Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2000. Február 23., Szerda G A Z P A S Á G Állattenyésztési körkép Búsuló juhászok A szarvasmarha-ágazat súlyos gondja továbbra is a megtermelt tej értékesítése és a tejipari vállalatok késedelmes fizetése. Egyes feldolgozók már 20-30 millió forinttal tartoznak a terme­lőknek - derül ki egyebek között a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium tájékoztatójából. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 22.) Borsodcbem 11195 Ft ti Fotex 151 Ft ti Matáv 2 360 Ft ti Mól 5 030 Ft ti OTP 15 860 Ft ti Rába 2375 Ft ti Richter 18695 Ft ti Zalakerámia 2 590 Ft ti BUX: 10046,91-0,97% eltérés az előző záró- értékhez képest BUX INDEX II. 16-22-IG ENERGETIKA. A magyar ener­giaszektor piaci alapú átalakítá­sa valamelyest lemaradt a többi közép- és kelet-európai országé­hoz képest, annak ellenére, hogy a privatizációban élen jár - állapították meg az Országgyű­lés gazdasági bizottsági ülésén. A hazai villamosenergia-igények kielégítését szolgáló kapacitáso­kat 2005-ig lekötötték. A liberali­zált piac szereplői számára ezt követően nyűik lehetőség arra, hogy versenyáron kínáljanak vü- lamos energiát, kezdetben ugyancsak szűk sávban. _____■ A Z MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 414,10 Cseh korona 7,20 Euró 257,07 Német márka 131,44 Osztrák schilling Lengyel zloty 18,68 62,98 Svájci frank 159,98 Szlovák korona 6,10 USA-dollár 257,25 Budapest Külső beavatkozás nélkül remé­nyük sem lehet a gazdáknak, hogy pénzüket megkapják, olvas­ható az agrártárca most közzétett jelentésében. A krónikussá vált „nem fizetés” lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket. Nemcsak az állatorvosi és a teljesítményvizsgá­lati költségeket nem tudják megfi­zetni, de már takarmányra, vízre, villanyra sem telik. Ez minőségi romláshoz vezet, s sok helyütt két­ségessé teszi az állomány megma­radását is. A vágómarhapiacon a kereslet­kínálatban nem történt jelentős változás, az árak eddig is igen ala­csonyak voltak, s az elmúlt hetek­ben küogrammonként öt-tíz forint­tal tovább csökkentek. A sertéságazatban az elmúlt he­tekben ismét 90 ezer darab fölé emelkedett a felvásárolt sertés­mennyiség. Az állattartóknak to­vábbra is gondot okoz a selejt tenyészkocák értékesítése. Jó mi­nőségű vágósertésre változaüanul van kereslet. A köztes felvásárlók küogrammonként 150-170 forin­ton veszik át az állatokat, amelye­ket - a földművelésügyi hivatalok jelzései szerint - minősítve adnak tovább, a termelőknek semmit nem juttatva a felárból. A tárca tájékoztatója szerint a belvíz a juhágazatot érintette a leg­érzékenyebben. Sok hodály, ka­rám és legelő került víz alá. A ta­karmányozásban ez sokszor meg­oldhatatlan feladatok elé állítja a gazdákat. Az ágazat piaci helyzetét viszont változaüanul jónak ítélik a szakemberek. A brojlercsirketartók bizonyta­lan helyzetükről panaszkodnak: a kereslet nem nőtt, a felvásárlási árak viszont kilónként öt-tíz forint­tal csökkentek. A feldolgozók a melléktermékek és hulladékok el­szállítási költségeinek emelkedésé­re hivatkozva fizetnek kevesebbet a termelőknek. __________|UJVáRI) A z év második felétől valószínűleg már Cseh­ország és Franciaország is fogad szakképesített magyar vendégmunkásokat. A magyarok je­lenleg is több európai országban vállalhatnak munkát, ám a kvótákat nem használjuk ki. A különböző kétoldalú megállapodások értelmé­ben az idén kínált 2820 külföldi munkahely­nek még a felét sem töltötték be. Németországban évente 2000, negyvenévesnél fi­atalabb szakmunkást fogadnának Magyarország­ról, de tavaly csak 933-an éltek a lehetőséggel. Ausztriában a tavalyi 300-zal szemben várhatóan 400-an helyezkedhetnek el ebben az évben. Svájcban, Ausztriában, Németországban szezon­munkát is kínálnak, a németek egyebek közt há­rom hónapos idénymunkára 3700 magyart fogad­nának. A tapasztalatok szerint a külföldön munkát vállaló magyarok elsősorban nem a kétoldalú egyezmények keretében dolgoznak, hanem in­kább egyénileg, illetve vállalkozásokhoz kapcso­lódóan szereznek munkavállalási engedélyt. Va­lószínű az is, hogy - a nemzetközi szervezetek­ben munkát vállaló magas képesítésű magyar szakembereket figyelmen kívül hagyva - a ma­gyarországi munkaerő nem a legkedvezőbb anya­gi feltételekkel dolgozik külföldön. A fejlett piac- gazdaságú országokban ugyanis az utóbbi évek­ben jelentősen megnőtt a kereseten kívüli juttatá­sok köre, ám ezeknek egy része csak többéves munkaviszony után vehető igénybe. A magyar munkavállalók többnyire csak néhány hónapos szerződéssel dolgozhatnak külföldön, ezért ezek a kedvezmények rájuk nem vonatkoznak. így a külföldi munkavállalás legfőbb oka - minden bi­zonnyal - a 3-4-szeres, vagy ennél is magasabb keresetkülönbség. A múlt évben több mint 23 ezer külföldi dolgo­zott engedéllyel Magyarországon. Közülük mint­egy 5000 az Európai Unióból és a tengerentúlról érkezett. Igen jelentős viszont a szakképzetlen munkaerő aránya; csak az építőiparban 12 ezer román állampolgárságú segédmunkás dolgozott engedéllyel. '_____________________ 1ST«) V irágzó kertészetet! Ötvenmilliárd forint többlettá­mogatásra lenne szüksége a zöldség-gyümölcságazatnak ahhoz, hogy az uniós csatlako­zás piaci előnyeit ki tudja használni - jelentette ki Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termékta­nács ügyvezető igazgatója. Budapest A terméktanács képviselője sze­rint a többletjuttatásra azért van szükség, hogy a kertészetben rej­lő lehetőségeket ki tudják hasz­nálni. Annál is inkább, mivel ez az egyeüen olyan ágazat az Euró­pai Unióban, ahol lényegében nincs kvótaszabályozás, s hazánk szinte korlátlan mennyiségben exportálhatna az Unió piacaira. A szakember elmondta: a ter­méktanács stratégiai programot dolgozott ki az ágazat helyzeté­nek javítása érdekében. Gondot jelent azonban, hogy az idei ag­rártámogatási büdzséből egy fil­lér sem jutott a kertészet külön támogatására. Pedig a dísznö­vénytermelést, a gyümölcs- és gyógynövénytermesztést pozitív megkülönböztetésben kellene részesíteni. Korszerűsíteni kell a konzervipart és a termelési felté­teleket is. Hazánkban 350-400 ezer hek­táron folytatnak kertészeti ter­melést. Az ágazat árbevétele mintegy 360 milliárd forint, amelyből a kertészet és a dísznö­vénytermelés 200 müliárddal ré­szesedik. A szakember szerint a mennyiség növelése és a minő­ség javítása érdekében tőkét kel­lene juttatni az ágazatba.- u ­Hungexpo: 22 szakkiállítás Európa Központ, millenniumi pavilon Kőbányán Az eredeti program szerint idén 22 kiállítást szervez itt­hon a Hungexpo. A gazdag pa­letta várhatóan - egyebek mellett - a leégett Budapest Sportcsarnokba tervezett vá­sárokkal bővül. Tóthné Pásztor Zsuzsanna vezér- igazgató tájékoztatása szerint a részvénytársaság fontos szerepet vállal az európai uniós csatlako­zásra való felkészítésben. Ennek jegyében nyitották meg tavaly az Európa Központot. Az uniós in­formációkat tartalmazó szolgál­tatásaikat kiváltképp a civil szer­vezeteknek, az önkormányzatok képviselőinek, a közép- és a fel­sőfokú intézményekben tanulók­nak szánják. A vezérigazgató hangsúlyozta: rendezvényeiket - szándékaik szerint - ezután is a minőség, a megbízhatóság és a garancia jel­lemzi. Erre a színvonalra az el­múlt évben elnyert Nemzeti Mi­nőségi Díj is kötelezi az Rt.-t. A 2004-ig szóló közép távú fejlesz­tési program keretében 10,2 mü- liárd forint összegű beruházásra kerül sor. Elsőként az idén elké­szül a millenniumi pavilon. Az eredeti terv szerint 22 szak­vásár lesz Kőbányán. E sorban szerepel a Szépség és egészség, a Karát, az Utazás,a Budatrans- pack, a Hungaromed és a Print- expo nevű rendezvény. Az agrár­tárca megbízásából idén a Hungexpo rendezi az OMÉK-ot. A leégett BS helyett várhatóan Kőbányán tartják a cipőhetet és a franchise szakvásárt. ' __________________IC«. B. J.| F izetési szakadék nők és férfiak között A dolgozó nők életük során ösz- szesen átlag 241 ezer fonttal (400 ezer dollárral) keresnek kevesebbet Nagy-Britanniában mint férfitársaik, csupán azért, mert nők. Egy minap nyilvánosságra ho­zott tanulmány szerint a magas iskolai végzettségű és hivatással rendelkező nők áüag 143 ezer fonttal (230 ezer dollár) keresnek kevesebbet, mint a hasonló kép­zettségű férfiak karrierjük alatt. Az alacsonyabb végzettségű brit nők 241 ezer fonttal keve­sebbel kell beérjék életük so­rán, míg a mindenféle diploma nélkül dolgozók 200 ezer font­tal visznek haza kevesebbet, mint hasonló képzettségű férfi kollégáik. A London School of Economics által készített tanul­mány szerint a nők áüagosan nyolcvan százalékát kapják a férfiak órabérének Nagy-Britan­niában. Az adatokból az is kide­rült, hogy az egyenlő fizetések tekintetében az Egyesült Király­ság csupán a tizedik helyen áll a vizsgált 15 ország között. Honnan volt pénz Horvátországban? Becslések szerint 1990-től mintegy 40 milliárd dollár érkezett Hor­vátországba, nagyrészt a horvát diaszpóra köreiből, ami talán meg­magyarázza, miként tudott a zágrábi vezetés viszonylag magas élet- színvonalat teremtem a hatalmas háborús károkat szenvedett or­szágnak. A Vecernji List című zágrábi napilapban a Glumina takarékpénz­tár és a horvát visszatelepültek bizottságának becsléseire hivatkoz­va arról adott hírt, hogy 1990 és 1998 között 40 milliárd dollár érke­zett különböző csatornákon Horvátországba, és kizárólag ennek a devizatámogatásnak volt köszönhető a „horvát gazdasági csoda”, amely azonban 1998-ban véget ért. A délszláv háború idején a külföldön élő horvátok mintegy 10 milliárd dollár értékben küldtek pénzadományokat a horvát állam megsegítésére. A statisztikák szerint 1998-ig mintegy 50 ezer horvát települt vissza hazájába, ők 10,8 milliárd dollárt hoztak magukkal, vagyis családonként átlagosan 360 ezer dollárt. A külföldön élő hor­vátok mintegy 3 ezer gyereket taníttatnak Horvátországban, és a szülők átlagosan havi 800 dollárt küldenek csemetéik költségeinek a fedezésére, ami 1998-ig 230 millió dolláros végösszeget jelent. A kül­földről érkező pénzek összegéhez számította a lap, hogy jelenleg mintegy 15 ezerre tehető azoknak a horvátoknak a száma, akik kül­földről kapnak nyugdíjat, és ezek összege 1998-ig 1,152 müliárd dol­lárt tett ki. Az összesítés szerint a külföldre távozottak rokonságuk támogatá­sára mintegy 8 milliárd dollárt utaltak át Horvátországba, a hazaláto­gató horvátok pedig 10,4 milliárd dollárt költöttek 1998-ban szülőha­zájukban. A 40 milliárd dollár különösen jelentős összegnek tűnik ahhoz képest, hogy 1998-ig a külföldi tőkebefektetések értéke alig haladta meg a 2 milliárd dollárt Horvátországban. ______________■ I tt az alkalom, hogy a legvidámabb Citroen modell mellett egy ajándék évet is hazavigyenl Vásároljon bári.Jly in Citroen Saxo-t február 21-tÓI és ha az első V OO vásárló között van, a vételárból félmillió forintot fizessen • egy év múlva• • Kamatmentesen• Az év ajándékával várja... KhhbI Ka 1 I Szíri y".*% IP11 — ■ H j| y egv Éu ajándékba! Az Ön Citroen márkakereskedője: Citroen Hajas - 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 73. Tel.: (32) 422-929 CITROEN Gazdakör Február 24-én, csütörtökön 17 órakor a balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Köz­pontban tartja soros ülését a gaz­dakör. A biogazdálkodás lehető­ségeiről dr. Csepregi Tibor a gödöl­lői Szent István Egyetem biogaz­dálkodási szakértője tart előadást. A gyógynövénytermesztésről Prnszna Lajos, a gyógynövény­terméktanács titkára ad tájékozta­tást az érdeklődőknek. ■ Harca feketemunka ellen Az engedély nélküli munkaválla­lás az utóbbi hónapokban „rész­ben erőszakkal párosuló, szerve­zett bűnözés” jellegét öltötte Né­metországban. A feketemunka erősen megkárosítja a gazdasá­got. Az engedély nélkül foglal­koztatottak munkája miatt mint­egy félmillió munkahely szűnt meg az utóbbi években, a kieső adó eléri az évi 125 milliárd már­kát, az elmaradó járulékfizetés pedig a 110 milliárd márkát. A pénzügyi tárca irányítása alá tartozó vámőrség létszámá­nak megerősítésétől remélik az illegális foglalkoztatás ellen ví­vott harc nagyobb eredményes­ségét. Már az idén különleges ki­képző tanfolyamra küldenek 750 vámtisztet, végzős pénzügyi főiskolai hallgatót és más, ta­pasztalt hivatalnokokat. Az ille­gális munka ugyanis távolról sem bocsánatos bűn; elsősorban az építőiparban szaporodnak a bűnügyi háttérre utaló jelek, az ellenőrök időnként fölfegyver­zett, erőszakra kész, maffiasze- rűen fellépő elkövetőkre bukkan­nak. Razziák közben engedély nélkül dolgozókat találtak állami építkezéseken is. Ennek oka ab­ban keresendő, hogy a legtöbb szövetségi beruházás közbeszer­zési pályázat keretében dől el, és az kapja a megbízást, aki a legol- csóbb árat ajánlja. __________■ N em keresett a külföldi kereset

Next

/
Thumbnails
Contents