Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

2000. január 31., hétfő

Nógrád Megyei Hírlap Jakubovics Katalin jegyzete

A tolerancia ára

M

iért van, hogy győzelmet kiálthat az, aki hatósági személyt ütlegelve keresi vélt vagy valós igazát? Miért van, hogy abból sem származik különösebb hátránya, az amúgy hátrányos helyzetűnek mondott személynek, hogy megszabhatja azt is, mi a feladata egy-egy önkormányzati alkalmazottnak? Aki emellett megteheti még, hogy ha a történések nem az ő önös érdekeinek megfelelően alakulnak, fenyegetéssel él.

Tényleg, megtehetné, amit úton-útfélen kiált? Talán mégsem, de hát sosem lehet tudni. Az önbíráskodásra hajlamos ember túl sok mindent nem tud, de azt igen, hogy őt, támogatni kell. Mindenben, mindennel, mássága okán is.

Megdöbbentő, hogy három hete, mindösszesen két személy képes sakkban tartani egy egész falut Nógrád megyében, amelynek lakossága mindeddig békességben élt egymással. A többség, a másságot képviselő kisebbséggel. S szomorú, hogy ez, a látszat szerint, mindaddig így is marad, amíg a rendőrségi, majd bírósági eljárás valamilyen

fokú ítéletben nem realizálódik - majd valamikor.

A jelenség nem egyedi. Az sem, hogy hatósági személyek, meghunyászkodnak a kevesek előtt, akik a hivatalok ajtajait rájuk verik, ha üres a pénztárcájuk. Tűrnek a keveseknek, akik asztalokba rúgnak, ha nem kapják meg azonnal, amit elvárnának. Tűrnek azoktól, akiknek érdektelen, jogos-e a követelésük, jár-e nekik jog szerint a pénz, vagy más támogatás?

A kevesekkel együtt élő emberek tudják, tűrhetetlen ez az állapot, de eltűrik mégis. Idegenek, ha szóvá teszik, miért tűrik a renitenskedők erőszakosságát, csak annyit re- begnek, s azt is csak halkan merik megjegyezni: mi itt maradunk, ti meg elmentek.

Alig három hete egy megyénkben településen dolgozó hatósági személyt súlyos atrocitás ért. A múlt héten ugyanott, ugyanaz a személy megfenyegetett egy közalkalmazottat, aki azóta is retteg, még a zárt ajtók mögött is. Fél, ahogyan mindenki más is, azon a településen. Cjközben tudják, ez nem kJ rendjén való, azt viszont nem, hogyan teremthető meg ilyen helyzetben a rend.

Családsegítő program

Mentor segítené a felnőtt munkába helyezését

(Folytatás az 1. oldalról) fiatalkorúak a munkaügyi szolgáltatórendszerbe nem vonhatók be, mostani tervünk ezt lehetővé teszi. Életmódjukon próbálunk javítani, pályatanácsadással, képzéssel megfelelő szakmaválasztásra segítjük. A családból pedig legalább egy munkaképes korú munkába helyezését segítjük megoldani.

— Talán az idő igazolja majd munkájukat, mennyit szánnak a program végrehajtására?- Programunk kétéves időtartamú, három szakaszból áll. 2000 januárjában a családok feltérképezésével indult. Hat munkaügyi kirendeltségünk vonzáskörzetenkénti 10-50 család programba vonását tervezzük. Értékeljük a felmérést, s a munkába bevonható civil szervezetek számára pályázatot írunk ki. Ez a szakasz idén áprilisban zárul. Ez idő alatt a munkaügyi központ munkatársai a program megvalósításába bevonható intézményekkel, társszervekkel felveszik a

kapcsolatot, és együttműködési megállapodást kötnek. A következő szakasz 2000 májusától augusztusig tart. Ekkor történik a programba bevonható családok kiválasztása, a konkrét személyekkel együttműködési tervek, célkitűzések készítése, az elvárások rögzítése. A harmadik szakasz a leghosszabb: 2000 szeptemberétől 2001 december végéig tart. Az említett célok megvalósítása érdekében a foglalkoztatási törvényben biztosított támogatásokon túl a mentori hálózat kialakításával tervezzük elősegíteni a munkába helyezést. A mentor az egyes munka- nélkülieket személyre szóló együttműködési terv alapján a programba kerüléstől az elhelyezkedésig segíti.- Mennyi pénz lesz a megvalósításra ?- Idén 45 millió forint áll rendelkezésünkre, jövőre hasonló összeg segíti majd családsegítő programunk gyakorlati végrehajtását.-Sz. Gy. S.Megyei Körkép

BATON YTERENYE

3. oldal

Dicső napjára emlékezett Balassagyarmat

Díszpolgári címet kapott Habsburg Eilika főhercegné - Kitüntetések az ünnepen

Koszorúzás a városháza falánál fotó: gyurián tibor

(Folytatás az 1. oldalról) évvel ezelőtt Balassagyarmaton lezajlott - mondotta a polgármester majd így folytatta: széteső monarchia, elbizonytalanodott kormány, tétlen hadsereg helyett először maroknyi, szülőföldjét is védő városlakó polgár, vasutas, katona lépett fel a hódítók ellen, mert hallgattak a

szívükre. Juhász Péter végezetül hangsúlyozta: hasonló szívekre, hazaszerető emberekre ma is nagy szükség van, akiknek nem harctéren, hanem az alkotás, cselekvés frontján kell fegyvert ragadniuk saját nemzetükért és egy közös európai hazáért.

Beszédét követően a város önkormányzatának, kulturális intézményeinek, civil szervezeteinek, politikai pártjainak képviselői helyezték el virágaikat a hősök emléktáblájánál.

A kegyeletes megemlékezések után ünnepi ülést tartott az önkormányzat, amelyen kitüntetéseket, elismeréseket nyújtottak át. Elsőként

Juhász Péter polgármester a városért, egészségügyének és szociális ellátásának korszerűbbé tétele érdekében végzett áldozatos munkáját méltatva Balassagyarmat díszpolgára kitüntetést nyújtotta át Habsburg Eilika főhercegnének. Megköszönve a magas kitüntetést, Habsburg Eilika felidézte 1997 novemberét, amikor először járt Balassagyarmaton, s kijelentette: itt és ez alkalomból tartotta első beszédét magyar földön. A főhercegné hangsúlyozta: a rászorulók, a közösség szolgálatában olyan munkára, feladatra talált Magyarországon, melyet nagyon sokáig szeretne végezni az emberekért. A következő szállítmány már váija, hogy elolvadjon a hó - mondta végezetül a főhercegné, utalva arra: a balassagyarmati kórház továbbra is számíthat humanitárius támogatásra.

Az ünnepi ülésen Balassagyarmatért emlékérmeket is kiosztottak. Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója sokrétű, kimagasló kultúraközvetítő tevékenységéért, Kondás Lajos a térség gazdasági fellendítésében végzett munkájáért, Róka Lajos református lelkész, a közösség lelki támaszaként 50 évig végzett áldozatos munkája elismeréseként kapta a kitüntetést.

Szabó Gy. Sándor

„Magyar, szlovák többé ne vitatkozzon!”

Nógrád megyei szlovákok XI. találkozója Galgagután

(Folytatás az L oldalról) amelyek jótékonyan hatnak a szlovákiai magyarság, s a magyarországi szlovákság életére, mindennapjaira.

Részt vett a találkozón Jakab Róbertné országgyűlési képviselő, ott volt Reiz József, Nógrád Megye Közgyűlésének al- elnöke is, aki köszöntőjében méltatta az immár tizenegyedik alkalommal megtartott találkozót. Olyan nemes hagyomány ez, ahol fiatalok és idősek értékeiket, szokásvilágukat eleveníthetik fel, erősíthetik hovatartozásukat. Mindez fontos, mert azok értik egymást, értenek meg másokat, akik vigyáznak saját gyökereikre. Kijelentette: a Nógrád megyei szlovákok már eddig is számos dologgal gazdagították szűkebb és tá- gabb közösségüket, tegyék ezt továbbra is.

A találkozón, amelyen természetesen kevés volt a magyar, annál több a szlovák szó, a galgagutai gyerekek mutatták be műsorukat Menczer Sán- dorné vezetésével, majd a Vertigo színjátszó csoport lépett színpadra.

Nagy érdeklődés kísérte azt a nemzetiségi fórumot, amelyet Nyelvében él a nemzet címmel tartottak, s amely arra kereste a választ: hogyan lehetne a szlovák nyelvet hatékonyabban őrizni, védeni, s átadni a nógrádi szlovákság fiatal generációjának.

A fórum végeztével Jakab Róbertné képviselő asszonyt arra kértük, hogy röviden foglalja össze az elhangzott véleményeket.-A kisebbségek találkozóinak számunkra mindig nagy jelentősége van, legyenek azok horvátok, szlovákok, szerbek. Legfőbb célunk, hogy minél többen legyünk ilyenkor, de ennek korlátot szabnak a körülmények itt Gután is, máshol is, s ez nem kis gond. Egyöntetű vélemény: illúzió, botorság, ha valaki azt gondolná, hogy bármelyik kisebbséget el lehet magyarosítani. Ehelyett a kisebbségi nyelv és kultúra megőrzése a cél, színesítve, gazdagítva a magyar kultúrával. Ebben lehet mindenki érdekelt, hogy legyen hozzá eszköz, feltételrendszer, s ez nem valami kegyből fakad, inkább civilizált országként felelősségünk ez az EU-tagság és a harmadik évezred küszöbén. Jelenleg kevés a szlovák nyelvkönyv, sajnos a nyelvtanár is, hiányosak, sőt hiányoznak az oktatói programok... Egymást tisztelni kell, egymás értékeit ismemi és elismerni - hangzott el a fórumon. A hazai szlovákság - Nógrádban is - főleg kistelepüléseken él. Ebből is fakad a probléma, hogy kevés az életterük, hely, ahol összejöhetnének, rendezvényeiket megtartsák. Konkrét példaként merült fel Bánkon a tóparti szlovák ház, kulturális központ szerepe.

Többen is megfogalmazták: tisztázni szükséges, hogyan tudná a ház jobban szolgáim a nógrádi szlovákságot. Tisztázni, mennyire otthona ez most a nógrádi kisebbségnek, hiszen tudtommal ilyen céllal kapta a megvalósításhoz szükséges pénzt egykor Bánk ön- kormányzata - mondta végezetül Jakab Róbertné képviselő asz- szony.

A találkozó résztvevői fotó: gyurián tibor

Galériaavató Etesem - A közelmúltban elhunyt Orosz István salgótarjáni festő emlékére állandó kiállítóhely létesült a falu művelődési házában, amelyet a művészről neveztek el. A hét végi galériaavató ünnepséget Pál József, a Palócföld főszerkesztője (balra az első) nyitotta meg. Etes posztumusz díszpolgára címet ez alkalommal nyújtották át Orosz István özvegyének.

Lakossági fórum Palotáson

Szennyvízberuházás hat település összefogásával

Lakossági fórumot tartott a napokban Palotás önkormányzata. A művelődési házban szervezett eseményen igen sok érdeklődő vett részt. Szabó Mihály polgármester tájékoztatójában az idei év teendői között legfontosabbaknak az ivóvíz- és szennyvízberuházásokat, megvalósulásuk feltételeként az azokhoz benyújtott pályázatok sikeres elbírálását jelölte meg.

További feladatok a sorban: tornaterem-építéshez anyagi alapok előteremtése, ehhez pályázatkészítés. Pedagóguslakás vásárlása, polgárőrség szervezése, Bujáki- patak tisztításának befejezése, csapadék-elvezető árkok rendbe tétele, s végül, de nem utolsósorban egy községi központ arculatának kialakítása. A szennyvízberuházással kapcsolatban többen is kérdezték a polgármestert, aki elmondta: a lakossági hozzájárulás mértékéről csak a pályázat elbírálása után dönt a testület. A

program eddigi állásáról megtudtuk, a Palotás és térsége - Héhalom, Kisbágyon, Egyházasdenge- leg - szennyvízberuházás tervezési munkái a négy falura vonatkozóan tavaly januárban kezdődtek. Ezzel párhuzamosan folynak a Szirák és térsége - Bér részvételével - hasonló program megvalósításának munkálatai. A két térség 1999. október 4-én megállapodott, hogy a hat település együtt Szirák és térsége szennyvízberuházás néven valósítják meg a mintegy 2 milliárd forintba

kerülő programot. A tervezési munkálatok és a szükséges elvi szakhatósági engedélyek elkészültek, a céltámogatásra a megszabott határidőre 2000. április 1- jéig a vízügyi alaphoz benyújtják. A szennyvíztisztítót Héhalom külterületén, önkormányzati területen fogják felépíteni. A beruházás valamennyi településen a terepviszonyokból adódóan ún. gravitációs rendszerre épül, néhány mélyebb fekvésű területen - községenként 4-5 - átemelő szivattyúk beállítására lesz szükség. A térség Szirák révén kiemelt I. prioritási csoportba tartozik, tehát célszerű és gazdaságos a régiós együttműködés. Palotásnak

egyedül 500 millió forintba kerülne a települési vezetékhálózat kiépítése. -szgys-