Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-12-13 / 36. szám
2. OLDAL M E GYEI KÖRKÉP 2000. Február 12., szombat Faragó Zoltán: T R £d P j Á 7^ Ó Tél végén - Apróvadak Sűrűn váltogatta egymást tavaszias meleg, téli hideg, novembert idéző nyúlós köd, szemerkélő esőtől tocsogós, borult időjárás és verőfényes napsütés az elmúlt héten. Általában már éjszakánként sem fagyott, ami mindenképpen a tavasz előjele lett volna, - néha azonban olyan jeges szél fújt, ami még ez idő tájt, tél végén sem megszokott. Más években ilyenkor már böjti szelek borzoljáik a vizek hátát, meleget hozva dél felől. A nagyböjt azonban idén szokatlanul későn kezdődik, s csak remélni lehet, hogy az időjárásban nem lesz meg a böjtje... Bizonyára a novembertől mostanáig tartó hideg évszak tette, hogy a szabadban járva jóformán csak a tavasz jeleit kerestem. Tulajdonképpen meg is találtam, meg nem is. A szüleim kertjében, a bokrok alatt kinyílott a hóvirág, ez mindenképpen a tél végét jelend. Erdőn, mezőn, nádasban, tóparton azonban nincsenek feltűnő jelei. Persze rossz időpontot fogtam ki. A jó idő még valahol messze délen járt a vándormadarakkal együtt, helyette fújt a szél, az ólomszürke égbolton csak elvétve akadt egy-egy világoskék sáv, az sem maradt ott hosszú ideig. A hó azonban eltűnt már mindenhonnan, csak a dombok hajlataiban, a sűrű kökénybokrok mindig árnyékos aljában maradt meg néhány folt és hosszan elnyúló, fehér sáv, - meg persze a hegyekben. A madarak sem jeleztek különösebb változást. A tél végén rendszeresen visszaérke- zők nem jöttek meg, az itt telelők többsége azonban eltűnt, a nagy fenyőrigócsapatok létszáma észrevehetően megcsappant, a szomorúan füttyentgető süvöltőket sem nagyon látni már. A Maconkai-víztározó partján megfigyeltem három hollót. Nem kergetődztek, nem mutattak be különféle légi mutatványokat, 'mint ahogyan azt tél végén, sőt, sokszor már januárban is szokták. Az is lehet persze, hogy aZ elmúlt napokban párba álltak, hiszen ilyenkor a varjúfélék óriása már a költésre készül. A három nagy madár lomha számycsapásokkal tűnt el Dorogháza irányába. Jó messze tőlem, a szántóföld szélén, ott, ahol a dombot elbányászták és most sűrű bokrok tenyésznek, fekete-fehér színű madarak röppentek fel. Megdobbanó szívvel kaptam fel a távcsövet, bíbiceket sejtve, - erre a következtetésre adtak okot a mezőn elnyúló, az olvadó hóléből kialakult pocsolyák, a bíbic kedvelt pihenőhelyei, - de azután csalódnom kellett. Szarkák voltak, de az emberi szemnek olyan távolságra, hogy jellegzetes mozgásukat sem ismertem fel. A bíbiceknek korai is lett volna az érkezés, mert sokszor még március végén is százszámra esnek áldozatul a késői fagyoknak... Számolgatni kezdtem a hosszú farkú madarakat. Nem volt könnyű, mert ekkora csapatot még sosem láttam. A földön vagy harminc példány ugrált, a bokrok között alacsonyan repülve pedig újabb és újabb szarkák érkeztek. A létszámuk becslésem szerint elérte a hatvanat, még akkor is, ha néhányat kétszer számoltam. Alighanem valamilyen dögöt találtak ott, arra gyűltek össze üyen sokan. Egy kökénybokron szarkafészek maradványát is láttam, legfeljebb két méternyire a talajtól, közvetlenül egy földút mellett. Ritka az a hely, ahol ez a szemfüles madár ennyire biztonságban érzi magát. Bár az is lehet, hogy nem ok nélkül rongálódott meg a nagy gallyfészek? A tó közepe még be volt fagyva, de a partján már mindenütt felengedett a jég. A nádasok kiszabadultak a szorításból, de a nád- és a kákaszálak sok helyen megtörtek, a bugákat alaposan megszaggatta a szél, lenyomta a hó, megcsavarta a fagy... A tó vége felett három tőkés réce repült el, - jó jel, mert ahol három van, ott akad több is. A nádas szélén ballagva mindenfelé láttam a mezei pockok téli járatainak nyomait. A rágcsálók a hó alatt alagutakat ástak, s ezekben közlekedtek lyuktól lyukig. A száraz, barna fű között sokfelé feketéüettek üregeik bejáratai is. Élő pockot azonban egyet sem láttam. Hallottam azonban ölyv vijjogását a közeli szántóföld felől: a szürkebundás rágcsálóknak tehát meg is volt rá az okuk, hogy ne merészkedjenek a föld színe fölé. Nagy dobbanással megugrott előlem válami a térdig érő gazzal benőtt laposon, azután egy mezei nyúl- fehér tükre villant meg alig tíz méternyire. A tapsifüles lassan, ügetésszerűen távolodott, majd vagy száz méternyire végleg eltűnt a száraz tavalyi kórók között. Nem fejvesztetten, zeg- zugolva, azaz ide-oda ugorva menekült, hanem inkább csak odébbkocogott közeledtemre. A távolban jól látszott a Mátra északi vonulata, közöttük a Kékes a tévétoronynyal. A hegyek teteje még mindenhol fehérlett a hótól, de a nád között csak egy, legfeljebb lépésnyi hosszúságú hófolt emlékeztetett a nemrég még teljes nagy fehérségre. A tó befagyott része sem fehér volt már, hanem ólomszürke. A tó mocsaras, nádas keled végébe érve a szemközti vízparton, a vasúti töltés alatt valami furcsa, zsombékosnak tűnő részt vettem észre a ritkásan álló nádfoltok között. A beható vizsgálat aztán kiderítette, hogy nem zsombékok álltak ki a vízből, hanem tőkés récék pihentek rajta. Össze is számoltam 37 darabot, de azután ők is egyre többen lettek, akárcsak az előbb a szarkák. A tó vége felől egy nagyobb csapat is érkezett a részben a vízen, részben a jégen pihenő madarak mellé: a jövevények körülbelül harmincán lehettek. Érdes, rekedtes sápogásukat is jól lehetett hallani, annak ellenére, hogy legalább kétszáz méternyire voltak. A víztározó partjait decemberben kotorták. A kitermelt iszapban rengeteg apró kacsakagyló héj tátongott, a többség ököl nagyságú telepekben, s akadt néhány, ujjnyi hosz- szúságú tavikagylóteknő is, persze üresen. Alighanem a madaraknak szolgáltak táplálékul a hideg időszakban. Közvetlenül mellőlem, legfeljebb húsz méternyire négy újabb tőkés réce re pült fel a nád közül. Olyan közel voltak, hogy az evezőtollaik közül hallani lehetett a levegő sípolását. Három gácsér és egy tojó madár volt. Tettek egy félkört a tó felett, azután letelepedtek a szemközti parton tartózkodó nagy csapat tagjai közé. Ezen a helyen néhány fűzfa is áll a tó partján. Egyikre, közvetlenül a fejem fölé magányos fenyőrigó telepedett, - azt nem láttam, hogy honnan érkezett. A pettyes be- gyű téli vendéget a lehető legritkábban láthatjuk egyedül. Ez a példány is alighanem beteg lehetett, mert csak akkor röppent el, amikor felléptem a fa alsó ágára, s legfeljebb karnyújtásnyira került tőlem. Akkor sem szállt messzire, csak a szomszédos fűz koronájának tetejébe. Néma maradt, a fajtájára annyira jellemző méltatlankodó veszekedés sem hagyta el csőrét... Egy fenyőrigónál ez alighanem nagy bajt jelez. Békén hagytam szegény madarat és körbe jártam az itt kialakított kis félszigetet. A nádasból öt fácán repült fel közeledtemre, három szinte egyszerre, majd a másik kettő pár másodperces időközönként, nagy számyverdeséssel, rémült kakatolással. A nád és a káka itt több helyen is letört, afféle féltetőt hozva létre, ami alatt mindenféle apróvad jó szélfogóhelyet talál, különösen akkor, ha a hó is belepi. Utóbbitól ezekben a napokban nem kellett tartani. Visszafelé menet még láttam, hogy a tőkés récék felröppennek pihenőhelyükről - megint voltak vagy harmincán -, azután visszatelepedtek a vízre. Talán valami settenkedő róka vagy kóbor kutya megzavarta őket a part közelében. A kökénybokros részhez érve korrogást hallottam, s ismét láttam két hollót. Arra repültek, ahol korábban a hatalmas szarkacsapatot is láttam. A következő pillanatban észrevettem a fekete-fehér madarakat is. Pontosan a domb gerincén röpködtek, szinte rajzottak ott, mint valami darázsfészek lakói. A két holló egyenesen feléjük tartott. A hátul repülő madár ekkor váratlanul megközelítette az elsőt, oldalra fordult a levegőben, majd összekapta szárnyait és lefelé bukott. Azután tett egy újabb fordulatot, és egyenesen felfelé repült. Erre már a lomha számycsapásokkal repülő vezérmadár is billent egyet a levegőben, de megfontoltan, rendületlenül folytatta útját a domb gerince felé, mintha méltatlannak tartaná magához az efféle játszadozást. A másik madár is visszatért helyére, követve párját: egy pillanat múlva már nyoma sem volt a játékos kedvnek. A két nagy madár egészen alacsonyan repülve tűnt el a domb gerince felett, éppen azon a helyen, ahol a szarkák tartózkodtak, fel- felröppenve... Nádat ringat a februári szél A SZERZŐ FELVÉTELE „Kultúrával a Nyugat kapujában” Nógrád megye is csatlakozott az országos millenniumi rendezvénysorozathoz Az országosan meghirdetett „Kultúrával a Nyugat kapujában” című felmenő rendszerű, megyei fesztiválokat reprezentáló millenniumi rendezvénysorozathoz 1999-ben Nógrád megye is csatlakozott. Ezt követően a megyei kistérségek számos települése is bejelentette kapcsolódási szándékát az esemény- sorozathoz. A felmenő rendszer ez esetben azt jelenti, hogy a jelentkezők csak egy térségi bemutatón vehetnek részt. Minden szintről a zsűri által legjobbnak minősített csoportok, szólisták juthatnak tovább a következő fokozatú bemutatóra. A 2001-es évet is érintő programsorozattal kapcsolatban Becsó Zsoltot, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük.- Mi a céljuk a megyei fesztiválok megrendezésével?- A bemutatókkal méltóképpen szeretnénk megünnepelni államiságunk és kereszténységünk ezeréves évfordulóját. Ezáltal bemutathatjuk a megye kulturális értékeit, azokat közkincsé tehetjük. Célunk továbbá, hogy ráirányítsuk a figyelmet művészeti együtteseink, előadóink, alkotóközösségeink tevékenységére, művészetünk, felkészültségük színvonalára, a megye társadalmi-kulturális életében betöltött szerepükre. A szereplési, találkozási, megmé- rettetési lehetőségek biztosításával segítséget kívánunk nyújtani a jelentkezők szakmai fejlődéséhez is. Remélhetően az egymásra épülő eseménysorozat közös összefogással megvalósul, ami egyben bizonyítaná, hogy kulturális területen is hatékony az együttműködés.- Kik koordinálják a megyei fesztiválok szervezését?- A nógrádi bemutatók szervezésére, előkészítésére és koordinálására a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet kapott megbízást. Az országos program koncepcióját és rendezési elvét elfogadva és követve kezdődött az előkészítő munka. A megye valamennyi településének önkormányzata művelődési intézménye, civil szervezete, kistérségi társulása tájékoztatást kapott a fesztivál koncepciójáról, a lebonyolítás módjáról. Meggyőződésem, hogy a magyar millennium „Kultúrával a Nyugat kapujában” nemzeti fesztivál - alábbiakban konkretizált - Nógrád megyei eseményeit a Nógrád Megyei Millenniumi Emlékbizottság elnökeként is bátran ajánlhatom minden érdeklődő figyelmébe. Nemzeti értékeink bemutatására, Nógrád megye kulturális kincseinek feltárására, a magyar millennium méltó megünneplésére Nógrád Megye Ön- kormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma védnökségével, a megye térségi területfejlesztési társulásaival és a városok önkormányzataival együttműködve felmenő rendszerű művészeti fesztivált hirdet amatőr művészeti együttesek és szólisták részére. A fesztivál szintjei: Térségi, városi bemutatók 2000. április 14 - június 18. Megyei fesztivál 2000. október 14. Országos szakági bemutatók 2001 tavasza. Nemzeti fesztivál - nemzetközi gála 2001. augusztus 20. A nemzeti fesztiválra az alábbi művészeti ágakban lehet nevezni: népzene (szólóénekesek, népdalkörök, zenekarok, hagyományőrző csoportok), néptánc, vers-, énekelt vers- és prózamondás, színjátszás (irodalmi színpadok, színjátszó csoportok) vokális és hangszeres zene (kórusok, szólisták, zenekarok.) A fesztiválra jelentkezhet valamennyi Nógrád megyében működő amatőr művészeti együttes, egyesület, csoport és egyéni előadó. Alsó korhatár (csoportoknál az átlagéletkor alsó határa) 14 év. A jelentkezők csak egy térségi bemutatón vehetnek részt. Minden szintről a zsűri által legjobbnak minősített csoportok, szólisták juthatnak tovább a következő fokozatú bemutatóra. A fesztiválsorozat megyei előkészítését, szervezését, a rendezvények koordinálását, a megyei szintű bemutatók lebonyolítását a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet végzi. A térségi, városi fesztiválok szervezői és lebonyolítói a városi művelődési központok. A fesztiválra jelentkezni a művelődési házakban és polgármesteri hivatalokban hozzáférhető, korlátlan számban sokszorosítható jelentkezési lap kitöltésével lehet. A jelentkezési lap egy példányát a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet címére (3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9.), egy példányát pedig a kistérségi fesztivált rendező művelődési központnak kell megküldeni. Jelentkezési határidő: 2000. február 29. A felkészüléshez - a nevezők igénye esetén - a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet szakértői segítséget biztosít. A megyei fesztivál ideje és helyszíne: 2000. október 14., Salgótarján, József Attila Művelődési Központ. A zsűri döntése alapján a megyénket képviselő legjobb csoportok és egyéni előadók országos szakági bemutatókon és a nemzetközi gálán vesznek részt. Ezek költségeiről a nemzeti fesztivál meghirdetői gondoskodnak. Térségi, városi fesztiválok ideje és helyszínei: Időpont: Térség: Helyszín: Rendező intézmény neve és címe: április 14. Balassagyarmat város és térsége Balassagyarmat Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Rákóczi út 50., Tel.: 35/300-622 május 20. Bátonyterenye város és térsége Bátonyterenye Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár, Molnár Sándor u. 1-3., Tel.: 32/355-553 május 28. Pásztó város és térsége Pásztó Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Deák F. út 14., Tel.: 32/460-881 június 4. Szécsény város és térsége Szécsény Művelődési és Művészet- oktatási Központ, Ady Endre út 12., Tel.: 32/370-860 június 10. Salgótarján város és térsége Salgótarján József Attila Művelődési Központ Salgótarján, Fő tér 5., Tel.: 32/310-503 június 18. Rétság város és térsége Rétság Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Rákóczi út 26., Tel.: 35/350-785. A millenniumi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan külön szervezésben kerülnek megrendezésre az alábbi megyei szakági bemutatók: Időpont: Rendezvény: Helyszín: Szervező neve, címe: február 5-29., „Amatőr Artium” XVII Országos Képző- és Iparművészeti Tárlat Nógrád Megyei Kiállítása Salgótarján József Attila Művelődési Központ NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 9., JAMK Salgótarján, Fő tér 5. február 29., Nógrád Megyei Zeneiskolák Kamarazene Versenye Salgótarján Zeneiskola Állami Zeneiskola Salgótaiján, József Attila út 4. március 11-31., XIII. Országos Népművészeti Kiállítás Nógrád Megyei Tárlata Bátonyterenye Ady Endre Művelődési Központ NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 4. április 8., Rajeczky Benjamin IV. Megyei Népdaléneklési Verseny Pásztó Dózsa György Általános Iskola Rajeczky Benjamin Zeneiskola Pásztó, Fő út 54/a. április 8-9., „Thália szekerén” Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó Pásztó, Balassagyarmat Művelődési Központok NMKTI, Salgótaiján, Ruhagyári út 9. április 14., Nógrád Megyei Szlovák Versmondó Verseny Luciáivá Általános Iskola NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 9. április 21., Nógrád Megyei Szlovák Népdaléneklési Verseny Vanyarc Klubkönyvtár és Általános Iskola NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 9. május 3., Zenetagozatos Kórusok Megyei Találkozója Salgótarján József Attila Művelődési Központ Kodály Zoltán Általános Iskola, Salgótarján, Mártirok útja 3. június 3., Megyei Bábos Találkozó Salgótarján József Attila Művelődési Központ NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 9. július 30. Gyermek Néptánc Antológia Salgótaiján. NMKTI, Salgótarján, Ruhagyári út 9.
