Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN * <* A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a jlj beküldött leveleket rövidítve, szérkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szilváskő: barlangot fedeztek-e fel? Egy szakember megjegyzései BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP Régóta nyomon követem Buda László barátom kalandos útleí­rásait, izgalmakban mindig bő­velkedő felfedezéseit, csodála­tos barlangi útjait és a jéggel övezett sziklák meghódításának történeteit. A vére hajtja az el­érhetetlennek tűnő csúcsokra, rejtett földalatti világokba. Mindezek, mellett mint Ho- moga József, a fotóklub veze­tője. mondta egyik alkalommal: cipeli magával a fényképező­gépét az embert próbáló he­gyekre, sárdagasztó lyukakba és ott-mesteri- módon-használja is. Számomra. Buda László Be­nedek, István:. Csavargás az Al­pokban „című könyye szerinti „fajturistá”-t testesíti meg. Ők helyezkednek el a képzeletbeli ranglétra csúcsán. Nem csalo­gatni.kell őkét a természetbe, a hegyekbe, a barlangokba, mint a ,kocar és,.a..„kuituristá”rkat, hanem mentiek.önszántukból, .és keresik a megmérettetéseket, kihívásokat. Ennek az állandó kutatásiék felfedezés- -iránti vá­gyának az .eredménye a Szil­váskő tetején meghúzódó „bar­lang”. .1982 évi felfedezése is. Mint látni fogjuk már.,az 1920- as évek elejétől léteznie kellett az üregnek, ennek ellenére senki nem ismerte, vagy ha is­merte is bejáratát, senki sem mert a mélyére hatolni. Első­ként Buda Lászlóék tették meg ezt a lépést. Tudatosan kerülöm a barlang kifejezést, mert a fel­tárt üregrendszer nézetem sze­rint nem nevezhető annak. Nem méretei, hanem keletkezési módja miatt. Ezzel nem célom a felfedezés érdemeinek kiseb­bítése, csak a tényeket szeret­ném rögzíteni. A barlang meg­határozása a következő: „a földkérget alkotó körzetben ki­alakult olyan, természetes üreg. melynek hossztengelye megha­ladja a két métert jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávo­lítás utáni mérete egy ember számára lehetővé teszi a beha­tolást.” A szilváskői járatrendszer nem természetes úton alakult ki, azt az alabányászottság által kiváltott felszínmozgások hoz­ták létre.. Az egyébként három-, telepes , kifejlődést! nógrádi szénterület szilváskői részén csak az alsó un. III. telep talál­ható meg. Vastagsága itt meg­haladja a 4 métert. Ez két műre való, (kitermelésre érdemes) pádból állt: egy alsóból és egy jobb pijnőségő.felsőből...A ket­tőt eg^ meddő betelepülés vá­lasztotta el. A széntelep felett 20-40 m vastag, laza fedőüle­dékek helyezkednek el, amit bazalt borít. A felső-padot kb. 1912-1919 között fejtették le, a visszamaradt alsót pedig 1957— 1968 között. Az üregrendszer keletkezése szempontjából a korábbi aláfej tésnek volt meg­határozó szerepe, akkor alakul­tak ki a Szilváskő gerincét ket­tészelő hasadékok. Ennek té­nyét egy peres ügy iratai igazol­ják, miszerint a terület tulajdo­nosa 1917-ben kártalanítási igénnyel lépett fel a bányaválla­lattal szemben. A felszínmoz­gást az váltotta ki, hogy a lefej­tett 2,1-2,2 méter vastag felső- pad után maradt fejtési üregek felszakadtak, ezzel megbomlott a bazalt alátámasztása is és gyakorlatilag az kettényílt. A gerinc északi részén a hasadék nem nyílt a felszínre, a bazalton belül maradt. Itt a kőtömbök hasadtak szét, majd gurultak egymásra, amiből kialakult a járatrendszer. Ez a szóban forgó „barlang”. Az ilyen üreg­rendszereket nevezte el a cikk­ben is szereplő Eszterhás István konzekvencia barlangoknak. A fentiek miatt nem állja meg a helyét az az állítás, mi­szerint ez „az ország harmadik bazaltbarlang”-ja, mivel az idé­zett két barlang (a pulai és a Halász Árpád) ténylegesen természetes keletkezésűek. Egyébként van Nógrád megyé­nek „igazi” bazaltbarlangja. Nem is egy. A szilaspogonyi Kiskövön még a kincskeresők fantáziáját is megmozgatta, mi­vel mesterséges tárót is vezet­tek az üreghez. Ez napjainkban nagyon megkönnyíti a bejutást. Kevesen tudják, de a Kővár (Baglyaskő) sziklájában is ta­lálható természetes eredetű üreg. Meg kell jegyeznem, hogy a Buda Lászlóék által ku­tatott ágasvári Csörgő-lyuk ke­letkezése nagyon hasonlít a szilváskőihez, mivel ott is fel­színmozgás hatására hasadozott szét a szilárd kőzet (dácittufa), de a felszínmozgást nem em­beri beavatkozás indította el, hanem a dácittufa alatti puhább üledékek eróziós pusztulása. Nem tartom szőrszálhasoga- tásnak a megkülönböztetéseket. A természet védelméről szóló törvényben szereplő meghatá­rozás pontosan fogalmaz. Nem szerettem volna megfosztani a megyét a harmadik helytől. Sőt szándékon kívül előbbre is lép­het, ha a konzekvencia barlan­gok versenyében indul. Prakfalvi Péter geológus Megjegyzés a megjegyzéshez Bizonyára sokunk kedves ol­vasmánya Benedek István „ Csavargás az Alpokban ” című műve. A fenti levélben hivatkozott megállapítás - miszerint a „fajturista” lenne a hierarchia csúcsán - a könyv egyetlen mondatában sem szerepel, sót, ez a fajta „természetbarát”, aki B. I. szerint csak a saját fizikai tel­jesítményét szereti, épphogy nem az első'! A szerző a képze­letbeli dobogó legfelső fokára az „ igazi ” turistát helyezi, akit egyszerre vonz a természet szeretete és a hegyek megmá­szását jelentő, embert próbáló kihívás. A „ Csavargás az Al­pokban" szerzőjének megál­lapításai alapján a „kocatu­rista ” önmagát szereti, a „kulturista" pedig a termé­szetet, - de teljesítmény nél­kül. Ezeket a kategóriákat persze senkinek sem kell elfo­gadnia, ha úgy tetszik, akkor mindenki gyárthat magának olyan besorolásokat, amilye­neket csak akar. Egy dolgot azonban nem szabad: pontat­lanul idéznin (A szerk.) 2000. január 10., hétfő Egyetemi szintű képzés szakközépiskolában Másoddiploma is szerezhető Dr. Vasas Joachim kandidá­tussal, címzetes egyetemi tanárral, az Egri Mezőgaz­dasági Szakközép - és Szakképző Iskola és Kollé­gium igazgatójával beszél­gettünk a nógrádi fiatalokat és a tovább tanulni akaró­kat is „közelről” érintő kép­zési formákról.-Professzor Úr! Ha jól tudjuk, az Önök intézménye már az elmúlt évben is he­lyet adott az Eötvös Lorand Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Kara történe­lem szakos képzésének?-Igen. Az ELTE BTK vezetésével megállapodást kötöttünk a Tanárképző Fő­iskolán történelem szakon végzettek számára Egerben történő egyetemi szintű, ke­resztféléves indítású kép­zésre. Lényege, hogy az ELTE professzorai, oktatói tartják az előadásokat, fog­lalkozásokat, ők utaznak Egerbe, nem a hallgatók Budapestre. A hallgatók ugyanazt a programot telje­sítik, mint a budapesti hall­gatótársaik. Az egyetemi szintű - le­velező - képzés havonta egy alkalommal, pénteki és szombati napokon történik. Ez a lehetőség több szempontból rendkívül ked­vező a képzésben résztve­vőknek. Csak néhány ténye­zőt említek: az utazás, a szállás költségei így mini­málisak, a munkáltatónak nem kell a képzésben részt­vevők helyettesítéséről gon­doskodni -jó órarend esetén a pénteki nap szabaddá te­hető; a szakközépiskolában kedvező szállás- és étkezési lehetőségeket biztosítunk a képzésben résztvevőknek, stb.- Információink szerint februárban - szintén úgyne­vezett keresztféléves indítás­sal - megkezdik az egyetemi szintű pedagógia másoddip­lomás képzést is. Igaz ez a hír is ?-A hír igaz. Az egyetemi szintű történelem szakos kép­zés tapasztalatait felhasználva - megfelelő létszámú és a fel­vételi követelményeknek ele­get tévő hallgató esetén - 2000 febmárjában megkez­dődhet az ELTE BTK tanácsa döntésével összhangban a másoddiplomás képzés.- Kik és hogyan jelent­kezhetnek?- A már főiskolai vagy egyetemi végzettséggel ren­delkezők jelentkezhetnek. A keresztféléves képzéshez használható „A” Lap 2000. jelentkezési törzslapot szük­séges kitölteni és az ELTE BTK dékáni hivatalába (Budapest 1052 Pesti Bar­nabás u. 1.) ez év január 15- ig elküldeni. A felvételi vizsgára január 21-én kerül sor.- A képzési lehetőségről hol lehet további informáci­ókat megtudni?- Elsősorban az ELTE BTK dékáni hivatalában (Tel.: 2663235), de biza­lommal fordulhatnak hoz­zánk is (Egri Mezőgazda- sági Szakközépiskola Eger, Mátyás király út 52-54., tel.: 36/324—439 vagy 36/324-326) is.- Köszönjük a beszélge­tést! I. Sz. ,Magyarországért Emléklap” A Magyar Köztársaság kormá­nya által az 1945 és 1956 között a haza szabadságának és füg­getlenségének védelmében szerzett érdemele elismeréséért alapított emléklapot, a Nógrád megyeieknek január 13-án, csü­törtökön 14 órakor Salgótar­jánban, a megyeháza épületé­ben nyújtja át Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke. Agrár(tovább)képzés „Nógrád megye mezőgazda­sága a harmadik évezred kü­szöbén” címmel az elmúlt év­ben indult előadássorozat Nóg­rád Megye Önkormányzata, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Nógrád Megyei Hivatala, a Független Kisgazda Párt Nógrád Megyei Szervezete, a Nógrád Megyei Agrárkamara, Szécsény Város Önkormányzata és Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Nórád Megyei Egyesülete szer­vezésében. E program harmadik napját január 13-án, csütörtökön 10 órától rendezik Szécsényben, a művelődési központban. „Ag­rártámogatások 2000” címmel Forgó Imre, a FVM közgazda- sági főosztály főtanácsosa tart előadást. A vitát követően, 12 órától dr. Szeremlv Béla minisz­teri főtanácsos „Új típusú szer­vezetek az EU-csatlakozás fo­lyamatában” című előadása hangzik el, amelyik után szin­tén tartank vitát. 13.45 órától tervezik napirendre tűzni dr. Nagy István, a Gépkörök Or­szágos Szövetségének elnöke előadását a „Gépkörök helye, szerepe a mezőgazdasági integ­rációban” címmel. A vita és a napi program várhatóan 15 órájg.Ugt­Pártpolitika és egyházi élet: a kettő nem vehető egy kalap alá - Békesség a földön az embernek A hiteles politikának van jövője hazánkban Beszélgetés Giczy Györggyel, a Keresztény Demokrata Néppárt elnökével Balassagyarmaton tartotta kihelyezett országos elnökségi ülését a Keresztény Demokrata Néppárt. A viszontagságos időket átélt szervezet a ’98-as választások előtt még 28 ezer tagot számlált. A nézeteltérések miatt sokan kiváltak a pártból, más pártokhoz, főleg a Fideszhez csatlakoztak és a ’98-as választásokon a KDNP nem is került be a parla­mentbe. Most a hírek arról szólnak, hogy folyik a párt­szervezés. E célból látogattak Balassagyarmatra pártveze­tők, köztük dr. Giczy György elnök, dr. Fekete György al- elnök és dr. Bartha Tivadar főtitkár, akik készséggel adtak tájékoztatást lapunknak a párt dolgairól. Erről szól a Giczy Györggyel készült beszélgetés.- Elnök úr! A balassagyar­mati kihelyezett országos ülés a párt megújulási törekvései­nek a része? Úgy tűnik, mintha a párt körüli hírek el lennének hallgatva.-Mindig örömmel állok a sajtó rendelkezésére. A ma­gunk részéről nagyon sokszor tartottunk sajtótájékoztatókat fontos kérdésekről vagy akár a költségvetés dolgairól is. Er­ről elég keveset hoz a sajtó. Sajnáljuk és próbáljuk ezt a fajta kommunikációs zavart a személyes találkozásokkal el­lensúlyozni. Ezt szolgálja egyebek között a balassa­gyarmati látogatásunk is. Ezekkel a fórumokkal, konfe­renciákkal próbálunk eljutni a közvéleményhez, mert úgy látjuk, sok tévhit, félreértés, félremagyarázás van a keresz­ténydemokráciát illetően. Keresztény és demokrata Az bizonyos, hogy, akik most kereszténydemokratának mondják magukat és benn­vannak a parlamentben, azok valóban elfogadják a Fidesz­MPP irányítását. A gyakorlat­ból kiderül, hogy ez nem is hasznos számukra. Bizonyos tekintetben hiteltelenné teszi a kereszténydemokrata eszmé­ket, legalábbis ahogy azt ők meg tudják szólaltatni. Hiszen egyik pártnak sem, még a koa­líciót kötő kisgazdapártnak sem szolgált a népszerűsége növelésére, hogy a Fidesszel együtt kormányoz. Érzékelhető az, hogy a ke­reszténydemokrata fogalom­mal visszaélnek, játszadoznak vele, hivatkoznak rá, de való­jában a kereszténydemokrácia elképzeléseit nem teljesítik. Ezért a KDNP, mint jobbol­dali, jobbközép párt tulajdon­képpen az egyetlen jobboldali politikai erő, amely kritikus a jelenlegi kormánykoalícióval szemben. Ilyen értelemben ta­lán érthető is, hogy a hatal­mon lévő koalícióval rokon­szenvező sajtó elhallgat ben­nünket és olykor a másik oldal is ezt teszi.- Várhatóan egy európai normák szerinti pártpaletta fog kialakulni Magyarorszá­gon is. Ebben hol a helye a KDNP-nek?- Ha ez így lesz, akkor minden választó előtt vilá­gossá válik, hogy mit jelent a kereszténydemokrácia. Meg­győződésem, hogy ebben a helyzetben a KDNP-nek óri­ási szerepe lesz. Pontosan azért, mert nem volt hajlandó föladni a programját, elképze­léseit azért, hogy ’98-ban egy­két mandátumot szerezzen egy-két nagyobb párt farvi­zén. A hiteles politikának van jövője Magyarországon. Érdektelen a politika Nagyon sokan elfordultak a politikától, mert nem azt kap­ták meg a pártoktól, amit azok meghirdettek. A most zajló kormányzati cserékben is az látszik, hogy egy pártkatona, Rockenbauer Zoltán kedvéért, akinek szellemi és tudomá­nyos tevékenysége nem is­mert, kiváló személyiséget ál­lítottak félre. Matolcsy eseté­ben reménykedünk, hogy tényleg megvalósít valamit a szociális piacgazdaságból, ahogy korábban hirdette. Má­sik óriási probléma az, hogy a köztársasági elnök vonatkozá­sában a kisgazdapárt pártpoli­tikust kíván jelölni. A követ­kező évezredre való készülés jegyében Magyarország poli­tikai életében olyan változá­soknak kellene történni, ame­lyek a nemzeti egységet, a nemzeti megbékélést szolgál­ják. E helyett a pártpolitikai élet torzulását láthatjuk a par­lamentben. Nem csak azért, mert a KDNP nem került be. A parlament még soha nem volt ilyen üres. Minden kü­lönböző szűk pártpolitikai ér­dekek alapján zajlik most Ma­gyarországon. Ez a demokrá­cia válságáról szól.- A következő választáso­kon megint előfordulhat, hogy a végső szavazatok két párt között dönthetnek és a kis pár­tok újra kiesnek.- Szerintem a ’98-as hely­zet nem ismétlődik meg. A Fidesz akkor politizálna jól, ha erős koalíciós pártokkal venné körül magát. Biztos ko­alíciót a Kisgazdapárt, az MDF és az erősödő KDNP je­lentene. Másképpen nem biz­tos, hogy megnyeri a válasz­tást. Ha fölfalja a kis pártokat, nem lesz annyi szavazata, hogy újra kormányra jusson. Történelmi félreértések- Bizonyos félreértéseket tisz­tázni kell a KDNP és az egy­ház kapcsolatában.- Soha nem volt vitánk, ab­ban a vonatkozásban, hogy a püspöki kar bármire figyel­meztetett volna, hogy a prog­ramunkban ezt vagy azt az el­vet ne teljesítettük volna. A lényeg abban van, hogy az il­lető párt a programjában mennyire képviseli a törté­nelmi egyházak érdekeit. Legutóbb a történelmi egyhá­zak nagygyűlésén olyan re­züméje volt a tanácskozásnak, hogy aki a jelenlegi kormány­zat ellen szavaz, - hogy is mondjam, - hitehagyást követ el. Semjén Zsolt államtitkár szavai erről szóltak. Mutassák meg nekem a Szentírásban, hogy van-e egyetlen sor is, ami előírná bárki számára, hogy ha nem a Fideszre sza­vaz, akkor elkárhozik! Ebbe nem szabad belemenni és a KDNP-nek kötelessége fi­gyelmeztetni a történelmi egyházakat is. Nagyon tisztel­jük a püspöki kart, de mi ne­kik nem a meghosszabbított kezük vagyunk. A nemzetközi kereszténydemokrata mozga­lomban egyetlen szervezet sem az adott ország katolikus püspöki karának leányvállala­taként működik. A pártok szuverének. A pártpolitika az évezred végén nem egyházi ügy. Maga II. János Pál pápa már 1990-ben kimondta, hogy a pártpolitika civilek dolga. Úgy énekelték az angyali karok, mikor Jézus Krisztus megszületett, hogy „Dicsőség a mennyben az Istennek és békesség minden jó akaratú embernek!” A KDNP békes­séget hirdet minden jó akaratú ember számára. Erre lenne óriási szükség, a megbéké­lésre és a szolidaritásra a kö­vetkező évezredben. Mi nem adjuk fel a programunkat és a választók ragaszkodását mi a hűségünkkel tudjuk igazán vi­szonozni. A keresztény embe­rek szavának súlya van, mi őket képviseljük és nélkülük nem lehet hitelesen kormá­nyozni a jövő évezred Ma­gyarországát. Szabó Endre ti t. I «. < .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents