Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-17 / 40. szám
2. OLDAL PÁSZTÓ ÉS TÉRSÉGE 2000. Február 17., csütörtök Négy-öt millió fejlesztésre Ecseg-Kozárd - Keddi képviselő-testületi ülésén a körjegyző előterjesztésében a két önkormányzat megtárgyalta az idei költségvetést, mely abszolút értékben több mint az elmúlt évben. Ecsegen fejlesztésre négy öt millió közötti összegre van lehetőség. Kozárdon a jó idő beköszöntésével megkezdik a Kossuth utca felújítását a tavaly elnyert pályázati pénzből és saját erőből. Kényszerű takarékosság Jobbágyi - A községi képviselő-testület legutóbbi, hétfőn megtartott ülésén elfogadta az ez évi végleges költségvetést. A település rendelkezésére álló főösszeg idén azonban kevesebb, mint amennyi 1999-ben volt. Az önkormányzat által közöltek szerint a fejlesztési lehetőség előbbieknek megfelelően 2000-ben minimális. A további működőképesség fenntartása érdekében a testület kénytelen volt kisebb megszorító intézkedéseket hozni a helyi intézmények gazdálkodásában. Jól döntöttem, amikor elindultam... Műszakba indulás előtti beszélgetés- Velem egykorúakkal arról beszélgettünk, hogy jobbá kellene tenni a falu életét. Ennek során közöltem, ha megválasztanak, akkor a közművelődésben a gyerekek különböző ünnepségeken, megemlékezéseken való részvételének segítésében, a fiatalokkal való törődésben kívánok tevékenykedni. Saját magamról pedig úgy gondolkodtam, hogy céljaimat el tudom érni. Az előbbieknek megfelelően a Szabadság utcában felkerestem az állampolgárokat, közöltem velük elképzeléseimet és arra kértem, hogy támogassanak az arculatváltásban. Drukkoltam, hogy bekerülök-e az új testületbe.- A régi tagokból kettőt választottak újra, mi közép- és fiatalkorúak pedig négyen kerültünk a testületbe. Férjem tudta, hogy közéleti szereplést azért vállaltam, mert teljesíteni szeretném az ő általa is ismert elképzelésemet. Vállalta, hogy az otthoni munkában több hárul rá - lapozza vissza a még elég friss eseményeket idéző, azt megelőMézesné Holecz Mária ■ ző momentumokat Mézesné Holecz Mária, a kisbágyoni ön- kormányzat képviselő-testületi tagja. A közéleti tevékenység nem jelent újat életében. Korábban, amíg elöljáróság volt, addig ott tevékenykedett, mint képviselő.- Elképzeléseiből mit sikerült eddig megvalósítani?- Különböző ünnepségeken, rendezvényeken az iskolások, óvodások műsorral lépnek fel, a gyerekem is szerepel. Hogy várjam el a többiektől, hogy jöjjenek, amikor az enyém nincs köztük. Közben átszalad a szomszéd szobába és egy füzettel tér vissza. Abból olvassa a következőket: - Polgármesterünk, Orszáczky Ferenc kapta feladatul, hogy szerezze meg a Faluház létesítéséhez szükséges pénzforrásokat. Sikerült. Az új faluházat 1999. december 8-án avattuk. A község szülötte, Szabó Tibor, 70 év körüli nyugdíjas jelentkezett, hogy finanszírozza a templom tornyának befejezési költségeit. Ez is megvalósult. Makovecz-féle tornyot tettek rá. Több mint 20 év után én szerveztem meg újra az augusztus 20-i bált. A képviselő-testület tagjai közül a rendezésben Zachar Tibor, Pernye Lászlóné, Fekete Istvánné segített. Ezt követte a karácsonyi bál, február 19-én pedig a farsangi bál. Az iskolásoknak, óvodásoknak délután lesz, este pedig a felnőtteknek. Tudom, hogy nem könnyű az időseket kimozdítani otthonukból a tévé előtt, (több mint 180 nyugdíjas van a községben), a fiatalokat a videótól, de bízom abban, hogy sikerül itt is előbbre lépnem. Fel kívánom éleszteni a korábban jól sikerült szüreti bált, mely a falu életében erősíti az összetartozást, ugyanakkor jó találkozási lehetőséget biztosít.- Egyedül kívánja megoldani?- Önkéntes segítőtársakkal: Mocsáriné Szrena Klára, Gábor Istvánné és a főiskolás Fekete Krisztina. Lehet, hogy a hölgyekkel jobban meg tudjuk magunkat értetni.- További tervei?- Irodalmi, közművelődési rendezvényeket szeretnénk a faluházban mindennapossá tenni. A gyerekeknek különböző szakköri foglalkozást teremteni, a zenekultúra továbbfejlesztése érdekében zongora, vagy orgona énekórát tartani. Tudom, hogy mindenki kedvére, akárcsak eddig, továbbra sem tudok megoldást keresni, de az előrelépés érdekében ezen túl kell tennem magam.- Érték-e csalódások, kellemetlenségek?- Igazán nem szoktam elkeseredni. Ha aznap nem jut eszembe a megoldás, vagy tanácsot kérek, vagy megbeszéljük, netán magam jövök rá a megoldásra. Nincs olyan feszültség, amit haza kellene vinnem, ilyet eddig nem éreztem. A helyi képviselő asszony Gödöllőn egy amerikai tulajdonú cégnél dolgozik, két műszakban jár.- Értem és a többiekért jön a busz. A községből a különböző műszakokban csaknem húszán járunk.- Milyennek minősíti az eddig megtett utat?- Úgy érzem, hogy jól döntöttem, amikor indultam, az akkor kapott bizalmat erősítettem. Gyerekeim örömmel mondják: - Anya, de jó, hogy velünk kezdték Fejlesztés pályázati pénzből Palotás - A helyi képviselő-testület február első felében tartott ülésén elfogadta a község 2000 évi költségvetését, melynek fő összege közel azonos a tavalyival. Az intézmények működését az előző évi szinten biztosítja, a fejlesztések pedig elsősorban az elnyert pályázatokhoz kapcsolódnak. Ezekhez a saját erőt az előírt követelményeknek megfe- lelően az önkormányzat biztosítja. __________■ K rumplit, hagymát vegyenek! Nem érdemes földet művelni- Krumplit, hagymát, vetőburgonyát vegyenek! - hangzik a tehergépkocsi vezetőfülkéjének tetejére szerelt hangosbemondóból Egy- házasdengeleg főutcáján, egymás után - feltételezve egy erőteljes férfihangot. Nem sokkal később - akár csak mások - mi is megállunk a tehergépkocsi mellett. Beletekintve, első részében hagymát látunk, a tehergépkocsi platójának nagyobb részét étkezési és vetőburgonyával telt zsákok sokassága foglalja el. Vevőre talált a zsák vöröshagyma, amit egy zsák vető búr- gonya követ________________ ■ A burgonyát, hagymát áruló Bálint Csaba cserhát- surányi gazda nyolc hektáron saját, 10 hektáron édesapja földjén termel burgonyát. Termésüket igyekszik önállóan eladni.- Minden évben eljárok erre az útvonalra. Egyházasden- gelegen a vetőt viszik jobban, mert a helybeliek krumplitermesztéssel foglalkoznak. Szirák, Vanyarc, Kálló községekben is elmegy néhány mázsa. A tarjáni rész jobb, ott több pénzük van az embereknek. Ha van időm, akkor rendelésre házhoz viszem. Budapesten a Bosnyák téren is árulok és viszek a zöldségeseknek. A gazdaember, ahogy mondja, látástól vakulásig dolgozik. Édesapja 62 éves.- Volt olyan év (a nagy szárazságkor), amikor a kutyának sem kellett a krumpli. Még a hizlaldák sem vették át. Nem volt más lehetőség, minthogy a szemétbe került.- Milyen volt az idei esztendő?- Hektáronként 100 mázsa termett. Eladásra vár még 300-400 mázsa. Sok krumpli van még. A jó idő beköszöntésével kinyitják az eddig fedett vermeket is a gazdák. Bálint Csaba korábban az erdészetnél is dolgozott, saját erőgépeivel műveli földjét, fémzárolt vetőmagot használ. Meglepetésemre a következőket mondja:- Szeretnék kiszállni a buliból. Kétszáz forintos gázolajjal nem tudok labdába rúgni.- Az előbbi azt is jelenti, hogy az idén kisebb területen kerül földbe az éltető gumó?- Nem tudom még... A gazda édesapjától tanulta a krumplitermesztés mesterségét. A gépkocsiján látható hagyma a bátyjáé.- Segítünk egymásnak. Ő árulja az én krumplimat, én az ő hagymáját. Nem sokkal később, búcsú- záskor csak annyit mond: - manapság nem érdemes parasztnak lenni! ______vjc F ehér Sándor éppen 10 éve végezte el a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolát. Fiatal értelmiségiként is hű maradt szűkebb pátriájához: Egyházasdengeleg, Szarvasgede, Csécse jelzik eddigi munkálkodásának állomásait, s a legújabb Bér, ahol tavaly szeptember óta nemcsak tanít, hanem igazgatója is a maroknyi közösségnek. Ladájával naponta ingázik Kisbágyon és Bér között. Az ember azt is gondolhatja: nincs jobb dolga ennek a fiatalembernek?- Mindig szerettem ezt a tájat, ezernyi szál ideköt, s ahányszor változtattam, soha nem vágtam el, eresztettem hosszúra a képzeletbeli köldökzsinórt. Tisztelet a béri „mécseseknek” Hét végén zöld gyepen, hétköznap katedrán áll a fiatal igazgató Béren is sok a munkanélküli, a családoknak több mint a fele. A nehézség, gond, viszály és keserűség gyakori, visszatérő vendégek errefelé. A szülők gondja a gyerekeké is, megélik, megérzik ők is a mindennapok problémáit. Fehér Sándor, a kisközség alsó tagozatos általános iskolájának igazgatója. A fiatal, 32 éves tanító Kisbágyonban él, hét végeken szülőfaluja focicsapatában véd, hétközben pedig a szomszédos Béren tanít. A katedrán is ugyanolyan harcosan, tisztességgel igyekszik helytállni mint a zöld gyepen: a pályán csapattársaival a falujáért küzd, az iskolában kollégáival együtt a béri gyerekek boldogulásáért, esélyegyenlőségéért. Maroknyi kisdiák, a béri általános iskola tanulói- Nem vágyódik el?- Jól érzem magam, s megvannak a céljaim, bár jól tudom, naponta bőrömön tapasztalom, mennyi hátránnyal kell megküzdeni az e tájon élőknek. Ugyanakkor kész és képes vagyok a váltásra, mert azt vallom: képzettnek, alkalmazkodóképesnek kell lenni, hadrafoghatónak bárhol, ahová veti a sors az embert. Bár úgy mondom inkább, az ember saját maga próbálja meg sorsát rendezgetni.. Szóval nem ijednék meg, ha máshol, esetleg távoli vidéken kellene folytatnom, de most itt van feladatom Béren, ezt szeretném becsülettel ellátni - vélekedik a fiatal igazgató, aki a közelmúltban Németországban, Luxemburgban is járt.- Az Európa Fórum szervezésében zajlott a külföldi tapasztalatcsere, pályázni kellett a részvételre, hát megpróbáltam.- Milyen tapasztalatokkal tért haza?- Legfőbb, hogy sok dologgal hozzá lehetne járulni még itthon az emberek boldogságához. Kistelepüléseken is voltunk, az ottani iskolák jól felszereltek, a tornaterem szerves és elmaradhatatlan része az intézményeknek, gyakran még uszodájuk is van. Tudom, nálunk még mindez utópia, különösen a falusi iskolákban.- Mit szeretne elérni ezzel a maroknyi kisemberrel?- Valóban kevesen vágyunk, 22 gyerek jár iskolánkba, 1-3, 2-4 osztályokat tanítunk összevontan, s a napköziben hárman, illetve két óraadó kollégával. Azt szeretnénk, ha elkerülve felsőbb osztályokba Palotásra, Hé-ha- lomba ott is megállnák gyerekeink a helyüket. De, ami még ennél is fontosabb: örömmel jöjjenek az iskolába és készségesen vegyenek részt a munkába. A szülők 70-80 százaléka munka- nélküli, az ebből fakadó pénzszűke, sőt szegénység megérinti, sújtja a gyereket is. Az otthon sokuk számára nem a nyugalmat, a biztonságot jelenti, hanem a gondok forrását. Ezt látjuk, érezzük, így kell iskolát csinálni, második néha igazibb otthont teremteni gyerekeinknek. A települési önkormányzat szegény, lehetőségeink szerények. A napközis étkeztetés, iskolai kirándulások költségeinek terhét, annak jelentős részét magunkra vállaljuk. A kevés pénzt különböző pályázatok készítésével próbálja némileg szaporítani az iskolaigazgató. Ebből juthattak el tavaly például Szlovákiába nyári táborba, révén szlovák nemzetiségű a település, egy ottani anyanyelvi táborban ismerkedhettek szüleik, nagyszüleik kultúrájával. Ugyancsak a kultúra, a roma kultúra és szokások megismertetését szolgálja az általuk készített, talán nem túlzással egyedülálló munkafüzet, a Mécses; amelyet a cigány interkulturális oktatás számára készítettek, s amelyet nemcsak az itteni roma gyerekek, hanem a kisiskola minden diákja örömmel és érdeklődéssel használ. Fehér igazgató úrtól megtudtuk: tavaly jelent meg a munkafüzet, amelyet hamarosan újabb követ, nyomdai előkészítés alatt áll egy kézikönyv is, amely a cigánygyerekek tanulását, hatékonyabb tanítását szolgálja majd. Olyan érték ez, amelyet szeretnének megosztani hasonló iskolákkal a bériek, s ezáltal valódi közkinccsé tenni. A kis létszámú, ám lelkes tanári gárda munkáját egy másik füzetecske, Bér múltját, értékeit feldolgozó kiadvány is dicséri. Végül még egy gondolat a Mécsesről. Talán nem véletlen, hogy ezzel a szép nevű munkafüzettel találkoznak nap mint nap a béri gyerekek. Elkészítőik, Fehér igazgató úrral együtt maguk is mécsesek, a világosság, a kultúra szerény képviselői ebben a falucskában. Tisztelet nekik érte! SZABÓ GY. SÁNDOR Szeretnénk a béri gyerekek esélyeit növelni
