Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

2000. Február 21., hétfő MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 6. oldal A társasági törvény és a cégtörvény új szabályai Tájékozatást adott: Kissné dr. Juhász Edit balassagyarmati cégbíró A közelmúltban a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadást Kissné dr. Juhász Edit cégbíró, a társasági törvény és a cégtörvény új szabályairól, a kft.-k kötelező tőkeemeléséről és a gmk.-k „kötelező” át­alakulásáról. Mivel az érdeklődés és az érdekeltség túlnövi egy előadás ke­reteit, most folytatásokban a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük a cég­bíró segítségével.- Mit kell tudni a tőke-kiegészítések­ről és Nógrád megye részvénytársasága­it, illetve kft.-it ilyen szempontból mi jel­lemzi?- Az 1997. évi CXLIV. törvény, az új gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban Gt.) a kft. törzstőkéjé­nek legkisebb összegét 1 millió forintról 3 millió forintra, az rt. alaptőkéjének legkisebb összegét 10 millió forintról 20 millió forintra emelte fel. Az átmeneti rendelkezések szerint az új Gt. hatály­balépésekor, 1998. június 16-án műkö­dő kft.-k és rt.-k két éven belül kötele­sek az e törvényben meghatározott leg­kisebb összegre a jegyzett tőkéjüket ki­egészíteni. A Gt. 299. paragrafusának 3. bekezdése szerint a két év a bejegyzett társaságoknál a törvény hatálybalépé­sekor kezdődött, amely 2000. június ló­ig tart. A nem bejegyzett társaságoknál a két évet a bejegyzéstől kell számítani Pontatlan kimutatás Nógrád megyében 10 millió forint tőké­vel három részvénytársaság, 3 millió fo­rint alatti törzstőkével pedig körülbelül 750 kft. működik. Ez a számítógépes ki­mutatás nem pontos, mert tartalmazza a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló cégeket is, amelyeknek nem kell jegyzett tőkéjüket felemelni. A cégbíróság külön felhívja a kft.-k ügyvezetőinek figyelmét, hogy a jegy­zett tőke kiegészítése iránti változásbe­jegyzési kérelmüket a torlódások elke­rülése érdekében szíveskedjenek minél előbb a cégbíróságra benyújtani.- Milyen büntetésre számíthatnak azok, akik nem tesznek eleget a fenti kötelezettségüknek?- A cégbíróság türvényességi fel­ügyeleti eljárást fog kezdeményezni, amelynek keretében 50 ezer forinttól 500 ezer forinüg terjedő pénzbírsággal sújthatja a céget, illetve eltilthatja a to­vábbi működéstől, és egyben meg­szűntnek nyilváníthatja a társaságot. Ha a társaság nem tudja a jegyzett tőké­jét a törvényi minimumra felemelni, ak­kor át kell alakulnia más társasági for­mává. A Gt. 300. paragrafusának 3. be­kezdése szerint a gmk. 2000. június ló­ig társasági szerződése módosításával közkereseti társaságként működhet to­vább, vagy a gmk. más gazdasági társa­sággá köteles átalakulni. Ennek hiányá­ban e gazdasági társaságokat a cégbíró­ság megszűntnek nyilvánítja. Ez a ha­táridő jogvesztő. Ha a gmk. nem kíván tovább működni, akkor lehetősége van a társaság jogutód nélküli megszünteté­sére végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása útján.- Melyek az új gazdasági törvény fon­tosabb rendelkezései?-Egyszemélyes gazdasági társaság főszabályként újabb egyszemélyes tár­saságot nem alapíthat. A társasági szer­ződés megkötésétől a társaság előtár- saságként működik, a társaság iratain „bejegyzés alatt” az előtársasági jelleget kell feltüntetni. A társaság tényleges működését csak a cégbírósághoz való bejelentkezés után kezdheti meg. Az egyablakos rendszer bevezetésével a számítógépes rendszer útján a cégbíró­ság szerzi be az adó- és a KSH- számot. A kamarai tagságról szóló igazolást az ügyfélnek kell benyújtani a cégbíróság­ra, a kamarai tagság 2000. október 31-ig kötelező.- Mit kell tudni a bejegyzésekről és a vezető tisztségviselői megbízásról?- A közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén a cégbíróság egyszerűsített eljárásban jár el, fősza­bályként 30 napon belül döntenie kell a bejegyzésről, vagy az elutasításról. Kor­látolt felelősségű társaság és részvény- társaság esetén ez a határidő 60 nap. A cégbírósági bejegyzés nem visszame­nőleges hatállyal történik, hanem a cég a bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. Intézményes cégvezető Vezető tisztségviselői megbízást egy személy maximum 3 társaságnál vállal­hat. Bevezetésre került a cégvezető in­tézménye, aki általános képviseleti és cégjegyzési joggal bíró egyedüli aláírás­ra jogosult vezető állású munkavállaló.- Hogyan lehet kizárni a tagokat?- Tag kizárása kizárólag bírósági ha­tározattal történhet, a taggyűlés dönté­se alapján a társaság pert indíthat a ki­zárni kívánt taggal szemben. Kétszemé­lyes társaságból kizárás nem lehetsé­ges, és a 75 százalékos többséggel ren­delkező tagot sem lehet kizárni. Meg kell még említenem, hogy beve­zetésre került a kft. dolgozói üzletrész, amelyet a társaság munkavállalói ingye­nesen vagy kedvezményes áron szerez­hetnek meg. Ha valamely kft.-tag törzs­betét szolgáltatását nem teljesíti, úgy nem kizárásra, hanem tagsági viszonya automatikus megszűnésére kerül sor. A tagok a társasági törvénytől csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény kifejezet­ten megengedi. Cégeljárás: új szabályok- Milyen kritériumai vannak a cég­iratok helyes kezelésének?- Alapvető elv a cégnyilvántartás nyilvánossága, közhitelessége és napra­készsége. A cégiratokat bárki megte­kintheti, azokról feljegyzést készíthet, cégmásolatot, cégkivonatot, cégbizo­nyítványt kérhet. Uj szabályként a cég­jegyzék egyebek között tartalmazza a kft. jelentős, többségi, közvetlen irányí­tás alá kerülés tényét, a természetes személyek anyjának leánykori nevét, külföldi személy kézbesítési megbízott­jának adatait. Az új, gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) hatálybalépése előtt be­jegyzett cégek cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek tár­sasági szerződésüket az új társasági tör­vénynek megfelelően módosítani. A kötelező jogi képviselet továbbra is fennmaradt, amelynek az a célja, hogy a félnek tökéletes anyagot bizto­sítson a gyors bejegyzés érdekében. A tevékenység gyakorlásához szükséges' hatósági engedély meglétét a cégbíró­ság nem vizsgálja, azt az illetékes ka­mara ellenőrzi. A cégnek a hivatalos iratain fel kell tüntetni a cégjegyzék- számot. A cégbejegyzési kérelmet 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el lehet utasítani, ha nem vagy hiányosan csatolták a cégtörvény mel­lékletében felsorolt iratokat, illetve az illetéket nem vagy csak részben fizették meg. Az ügyfelek érdekeit szolgálja az az új szabály, amely szerint kizárólag a te­vékenységi kör megváltozását a fél ille­ték és közzétételi díj fizetése nélkül je­lentheti be a cégbíróság részére, csatol­va a szükséges mellékleteket. Változó rendelkezések- Melyek a korlátolt felelősségű társa- ságravonatkozó új rendelkezések?- Új előírás, hogy a társasági szerző­désben kötelező szabályozni a megis­mételt taggyűlés összehívásának rend­jét. A tagok nem mentesíthetők a pénz­beli betétek befizetése alól, és a társa­sággal szemben beszámításnak sincs helye, nincs törvényes lehetőség arra, hogy a társaságnak kölcsönt folyósító személyek utólag a kölcsön erejéig tag­gá váljanak. Az üzletrész a tagokra sza­badon átruházható, kívülálló személyre adásvételi szerződés útján történő átru­házás esetén illeti meg elővásárlási jog a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés ál­tal kijelölt személyt. A társasági szerző­dés előírhatja, hogy kívülálló személyre történő átruházás érvényességéhez a társaság beleegyezése kell, ebben az esetben szabályozni kell a beleegyezés megadásának és megtagadásának fel­tételeit. A törzstőke felemelése történhet új törzsbetétek befizetésével (ezt igazolni kell), apport (nem vagyoni betét) szol­gáltatásával, törzstőkén felüli vagyon­ból. A tagoknak az új törzsbetétekre el­sőbbségi joguk van, amelyet 30 napon belül gyakorolhatnak. A törzstőkén fe­lüli vagyonból történő tőkeemelés ered­ménytartalékból, vagy tőketartalékból lehetséges, és a tagok törzsbetéteit a ko­rábbi törzsbetéteik arányában növeli (a társasági szerződés eltérően nem ren­delkezhet!). A tőkén felüli vagyon meg­létét a számviteli mérleg bizonyítja - közbenső mérleg évközi tőkeemelés esetén. Gondok a bejegyzésben Cikkünk végén azokkal a problémák­kal, hibákkal foglalkozik Kissné dr. Ju­hász Edit, amelyeket a cégbírósági be­jegyzések során követnek el.- Milyen a pontossági arányuk a be­nyújtott cégbejegyzési és változásbejegy­zési kérelmeknek?- A cégbíróság a beadott cégbejegy­zési és változásbejegyzési kérelmek 50 százalékánál kénytelen hiánypótló vég­zést kiadni, mert a társasági szerződés nem felel meg az új, gazdasági társasá­gokról szóló törvény (Gt.) szabályai­nak, illetve hiányosak a mellékletek. Az új Gt. hatálya csak azokra a társaságok­ra terjed ki, amelyek társasági szerző­désüket az új törvénynek megfelelően módosították, vagy 1998. június 16-a után alakultak. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében, amíg a cég a régi Gt. szerint működik, addig a társaság tagjai zárják ki a tagot, ha a cég a társa­sági szerződését már módosította az új Gt.-nek megfelelően, akkor a tag kizárá­sa már bírósági határozattal történik.- Melyek a leggyakoribb, legjellem­zőbb hibák, azaz mikre ügyeljenek az érintettek?- Gyakori hiba, hogy a kft. tagja tag­sági viszonyát „kilépéssel” vagy közös megegyezéssel kívánja megszüntetni. Ez nem lehetséges, tagsági viszonya ki­zárólag az üzletrész átruházásával szűnhet meg. Ha nem akad vevő, úgy a tag továbbra is tulajdonos marad, ez a korlátolt felelősség ára. A társasági szerződésekben, illetve módosításokban a tagok gyakran nem egyértelműen rendelkeznek a jegyzett tőke felemeléséről, illetve rendelkezésre bocsátásának módjáról és időpontjáról. Semmis szerződések A betéti társaság és a közkereseti társa­ság esetében, ha a tag a társaságban személyes közreműködést vállal, akkor annak módját és tartalmát a társasági szerződésben részletesen szabályozni kell. Ha a tagok ezekben a társasági for­mákban taggyűlést rendszeresítenek, akkor szintén a társasági szerződésben kell szabályozni a taggyűlés összehívá­sának módját. Szintén gyakori hiba a bt. és a kft. esetében a vagyoni hozzájárulás „el­adására” irányuló szerződés benyújtá­sa, amely úgynevezett semmis szerző­dés. A társaság tagjai vagy közös meg­egyezéssel vagy rendes felmondással szüntethetik meg tagsági viszonyukat. Az ilyen „kilépő” taggal a társaságnak el kell számolnia. A változásbejegyzési kérelmek ese­tében, ha a cég főtevékenysége válto­zik, be kell csatolni az új statisztikai számjelről szóló igazolást. Végül, a cégbíróság felhívja a kft.- ügyvezetők és a gmk.-képviselők figyel­mét arra, hogy az új Gt.-ből eredő köte­lezettségüknek saját érdekükben időben tegyenek eleget, kérelmüket minél előbb nyújtsák be, ezáltal elősegítik a cégbíró­ság munkájának naprakészségét. BENKÖ MIHÁLY Krumbachi levelezők Elképesztő a szegénység Ukrajnában Éppen 1943-at írtak. Dúlt a háború Európában. A német- országi Krumbachban a 14 éves Karl Kiinget kisegítő szolgálatra behívták a légierőhöz. Ugyanott dolgo­zott kényszermunkásként a 20 éves ukrán Hanna Sevcsenko. Kiing tudott ugyan a „keleti munkásnők táboráról”, de semmit nem tudott Hanna lé­tezéséről. Ma ellenben már tud. Az időközben levelező­lapok és levelek gyűjtőjévé lett Kiing ugyanis - 56 év eltelté­vel - tavaly ősszel a bolhapia­con megvásárolt egy postai le­velezőlapot, amely még a náci diktatúra idején íródott. A cirill betűkkel írt lapon Hitlert ábrázoló bélyeg, a bé­lyegzőn pedig ez olvasható: „Keleti munkások tábora, Krumbach”. A fiatal ukrán lány - Kiing most már rájött, hogy kik dol­goztak akkor a táborban - anyjának és nővéreinek írta a levlapot, amelyet a férfi most több mint fél évszázad múlva megvásárolt. A történet folyta­tása valóban nem mindenna­pi. A férfi felkereste a mün­cheni ukrán konzulátust, s az ott dolgozó diplomatáknak si­került felkutatni Hanna - az­óta elpusztult - falujának egy­kori polgármesterét. Majd ér­tesítette az időközben Kijev közelében letelepedett asz- szonyt, aki telefonon felhívta a konzulátust. Hanna még emlékezett há­rom német szóra: „Krumbach, Knoll” (ez volt a burgonya fel­dolgozó üzem neve) és „Bahnhof’ (pályaudvar). Kiing ezután hosszú levelet írt Han­na Sevcsenkónak és meghívta őt családjához Krumbachba. Felajánlotta, hogy fizeti az úti­költséget és az asszony addig maradhat, amíg csak akar. Csakhogy a ma 77 éves asz- szony súlyos beteg és nem hagyhatja el a lakását. Nem­csak beteg azonban, hanem szegény is. Harminc éven át tanított egy iskolában és a nyugdíja - átszámítva - havi harminc márka. Elkeseredet­ten írta válaszlevelében, hogy a kevéske pénz szinte csak gyógyszerekre megy el. Éppen annyi ennivalót tud vásárolni, hogy éhen ne haljon. „Vi­szontlátásra” - ezekkel a sza­vakkal fejezte be levelét Han­na és fényképet mellékelt hoz­zá, amely még a boldogabb napokban készült. Az 1964- ben készült felvételen Hanna és lánya láthatóan elégedetten mosolyognak a gép lencséjé­be. Vizelés a tűzoltókkal A rendőrség, a tűzoltóság és a mentők is kivonultak, amikor a sziléziai Zabrzéban valaki tele­fonon riasztotta a mentőket. Csak a helyszínen derült ki, hogy a segélyhívó egy kutya volt. A hívást a diszpécser vette fel, de csak riadt kutyavinnyogást hallott. Azt gondolta, hogy a se­gélykérőnek éppen csak annyi ereje volt, hogy feltárcsázza a mentőket, beszélni már nem tu­dott, a lakásban vele lévő négy­lábú hangját pedig háttérzajnak vélte. Azonnal kiderítette a tár­csázó telefonszámát és címét. A helyszínre kiszálltak a mentők, tűzoltók, rendőrök. Az ajtó be­törése után a lakásból egy kutya szaladt ki - feszült hólyaggal -, és miután „megkönnyebbült” a folyosón, csendben visszaosont. Aztán megjelent a gazdája is, egy orvosnő, aki módfelett meg­döbbent a váratlan, ám nem hí­vatlan vendégek érkezésén. A mentők szóvivője szerint az tör­ténhetett, hogy a négylábú vélet­lenül rálépett a telefonra, és megnyomta a kilences gombot - épp háromszor, s így sikerült ki­hívnia a mentőket. Feketedoboz autókba Hollandiában nyártól kísérlet­képpen kezdő vezetők személy­autójába is feketedobozt építe­nek, hogy nyomon követhessék a sofőr tevékenységét - jelentette a De Telegraaf című konzervatív holland lap. Feketedobozt vagy hasonló készülékeket jelenleg főként tömegközlekedési és te­herszállító eszközökön alkal­maznak. A cél, hogy esetleges baleset vagy vizsgálat esetén nyomon követhessék a vezető által végzett műveleteket és az egyéb műszaki történéseket. A számítógéppel felszerelt beren­dezés gyakorta segít a balesetek okának megállapításában. Az észak-hollandiai közlekedés-fel­ügyelőségnek (ROV) támadt az az ötlete, hogy nyugodtabban bocsáthatnák a közlekedésbe az új vezetőket, ha első napjaikra az ő autóikat is ellátnák effajta berendezésekkel. A kísérletet három hónapon belül megkez­dik három észak-hollandiai tar­tományban, Frízföldön, Groningenben és Drenthében. A tervek szerint a doboz nem csu­pán rögzíti, hogy mi történik az autóban, hanem azonnal jelez is, ha például az autó túlságosan gyorsulna. A rögzített adatokat rendszeresen ellenőrzik majd, részletesen megbeszélik a kísér­let alanyaival is, és akit rendsze­res szabálytalanságon kapnak, visszaküldhetik oktatójához. Öngyilkosság agyonsütéssel Ősi hindu hagyományt követve néhány hete Csaran Sah fellé­pett férje halotti máglyájára, a holttest lábához térdelt és hom­lokát az izzó parázsba nyomta, így maradt mozdulatlanul, amíg meg nem halt. A helyet, ahol az 55 éves özvegy rituális öngyilkosságot követett el a rendőrség hetekkel később még mindig őrizte, nehogy odajárjanak imádkozni az em­berek, és templomot emeljenek az özvegy tiszteletére. Akik is­merték, azt mondják, Csaran rituálisan feláldozta magát, hogy megkönnyítse férje és a maga túlvilági életét, s hogy gyermekeinek és többi leszár­mazottjainak jó sorsa legyen. Ezt a hindu hagyományt szatinak nevezik. Gyakorlását azonban 1929-ben betiltották. A közelmúltban Szatpurában tör­tént esetet a rendőrség öngyil­kosságnak minősítette. Ha szati­nak nyilvánítaná, akkor a szán­dékos emberölésben való bűnré­szesség vádját emelhetnék a szemtanúk ellen. Az asszonyok azt mondják, hogy akárminek is nevezzék, azért történt, ami tör­tént, mert az özvegyekre rossz sors vár a hagyományokhoz ra­gaszkodó falvakban, férjük roko­nai megalázzák és elkerülik őket. India legnagyobb és egyik legszegényebb államában, Uttar Pradesben az elmaradott vidéke­ken szati-asszonyok tiszteletére emelt kis emlékművek tarkítják a kopár tájat. Az Újdelhitől 300 kilométernyire keletre fekvő Szatpurában és környékén 1930 óta nyolc özvegy követte férjét a halálba máglyán. Ezeket az asz- szonyokat a férjük és a hagyo­mány iránti hűségükért nagyra becsülik, és sok esetben isten­nőként imádják. Egy napon Csarant imádni fogják egy temp­lomban. Miután híre ment az özvegy önfeláldozásának, százá­val keresték fel az emberek az áldozati helyet. Rendőrök érkez­tek a faluba, hogy gátat vessenek a megmozdulásnak.- Kénytelenek voltunk közbe­lépni - mondta egy rendőrfel­ügyelő - mert kezdtek teljesen megőrülni az emberek. A környékről mindenhonnan özönlöttek ide, hogy imádkoz­hassanak a szati helyszínén. A rendőrség azért beszél öngyil­kosságról, mert Csaran Sah nem tartotta magát a hagyományos ri­tuáléhoz, amely szerint az eskü­vői díszbe öltözött özvegy, mie­lőtt feláldozza magát, imákat és himnuszokat énekel. De a falu lakói azt mondják, hogy ha ele­get tesz a szertartás előírásainak, akkor a rendőrség tudomást sze­rez a dologról és beavatkozik. Csaran Sah nem adta jelét annak, hogy mire készül, és akkor kö­vette el tettét, amikor a gyászolók a közeli folyóhoz mentek a rituá­lis mosakodást elvégezni.

Next

/
Thumbnails
Contents