Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-01 / 26. szám
2. OLDAL 2000. Február 1., kedd __ EGYE —---------------K Ő R K E P A foglalkoztatási törvény változásai a 2000. évben A törvény átfogó módosítása az uniós jogrendnek való megfelelés és a kormány „segély helyett esély" koncepciójának jegyében történt. Az uniós jogelveknek megfelelően bekerültek a törvénybe a szolgáltatások és programok, hiszen más EU-államban is elsődleges cél a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott szolgáltatások és programok keretében az elhelyezkedés elősegítése. Mindezek értelmében a járadék időtartama rövidül ugyan, de ezzel egyidejűleg súlyozottan több lehetőséget ad a törvény a képzések elvégzésére (képzés ideje alatt az ellátás meghosszabbodik) és támogatások igénybevételére. A változások jelentős része ez év február elsejétől lép életbe. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ részéről erről az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást. 1. A jogszabály nevesíti azokat a szolgáltatásainkat, amelyek ingyenesen vehetők igénybe. Ezek a következők: a. Munkaerő-niaci és foglalkozási információk nvúitása: Ezt azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik munkahelyet akarnak változtatni, más településre kívánnak költözni, vagy pályaválasztásra (pályamódosításra) készülnek. Szeretnénk a döntéseik meghozatalához olyan információkkal hozzájárulni, amely csökkenti annak esélyét, hogy munkanélkülivé váljanak az elhatározásuk következtében. b. Munkaközvetítés: A munkaközvetítés a munkába állítás egyik legfontosabb eszköze. Ennek során munkát keresünk az érdeklődő álláskeresőnek, illetve dolgozókat keresünk a munkaadóknak. Ezt a felektől megszerzett információk összehangolásával igyekszünk megtenni. Nagyon fontos, hogy mindenki, aki hozzánk fordul, az magáról a legfontosabb és legpontosabb információkkal lásson el bennünket. Csak ennek teljesülése esetén várhatja, hogy az igényeihez a legközelebb álló partnert találjuk meg számára. 2. Változások a képzés terén: Képzési támogatás abban az esetben adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett. Azok a munkanélküli-járadékban részesülők, akik átképző, továbbképző tanfolyamon vesznek részt a járadékfolyósítás kezdő napjától számított 180 napon belül, a képzés idejére, de legfeljebb a képzés megkezdésétől számított 365 napig kaphatják a munkanélküli-járadéknak megfelelő összeget. A munkaügyi központ által ajánlott vagy elfogadott képzések, képző intézmények listája a kirendeltségeken március hónapban kerül kifüggesztésre. Javasoljuk, hogy ezen a listán szereplő képzők által indított tanfolyamokra jelentkezzenek azok, akik képzésben kívánnak részt venni. 3. A munkanélküli-járadék megállapításával, folyósításával kapcsolatos szabályok változásai: a. Megváltozik a munkanélküli-iáradé- kon tölthető időtartam óév, hogy a hossza 360 napról lecsökken 270 napra. Minden öt nap munkaviszonyban töltött idő ad egy nap járadékjogosultságot, de csak abban az esetben, ha a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik a munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 200 napig munkaviszonyban állt, akkor 40 napig kaphat munkanélküli járadékot, ha elveszíti a munkahelyét és a megállapítás többi feltételeinek is megfelel. Ahhoz, hogy valaki 270 nap (9 hónap) munkanélküli-járadékra legyen jogosult, 1350 nap, (azaz 3 év és 9 hónap) munkaviszonnyal kell rendelkeznie. b. A felajánlott munkabér és a megfelelő munkahely kapcsolatának változása: Az eddigi szabályozás azt mondta ki, hogy megfelelő a munkanélküli számára a munkahely, ha a várható kereset eléri a munkanélküli-járadék összegét. A jogszabály úgy módosult, hogy ha a munkanélküli járadék kevesebb, mint a minimál bér (25 500 Ft/hó), akkor csak abban az esetben kell elfogadni az állást, ha ott a minimálbér legalább eléri a várható kereset. Például: ha valaki 15 ezer forint/hó munkanélküli-járadékot kap, az új munkahelyen viszont csak 20 ezer forint/hó bért ajánlanak fel, akkor nem köteles elmenni ennyi bérért dolgozni. c. Megszűnik a munkanélküli-iáradék mellett folytatott keresőtevékenység lehetősége. Február elsejétől, már csak legfeljebb 90 napig tartó (rövid idejű) munkavégzésre lesz lehetőség, azonban ezen időtartam alatt a munkanélküli-iáradék folyósítása szünetel! Természetesen az ilyen szándékot a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a kirendeltségen. d. Mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos változások: Mezőgazdasági őstermelő csak akkor kaphat munkanélküli-járadékot, ha a tevékenységéből származó bevétele nem éri el azt az összeget, amit a személyi jövedelem- adóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Ez jelenleg 250 ezer forint bevételt jelent. Az őstermelői igazolvány meglétét a munkanélküli-járadékra való igény bejelentésekor, a folyósítás alatt történő kiváltását az igazolvány kiváltásának napján a kirendeltségen be kell jelenteni.- Az a személy, aki őstermelőként kereső- tevékenységet folytat, köteles visszafizetni az adóévben felvett munkanélküli-ellátást, ha az adóévben a bevétel meghaladja (akárcsak 1 forinttal is!) a jogszabályban meghatározott bevétel mértékét. Az előzőeket figyelembe véve azt tanácsoljuk a munkanélkülieknek, hogy ha megoldható, minél előbb regisztráltassák magukat a kirendeltségen, kérjék a munkanélküli- járadék megállapítását, illetve, ha már ellátásuk megszűnt, maradjanak továbbra is a regisztrációs rendszerben és működjenek együtt a munkaügyi központtal. _______________________________________________KECSKÉS JAMOS i gazgatási osztályvezető Ha „fusiban” könyveltetünk Meglepő, de Magyarországon a könyveléssel foglalkozók kétharmada nem rendelkezik a munkájához szükséges végzettséggel. Miközben az új adó-, és járulékfizetési törvények szerint komoly bírság jár már egyetlen nap késedelmes fizetésért, a könyveléssel megbízott illető akár mentesítheti is magát a felelősség alól, kár pedig így az egyébként is kényszerből vállalkozónál jelentkezik. Jeles napok nem csupán az ünnepkörben, de az adózás rendjében is vannak. Ha így nézzük, lassan ünnepek közelednek... Nem egy ismerősömet azonban a víz- Itiveri ilyentájt, ugyanis általában ekkor éri őket a meglepetés. Ennek oka legtöbbször abból fakad, hogy némelyikük saját magának könyvel, mások mindenféle papír, garancia nélkül rábízzák vállalkozásuk összes bizalmas dolgát és rizikóját arra, aki a legkevesebbért elvállalja annak adminisztrációját. Ez is egy megoldás, de vannak másmilyenek is. Megyénkben számos, jó referenciával rendelkező könyvelő, könyvelő- iroda működik. Közülük is megemlíthetjük a Master Kontír Kft.- t, amelyben természetesnek tartják, hogy - akárcsak az orvosoknál - tagjai a szakmai kamarának, sőt egy biztosítótársasággal 10 millió forint értékű felelősségbiztosításra szerződtek. Ez utóbbi dolog egyben azt is jelenti, hogy az ügyfeleknek nem kell aggódni, hogy bevallásaik, elszámolási dolgaik miként is rímelnek a legújabb törvényi változásokkal, innentől ez a könyvelőcég problémája, s a biztosító felelőssége. A több mint kétszáz vállalkozást kiszolgáló iroda vezetője, dr. Zöld Imre több éven át oktatott a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében. A munkatársai egy- egy részterületre szakosodtak (adó, tb, munkaügy, magán- nyugdíj, illetve könyvelés és bérszámfejtésre), s így az önkormányzatok válságmenedzselésétől az alapítványokon, őstermelőkön át a részvénytársaságokig széles az a skála, akiknek a problémáit meg tudják oldani. A salgótarjáni mellett a fővárosban további két irodát működtető adótanácsadó cég az elmúlt időszakban több kormányzati anyag elkészítésében is közreműködött, mint ahogy bekapcsolódott az International Police Association munkájába is. A cég szakértését a Miniszterelnöki Hivatal, valamint több hazai és külföldi egyetem, köztük az ohaioi állami egyetem vagy a svájci neuchateli egyetem is (el)ismeri. Miközben adózás rendjéről szóló törvényt rímeltetjük a bevallási lapjainkkal, a cégvezetőtől egy ingyentanácsot is kapunk: érdemes azon elgondolkodni, mit veszíthetünk a réven, és mit nyerhetünk a vámon. Elég ugyanis csak egyetlen nappal elnéznünk egy befizetési határidő dátumát, a napi büntető- kamat mellé még a befizetendő teljes összeg további húsz százalékát is postára adhatjuk. T.L Wi A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A haza mindenekelőtt! Nagyon egyetértettem Kiss Sándor mérnök úr írásával, amelyik a Nógrád Megyei Hírlap 2000. január 11-i számában jelent meg. Nem csodálkozom azon, hogy ezt követően két kontracikk is megjelent, mert ugye demokrácia van... Amikor a televízióban láttam a kalocsai laktanya katonáit, akik szinte csordaként masíroztak valahová, nem tudtak egyszerre lépni sem, zsebre tett kézzel, meggörnyedve, lomposan, zavarodott tekintettel, segélyt kérőén integettek mamának, papának, menyasszonynak. Lehangoló látvány volt. Nekem is az jutott eszembe, ami Kiss úrnak: hogyan fogják ezek a katonák a családjukat, hazájukat, bennünket megvédeni, ha egyszer erre sor kerül? Árpád apánk, Szent István, Hunyadi János, Petőfi Sándor jutott az eszembe, mit szólnának ezek a hősök, ha látnák ezt, s vajon hol lennénk, mi magyarok, ha nemes elődeink is azt latolgatták volna, hogy érdemes-e a hazáért meghalni? Most mindenki tapasztalhatja, hogy mi lett a sorállományú határőrség megszüntetésének következménye. Ma csak az nem lépi át határainkat, alti nem akarja. Mi lett a reggeli torna megszüntetésének következménye? Ez a gübbedt hadsereg! Most vannak, akik a sorkatonai szolgálat teljes megszüntetésével kacérkodnak, így próbálnak teljesen védtelenné tenni bennünket. így akarnak az aggódó szülők közt új szavazókra szert tenni és nem érdekli őket ennek következménye, mert ők világpolgárok elsősorban és csak utána magyarok. A sorrend nem véletlen, ezért remélem, vannak még e hazában sokan olyanok, mint Kiss úr és jómagam, akiknél a sorrend fordított. Mi azt gondoljuk, hogy senki nem tud jobban harcolni annál a katonánál, aki a hazáját, a szeretteit védi és ezt érzelmi alapon, nem pénzért teszi. A zsoldos hadsereg lesz az első, amelyik a harc elől megfutamodik. Gondoljanak csak arra, mi lett volna a Szovjetunióval a második világháborúban, ha zsoldosokra bízta volna magát? A NATO-ról pedig az a véleményem, hogy túl sokat spekulál, túl sokat fontolgat, túl sok időt veszít, egy modern hadsereg már túl lesz árkon-bokron, mire ők észbe kapnak. Emlékezzen mindenki a közelmúlt eseményeire! A volt Jugoszláviában népeket kényszerítettek szülőföldjük elhagyására, menekülésre, falvakat irtottak ki és ennek ellenére mégis milyen hosszú idő telt el, amíg a NATO elszánta magát a beavatkozásra. Vagy ott van napjainkban a csecsen háború, ahol egy nép küzd az utolsó véréig szabadságáért. Őket vajon ki védi meg? Melyik zsoldos hadsereg? Az a véleményem, hogy ha valaki megtámadná Magyarországot, az ország már régen idegen kézen lenne, mire a NATO ide megérkezne. Ezért kell elsősorban magunkban bíznunk és erős, megbízható hadsereget fenntartanunk. Az európai eszmék hordozói pedig jól tennék, ha néha magyar költőket is olvasgatnának, például Petőfi Sándort, aki ezt írta: „Sehonnani bitang ember Ki most, ha kell, halni nem mer Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete..." Kelemen József Salgótarján Szabó Dezső más színben Az Önök lapjának január 5-i számában - többek között - az alábbiakat olvastam Szabó Dezsőről: A kommunista „ítészek” mindent megtettek, hogy sárba tiporják végtelen ötlet- és képgazdag műveit. Idézem az első kommunista ítészt, Gábor Andort 1920-ból. Az írás a Bécsi Levelek 1945-ös kiadásából való. (A cikk Pékár Gyuláról szól, és vele kapcsolatban kerül szóba Szabó Dezső). „... Szabó Dezső, aki lehet olyan csibész, amüyen lenni tud vagy akar, mégiscsak tehetséges ember... Bizony rosz- szul eshetik Szabó Dezsőnek, mikor odasózzák neki, hogy kommunista volt... Szabó nem vörös már. Hanem, - mégis, tetszik tudni Gyula bácsi, (ti. Pékár Gyula - B. V.) ennek a Dezsőnek tehetsége van... a Dezső tud írni. Amit a Dezső leír, az ha csirkefogó is, de jó írás...” Idézem továbbá az 1962-ben kiadott, tehát a legkommunistább érából való Új Magyar Lexikon Szabó Dezső szócikkét vázlatosan. (Hozzátéve, hogy 41 sor szól róla és amit közölnek, az minden, csak nem „sárba tiprás”.) „...Az 1910-es években főként a Nyugat és a Huszadik század hasábjain jelentek meg dinamikus stílusú, zsúfolt, nyugtalan fantáziára valló, modorosságukban is erőteljes írásai. (...) A Tanácsköztársaság idején az íródirektórium tagja lett. (...) Az elsodort falu című expresszionista stílusú családregénye a háború előtti élet torzképe: antikapitalista, s egyben antiszocialista mű is, amely a kor bonyolult problémáit a magyar faj és a zsidóság, valamint az idegen tőke és a magyar parasztság harcára szűkíti le, ugyanakkor a faji mítoszt és a romantikus parasztkultuszt hirdeti...” Ugye kicsit másképp hangzik ez, mint az önök írása, miszerint az Elsodort falu „a háború előtti élet színes freskóját adja, kihangsúlyozva a magyar falu ősi egészségét.” Remélem, azt Önök is tudják, hogy a magyar falunak 1914 előtt olyan volt az Reméljük javul a rend 1999. szeptember 29-én beadtam a kérelmemet közgyógyellátásra a mátraverebélyi önkormányzathoz. Mivel igazolt gyógyszerköltségem havi 9500 forint, mások tanácsára döntöttem így. Október 25-én, - mivel még semmit sem kaptam és amúgy is dolgom volt a hivatalban - érdeklődtem a beadvány sorsa iránt. Az előadó legnagyobb megdöbbenésére közölte, hogy még mindig nem kaptam kézhez a határozatot? Gyorsan megkérdezték azt a hölgyet, akinek többek között feladata lenne ezeket a tértivevényes hivatalos leveleket széthordani, - ha már egyszer nem postai úton kerül ki a címzetthez, - és ő valahonnan előkereste. Mint kiderült, nála volt egy dossziéban. Hogy miért nem hozta ki, azt nem tudom. Felbontva a levelet, kiderült, hogy az I. fokú elutasító határozat kelte 1999. szeptember 30. Tehát egy nappal, a kérvény beadása után. Még azon a napon, - október 25-én, - beadtam a határozat elleni fellebbezést. Október hónapban volt képviselő-testületi ülés, de még 25. előtt, a következő pedig csak november 25-én. Közben igaz, volt egy rendkívüli ülés, de azon a kapott szóbeli tájékoztatás szerint nem tárgyalták ezt az esetet. December elején érdeklődésemre közölték, hogy a képvise- lőt-testület elutasította a fellebbezésemet. Várom, hogy ezt „ősi egészsége”, hogy nyomorúsága elől miihók vándoroltak ki Amerikába.) Folytatom a szócikket: „Sajátos fajelméletéből kiindulva támadta a Horthy-rendszer politikáját, majd a 30-as évek végétől a nyilasokat.” Ez rejlik az önök újságcikke „kiállott a nyüasterror- ral szemben” befejező mondata mögött, másképp fogalmazva. Szabó Dezsőt a „kommunista ítészek” valóban máshogy ítél- ték mog-minf a Mngr.MN^e^ffltrijii.Áfft-elolvasváaúexikont és tudva, hogy írásai (igaz, kritikai megjegyzésekkel) ki-ki lettek adva a 70-es, 80-as években, az a véleményem, hogy nem történt „sárba tiprás!” Ha Önök elfogultság nélkül végiggondolják, bizony Szabó Dezsőnél fellelhető a sajátos fajelmélet, antiszemitizmus és negatív nacionalizmus. Ami, bármilyen tehetséges is volt a „Dezső bácsi”, nem válik neki érdemére. Sokban hozzájárult munkásságával az 1944-ben és 1945-ben bekövetkezett rettenetes eseményekhez, bármennyire is ellene volt a nyilasoknak. Megkockáztatom, hogy a háború előtti és alatti események retorziójaként bekövetkező Rákosi-korszak bornírt irracionalizmusa is némiképp kapcsolatba hozható a Szabó Dezső-i és hozzá hasonló tehetséges, de eltévedt úton járó nagy írónk késői hatásával. (Németh László, Szabó Lőrinc stb.) Még egyszer kérem, korrigálják a „sárba tiprás” kitételt, tegyék helyére Szabó Dezsőt és ezzel együtt a szocialista korszak irodalomkritikáját. Ha meggyőző érveket hoznak fel, annak az olvasó és az irodalom egyaránt hasznát látja. A „sárba tiporták műveit” és hasonló durvaságok nem igazán meggyőzőek. Leginkább az 50-es évek durva és ledorongoló hangneméhez hasonlítanak, amikor valóban történt sárba tiprás. Az 1956 utáni józanabb korszak azonban felhagyott ezzel. Sajnos 1989, a rendszerváltás újra életre keltette ezt a stílust. Bánky Veronika Budapest majd talán írásban is megkapom. 10-e körül személyesen felkerestem a jegyzőt, aki akkor közölte, hogy teljesen igazam van, elnézést kér, de az utolsó testületi ülés jegyzőkönyve még nem készült el, amiből meg tudná hozni a határozatot. Elmondta azt is, hogy 15 nap áll rendelkezésre arra, hogy a jegyzőkönyv elkészüljön és onnan 30 nap a határidő arra, hogy értesítést kapjak. A mai napon a hagyományokhoz hűen, személyes érdeklődésemre a jegyző úr döbbent meg szerintem a legjobban, hogy még mindig nem kaptam kézhez a határozatot. De most már ezt a levelet meg sem találták a hivatalban. Sem a levél, sem a tértivevény nem került elő. Az előadó szerint ő saját maga tette borítékba és címezte meg, aztán innen kezdve a levél elkallódott a bürokrácia útvesztőjében. Majd kaptam egy fénymásolt példányt, melyben szó szerint a következő szerepel: „A testület kéri a polgármestert, hogy nevezettet a fentiekről államigazgatási határozattal értesítse. Felelős: polgármester. Határidő: 1999. december 10”. Igaz, azóta nálunk lezajlott az időközi választás, amelynek ismertek az eredményei. Ezek után kérdezem én, milyen ügyviteli fegyelem uralkodott(-ik) a polgármesteri hivatalban, ha egy határozatért személyesen kell felkeresni és akkor még ráadásul meg sem találják? Balog István Mátraverebély