Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

2000. január 27., csütörtök Mozaik 7. oldal Titkos pénzek Francia szocialista politikus Kohlról Tiszteletre méltó és tisztelet­től övezett politikusnak ne­vezte Helmut Kohl volt né­met kancellárt Jack Lang francia szocialista párti poli­tikus annak a botránynak dacára, amelynek Kohl és pártja, a CDÜ a középpont­jában áll illegális pénzforrá­sok felhasználása miatt. Lang, a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottságának el­nöke, aki kulturális miniszter volt Francois Mitterrand néhai elnök idején, nemrég az Eu­rope 1 rádióállomásnak nyilat­kozva elhárította, hogy a CDU titkos finanszírozásával össze­függő botrányról szóljon. Mint mondta, kevéssé ismeri a pár­tot és a volt kancellárt sújtó ügyet. „Történjék bármi is jogi síkon Kohllal, nem lehet elfe­lejteni, hogy nagy európai volt, Németország egyesítője, s hogy az évek folyamán tisz­teletre méltó, tisztelettől öve­zett államférfi volt” - mondta Lang. „Bármilyen illegális cselekedetek fűződnek Kohl nevéhez, amelyek még bizo­nyításra szorulnak” - tette hozzá - „semmi sem halvá­nyíthatja el azt a köz érdeké­ben kifejtett tevékenységet, amellyel Kohl Delors-ral (Jac­ques Delors-ral, az Európai Bizottság volt elnökével) és Mitterrand-nal Európa építé­sének felgyorsításán és Né­metország békés egyesítésé­nek szavatolásán munkálko­dott”. A francia politikus azután nyilatkozott, hogy az ARD német televízió a France 2 francia tv-állomással együtt folytatott nyomozásának eredményeként azt állította: az Elf francia olajóriás frankmil­liókat adományozott a CDU kampánykasszája javára Kohl 1994-es újraválasztása érde­kében, mégpedig Mitterrand akkori francia (szocialista) el­nök utasítására. Vízumkényszer Csehországba Oroszok, ukránok és fehéroroszok ellen A Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai gazdasági és politikai napilap úgy tudja, hogy a cseh kormány még ebben a hónapban vízum- kényszert vezet be az orosz, a fehérorosz és az ukrán ál­lampolgárok számára. A ví­zumkényszer bevezetésének tervezetét Václav Grulich belügyminiszter fogja a kor­mány elé terjeszteni. Jan Ká­ván külügyminiszter, aki ed­dig határozottan ellenezte az intézkedést, a lap szerint megváltoztatta álláspontját, s most támogatni fogja azt. A vezető kormányzati ténye­zők azt követően változtatták meg véleményüket, hogy az egyes külföldi állampolgárok szigorúbb ellenőrzéséről szóló, január elsején bevezetett intéz­kedés komoly problémákat oko­zott a határátkelőkön - írja mi­napi számában a Hospodárské Noviny. Az új évtől kezdődően a Csehországba utazó külföldi­eknek - kivéve az Európai Unió országai, illetve néhány más ál­lam, köztük Magyarország ál­lampolgárait - a határon bizo­nyítaniuk kell, hogy a tartózko­dás idejére elegendő pénzzel rendelkeznek, van betegségbiz­tosításuk stb., s minderről egy kísérőlevelet is ki kell tölteniük, amelyet az ország elhagyásakor le kell adni a vámosoknak. Az intézkedést a leginkább érintett kelet-európai államok élesen bí­rálták. „A tervezett intézkedés (a vízumkényszer bevezetése) tel­jesen összhangban van a kor­mány által tavaly augusztus vé­gén elfogadott vízumpolitikai koncepcióval. Ez a kulcsfontos­ságú dokumentum az Európa Tanács azon határozatából indul ki, amely vízumkényszer beve­zetését írja elő Oroszország, Fe­héroroszország és Ukrajna ál­lampolgárai számára” - nyilat­kozta a lapnak Ales Pospísil, a külügyminisztérium szóvivője. Grulich belügyminiszter az új­ságnak elismerte, hogy a belügyi és a külügyi tárca már dolgozik a dokumentumon. Szerinte a ví­zumkényszer bevezetésének konkrét dátumát a külügymi­nisztériumnak kellene meghatá­roznia. A cseh kormány a múlt évben három ízben is foglalko­zott a vízumkérdéssel, de gazda­sági és politikai okokra hivat­kozva döntés eddig még nem született. A népszerűséget még meg kell tartani }rAz MSZP csapatába a mai teljesítmény alapján lehet belépőjegyet venni” Mindegyik párt érdekelt a hatalom mindenáron való megőrzésében. Azt gondolom azonban, hogy Torgyán Jó­zsef hivatalos jelölésének illene szakítópróbának lenni - válaszolta Földes György, az MSZP Országos Választmá­nyának elnöke, a Politikatörténeti Intézet igazgatója a köztársasági elnökjelöltséggel kapcsolatos kérdésünkre. Úgy látja, a kisgazdapárt azért tolja maga előtt faltörő kosként Torgyánt ez ügyben, hogy más kérdésekben mi­nél kedvezőbb pozíciót érhessen el. — Két kongresszust tart idén az MSZP. Tavasszal köztársasági elnökjelöltjét jelöli ki. Lehet már konkrét személyekről be­szélni a szocialisták jelöltjeit illetően?-Ez ügyben azt tartom a legfontosabbnak, hogy úgy látszik, megismétlődik az 1998-as helyzet, amikor a Fidesz és a kisgazdapárt az utolsó pillanatig félreve­zette a választókat abban a kérdésben: lesz-e koalíció vagy sem. Most ugyanezt a trükköt próbálják eljátszani. Ön ne­kem teszi fel a kérdést, hogy ki a Magyar Szocia­lista Párt jelöltje, miközben a magyar közvéleménynek joga lenne tudni, mik a szándékaik azoknak, akik­nek valóban lehetőségük van a jelölésre, illetve a je­lölt megszavazására. A koa­líció ezzel a halogatással próbálja kezelni az esetle­ges feszültségeket, amit én nem tartok sportszerű eljá­rásnak. Kifejezetten nem tarta- / nám szerencsésnek, ha/ olyan politikus kerülne/ ebbe a tisztségbe, aki nemf tudja integrálni a nemzetet, nem tudja növelni az ország külső tekintélyét. Szereti ném egyértelművé tenni,! hogy ez a politikus szá-' momra Torgyán József.-A '98-as választásokhoz képest alapvetően más a hely­zet. Elképzelhető, hogy keve­sebben szavaztak volna a Fi- deszre, ha kimondja, hogy a kisgazdákkal akar kormá­nyozni. Most viszont már meg­van az a parlamenti többség, amelyik dönt a köztársasági elnökről.- Továbbra is fenntartom, hogy politikailag célszerű, de etikailag súlyos kérdése­ket felvető eljárás, amit ’98-ban alkalmaztak. A ko­alíció most azért halogat, mert egyrészt nincs jelölt­jük, másrészt a felelős kor­mányzati tényezők nyilván felmérik, hogy egy-egy megoldás milyen követ­kezményekkel járhat. A kisgazdapárt faltörő kos­ként tolja maga előtt Tor­gyán Józsefet azért, hogy minél kedvezőbb tárgyalási pozíciót érhessen el minden más kérdésben. így ezt kö­vetően létrejöhet valami­lyen alku. Nem tartom ezt szerencsés eljárásnak ak­kor, amikor az ország sorsá­ról van szó. Itt nem egy ve­zérigazgatóságért folyik a taktikai csata. Ehhez képest az MSZP olyan jelöltet fog állítani, aki az ország, és a mai kor­mányzó erők tisztességes, józan képviselői számára is elfogadható, képes kie­gyensúlyozó szerepre a magyar politikában.- Ön szerint lehet a koalíció szakítópróbája a köztársasági elnökválasztás?- Mindegyik párt érde­kelt a hatalom mindenáron való megőrzésében. Azt gondolom azonban, hogy Torgyán József hivatalos je­lölésének illene szakítópró­bának lenni. — Áttérve az MSZP őszi tisztújító kongresszusára, sze­mélyi kérdéseket illetően önöknél is vannak kérdőjelek. Nyitott kérdés, kap-e és milyen posztot Horn Gyula és Németh Miklós, és hogyan érinti mindez Kovács László pártel­nököt.-Van, ami nem nyitott kérdés: az MSZP-nek van egy legitim vezetése, és ma a csapatépítés van napirenden. Ennek több kritériuma van, így az alkalmasság, a politi­kai vonzerő, a kötődés, és van egy olyan kritériuma, amit szeretnék aláhúzni: olyan csapat kell, amelyik nem azt az érzetet kelti a magyar lakosságban, hogy az MSZP ott folytatja, ahol ’98-ban, vagy akár régebben abbahagyta. Tehát mindenki lehetséges csapattag, de a mai teljesítménye alapján válthat jegyet a csapatba.- Úgy tűnik, hogy az ellen­zékbe került MSZP nem igazán tud mit kezdeni a kormánypár­tok lépéseivel.- Az MSZP-nekrerre a prob­lémára választ kell találnia. Mint ahogy ebben az évben arra is, hogyan lehet a magas népszerűséget megtartani, sőt bővíteni. A magyar politiká­ban nagyon nehéz kiütéses győzelmet aratni, a politikusok azonban kiüthetik magukat, esetleg a pártjukat is, főleg ha az nem elég fundamentális. Az MSZP-nek nem ez a problémája, hanem az, hogy van mögötte egy társadalmi nyomás, de a választások két év múlva lesznek. Kevés ön- kormányzatban vagyunk dön­tési helyzetben, és ott is érez­zük, hogy a kormány diszpre­ferálja ezeket a településeket, nem adja meg azt az esélyt, hogy versenyt futhassanak a kormánypárti önkormányza­tokkal. Ezért azt kell hitelesí­tenünk, hogy van új progra­munk az ország számára. Re­méljük, a ’94-es helyzet - amikor válságban lévő orszá­got kellett kormányoznia a baloldalnak - nem fog megis­métlődni.- Az MSZP azért veszítette el a '98-as választásokat, mert összeállt ellene a jobboldal. Kovács László nemrégiben úgy fogalmazott egy interjúban: 2002-ben nem az SZDSZ-t, ha­nem a Fideszt akarják legyőzni. A jelenlegi mutatók szerint ez sikerülne is, csakhogy 2002- ben várhatóan megint nem a Fidesz lesz az ellenfél, mint párt, hanem a jobboldali blokk.- Az MSZP-nek szembe kell néznie azzal, hogy a jobb­oldal megpróbál egységesen fellépni. Sőt annak jeleit lát­juk, hogy egyre nyíltabb az együttműködés a szélsőjobb- oldal és a jobbközép között, aminek az országra nézve ko­moly hátrányai vannak. Elfo­gadhatatlannak tartjuk a Fi­desznek azt a szándékát, amely kétpólusú játéktérre osztaná fel az országot, egyik oldalon lenne a Fidesz, másikon az MSZP. Ez nem fejezi ki ezt az országot a maga valóságában. Látható, hogy a jobboldali pár­tok sem kívánnak pusztán a Fidesz szolgálói lenni, és azt gondoljuk, hogy az SZDSZ sem akarja hagyni ezt a szere­pet. Dudellai Ildikó Földes György fiataloknak tartott előadást fotó: archív Afrikai békefenntartók Első közös gyakorlatu­kat kezdték meg az af­rikai földrész béke- fenntartó alakulatai. Mint az ITAR-TASSZ a napokban jelentette a namíbiai Windhoekból az Összafríkai Hírügy­nökségre (PANA) hivat­kozva, a Gabon-2000 fe­dőnevű gyakorlat hely­színe Gabon fővárosa, Libreville és egyik másik város, Lambaréné. A részt vevő katonai alakulatok békefenntartó és humanitárius célú kül­detések közös végrehaj­tását gyakorolják. A programban szerepel egyebek között deszantos egységek kihelyezése mocsaras vidékre, a leg­korszerűbb mentési és hírközlési berendezések kezelésének elsajátítása, továbbá elsősegély-nyúj­tás gyakorlása egy képze­letbeli természeti kataszt­rófa sújtotta térségben. A gyakorlatra Burundi, Gabon, Sao Tómé és Príncipe, a Csádi Köztár­saság, valamint egy euró­pai ország, Belgium kül­dött csapatokat. A Kurier a magyar titkosszolgálatokról A Kurier című bécsi lap a napokban „Magyarországon tovább működik az ügynökhálózat” címmel közölt érde­kes összefüggéseket is érintő cikket hétfőn. Wilhelm Theuretsbacher, a cikk szerzője megállapítja: miközben egyre több adat ke­rül napvilágra az egykori ke­leti titkosszolgálatok ügynöke­iről, a magyar kormány elzár­kózik az együttműködéstől, noha Magyarország rendelke­zett a legsűrűbb ügynökháló­zattal Ausztriában. A Varsói Szerződés (VSZ) tagállamainak titkosszolgála­tai számára a cikk szerint a KGB jelölte ki a tevékenységi területeket. Ausztria például az NDK ügynökei számára csak mellékfront volt, Cseh­szlovákia pedig megelégedett a lehallgatással és a bécsi cseh emigránsok megfigyelésével, mert Ausztria a Magyaror­szágnak kiszabott feladat volt. A VSZ összeomlása után az osztrák belügyminisztérium az ügynökökről sok jelzést ka­pott, csak az NDK vonatkozá­sában 60 konkrét gyanúsított van. A minisztérium csak Ma­gyarországon nem jutott ada­tokhoz - írta a szerző. Ott ugyanis „a volt KGB-ügynö- kök akadálytalanul tovább működhetnek” - állítja az írás. Theuretsbacher idézi Kocsis Kálmánnak, a külföldi hír­szerzés akkori főnökének 1995-ben „a jószomszédi múltfeldolgozás sajátságos módjára” adott indoklását, mi­szerint, ha egy titkosszolgálat kiadja embereit, soha többé nem talál senkit, aki dolgozna neki. A szerző szerint sok volt NDK-beli és csehszlovák ké­met átvett a KGB, de nem tudni, kinek dolgoznak a ma­gyar ügynökök. Feltűnőnek minősíti, hogy Magyarország öt titkosszolgálatot tart fenn. Theuretsbacher azt írja, hogy „1994-ben botrány tört ki Magyarországon, mert az Információs Hivatal megfi­gyeltette a Szocialista Párt képviselőit. Ugyanabban az évben a Katonai Biztonsági Hivatalról derült ki, hogy le­hallgatta Keleti György akkori miniszter feleségét.” „A Kato­nai Biztonsági Hivatal ügynö­kei kalandos módon megpró­báltak Magyarországra csalo­gatni egy osztrák újságírót, akit kémnek tartottak” - írta végül a szerző. A cikk abból az alkalomból jelent meg, hogy az amerikai CIA feloldotta a Lapusnyik Béla nevű magyar ügynök rej­télyes halálával kapcsolatos dokumentumok titkosítását. Lapusnyik 1962. június 2-án, az osztrák államrendőrség fogságában halt meg. Az ira­tokból kiderül: a CIA már ak­kor gyanakodott, hogy Lapus- nyikot kommunista ügynökök mérgezték meg a börtönben. Az ügynök szervezetében ugyan nem találtak mérge­zésre utaló nyomokat, de a Kurier szerint azóta már köz­tudott, hogy a KGB már akkor előállított olyan mérget, amely nem mutatható ki a halál után a szervezetben. A halál oka­ként szívritmuszavar nyomán bekövetkezett fulladást állapí­tottak meg, ám a gyanú azóta sem ült el, mivel a 24 éves, edzett Lapusnyik halála nap­jának délelőttjén még makk- egészségesen vett részt 38. ki­hallgatásán. A fiatalember 1962. május 9-én, a magyar határőrök golyózáporában ment át Ausztriába Hegyesha­lomnál, és a tervek szerint át­adták volna a CIA-nak, előbb azonban az osztrák állambiz­tonsági szervek is ki akarták hallgatni. A most közzétett amerikai dokumentumok, legalábbis az, amelyre a cikk hivat­kozik, az Interneten www.xchange.at.heli címen található meg. FIAT MAREA ajóndes spoilerrel 2 995 000 t tó FIAT SEICENTO egy ev ingyenes CASCO a FIAT Finanszírozástól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents