Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

6. oldal Mozaik 2000. január 13., csütörtök A száraz fa rügyet bontott - Egy erdélyi város reményei - Szolnok-Doboka vármegye székhelye is elvesztette rangját Tízéves a Dés-Balassagyarmat kapcsolat A polgári kezdeményezéseké a jövő - írógépet és az Ipoly-vidék üdvözletét vitték Tíz éve, a romániai forradalmi események riasztó és reményt keltő híreit hallgatva, az autórádiómban egy erdélyi város, Dés gondjairól beszélt egy ottani fiatal, Luidort Péter. Többek kö­zött magyar újság kiadásának terveit említette, amelyhez segít­séget kért. Ezzel a hírrel mentem be az akkor még működő Gyarmati Napló szerkesztőségébe, ahol T. Pataki László fő- szerkesztővel elhatároztuk, mi bizony meglátogatjuk Dést és ha tudunk segítünk. Ment a távirat, hogy várjanak január 13- án délután. Csatlakozott hozzánk Gyurkó Péter, az akkori Nógrád fotósa, akinek Dáciájával nekivágtunk az 500 kilomé­teres, bizonytalanságokat rejtő útnak. Magunkkal vittük a Nógrád, az Ipoly és a Gyarmati Napló és az országos újságok számos példányát és egy írógépet, amit Zentai Csaba megbízott tanácselnök adott, megértve utunk célját. Pusztítóbb földrengések 1999-ben a világ külön­böző részein pusztított földrengéseknek kétszer annyi halálos áldozata volt, mint amennyi az előző évek átlaga. Az USGS amerikai föld­rengésfigyelő intézet adatai szerint tavaly világszerte több mint 22 000 emberéle­tet követeltek földrengések, míg az előző években a földmozgások halálos áldo­zatainak száma átlagosan tízezer volt. Ami pedig a kü­lönösen pusztító rengéseket illeti, azok száma kettővel az átlagos fölé emelkedett és el­érte a húszat. A halálos áldozatok nagy számának okát az intézet ab­ban látja, hogy a tavalyi föld­rengések epicentruma sűrűn lakott területeken volt és ott sok lakóház építése kívánni­valót hagyott maga után. Az 1999-es esztendő legsúlyo­sabb földrengése Törökor­szágban pusztított augusz­tusban, erőssége elérte a Richter-skála szerinti 7,4-es fokozatot. A halálos áldoza­tok száma 17 000 ezer volt. Szeptemberben Tajvanon 2400 emberéletet követelt egy 7,6-os fokozatú földren­gés. Januárban pedig Ko­lumbiában csaknem ezerkét­száz halálos áldozata volt a 6,3-es erősségű földrengés­nek. A XX. század legpusztí­tóbb földrengése - az USGS jelentése szerint - 1976-ban volt Kínában és legkevesebb 255 000 ember halálát okozta. A legtöbb nagysza­bású földrengést 1943-ban jegyezték fel - szám szerint negyvenegyet. Ez az igaz története a most már tízéves kapcsolat kezdetének. Akkor, 1990 január 13-án, még a Romániában élők sem tudták, hogyan tovább, mindenki csak reménykedett egy jobb, igazabb világ eljövetelében. Erről szól­tak az akkor katonasággal kö­rülvett ipari város új vezetői, polgárai első, talán mindannyi­unk számára felejthetetlen ta­lálkozásunkkor a dési városhá­zán. Stefanescu doktor, megbí­zott polgármester, Filip János alpolgármester, Radu Saplacan a helyi újság, a Somesana szer­kesztője, Máthé Kálmán tanár, a Szamosmente szerkesztője és társaik a város jelenéről és jö­vőjéről beszéltek. Egyházi kapcsolat Páter Ervin, a dési ferencesek papja a börtönből frissen sza­badulva fogadott bennünket és a változásokba vetett reményei­ről beszélt. Akkor, frissiben ki­váltott útlevelével, életében először elhagyva Romániát a fiatal Luidort Péter átjött ve­lünk Magyarországra, amelyet az eltelt tíz év alatt a mai napig még sokszor felkeresett. A dé­siek viszontlátogatására nem sokáig kellett várni. A Ghe- orghe Benea polgármester és Filip János alpolgármester ve­zetésével érkezett dési küldött­séget fogadta Balassagyarmat akkori polgármestere, dr. Né­meth György és a kapcsolatok erősítésében állapodtak meg. Ezt követően egy népes balas­sagyarmati küldöttséget foga­dott Lapusan Alexandru akkori dési polgármester, aki ország- gyűlési képviselő volt akkor is és azóta a román kormánykö­rökben tölt be fontos tisztsége­ket. Ez a dési találkozó széles körű ismerkedésre adott lehető­séget. A gyarmatiak járhattak az 1977-ben átadott 800 ágyas kórházban, az 1963-tól működő hatalmas bútorgyárban, az 1963-tól épített, 3000 munkást foglalkoztató papírgyárban, az 1500 főt foglalkoztató viszko- zagyárban. A dési múzeum és a désaknai világhírű sóbánya meglátogatása örök emléke ma­rad a gyarmatiaknak. Fogadást adott a Palócföldről érkezettek­nek az akkor 3860 tagot szám­láló RMDSZ helyi szervezete. Szél Ernő elnök a helyi és a ro­mániai magyarság reményeiről beszélt. A gyarmati küldöttség tagjai, Róka Lajos református lelkipásztor és dr. Muraközi Ferenc presbiter felkeresték a hatezer főt képviselő dési re­formátus egyházat, ahol Gudor Lajos lelkipásztorral a további kapcsolatokban állapodtak meg. Felejthetetlen volt mind­annyiunk számára a hívekkel megtöltött dési református templomban megtartott mise, amelyet a balassagyarmati Róka Lajos celebrált. Rendőrök, együtt A gyarmati katolikusok üdvöz­letét Reiter László tolmácsolta az 1717-ben épült ferences templom papjának, Páter Ervin atyának. A dési rendőrség ak­kori vezetője, Bal őrnagy fo­gadta a küldöttség tagjaként Dést meglátogató László Sán­dor balassagyarmati rendőrka­pitányt, aki máig élő kapcsola­tokat ápol az erdélyi város rendőrségével. Oroszlánná Mé­száros Agnes könyvtárigazgató és dr. Kecskeméthy Gyulámé, a városi tv vezetője Dés kulturá­lis intézményeivel, a kultúra művelőivel ismerkedtek. Akkor Dés város díszpolgári oklevelét és a város kulcsait nyújtotta át Lapusan Alexandru polgármes­ter a balassagyarmati polgár­mesternek és kifejezte remé­nyét, hogy ez a kulcs nem csak jelkép, hanem közösen beil­leszthetjük azokba a zárakba, amelyekbe a két diktatúra bele- kényszerített bennünket. Ennek már nyolc éve és azóta látszatra nem sok változott. A politikai helyzet alakulása nem kedvezett ennek a kapcsolatnak, amely már kiszáradni látszott. Igaz, a dési egyházak híveit szál­lító autóbuszok megálltak Ba­lassagyarmaton és egyes csalá­dok tartották a barátságot. T. Pa­taki Lászlóval 1997-ben újra útra keltünk, hogy lássuk milyen kerékkötők akadnak ezen az úton. A kapcsolatok újrafelvéte- lét támogatta Juhász Péter pol­gármester is. A régi dési bará­tokat, ismerősöket megtaláltuk. Dési Huber András író, aki az Erdélyben valaha is megjelent 150 magyar újság történetén munkálkodott és Balogh Zoltán tanácsos, újságíró terveikről szóltak. Szamos és Ipoly Barabás Ferenc a dési RMDSZ akkori elnöke és Zsigmond Csaba mindenhová elkalauzol­tak bennünket. Man Alexandru polgármester, Marius Pugna jegyző és Gavril Hasmasan pénzügyi vezető fogadott ben­nünket és a két város közötti kapcsolatok kiszélesítésének támogatásáról biztosítottak. Ezt követően vettek részt a dési március 15-i szavalóversenyen gyarmati diákok, majd egy né­pes dési küldöttség látogatott Balassagyarmatra a nyári Ipoly-parti vásár idején, akik­nek alkalom adódott a valaha is Désen járt balassagyarmatiak­kal való találkozásra. Talán ez is inspirálhatta a désieket, hogy a következő év szeptemberében gyarmati vállalkozókat hívja­nak meg az első dési Somes, azaz Szamos vásárra. Közel tíz év után ez volt az első gyakorla­tiasnak bizonyuló kezdemé­nyezés, amelynek során Sípos Sándor kereskedő, Jagyút Péter cukrász, Nagy Mihály gyógy- növényes vállalkozó és társaik máig élő kapcsolatokat ápol­hatnak. így kerülhetett Désre a balassagyarmati székhelyű Mogul olajforgalmazó cég és a két város közötti mindennemű kapcsolatot máig építi Luidort Péter. A múlt évi nyári vásár idején dési vállalkozókat látott vendégül a Vállalkozók és Pol­gárok Balassagyarmatért Egye­sület. Ez a találkozás a jelek szerint hasznosnak bizonyult, mert egy kisbusznyi gyarmati vállalkozó járt az év vége felé Désen. Csonka László, Ma­cs árny Béla vállalkozók és tár­saik a jelek szerint jó úton jár­nak, nem törődve az újra meg­aludt hivatalos kapcsolatokkal. Hasonlóan Balassagyarmathoz, Déstől is elvették Szolnok-Do­boka vármegye székhelyének rangját, ami veszteséget jelen­tett az itt élőknek. Az erdélyi város lehetőségei azonban na­gyok. Fejlett ipara, ásványai szebb jövőt biztosíthatnak a 40 ezer lakosú városnak, amelyben helye van a 7500 fős magyar közösségnek is. Várják a beruházókat Balassagyarmat halódó iparát végre fellendítheti, hogy ide ke­rült az elmúlt év legnagyobb amerikai beruházása, a Delphi kompresszorgyára és a kialakí­tott ipari park is várja a beruhá­zókat. A két város tízéves kap­csolata a jelek szerint végre na­gyobb élettel telik meg, amely­nek alapja a polgári kezdemé­nyezés. A száraz fa rügyet bon­tott. Ránk és az utódokra vár, hogy öntözve legyen. Szabó Endre Egy „eminens diák” az Európai Unióból - Támogatják a bővítést Portugália meghódítja Európát Ezúttal az öreg kontinens, pontosabban az Európai Unió meg­hódítására készül az egykoron nagy hódító nemzet, Portugália. Az ibériai ország vette át ugyanis az EU soros elnökségét és irányítását fél évre január elsejétől, és ezalatt - kis túlzással - az történik az unióban, amit Lisszabon kíván. Portugália az EU legdélibb tagjának is nevezhető, hiszen legdélibb pontja, az egyebek között boráról elhíresült Ma­deira már jóval Afrika északi határa alatt fekszik az Atlanti­óceánban - Lisszabontól ezer, a fekete kontinenstől 800 ki­lométerre. Az Európai Unió­ban az ország gondolkodása mégsem tipikusan déli - bizo­nyítja ezt a keleti bővítés mel­letti határozott elkötelezett­sége, amely nem minden más déli tagállamról mondható el. Történelmi üzenet Portugália államának története idén volt 855 éves: az első ki­rály, Dom Afonso Henriques 1143-ban került trónra, az ál­lamforma 1908 óta köztársa­ság. Tizennegyedik éve euró­pai uniós tag az ország, ez a második soros elnöksége 1992 második fél éve után. Lisszabon az EU jó diákjai közé tartozik, hiszen mindent megtesz, hogy mélyítse kap­csolatrendszerét a többi tagál­lammal. Alapító tagja lett az EU-n belül működő gazdasági és pénzügyi uniónak (EMU), és vezető szerepet vállal pél­dául a legfrissebb törekvések egyikében, a bel- és igazság­ügyi együttműködés fokozá­sában. Ezt tette ugyanis elnöksé­gének egyik kiemelt célkitű­zésévé, és a soros elnökségen kívül is segíti ezt az ügyet az­zal, hogy az Európai Bizott­ság igazságügyi felelőse is immár portugál, António Vi­torino. Mintaország abban a tekintetben is, hogy már 1867-ben eltörölte a halálbün­tetést. Madeira mellett Portugália másik féltve őrzött természeti kincse baz Azori-szigetek, amely harmadúton fekszik Eu­rópa és-Észak-Amerika között. Isten otthona Szépségéről a portugál idegen- forgalmi szervek szerint önma­gáért beszél annak a hatéves gyermeknek a véleménye, aki egyszer a legnagyobb Azori- sziget, Sao Miguel tájaiban gyönyörködő szüleitől azt kér­dezte: „Ez itt az Isten ott­hona?”. Huszonöt évvel ezelőtt még kétséges volt, hogy a Magyar- ország nagyságú és lélekszámú Portugália melyik úton jár, mi­kor lesz tagja az európai nagy családnak. Am a baloldali for­dulat visszafordításával meg­nyílt az út az EU felé - az út végére Lisszabon a Franco- rendszerből nehezebben lába­dozó Spanyolországgal együtt érkezett 1986-ban. Amikor megkezdődik Por­tugália soros elnöksége, az or­szág lényegében már minden volt gyarmatát visszaadta la­kosságának. Legutóbb, de­cember közepén Macao szi­gete került vissza Kínához, míg az afrikai államok felsza­badítása lényegében a hetve­nes években lezajlott, a legna­gyobb terület, Brazília pedig 1822-ben kinyilvánította füg­getlenségét. Az EU-tagság segített Por­tugáliának gazdaságilag is. A belépést követő első öt évben az ország gazdasági növeke­dése megközelítette az öt szá­zalékot, és még ma is 4 száza­lék közelében van, az uniós át­lag fölött. Tavaly 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, ez a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-ban. Bár az 1998-as lisszaboni világkiállí­tás jelentős infrastrukturális fejlődést is jelentett az ország­nak, kutatók számításai szerint Portugália még mindig 25 éves lemaradásban van a fejlettebb EU-tagokhoz képest. Az egyszerre egzotikusnak és eredetinek tekintett Portugá­lia sajátos helyet foglal el az unióban. Kedvelt és keresett ország, a külföldiek millió- számra kívánják' látni sajátos kék házdíszeit, ősi sziklakép­ződményeit, kóstolni a méz­édes portóit és madeirát, utazni a lisszaboni siklón vagy a ma­deirái fakosárban. Sokat tehetnek Portugália alighanem emléke­zetes állam marad az EU-tag- ságra vágyakozó kelet- és kö­zép-európai országoknak is, bármily távol is esik tőlük. Paradox, hogy a kontinens legnyugatibbjai közé tartozó ország mozdítja elő a keleti bővítést, de tény, hogy Lisz- szabon sokat tehet a csatla­kozni vágyók érdekében. Az egykoron híres hódító ibériai állam az EU meghódí­tására készül. De elbűvölheti a kelet-európai országokat is, ha sikeresen egyengeti útjukat az unió, a demokratikus érté­kek garantálása, a gazdasági virágzás, a visszailleszkedés felé. Globális éghajlat: változások A legújabb tudományos kutatások szerint a jégkorszak, amely több ezer évig tartott a Földön, viszonylag hirtelen ért véget, amikor a hőmérséklet magasba szökött. A tudósok azt is állítják, hogy bolygónk ég­hajlata akár néhány évtized leforgása alatt is megváltozhat. Az új tanulmány tápot adhat azoknak az aggodalmaknak, hogy a globális felmelegedés következtében a világ éghajlata hirtelen módosulhat. Jeffrey P. Severinghaus, az amerikai Scripps óceánkutató intézet tudósa új módszerrel vizsgálta a grönlandi jégtakaró­ban lévő zárt gázokat, és megállapította, hogy mintegy 15 ezer évvel ezelőtt, a legutóbbi jég­korszak végén a levegő hőmérséklete gyorsan melegedett fel. A tudóscsoportot vezető Severinghaus a Sci­ence című tudományos szakfolyóiratban megje­lentetett tanulmányában rámutatott arra, hogy a legutóbbi jégkorszak végén viszonylag gyorsan 16 fokos felmelegedés következett be. Mindez körülbelül két évtized leforgása alatt történt. Régebbi nézetek szerint a felmelegedés több mint ezer év alatt ment végbe. Mint az AP hírügynökség jelentette, Seve­ringhaus szerint a hőmérséklet gyors emelkedé­sét az Atlanti-óceán meleg áramlatai válthatták ki, amelyek felolvasztották az északi félteke ha­talmas jégtakaróját. így is több száz évet vett igénybe a jég visszavonulása, a nagy olvadás kezdete azonban sokkal hirtelenebb volt, mint azt a tudósok valaha is gondolták. Az amerikai tudós úgy véli, hogy a Föld ég­hajlata nem tekinthető „állhatatosnak”, vagyis hosszú időszakokra stabil lehet ugyan, de meg­felelő körülmények fennforgása esetén hirtelen változáson is átmehet.-Tudjuk, hogy a következő 100 évben a Föld az üvegházhatás miatt valószínűleg mele­gedni fog és a távoli lehetősége megvan annak is, hogy a korábban említetthez hasonló gyors éghajlati változást válthatunk ki - állapította meg Severinghaus. Az amerikai tudósok tanulmánya azon az új technikán alapul, amely az argon- és a nitro­géngázt elemzi a jégkéregben és lehetővé teszi, hogy példa nélkül álló pontossággal állapítsák meg a végbement hőmérséklet-változást. A korábbi kutatások sem zárták ki a gyors éghajlatváltozások lehetőségét, a mostani ame­rikai vizsgálat azonban pontosabb mérésekre ad lehetőséget. A hagyományos tudományos óva­tosság azonban még további bizonyítékokat tenne szükségessé. Az éghajlat lényegében a levegő és a tenger hőmérsékletének, az óceán áramlatainak, a légkör alakulásának, a jégme­zőknek, a szárazföldek tömegeinek egyfajta komplex keveréke és még az is befolyásolja, hogy a Föld milyen helyet foglal el éppen a Nap körüli pályáján. A tényezők egymásra hatása­ként kialakuló globális éghajlatot a tudósok még nem értették meg teljesen. Számos szakértő előrejelzése szerint az üvegházhatás, a gázok, a széndioxid mennyisé­gének növekedése fokozatos globális felmele­gedést válthat ki, amikor a hőmérséklet lassan emelkedik sok évtizeden át. Severinghaus sze­rint azonban a grönlandi jégkéreg tanulmányo­zása azt mutatja, hogy a Föld éghajlatának vál­tozása lehet hirtelen és gyors is. Az üvegházhatás olyan globális felmelege­dés, amelyet az vált ki, hogy az ember által elő­állított szén-dioxid és más gáz halmozódik fel a légkörben és ez megfogja a Nap melegét. Az atmoszférában 1850 óta tapasztalható a szén­dioxid állandó növekedése és ennek oka min­den valószínűség szerint a sok elégetett fosszi­lis fűtőanyag, mint amilyen a benzin és a szén. Újra honos a saskeselyű Tirolban Újabb saskeselyűt bocsátottak szabadon a napok­ban Tirolban, s a legnagyobb európai ragadozó madár eddig elengedett példányai a jelek szerint jól érzik magukat az Alpokban. Olyannyira, hogy idén első ízben már utódokról gondoskodó páro­kat keresnek a szabad természetben, hogy megóv­ják őket az esetleges veszélyektől. A saskeselyűk újbóli meghonosítását szolgáló program fő tá­maszpontja az alsó-ausztriai Haringseeben lévő tenyészállomás, amelyet a WWF (világvadvé­delmi alap) tart fenn, de részt vesz a munkában a frankfurti zoológiái társaság és az innsbrucki ál­latkert is. A nagy madarakat főleg az ember ve­szélyeztette eddig: farkasok számára strichninnel mérgezett állattetemeket raktak ki, s ezekből a saskeselyűk is gyakran ettek. Régebben vadásztak is a hatalmas madarakra, amelyek szárnyának fesztávolsága a három métert is eléri.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents