nincs, mint kinyitni a Mannesmann távközlési óriáscég internetes oldalát http://www.mannesmann.de/dl43_100701.html A Noise Animator azokra az alkalmakra kiváló segít­ség, amikor a kimagyarázkodást jobb hitelessé tenni... És ha a telefonkagylóba behallatszik a helyszín hangja- zaja, talán sikerül eloszlatni a partner (a férj, a feleség, a főnök, a főnökasszony és mások) aggodalmát, és nyomban igazságnak tetszik a legvadabb ßllentés is. A háttérhangok kívánság szerint letölthetők a saját számí­tógépre, tehát bármikor „kéznél lehetnek”. Egyetlen apróságra viszont ügyelni kell: nehogy átszű­rődjék a munkahelyi, repülőtéri stb. zajkulisszán a tü­relmetlen partner felszólítása az ágyból vagy a fürdőszo- bából: „Cicuskám, éppen most kell telefonálnod?!” ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents