Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2. OLDAL 2000. Február 1., kedd __ EGYE —---------------­K Ő R K E P A foglalkoztatási törvény változásai a 2000. évben A törvény átfogó módosítása az uniós jogrendnek való megfelelés és a kormány „segély helyett esély" koncepciójának jegyében történt. Az uniós jogelveknek megfelelően bekerültek a törvénybe a szolgáltatások és programok, hiszen más EU-államban is elsődleges cél a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott szolgál­tatások és programok keretében az elhelyezkedés elősegítése. Mindezek értel­mében a járadék időtartama rövidül ugyan, de ezzel egyidejűleg súlyozottan több lehetőséget ad a törvény a képzések elvégzésére (képzés ideje alatt az ellá­tás meghosszabbodik) és támogatások igénybevételére. A változások jelentős ré­sze ez év február elsejétől lép életbe. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ ré­széről erről az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást. 1. A jogszabály nevesíti azokat a szolgál­tatásainkat, amelyek ingyenesen vehetők igénybe. Ezek a következők: a. Munkaerő-niaci és foglalkozási infor­mációk nvúitása: Ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik munkahelyet akarnak változtatni, más tele­pülésre kívánnak költözni, vagy pályavá­lasztásra (pályamódosításra) készülnek. Szeretnénk a döntéseik meghozatalához olyan információkkal hozzájárulni, amely csökkenti annak esélyét, hogy munkanél­külivé váljanak az elhatározásuk következ­tében. b. Munkaközvetítés: A munkaközvetítés a munkába állítás egyik legfontosabb eszköze. Ennek során munkát keresünk az érdeklődő álláskereső­nek, illetve dolgozókat keresünk a munka­adóknak. Ezt a felektől megszerzett infor­mációk összehangolásával igyekszünk meg­tenni. Nagyon fontos, hogy mindenki, aki hozzánk fordul, az magáról a legfontosabb és legpontosabb információkkal lásson el bennünket. Csak ennek teljesülése esetén várhatja, hogy az igényeihez a legközelebb álló partnert találjuk meg számára. 2. Változások a képzés terén: Képzési támogatás abban az esetben ad­ható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvé­tellel a képzés megkezdése előtt egyetértett. Azok a munkanélküli-járadékban része­sülők, akik átképző, továbbképző tanfolya­mon vesznek részt a járadékfolyósítás kezdő napjától számított 180 napon belül, a képzés idejére, de legfeljebb a képzés megkezdésé­től számított 365 napig kaphatják a munka­nélküli-járadéknak megfelelő összeget. A munkaügyi központ által ajánlott vagy elfo­gadott képzések, képző intézmények listája a kirendeltségeken március hónapban kerül kifüggesztésre. Javasoljuk, hogy ezen a lis­tán szereplő képzők által indított tanfolyam­okra jelentkezzenek azok, akik képzésben kívánnak részt venni. 3. A munkanélküli-járadék megállapítá­sával, folyósításával kapcsolatos szabályok változásai: a. Megváltozik a munkanélküli-iáradé- kon tölthető időtartam óév, hogy a hossza 360 napról lecsökken 270 napra. Minden öt nap munkaviszonyban töltött idő ad egy nap járadékjogosultságot, de csak abban az esetben, ha a munkanélkülivé válást meg­előző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik a munkanél­küli. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 200 na­pig munkaviszonyban állt, akkor 40 napig kaphat munkanélküli járadékot, ha elveszí­ti a munkahelyét és a megállapítás többi feltételeinek is megfelel. Ahhoz, hogy vala­ki 270 nap (9 hónap) munkanélküli-jára­dékra legyen jogosult, 1350 nap, (azaz 3 év és 9 hónap) munkaviszonnyal kell rendel­keznie. b. A felajánlott munkabér és a megfelelő munkahely kapcsolatának változása: Az eddigi szabályozás azt mondta ki, hogy megfelelő a munkanélküli számára a munkahely, ha a várható kereset eléri a mun­kanélküli-járadék összegét. A jogszabály úgy módosult, hogy ha a munkanélküli járadék kevesebb, mint a minimál bér (25 500 Ft/hó), akkor csak abban az esetben kell elfogadni az állást, ha ott a minimálbér legalább eléri a várható kereset. Például: ha valaki 15 ezer forint/hó munkanélküli-járadékot kap, az új munkahelyen viszont csak 20 ezer forint/hó bért ajánlanak fel, akkor nem köteles elmen­ni ennyi bérért dolgozni. c. Megszűnik a munkanélküli-iáradék mellett folytatott keresőtevékenység lehető­sége. Február elsejétől, már csak legfeljebb 90 napig tartó (rövid idejű) munkavégzésre lesz lehetőség, azonban ezen időtartam alatt a munkanélküli-iáradék folyósítása szüne­tel! Természetesen az ilyen szándékot a munkavégzés megkezdése előtt be kell je­lenteni a kirendeltségen. d. Mezőgazdasági őstermelőkkel kapcso­latos változások: Mezőgazdasági őstermelő csak akkor kaphat munkanélküli-járadékot, ha a tevé­kenységéből származó bevétele nem éri el azt az összeget, amit a személyi jövedelem- adóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Ez je­lenleg 250 ezer forint bevételt jelent. Az ős­termelői igazolvány meglétét a munkanél­küli-járadékra való igény bejelentésekor, a folyósítás alatt történő kiváltását az igazol­vány kiváltásának napján a kirendeltségen be kell jelenteni.- Az a személy, aki őstermelőként kereső- tevékenységet folytat, köteles visszafizetni az adóévben felvett munkanélküli-ellátást, ha az adóévben a bevétel meghaladja (akár­csak 1 forinttal is!) a jogszabályban megha­tározott bevétel mértékét. Az előzőeket figyelembe véve azt taná­csoljuk a munkanélkülieknek, hogy ha meg­oldható, minél előbb regisztráltassák magu­kat a kirendeltségen, kérjék a munkanélkü­li- járadék megállapítását, illetve, ha már el­látásuk megszűnt, maradjanak továbbra is a regisztrációs rendszerben és működjenek együtt a munkaügyi központtal. _______________________________________________KECSKÉS JAMOS i gazgatási osztályvezető Ha „fusiban” könyveltetünk Meglepő, de Magyarorszá­gon a könyveléssel foglal­kozók kétharmada nem rendelkezik a munkájához szükséges végzettséggel. Miközben az új adó-, és já­rulékfizetési törvények sze­rint komoly bírság jár már egyetlen nap késedelmes fi­zetésért, a könyveléssel megbízott illető akár men­tesítheti is magát a felelős­ség alól, kár pedig így az egyébként is kényszerből vállalkozónál jelentkezik. Jeles napok nem csupán az ünnepkörben, de az adózás rendjében is vannak. Ha így nézzük, lassan ünnepek köze­lednek... Nem egy ismerősömet azonban a víz- Itiveri ilyentájt, ugyanis általában ekkor éri őket a meglepetés. Ennek oka leg­többször abból fakad, hogy né­melyikük saját magának köny­vel, mások mindenféle papír, ga­rancia nélkül rábízzák vállalko­zásuk összes bizalmas dolgát és rizikóját arra, aki a legkeveseb­bért elvállalja annak adminiszt­rációját. Ez is egy megoldás, de van­nak másmilyenek is. Megyénk­ben számos, jó referenciával rendelkező könyvelő, könyvelő- iroda működik. Közülük is meg­említhetjük a Master Kontír Kft.- t, amelyben természetesnek tartják, hogy - akárcsak az orvo­soknál - tagjai a szakmai kama­rának, sőt egy biztosítótársaság­gal 10 millió forint értékű fele­lősségbiztosításra szerződtek. Ez utóbbi dolog egyben azt is je­lenti, hogy az ügyfeleknek nem kell aggódni, hogy bevallásaik, elszámolási dolgaik miként is rí­melnek a legújabb törvényi vál­tozásokkal, innentől ez a köny­velőcég problémája, s a biztosító felelőssége. A több mint kétszáz vállalko­zást kiszolgáló iroda vezetője, dr. Zöld Imre több éven át okta­tott a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében. A munkatársai egy- egy részterületre szakosodtak (adó, tb, munkaügy, magán- nyugdíj, illetve könyvelés és bérszámfejtésre), s így az önkor­mányzatok válságmenedzselé­sétől az alapítványokon, őster­melőkön át a részvénytársasá­gokig széles az a skála, akiknek a problémáit meg tudják oldani. A salgótarjáni mellett a főváros­ban további két irodát működte­tő adótanácsadó cég az elmúlt időszakban több kormányzati anyag elkészítésében is közre­működött, mint ahogy bekap­csolódott az International Police Association munkájába is. A cég szakértését a Miniszterelnöki Hivatal, valamint több hazai és külföldi egyetem, köztük az ohaioi állami egyetem vagy a svájci neuchateli egyetem is (el)ismeri. Miközben adózás rendjéről szóló törvényt rímeltetjük a be­vallási lapjainkkal, a cégvezető­től egy ingyentanácsot is ka­punk: érdemes azon elgondol­kodni, mit veszíthetünk a réven, és mit nyerhetünk a vámon. Elég ugyanis csak egyetlen nap­pal elnéznünk egy befizetési ha­táridő dátumát, a napi büntető- kamat mellé még a befizetendő teljes összeg további húsz szá­zalékát is postára adhatjuk. T.L Wi A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A haza mindenekelőtt! Nagyon egyetértettem Kiss Sándor mérnök úr írásával, amelyik a Nógrád Me­gyei Hírlap 2000. január 11-i számában jelent meg. Nem csodálkozom azon, hogy ezt követően két kontracikk is megjelent, mert ugye demokrácia van... Amikor a televízióban láttam a kalocsai laktanya katonáit, akik szinte csor­daként masíroztak valahová, nem tudtak egyszerre lépni sem, zsebre tett kéz­zel, meggörnyedve, lomposan, zavarodott tekintettel, segélyt kérőén integet­tek mamának, papának, menyasszonynak. Lehangoló látvány volt. Nekem is az jutott eszembe, ami Kiss úrnak: hogyan fogják ezek a katonák a családju­kat, hazájukat, bennünket megvédeni, ha egyszer erre sor kerül? Árpád apánk, Szent István, Hunyadi János, Petőfi Sándor jutott az eszembe, mit szólnának ezek a hősök, ha látnák ezt, s vajon hol lennénk, mi magyarok, ha nemes elődeink is azt latolgatták volna, hogy érdemes-e a hazáért meghalni? Most mindenki tapasztalhatja, hogy mi lett a sorállományú határőrség meg­szüntetésének következménye. Ma csak az nem lépi át határainkat, alti nem akarja. Mi lett a reggeli torna megszüntetésének következménye? Ez a gübbedt hadsereg! Most vannak, akik a sorkatonai szolgálat teljes megszünte­tésével kacérkodnak, így próbálnak teljesen védtelenné tenni bennünket. így akarnak az aggódó szülők közt új szavazókra szert tenni és nem érdekli őket ennek következménye, mert ők világpolgárok elsősorban és csak utána ma­gyarok. A sorrend nem véletlen, ezért remélem, vannak még e hazában sokan olyanok, mint Kiss úr és jómagam, akiknél a sorrend fordított. Mi azt gondoljuk, hogy senki nem tud jobban harcolni annál a katonánál, aki a hazáját, a szeretteit védi és ezt érzelmi alapon, nem pénzért teszi. A zsol­dos hadsereg lesz az első, amelyik a harc elől megfutamodik. Gondoljanak csak arra, mi lett volna a Szovjetunióval a második világháborúban, ha zsoldo­sokra bízta volna magát? A NATO-ról pedig az a véleményem, hogy túl sokat spekulál, túl sokat fon­tolgat, túl sok időt veszít, egy modern hadsereg már túl lesz árkon-bokron, mi­re ők észbe kapnak. Emlékezzen mindenki a közelmúlt eseményeire! A volt Jugoszláviában népeket kényszerítettek szülőföldjük elhagyására, menekülés­re, falvakat irtottak ki és ennek ellenére mégis milyen hosszú idő telt el, amíg a NATO elszánta magát a beavatkozásra. Vagy ott van napjainkban a csecsen háború, ahol egy nép küzd az utolsó véréig szabadságáért. Őket vajon ki vé­di meg? Melyik zsoldos hadsereg? Az a véleményem, hogy ha valaki megtámadná Magyarországot, az ország már régen idegen kézen lenne, mire a NATO ide megérkezne. Ezért kell első­sorban magunkban bíznunk és erős, megbízható hadsereget fenntartanunk. Az európai eszmék hordozói pedig jól tennék, ha néha magyar költőket is ol­vasgatnának, például Petőfi Sándort, aki ezt írta: „Sehonnani bitang ember Ki most, ha kell, halni nem mer Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete..." Kelemen József Salgótarján Szabó Dezső más színben Az Önök lapjának január 5-i számában - többek között - az alábbiakat olvastam Szabó Dezsőről: A kommunista „ítészek” mindent megtettek, hogy sárba tiporják végtelen ötlet- és kép­gazdag műveit. Idézem az első kommunista ítészt, Gábor An­dort 1920-ból. Az írás a Bécsi Levelek 1945-ös kiadásából való. (A cikk Pékár Gyuláról szól, és vele kapcsolatban kerül szóba Szabó Dezső). „... Szabó Dezső, aki lehet olyan csibész, amüyen lenni tud vagy akar, mégiscsak tehetséges ember... Bizony rosz- szul eshetik Szabó Dezsőnek, mikor odasózzák neki, hogy kommunista volt... Szabó nem vörös már. Hanem, - mégis, tet­szik tudni Gyula bácsi, (ti. Pékár Gyula - B. V.) ennek a Dezső­nek tehetsége van... a Dezső tud írni. Amit a Dezső leír, az ha csirkefogó is, de jó írás...” Idézem továbbá az 1962-ben kiadott, tehát a legkommunis­tább érából való Új Magyar Lexikon Szabó Dezső szócikkét váz­latosan. (Hozzátéve, hogy 41 sor szól róla és amit közölnek, az minden, csak nem „sárba tiprás”.) „...Az 1910-es években fő­ként a Nyugat és a Huszadik század hasábjain jelentek meg di­namikus stílusú, zsúfolt, nyugtalan fantáziára valló, modoros­ságukban is erőteljes írásai. (...) A Tanácsköztársaság idején az íródirektórium tagja lett. (...) Az elsodort falu című expresszio­nista stílusú családregénye a háború előtti élet torzképe: antika­pitalista, s egyben antiszocialista mű is, amely a kor bonyolult problémáit a magyar faj és a zsidóság, valamint az idegen tőke és a magyar parasztság harcára szűkíti le, ugyanakkor a faji mí­toszt és a romantikus parasztkultuszt hirdeti...” Ugye kicsit másképp hangzik ez, mint az önök írása, misze­rint az Elsodort falu „a háború előtti élet színes freskóját adja, kihangsúlyozva a magyar falu ősi egészségét.” Remélem, azt Önök is tudják, hogy a magyar falunak 1914 előtt olyan volt az Reméljük javul a rend 1999. szeptember 29-én beadtam a kérelmemet közgyógy­ellátásra a mátraverebélyi önkormányzathoz. Mivel igazolt gyógyszerköltségem havi 9500 forint, mások tanácsára döntöt­tem így. Október 25-én, - mivel még semmit sem kaptam és amúgy is dolgom volt a hivatalban - érdeklődtem a beadvány sorsa iránt. Az előadó legnagyobb megdöbbenésére közölte, hogy még mindig nem kaptam kézhez a határozatot? Gyorsan megkérdezték azt a hölgyet, akinek többek között feladata len­ne ezeket a tértivevényes hivatalos leveleket széthordani, - ha már egyszer nem postai úton kerül ki a címzetthez, - és ő vala­honnan előkereste. Mint kiderült, nála volt egy dossziéban. Hogy miért nem hozta ki, azt nem tudom. Felbontva a levelet, kiderült, hogy az I. fokú elutasító határozat kelte 1999. szeptember 30. Tehát egy nappal, a kérvény beadása után. Még azon a napon, - október 25-én, - beadtam a határozat elleni fellebbezést. Október hónapban volt képviselő-testületi ülés, de még 25. előtt, a következő pedig csak november 25-én. Közben igaz, volt egy rendkívüli ülés, de azon a kapott szóbeli tá­jékoztatás szerint nem tárgyalták ezt az esetet. December elején érdeklődésemre közölték, hogy a képvise- lőt-testület elutasította a fellebbezésemet. Várom, hogy ezt „ősi egészsége”, hogy nyomorúsága elől miihók vándoroltak ki Amerikába.) Folytatom a szócikket: „Sajátos fajelméletéből kiindulva tá­madta a Horthy-rendszer politikáját, majd a 30-as évek végétől a nyilasokat.” Ez rejlik az önök újságcikke „kiállott a nyüasterror- ral szemben” befejező mondata mögött, másképp fogalmazva. Szabó Dezsőt a „kommunista ítészek” valóban máshogy ítél- ték mog-minf a Mngr.MN^e^ffltrijii.Áfft-elolvasváaúexikont és tudva, hogy írásai (igaz, kritikai megjegyzésekkel) ki-ki let­tek adva a 70-es, 80-as években, az a véleményem, hogy nem történt „sárba tiprás!” Ha Önök elfogultság nélkül végiggondolják, bizony Szabó Dezsőnél fellelhető a sajátos fajelmélet, antiszemitizmus és ne­gatív nacionalizmus. Ami, bármilyen tehetséges is volt a „Dezső bácsi”, nem válik neki érdemére. Sokban hozzájárult munkás­ságával az 1944-ben és 1945-ben bekövetkezett rettenetes ese­ményekhez, bármennyire is ellene volt a nyilasoknak. Megkockáztatom, hogy a háború előtti és alatti események retorziójaként bekövetkező Rákosi-korszak bornírt irracionaliz­musa is némiképp kapcsolatba hozható a Szabó Dezső-i és hoz­zá hasonló tehetséges, de eltévedt úton járó nagy írónk késői hatásával. (Németh László, Szabó Lőrinc stb.) Még egyszer kérem, korrigálják a „sárba tiprás” kitételt, te­gyék helyére Szabó Dezsőt és ezzel együtt a szocialista korszak irodalomkritikáját. Ha meggyőző érveket hoznak fel, annak az olvasó és az irodalom egyaránt hasznát látja. A „sárba tiporták műveit” és hasonló durvaságok nem igazán meggyőzőek. Leg­inkább az 50-es évek durva és ledorongoló hangneméhez ha­sonlítanak, amikor valóban történt sárba tiprás. Az 1956 utáni józanabb korszak azonban felhagyott ezzel. Sajnos 1989, a rendszerváltás újra életre keltette ezt a stílust. Bánky Veronika Budapest majd talán írásban is megkapom. 10-e körül személyesen felke­restem a jegyzőt, aki akkor közölte, hogy teljesen igazam van, elnézést kér, de az utolsó testületi ülés jegyzőkönyve még nem készült el, amiből meg tudná hozni a határozatot. Elmondta azt is, hogy 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy a jegyzőkönyv el­készüljön és onnan 30 nap a határidő arra, hogy értesítést kap­jak. A mai napon a hagyományokhoz hűen, személyes érdeklő­désemre a jegyző úr döbbent meg szerintem a legjobban, hogy még mindig nem kaptam kézhez a határozatot. De most már ezt a levelet meg sem találták a hivatalban. Sem a levél, sem a tértivevény nem került elő. Az előadó szerint ő saját maga tette borítékba és címezte meg, aztán innen kezdve a levél elkalló­dott a bürokrácia útvesztőjében. Majd kaptam egy fénymásolt példányt, melyben szó szerint a következő szerepel: „A testület kéri a polgármestert, hogy nevezettet a fentiekről államigazga­tási határozattal értesítse. Felelős: polgármester. Határidő: 1999. december 10”. Igaz, azóta nálunk lezajlott az időközi választás, amelynek ismertek az eredményei. Ezek után kérdezem én, milyen ügy­viteli fegyelem uralkodott(-ik) a polgármesteri hivatalban, ha egy határozatért személyesen kell felkeresni és akkor még rá­adásul meg sem találják? Balog István Mátraverebély

Next

/
Thumbnails
Contents