Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-05 / 3. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Észak-magyarországi vámparancsnokság Nógrád is illetékességi terület A pénzügyminiszter 37/1999. (XII.28.) PM. számú rendelete megszüntette a vám- és pénzügyőrség megyei parancsnokságait és 2000. január 1-jei hatállyal regionális parancsnokságokat hozott létre. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnoksága helyébe 2000. január 1- jétől megalakította a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságát, amelynek székhelye Miskolc, illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére. A regionális parancsnokság megbízott parancsnoka Rozsnyói Géza alezredes, megbízott parancsnokhelyettese dr. Bodrogi Tibor őrnagy. A PM-rendelet a bűnüldözési és az utólagos ellenőrzési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében egyidejűleg az alábbi új hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szerveket hozta létre: Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, székhelye: Budapest, illetékességi területe kiterjed a Magyar Köztársaság vámterületére; Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, székhelye: Budapest, illetékességi területe kiterjed a Magyar Köztársaság vámterületére. Dreher János tárlata Balassagyarmaton 2000-es nyitány a galériában BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 2000. január 5., szerda Öt év alatt ötven életellenes bűncselekmény - Húsznál több halálos áldozat (3.) „Nem vagyunk különösen kegyetlenek” A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ a Horváth Endre Galériában (Rákóczi u. 50.) rendezi meg Dré- her János festőművész kiállítását január 7-én, pénteken 17 Még a karácsonyi ünnepek előtt, december 21-én 16 óra után érkezett az az állampolgári jelzés a bátonyterenyei rendőrkapitányságra, amely szerint a város egyik családi házában hívatlan vendég járt. Az elkövető az ablakot betörve mászott be a lakásba, ahonnan videomagnót, arany ékszereket vitt magával, összesen mintegy 260 ezer forint értékben. A forrónyomos csoport Sánórakor. Megnyitóbeszédet mond Feledy Balázs művészeti író, a Vigadó Galéria igazgatója. Közreműködik Lorenz Dávid gitárművész. A tárlat február 27-ig tekinthető meg. dór Ede zászlós vezetésével rövid idő alatt elcsípte a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, gyermekkorú Z. Z. helyi lakost. A gyors intézkedésnek köszönhetően az eltulajdonított értékeket csaknem maradéktalanul .lefoglalták. Z,. £. fiatal kora ellenére sem ismeretlen a rendőrségen: ezúttal lopás bűntett alapos gyanúja miatt indítottak ellene eljárást. Nógrádban az utóbbi öt év alatt ötven olyan életellenes bűntettet követtek el, amelynek több mint húsz esetben halál lett a vége. De vajon sok ez vagy kevés? S ugyan mik az okai ezeknek az eseteknek? Öldöklőbbek-e az emberek Nógrádban, mint az országban máshol? Erről beszélgetünk Szekeresné Vermes Katalin rendőr alezredessel.- E súlyos bűncselekményeket tekintve Nógrád milyen helyet foglal el országosan?- Úgy ítélem meg, hogy Nógrád megye budapesti és országos viszonyításban sem áll rossz helyen az emberölések tekintetében. Az öt év alatt elkövetett ötven emberölés és emberölés kísérletéből csupán kettő volt nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett eset. Vagyis az igen súlyos, többszörösen minősített életellenes cselekmény. Forrónyomon Az alezredes asszony elmagyarázza, hogy a társadalmi viszonyok mekkora hatással voltak és vannak ezeknek a bűncselekményeknek a bekövetkezésére. Az országban rendszerváltozás történt, nagyon sokan munkahelyüket veszítették el. A kilátástalanság miatt sokan az alkoholizmus útjára tértek. Rendkívül nagy a száma az ideggondozói kezelés alatt állóknak. Az emberek türelmetlenek egymással szemben.- A bűncselekmények vizsgálata során általános az a szomorú tapasztalat, hogy senki nem tud olyan kegyetlen és embertelen lenni az áldozatával szemben, mint éppen a hozzátartozója- mondja Szekeresné. - Az emberek sokkal kegyetlenebbé, durvábban, kíméletlenebbé bánnak el éppen a szeretteikkel, mint az idegenekkel. Kivéve a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményeket.- Tudomásom szerint a megyében minden életellenes cselekményt felderítettek. Hogyan sikerült ezeket megoldani?- Ilyen súlyos bűncselekményeknél valamennyi esetben a bűnügyi igazgatóság - felderítő, nyomozó és vizsgálati osztály- a bejelentést követően azonnal indítja a forrónyomos intézkedéseket, amikor a cselekményt ismeretlen tettes követi el. Ezekbe az intézkedésekbe bevonják azoknak a kapitányságoknak a nyomozóit, amelyek területén a bűncselekmény történt. Nagyon kevés kivételtől eltekintve 24 órán belül a közös és szakmai intézkedések eredményeként az elkövetőt sikerült elfogni. Az ismeretlen tettes ellen indult életellenes ügyekben a nyomozást és a közös munkát mindaddig a nyomozóosztály irányítja, amíg a tettest el nem fogják. Ezt követően a vizsgálati osztály folytatja az ügyet. Elégetett csecsemő Ennek bizonyítására példa annak a nőnek az esete, aki újszülött csecsemőjét ellátatlanul hagyta, majd a halott csecsemőt egy szemetes konténerbe dobta. Sikerült ennek a súlyos bűncselekménynek az elkövetőjét felderíteni, s már jogerős ítélet is született.- Közismert, hogy emberölés bűntettét csak élő ember sérelmére lehet elkövetni - magyarázza az.i osztályvezető. - Ezért kellett egy újszülött sérelmére elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt indított bűnügyben megszüntetni az eljárást, mert semmiféle módon nem sikerült bizonyítani azt, hogy a csecsemő élve született. Az eset érdekessége az, hogy az ügy gyanúsítottja, az anya, a cselekmény elkövetését elismerte. Bevallotta, hogy megszülte a gyereket, s a paplan alatt ellátatlanul hagyta. Utána anélkül, hogy megnézte volna, hogy él-e a gyerek, egy dunnába csavarva elégette az udvaron. Mindent megtettünk a maradványok megmentése érdekében - még az ámyékszéket is átvizsgáltuk - de a szakértők a kevés anyagmaradványból nem tudták megállapítani, hogy a csecsemő élve született-e vagy nem. Ilyenformán az emberölést nem lehetett bizonyítani. Bizonyíték hiányában...- Egy másik ügyben emberölés előkészülete miatt folytatott az osztály büntetőeljárást. Egy személy feljelentése alapján egy asszony ellen. A feljelentő azt adta elő, hogy a saját lányát próbálta vele megöletni, amitől az illető visszalépett. Ebben az ügyben is megnyugtató módon zárult az eljárás, mert kétséget kizáróan lehetett bizonyítani azt, hogy nem állapítható meg ennek a bűncselekménynek az elkövetése, tehát nem róható a gyanúsított asszony terhére. A feljelentő vallomásán kívül semmiféle bizonyítékot nem lehetett beszerezni, hogy az asszony valóban a lányának a megölésére készült volna.- Az igazság ebben az esetben is kiderült, mint más ügyekben is. A büntetőeljárásnak nemcsak az a célja, hogy a gyanúsított bűnösségét bizonyítsuk, hanem bizonyítanunk kell a cselekményt enyhítő körülményeket, amennyiben az jogos, akkor a gyanúsított ártatlanságát is. Államigazgatási eljárás- Milyen esetben tagadja meg a rendőrség az eljárást, történtek-e ilyen esetek?- A vizsgált időszakban négy esetben tagadtuk meg a nyomozást - hangzik a válasz. - Ez azt jelenti, hogy bűncselekmény alapos gyanúja nem volt megállapítható, tehát az ügyekben a nyomozást nem rendeltük el. Két alkalommal alaptalan feljelentés érkezett egyrészt kóros elmeállapotú, másrészt büntetését töltő személytől emberölési ügyekben. A feljelentéskiegészítések során egyértelműen lehetett tisztázni, hogy nem történtek meg a bűncselekmények. Nem követte el senki az emberölés bűntettét.- A nyomozóosztály két alkalommal államigazgatási eljárást iktatott bűnügybe. Ugyanis a rendőrség államigazgatási eljárásokat folytat a rendkívüli vagy gyanús halálesetek alkalmával. Ilyenkor államigazgatási eljárás keretében vizsgálják, hogy van-e bűncselekmény elkövetésére utaló adat. Két alkalommal ilyen nem merült fel, de a hozzátartozók olyan, általuk gyanúsnak vélt körülményeket jelentettek be és kérték a haláleset mélyebb kivizsgálását, hogy bűnügybe történő át- iktatás történt. Ezekben az esetekben is megnyugtatóan lehetett bizonyítani a feljelentéskiegészítés során, hogy az elhunyt sértettek természetes halállal, betegség következtében haltak meg. Senki sem követett el sérelmükre bűncselekményt. Pádár András / Folytatjuk) Hívatlan vendég egy bátonyterenyei házban Gyermekkorú a tolvaj Figyelmen kívül hagyták a többség érdekeit Egyoldalú döntés született A Nógrád Megyei Hírlap 1999. december 27-i számában megjelent tájékoztatás szerint a Nógrád Volán Rt. - Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyásával - megszüntette az egyvonalas bérletek értékesítését, s csak összvonalas bérletet lehet váltani. Nem tudom, hogy ennek az „agyrémnek” az ötlete honnan származik, de felvetem: a Volán végzett-e előzetes felmérést a bérletek váltási arányáról, az utazási szándékokról? Véleményem szerint a város dolgozó lakosságának minimum 60%-a (ha nem több) egyvonalas bérletet vett igénybe. Az igaz, hogy az 1999. évi összvonalas bérlet 2175 forintról mindössze 2200 forintra emelkedik, de az egyvonalas bérletet váltóknak a tarifaemelés 6%-os figyelembevételével 650 forinttal kell havonta többet fizetniük. Kérdés az, hogy miért kellett megszüntetni a bérletformát, miért kell rákényszeríteni az utasokra, főleg a dolgozókra az új rendszert? Engem személy szerint nem érint, mert nyugdíjasbérlettel utazom, de feleségemet igen, aki a munkahelyére a városközpontból utazik. Megjegyzem, hogy a feleségem az utóbbi 10 évben sem Idegérben, sem Zagyvarónán, sem Somlyóbányán, sem For- gách-telepen, sem Baglyasalján, sem Kemerovo körúton nem járt, ha pedig Somoskőújfaluba, Salgóbányára mentünk, a jegyet megvettük. Ez szerintem a többi egyvonalas bérlettel utazókra is vonatkozik. A döntés egyoldalú volt, és sajnos a város közgyűlése ehhez hozzájárult. A levelemet azért írtam a lapnak, mert remélem, hogy így hamarább lesz hatása. Kovács Károly Salgótarján, Arany J. út 17. UL: A levél írását követően akartam kicserélni a lejárt jegyeket az autóbusz-megállónál. Közölték, hogy azok csak január 5-ig használhatók, a csere csak január 10-től lehetséges. Tekintettel arra, hogy a feleségem csak 10-én kap fizetést, ezeket a jegyeket akarta a bérlet vételéig felhasználni. Nem furcsa ez az állapot, illetve intézkedés is? Miért nem lehet a bérfizetés időpontjára tekintettel az érvényesség időpontját a tárgyhót követő 10-ig kitolni? K. K. * (A levél első' felében felvetett problémakörre a Volán illetékese e számunkban válaszol, tekintve, hogy mások is felvetették- A szerk.) Kilczer Béla polgármester emlékezete A Magyar Ellenállók Antifasiszták Nógrád Megyei Szervezete vezetősége megemlékezik Kilczer Béla salgótarjáni polgármesterről, aki a miskolci MÓKÁN partizán- csoport tagja volt. Erdélyi székely családból származott. 1897 áprilisában született Budapesten. A II. világháború alatt mint horthyista főhadnagy teljesített szolgálatot Diósgyőrben, s ’44-ben megakadályozta a diósgyőri vasgyár felrobbantását. Kapcsolatba lépett a MÓKÁN partizáncsoporttal, amelynek tagja lett. A hadseregből 1944 végén megszökött és Salgótarjánba jött, ahol 1945. január 9-én választották meg polgármesterré. A közigazgatás megszervezésében, a termelőmunka beindításában aktívan részt vett. Az agilis és rámenős magatartása miatt nem tetszett egyes vezetőknek, így kizárták a pártból. Mint polgármester 1945. július 13-án lemondott a ránehezedő kritikák miatt. A bányánál, később az építőiparban helyezkedett el. 1971. március 4-én halt meg. Halálának évfordulóiról szövetségünk koszorúzással fog megemlékezni a régi temetőben. Kilczer Béla igaz magyar ember volt, aki a nehéz időkben tudta a kötelességét, amikor csak kevesen mertek szembeszállni a fasizmussal. Iván Antal megyei elnök Minőséghez igazodó sertésfelvásárlási árak A terméktanács szavatolja A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezése 1999. december 31-vel megszüntette a nagy súlyú sertések intervenciós felvásárlását, valamint a 193 Ft/kg-os legalacsonyabb felvásárlási árat. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Pecze József, az FVM Nógrád Megyei Hivatalának főtanácsosa válaszol.- Mi indokolta az FVM döntését?- Jelenleg túlkínálat tapasztalható a világpiacon vágósertésből, ezért a piacra jutáshoz állami támogatásra is szükség van. A jó minőségű sertéshez kevesebb, a rossz minőségűhöz aránytalanul nagyobb támogatás kell, különben eladhatatlan. A világon a minőség és a támogatások versenye folyik, amelyhez muszáj nekünk is alkalmazkodni.-Tavaly, év közben a minisztériumnak rendkívüli intézkedéseket kellett foganatosítani a sertéságazat működőképességének fenntartása érdekében. Az intervenciós felvásárlás keretében eddig mintegy nyolcvanezer sertés átvétele történt meg. A sertéstartók védelmének biztosítása érdekében 1999. június 1. hatállyal kötelezően elrendelte a 193 Ft/kg-os legalacsonyabb felvásárlási árat.- Ezen intézkedések eredményeként mára olyan helyzet alakult ki, hogy kereslet van a jó minőségű, S.E. és U. minőségi osztályú sertések iránt. Ezeknek a felvásárlási ára is már magasabb a 193 Ft/kg-os védőárnál. Alapvetően ez indokolja a minisztérium döntését.- Mennyiben és milyen mértékben érinti ez Nógrád megye sertéstartóit?-Nógrád megyére soha nem volt jellemző a nagyobb mennyiségű sertéshizlalás. A két nagy sertésvágóhíd (Penomah és Ka- rancshús) bezárásával az egykori „háztáji gazdasági” sertéshizlalás gyakorlatilag megszűnt. A lakosság alapvetően önellátásra hizlal. A néhány árutermelő gazdaság pedig megfelelő piaci háttérrel rendelkezett, túlsúlyos sertés többségüknél nem képződött. A 193 Ft/ kg-os legalacsonyabb fel- vásárlási ár viszont segítette őket, mert ezt megelőzően már 180 Ft alatti árajánlatokat is kaptak. Jelenleg a jó minőségű sertések ára 210-240 Ft/kg között alakul. Ezzel magyarázható, hogy a falugazdászok felmérése szerint a megyében csaknem 100 darab túlsúlyos sertést ajánlottak fel intervenciós felvásárlásra.- Mivel indokolja az FVM a legalacsonyabb ár megszüntetését?-Egyfelől azzal, hogy a minőségi vágósertések ára ezt az árat ma már jóval meghaladja. Másfelől egyes sertéstartók visszaéltek az állam nyújtotta segítséggel, a tenyésztésbe fogott kocáikat, vagy a hűtőládába szánt túlhizlalt hízóikat ajánlották fel és adták el ezért az árért. Évente országosan mintegy 120-140 ezer darab alacsony vágóértékű, tenyésztésbe fogott sertés keletkezik, melyért ez az ár nem méltányos.- Melyik sertéstartó tenyésztő jár jól az intézkedéssel?- A minőségjavítást és a jó minőségű áru piaci értékesíthetőségét szolgálja az FVM intézkedése. A jövőben azzal kell számolni, hogy még jobban szétválik a lakossági önellátásra, illetve a piacra történő termelés. Ez utóbbival csak annak lesz érdemes foglalkozni, aki ehhez megfelelő genetikai képességű tenyészállatokkal és technológiával rendelkezik. E célt szolgálta az immár három éve tartó tenyészkoca- csere, valamint a tartástechnológiai korszerűsítést szolgáló beruházási támogatások. Emellett az eddiginél sokkal nagyobb szerepe lesz a termelési és értékesítési szerződéseknek, melynek országos koordinátora a vágóállat- és hústerméktanács. Az értékesítés biztonsága érdekében arra kérjük a sertéstartókat, hogy regisztráltassák magukat a terméktanácsnál, amely szavatolja tagjainak, hogy a vágóhi- dakkal kötött szerződésben rögzített minőségi vágósertések felvásárlásra is kerülnek. V. K. s ■ silt
