Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-28 / 49. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Február 28., hétfő A SZENTFÖLDI nemzeti za­rándoklaton részt vevő Kövér László tárca nélküli miniszter, Fidesz-elnök vasárnap, hazauta­zása előtt találkozott Szilván Sálom Likud-párti képviselővel. Sálom a most ellenzékben lévő Likudban az 1999. évi parla­menti választásokon a minisz­terelnök után a második volt a párt listáján. KITOLONCOLTÁK az Ameri kai Egyesült Államokból a kém- tevékenységgel vádolt kubai diplomatát, Jósé Imperatorit. Imperatori határozottan tagad­ta a vádakat, és kitoloncolását megelőzően lemondott diplo­máciai mentelmi jogáról, kö­zölve, hogy magánemberként az Egyesült Államokban ma­rad, ha kell, tette minden koc­kázatát és következményét vál­lalja, hogy bebizonyítsa ártat­lanságát. NEM KÍSÉRTE EL Csecsen földre Oleg Mironov, a moszk­vai parlament által kinevezett független emberi jogi megbí­zott az Európai Unió emberi jo­gi biztosát, Álvaro Gil-Robbest - jelentette be maga Mironov szombaton a magánkézben lé­vő orosz NTV tévécsatorna adásában. RENDRE UTASÍTOTTA szom bat este Jacques Chirac francia köztársasági elnök Lionel Jospin kormányfőt Párizs közel-keleti diplomáciai irányának egyoldalú módosítása miatt. Chirac telefo­non hívta fel Jospint, amikor az hazaérkezett Izraelben és a pa­lesztin területeken tett látogatá­sáról. Jospin heves vihart kavart pénteki jeruzsálemi nyilatkoza­tával, amelyben terrorista akci­óknak nevezte a Hezbollah liba­noni síita szervezet Izrael elleni támadásait. MAGASABB készültségbe he­lyezték a jugoszláv hadsereget a kisebbik tagköztársaságban, Montenegróban. Az intézkedés nyomán nehézfegyverekkel föl­szerelkezett gyalogsági egysége­ket állomásoztatnak az albán határon, hogy a Belgrád pa­rancsnoksága alá tartozó kato­nák megakadályozzanak egy esetleges határnyitást. LEMONDOTT az eredeti doku­mentumok megszerzésére in­dult eljárásról Emilie Schindler, a második világhá­borúban zsidókat mentő Oscar Schindler Argentínában élő öz­vegye. A fotókat, leveleket és a híres listát tartalmazó bőrönd nemrégiben került elő. Tartal­ma addig csak elbeszélésekből és visszaemlékezésekből volt ismeretes, így készült el a többszörös Oscar-díjas film is. A 92 éves özvegy szerette vol­na megszerezni a hagyatékot, de az eljárás lefolytatásához nincs elegendő pénze. ______■ ____________Munkatársunk helyszíni jelentése ______ H atáron innen, határon túl A kormány erőfeszítései a külföldön élő magyarokért A kárpátaljai magyarság helyzetének javítása, a magyar nemzettudat erősítése, a közös kulturális gyökerek megőrzé­se - így foglalható össze Orbán Viktor miniszterelnök kétna­pos ukrajnai látogatásának mérlege. A rendszerváltozás óta először tett látogatást magyar kormányfő Kárpátalján. Kárpátalja Orbán Viktor a hét végén abban a szomszédos országban tett hiva­talos látogatást, amely 49 millió állampolgárával egymaga na­gyobb, mint hazánk többi hat szomszédja együttvéve. Ám nem csupán a méreteket tekintve tart­juk Ukrajnát kiemelten fontos szomszédunknak: a Kárpát-me­dencében kisebbségben élő össz- magyarság fölemelkedése szem­pontjából az anyaországnak talán itt a legtöbb a tennivalója. A miniszterelnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség köz­gyűlésén kifejtette: nem Buda­pestről kell megmondani, hogy mi a jó a határainkon túl élő ma­gyaroknak, ám a magyarság min­den határon kívülről érkező ja­vaslatán érdemes elgondolkoz­nunk. A többi között ezért is java­solta ukrán partnerének - továb­bá Leonyid Kucsma államfőnek -, hogy jelöljenek ki egy-egy szemé­lyes megbízottat, akinek feladata a határ menti régió gazdasági együttműködésének, a lehetősé­gek kiaknázásának megvizsgálá­sa. Magyarország megfontolja, hogy a Kárpátalján kisebbségben, de több településen egy tömbben élő, földvásárlásra jogosult mint­egy 12 ezer magyar család föld­höz jutásának illetékköltségeihez anyagilag is hozzájárul. A Szociá­lis és Családügyi Minisztérium feladatul kapta, hogy vizsgálja meg, miként teremthetik meg a Kárpátalján élő magyarok anya­országi munkavállalásának em­berséges, az eddigi már-már meg­alázó körülményekhez képest sokkal egyszerűbb lehetőségeit. Orbán Viktor hozzátette: jólle­het hazánkban a bérek az Euró­pai Unió átlagához képest jóval alacsonyabbak, de egy ukrajnai, netán munkanélküli magyar szá­mára még mindig jócskán maga­sak, s ezzel is hozzá tudnánk já­rulni a nemzet határainkon túl élő tagjainak gazdasági-társadal­mi fölemelkedéséhez. A kormány egyébként kedden dönt az autópálya-építési prog­ram folytatásáról, amelynek egyik prioritása az M3-as továbbépítése, amely elősegíti magyar vállalko­zások számára a határainkon túli területeken a beruházásokat. A határ jelképes csupán - bár az útlevelet alaposan megvizsgálják és le is pecsételik elvégre mindkét oldalán magyarul beszélnek az emberek. Vízumra nincs szükség: leg­alábbis addig, amíg hazánk nem csatlakozik az Európai Unióhoz. A kormányfő megígérte: Ukrajna a szovjet utódállamok közül ebből a szempontból különleges el-bánásban része­sül majd. Beregszász Magyar, ukrán és orosz nyelvű feliratok ol­vashatók a kavargó hóesésben, de szinte mindenki csak magyarul beszél. A húszezres lélekszámú járási székhelyen nem törődik senki az ukrajnai hivatalos időszámítással: mindenki a magyar idő szerint állítja be óráját, csakis a magyar tévéadásokat nézi, a Kossuth rádiót hallgatja, s aki teheti, magyar- országi mobiltelefont használ - igaz, a négy szolgáltató közül csu­pán az egyik működik itt zavartalanul. Orosz Ildikó, a Be­regszászi Magyar Pe­dagógiai Főiskola igaz­gatója, valamint Csiz- már Béla gazdasági igazgató büszkén ve­zeti végig a látogatót a romjaiból újjászülető épületen. A roskadozó ház jóformán minden volt már, áruháztól or­vosi rendelőig, de hogy milyen állapot­ban kapták meg alig fél évtizede? A szennyvíz a pincében gyűlt ösz- sze, mert nem volt közcsatorna, a mint­egy húszezer kötetes - jobbára anyaországi adományokból összegyűlt - könyvtár falai ma is penészednek. Az épület nagyobbik fele ost­rom utáni állapotokat mutat, mégis azt terve­zik, hogy szeptemberre fölújítják. A nagy ne­hézségek árán tulajdonába visszahelyezett egyház azzal adta használatba a főiskolának, hogy - jobbára magyarországi alapítványok és a budapesti Oktatási Minisztérium hozzájáru­lásával - fölújítja, és a fenntartási költségeket is állja. Igyekeznek a teret és az időt kellőképp ki­használni: a tanítás nem csak hétköznapokon folyik; az őszre elkészülő szárnyban pedig megkezdődhet a hitoktatás is. Ukrán mércével mérve a bérek nem rosszak, és a tanárok meg is kapják nagyjából hétezer forintnak megfele­lő ellátmányukat. Az árak a magyarországi színvonal hetven százalékát közelítik, így ne­héz a megélhetés. Gyárak, mezőgazdasági üzemek, áruházak nincsenek, szinte mindahány bezárta kapuit, a dolgozókat azonban, hogy ne kelljen mun­kanélküli-segélyt fizetni, nem bocsátották el. Aki teheti, zsebkendői nyi területen zöldsé­get termel, tehenet tart. Szégyen, nem szégyen: szurtos képű gyermekek tömege koldul. Nem hrivnyá- ért, néhány forintért csupán. Csoda-e hát, meny­nyire fölemelő érzés lehet hallani a Kárpát­aljai Magyar Kulturá­lis Szövetség közgyű­lésén, amint a küldöt­tek zene nélkül is tel­jes összhangban, zen­gő hangon intonálják a magyar Himnuszt? Az elnökség asztala mögött, a kopott bár­sonyfüggönyön, az ukrán és a magyar zászló között az Európai Unióé díszeleg. Hirdetik: a diaszpórában élő magyarság útja hazánkon keresztül vezet Európába. GYŰ LAY ZOLTÁN Kárpátalján úgy számolják, hogy összesen százezer magyar nemzetiségű él kisebb­ségben. A közigazgatás szempontjából azonban hiába vannak „színmagyar'’ falvak, a városokban alaposan megváltozott a lakosság összetétele. Sőt: Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke már 1994-ben fölhívta a figyelmet arra, hogy a nem sokkal korábban megkötött magyar-ukrán alapszerződés ellenére a kijevi hatóságok mindent elkövet­nek a lakosság számarányának megváltoz­tatásáért. Erre példa Beregszász is, ahol a korábban külföldön állomásozó szovjet csapatokban szolgáló ukrán katonákat telepítették le. Nem véletlen, hogy a KMKSZ egyik politikai célja egy új járás, a Tiszántúli kerület létrehozása, amely egyébként alapjául szolgálhatna a kisebb­ségben élő magyarok kulturális .autonómiájának is. Jézus nyomdokain A pápa befejezte egyiptomi zarándoklatát A Szentatya az egyistenhívők párbeszédét sürgette fotó: feb/reuters Vatikánváros II. János Pál háromnapos zarándoklata után vissza­tért Rómába. A katolikus egyház feje az egyiptomi lá­togatás utolsó programja­ként a Sínai-hegyen lévő Szent Katalin-kolostorban imádkozott. A nagy monoteista világvallások közötti párbeszédre szólított fel II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő az „Isten nyomdokain való zarándoklatnak” nevezte út­ját azon a közös imádságon, amelyet a Szent Katalin-kolostor Olajfák Kertjében vezetett ango­lul, mintegy másfél ezer ember előtt. A szabadtéri imádságot megelőzően a pápa körbejárta a kolostort, ahol vallástörténeti do­kumentumokat, ereklyéket te­kintett meg. A görögkeleti szerze­tesek házába azonban nem lépett be, miután a görögkeleti egyház és a Vatikán között nincs meg­egyezés. Az előbbi attól tart, hogy a római katolikus egyház a beolvasztására törekszik. Imájában a katolikus egyházfő ismételten párbeszédre hívta fel az egy istent követő nagy világ­vallások követőit, sürgetve a ke­resztények, a muzulmánok és a zsidók közötti dialógust. A pápa hangoztatta, hogy a modern tár­sadalmaknak is szükségük van isteni parancsolatokra, mert így szabadulhatnak meg az önzéstől, a gyűlölködéstől, a hamisságtól. A kolostorban tett látogatás a háromnapos egyiptomi út csúcs­pontja volt, beilleszkedve II. Já­nos Pál ama álmának megvalósí­tásába, hogy Mózes és Jézus bib­liai nyomdokain járhasson. A Sí- nai-hegy elsősorban arról híres, hogy a Biblia szerint az Úr e hegy lábánál közölte a tízparancsola­tot Mózessel, akinek elrendelte, hogy vezesse Izrael népét az ígé- ret Földjére. ________________■ A bombagyáros vége Rejtélyes öngyilkosság a börtöncellában Graz Öngyilkos lett a börtönben szombaton Franz Fuchs, aki levélbombáival évekig tar­totta rettegésben Ausztriát. Fuchs villanyborotvája zsi­nórjával akasztotta fel ma­gát cellájában egy faliszek­rény fogójára. így találtak rá 14 óra körül - közölte az igazságügyi minisztérium. Az 50 éves Franz Fuchsot 1999. március 10-én ítélték életfogy­tiglani szabadságvesztésre több levél-, illetve csőbombával el­követett merénylet miatt. A per során kitartóan kiáltozta szélső- jobboldali jelszavait és gyűlöl­ködő megjegyzéseit. Letartóz­tatásakor felrobbant egy bom­bája és letépte mindkét kezét, ezért Ausztriában sokan teszik föl a kérdést: vajon miként kö­vethette el az öngyilkosságot? A talány azért is sejtelmes, mert Fuchsot éjjel-nappal kamerával is figyelték. Fuchs 1993-tól 1997-ig az úgy­nevezett Bajuvár Felszabadító Hadsereg neve alatt követett el merényleteket. Legismertebb ál­dozata Helmut Zilk akkori bécsi polgármester volt, akinek Fuchs egyik levélbombája 1993 decem­berében leszakította bal kezének több ujját. Utolsó levélbombáját 1996 decemberében az akkori belügyminiszter, Caspar Einem mostohaanyjának címezte, de még idejében felfedezték. _____■ H ÁROM A KISLÁNY. Berlinben megrendezték a Németországban élő török lányok szépségversenyét. A huszonkét résztvevő közül Yonca Oen (középen) nyerte el a koronát; udvarhölgyei - a második helyezett Huelya Karanlik (balról) és a bronzérmes Sevgi Kartoglu - csókkal köszöntötték. fotó: feb/reuters ÚJABB ROMÁN FOLYÓSZENNYEZÉS. Az illetékesek egyelőre nem tudják, milyen anyag jutott a Krasznába, amely a Királydaróchoz közeli 2 kilométeres szakaszon elszíneződött. Közben ENSZ-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy megvizsgálják: mi okozhatta a Szamos, a Tisza, valamint a Duna élővilágát súlyosan károsító, súlyos ciánmérgezést. fotó: feb/reuters Útjuk hazánkon át vezet Európába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents