Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARI MEGY E I KORKÉP PÁSZTÓ 2000. Február 23., szerda Egy falu, egy nap, egy lap - 11 A község neve (DOLNY PETAN) a Péter (Pete) név MitltiAávn pusztult, ezért a XVII. században szlovákok települ­kicsinyítéséből származik. Először 1268-ban említet- ivlULILLLcdU tek ide. A falu római katolikus temploma gótikus, a ték az oklevelek, akkoriban a Csák nemzetség volt a XVI. század elejéről származik, különálló harangtor­földesura. 1507-től haláláig a falut Werbőczy István (1458-1541) bú- nya barokk. Az ugyancsak barokk stílusú Prónay-kastély 1750 táján tokolta. A legenda szerint itt írta 1513 és 1514 között törvényköny- épült. Az egykori Andreánszky-féle kastély elpusztult, de kéthektá- vét, a Tripartitumot (Hármaskönyvet). A helység a török időkben el- ros parkja ma természetvédelmi terület. F. Z. Sosem vett még fel hitelt az önkormányzat Alsópetény azon ritka települések közé tartozik, amelynek önkormányzata eddigi munkája során még sem fejlesztési, sem működési célú hitelt nem vett fel. Mint Kis Ernőné polgármes­tertől megtudtuk, a következő időszak feladatai közé tartozik az utak kiépítése vagy a közvi­lágítás korszerűsítése, de abban is gondolkodnak, hogy parkolót alakítanak ki a polgármes­teri hivatal melletti területen. A millennium évében hozzák létre az emlékparkot. Az emlék­műre igényelt pályázatukat elutasították, de nem adják fel a megvalósítást. Ugyanez igaz az ez évre tervezett nemzetközi tudóstalálkozóra is. Fejlődő település Alsópetény?- Folyamatosan történnek ki- sebb-nagyobb volumenű beru­házások. Olyan évünk nem volt, hogy nem fejlesztettünk vala­mit. Erre az évre vonatkozóan már elkülönítettük a pénzt az Arany János úti járdafelújításra. Pályázati pénzt nyer­tünk a millenniumi emlékpark létrehozá­sára, de nagy szívfáj­dalmunk, hogy a ter­vezett szoborra nem kaptunk támogatást. Enélkül is megpróbál­juk azonban létrehoz­ni, hiszen az emlék­park emlékmű nélkül nem igazi. A faragott kőszobor és alapzat összesen 500 ezer fo­rintba kerülne. Van egy másik millenni­umra tervezett rendezvényünk, amelyre szintén nem nyertünk, azonban ez is kötelez bennün­ket: a nemzetközi tudóstalálko­zó dr. Andreanszky Gábor emlé­kére, a falu nagy szülöttjére. Na­gyon nagy az érdeklődés, tanít­ványai már jelezték, hogy sze­retnének részt venni a találko­zón, külföldi tudósokat is sze­retnénk vendégül látni.- Tehát még ez is nyitott kérdés.- Ez számunkra nem nyitott kérdés, mert ha más lehetőség nem lesz, bográcsban főzünk nekik és házaknál szállásoljuk el őket, de megrendezzük. Sze­retnénk azonban méltóképpen, számukra emlékezetes módon lebonyolítani a találkozót. Azt remélem, hogy a gazdálkodó szervezetektől támogatást ka­punk. Ez Nógrád megye rangos eseménye lenne.- Ha már a gazdálkodókat említette, milyen munkalehető­ségek vannak a faluban?- Helyben az önkormányzat biztosít munkahelyeket az in­tézményeken keresztül. Vannak közhasznú munkásaink, három boltunk, éttermünk. Kialakítot­tuk a szolgáltatóházat, amely­ben egyelőre a pizzéria műkö­dik. Helyet tud adni a ruhabolt­nak is, amire igény lenne a köz­ségben. Néhányan Rétságon dolgoznak, a többség Vácott a nagyobb cégeknél. Eléggé nagy arányú a munkanélküliség, igaz, most mindenki igyekszik elhelyezkedni, hi­szen tudjuk, hogy májustól változá­sok lesznek az el­látásban. Átlago­san 16-22 fő kap jövedelempótló támogatást, ami nagy arány a la­kosságszámhoz viszonyítva. Ők nem kötelezhetők munkavégzésre, de volt olyan idő­szak, amikor meg­kértem őket, hogy jöjjenek be dol­gozni, és aláírták a nyilatkoza­tot, amelyben önként vállalták a munkát.- Milyen körülmények között működnek az intézményeik?- Kedvezően alakulnak az is­kolai és óvodai normatívák, az oktatási intézményekben jó az ellátottság. A háziorvosunk még nem vállalkozóként dolgozik, gondolom, az új törvény válto­zást hoz majd ebben a kérdés­ben. Az közismert, mennyi pénzt adnak a kultúrára, a lehe­tőségek gyakorlatilag kimerül­nek a kultúrház fűtésében és vi­lágításában. A programokra ak­kor van igény, ha ingyenesek. Nemrégiben zajlott egy ní­vós program, amelyre a ki­sebbségi ön- kormányzat nyert pénzt, és mindenki szá­mára nyitott volt a kultúr­ház. Hiányo­lom a község­ből azt az agi­lis embert, aki felvállalná egy hagyományőr­ző énekkar ve­zetését, vagy néptáncot taní­tana. A fiatalok járnak pingpon­gozni a klubhelyiségbe. A könyvtárunk délutánonként van nyitva. Az idősek otthonában van színes televízió, kártyázhat­nak a nyugdíjasok, ha igénylik, ebédet is tudunk biztosítani. Az első ciklusban nagyon jól felsze­reltük az iskolát, óvodát. Az óvodába kell beszerezni takaró­kat, ágyneműt, edényeket. El kell mondanom, hogy en­nek a kis falunak sem fejleszté­si, sem működési hitele nem volt. Bérhitelre időnként rászo­rult, de annak az az oka, hogy az utólag visszaigényelhető tá­mogatási formákat meg kell elő­legezni.- Mennyi bevételük van a he­lyi adókból?- Építmény- és kommunális adót nem vetettünk ki, helyi iparűzési adónk van, amiből mi­nimális a bevételünk.- Hogyan állnak az infra­struktúra kiépítettségében?- Az útépítések vannak még hátra. Kilenc és fél kilométernyi belterüleü utunk van, ennek a felét sikerült eddig kiépítem. Az útépítésekhez több pályázatot is beadunk, miközben igyekszünk előteremteni a saját erőt. Ez ed­dig még mindig sikerült. Tervez­zük még a csatornahálózat ki­építését térségi beruházásban, Nőtincs, Alsópetény, Keszeg, Ősagárd és Felsőpetény közösen valósítaná ezt meg. Korábbi pá­lyázatainkat pénzhiány miatt utasították el.- Ha a tendenciát nézzük, a következő évekre vonatkozóan milyennek gondolja Alsópetény helyzetét?- Először is Alsópetény köz­pontját szeretném szépnek lát­ni. Az önkormányzati boltot üzemeltető helyi vállalkozót ab­ban szeretnénk segítem, hogy sikeres pályázatokat tudjon benyújtani, mi­vel mi közvetlenül nem tudunk anyagi támoga­tást nyújtani. A busz­megállót át akarjuk he­lyezni, terveink között szerepel egy környezet­be illő, szép buszváró kialakítása. A polgár- mesteri hivatal mellett lévő téren parkolót ala­kítanánk ki. Erre na­gyon nagy szükség van. EgyeÜen akadálya, hogy a terület a zsidó hitköz­ségek tulajdona. Megál­lapodásunk értelmében 99 évre a község használatába adták, de bármilyen építkezéshez az en­gedélyükre van szükség. Tervet készítettünk a községházára, ez is megvalósítás előtt áll. Szükség van még a közvilágítás korsze­rűsítésére. Nagyon remélem, és magam is azért dolgozom, hogy mindezt meg tudjuk valósítani. ________________________ Mi*:.' További bérlőkre vár a szolgáltatóház Szlovákul tanulnak az iskolában Másfél évtizede tanítja már a szlovák nyelvet az alsópetényi általános iskolában RacLics Gusztávné, aki óraadó pedagó­gusként dolgozik az intézmény­ben. Mint elmondta, a kicsik az alsó három osztályban tanulnak szlovákul. Negyedik osztályban nagyszüleik nyelvét, részt vesz­nek és jól szerepelnek a területi versenyeken, sőt eljutottak már a szarvasi országos szintű meg­mérettetésre is. Iskolai és közsé­gi rendezvényeken is bemutat­ják tudásukat. A nyelvtanulás­hoz a szorgalom mellett azért 3bÉü A nyelvtanuláshoz ösztönzés Is szükséges választási lehetőségük van, hogy folytatják-e. Ilyenkor so­kan inkább a német nyelv tanu­lása mellett döntenek. A tanító­nőtől azt is megtudtuk, a kicsik­nek csak Nézsán van lehetősé­gük arra, hogy tovább gyarapít­sák szlováktudásukat, amennyi­ben váci vagy rétsági intéz­ményben folytatják az iskolát, úgy megszakad a folyamat. A gyerekek szívesen tanulják ösztönzésre is szükség van. Alsópetényben megvan még a kötődés, de a családokban már egyre kevesebben beszélnek szlovákul. Ebben a korban per­sze azt is szívesen veszik a gye­rekek, ha a tanulás formája játé­kos. így nem csak népdalokat, nyelvtörőket, mondókákat, játé­kokat tanulnak, de rejtvényt is fejtenek szlovák nyelven. Felújított Prónay-kastély Magánkézbe kerüli a szép épület FOTÓ! RIGÓ TIBOR A szövetkezet eladta az addig tulajdonában lévő Prónay-kasté- lyt, amelyet egy magyarországi kft. vásárolt meg. Az 1991. évi XXXIII-as vagyontörvény értel­mében az önkormányzatok az állami tulajdonú, tanácsi kezelé­sű ingatlanokat kaphatták meg, ezáltal a kastély nem kerülhetett önkormányzati tulajdonba. Új gazdája sokat költött az ingat­lanra, a Prónay-kastélyt kívül- belül teljesen felújította. Terv a falusi turizmus Alsópetényben is szeret­nék meghonosítani a falu­si turizmust. A tiszta leve­gő, a gyönyörű környezet, az erdő, a kirándulóhelyek mind megfelelő alapot biz­tosítanak az elképzelés megvalósításához. Büsz­kék a községbeliek a Dél­hegy oldalát elborító kan­kalinszőnyegre is, ezt a látványt április második felében lehet megcsodál­ni. Olyan szálláshelyek létrehozásában gondolko­dik a község vezetése, amely (az étterem meglé­tére épülve) vendégeket tud fogadni. Alsópetény festői környezete mellett a turizmus mellett szól még Bánk közelsége is, hiszen a két település mindössze nyolc kilométerre van egy­mástól, e távolság kerék­párral való megtétele jó sportlehetőségnek kínál­kozik. A falusi turizmus működtetésére egyelőre még nincs gyakorlati pél­da a községben. Elképzel­hető, hogy kialakítanak (más településeken már jól bevált módon) egy kulcsosházat, e célra len­ne alkalmas épület. Francia befektetők ér­deklődnek egy másfél hek­táros terület megvásárlása iránt, a leendő beruházó üdülőkomplexumot építe­ne, ám mindez még csak elképzelés szintjén létezik. Az oldalt írta: Dudellai Ildikó Elmagyarosodott a szlovákság- Alsópetény egykor szlovák tele­pülés volt. Mondhatjuk, hogy az őseink szlovákok, de van itt török eredetű név is - tájékoz­tatott Kis Ernőné, a település polgármestere, akitől azt is megtudtuk: Alsópetény az ezredfordulón olyan település volt, ahol élt körülbelül 500 római katolikus, 80-90 zsidó és mintegy 50, egyéb vallású ember.- Most körülbelül ott tar­tunk létszámban, mint az ez­redfordulón. Volt már na­gyobb a lakosságszám, de na­gyon sokan elköltöztek a falu­ból, amikor Nézsa lett a közös községi tanács. A szlovákság azért nem maradt fenn igazán Alsópetényben, mert ez iparos község volt. Itt volt a legtöbb ács és kőműves, azt lehet mondani, hogy a környező községek házait is az alsópetényi iparosok építet­ték. Ha itt nem volt munka, kény­Kis Ernőné polgármester télén voltak eljárni (gyalog vagy kerékpárral) Budapestre. A fővá­rosban mindenféle náció együtt dolgozott és a svábok, a romák, a horvátok, a szlovákok egy közös nyelvet voltak kénytelenek beszél­ni, a magyart. Amikor haza­jöttek az iparosok, már itthon családban is magyarul be- így nem igazán ma- fenn a szlovák nyelv. El­magyarosodott a szlovákság, jobban, mint a környező tele­pülések közül bárhol. Míg a nézsai néni a földje­in szlovákul beszélgetett, ad­dig itt a férjével kommuniká­ló asszony kénytelen volt magyarul. Mi gyerekek csak azért is megtanultuk a nyel­vet, hogy azt is értsük, amit el akarnak hallgatni előttünk. —~ A szülők otthon akkor be­széltek szlovákul, ha azt akarták, hogy mi ne értsük. Én megtanítom az unokámat minden szlovák dalra, amit isme­rek. Tíz évig a nézsai kórusban énekeltem, és nagyon szép dalo­kat hoztam magammal. Egy gye­rek azonban kevés. Éppen most adtam be pályázatot egy népdal- verseny megrendezésére, ahol közvetlen élményekhez juthatnak az alsópetényi gyerekek, és meg­értik, hogy erre ők is képesek. Kicsit bebetonozódott a falu, nem szomszédolnak annyit, mint régen. Az én anyám elment a szomszédba pirospaprikát köl­csönkérni reggel, és 11 óra táján érkezett meg, addig megvitatták a falu dolgait. Azután délben et­tünk, amit én ezek után mindig csodáltam. Az idős emberek em­beribbek voltak. Többen beszélik azért a szlová­kot, főleg az öregebbek. Az alsó­petényi ünnepségeket tudatosan úgy szervezzük, hogy azokon a gyerekek magyar és szlovák nyel­ven is énekelnek. Az általános is­kolában szlovák nyelvű oktatás is folyik, és működik a szlovák ki­sebbségi önkormányzat. Itt alakítják ki a millenniumi emlékparkot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents