Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

2. OLDAL MEGY E I K Ö R K É P 2000. Január 27., csütörtök Kéthetente pénteken Szalmatercs lakosságának csak­nem a fele nyugdíjaskorú akik közül sokan magányosak. En­nek oldását célozták a faluveze­tők, amikor nyugdíjasklub mű­ködését kezdeményezték, Ador­ján Béláné önkormányzati kép­viselő vezetésével. Az elképzelés valóra vált, a klubélet hónapok óta sikeres. A kéthetenkénti ta­lálkozók alkalmával sort kerítet­tek már megyebejárásra, mátrai barangolásra. A téli hónapokban pedig egy-egy meghívott előadó tart előadást a klub látogatóinak érdeklődésére alapozva. Falvak - hírek SZÉCSÉNYFELFALU - Első ízben tárgyalja a költségvetés ter­vezetét január 27-i, a polgármesteri hivatalban 16 órakor kezdődő ülésén a község képviselő-testülete. Szó lesz még polgárőrség mega­lakításának lehetőségéből is. RIMÓC - A művelődési ház programjainak újra indításához 500 ezer forintot nyert pályázaton a település. A napokban meghozott döntés szerint az összeget 820 ezerrel megtoldja az önkormányzat, így az épületben a bútorcserére, az elektromos hálózat teljes felújítására és egyéb teendők elvégzésére is lesz mód. MAGYARGÉC - Pályázati pénzből beszerzett gépekkel idén már könnyebb lesz a szociális földprogramban részt vevő családok munkája. (A faluvezetés erőgépet és tartozékait - ekét, tárcsát, kom­binátod, szártépőt vásárolt.) Nem kell bérmunkában dolgoztatniuk, s a kiadásaik összességében is csökkennek. Hollókő, a majdani... A hosszú távú fejlesztés tíz pontja Furcsa dolog a rivaldafény, akire, amire rávetődik, amellett minden más elhomályosul, háttérszereplővé válik. Bizo­nyos értelemben Hollókő is ekképpen járt és jár ófaluval, amely akármennyire a világ öröké, nagybecsű kulturális értéke, mégis csak egy része a falunak, az egésznek. A te­lepülés méltó őrzője akar maradni az élő múzeumnak, ép­pen ezért törődnie kell a jövőjével, így látják jelenlegi veze­tői. Hollókő fejlesztési tervének első fejezete már elkészült. A képviselő-testület nevében Szabó Csaba polgármester ta­valy márciusban bízta meg Brunda Gusztáv, falu- és térség- fejlesztésben jártas szakembert azzal, hogy dolgozza ki a hosz- szú távú fejlesztési stratégiát. A munka menetének egyeztetése­kor a felek leszögezték: nem ta­nulmány kell, hanem olyan cél- és feladatrendszer, amely egy­részt végrehajtható és a helyiek érdekeit szolgálja, ezért a terve­zés minél több hollókői részvé­telével kell, hogy történjen. Egyetértettek abban is, hogy minden eddig elért eredményre építenek, amikor meghatároz­zák az elvégzendő feladatokat. A technikai teendőket két helyi fiatal, Sztrémi Zsuzsanna és Pé­ter Ildikó vezeti, fogja össze, ők a Hollókőért Közalapítvány munkatársai. Múlt tavasszal, a lakosok, vállalkozók, testületi tagok in­formációinak, véleményének fi­gyelembevételével először a helyzetelemzés, majd a jövő­kép vázlata készült el. Vagyis megfogalmazták mindazt, amit a következő húsz év során el kell érni, meg kell valósítani a községben. Ezt követte a tény­leges cél- és feladatsor rögzíté­se. A fejlesztés alapelvei egye­bek mellett kimondják, hogy az egészséges élethez szükséges feltételek tartós megteremtése, a biztonságos társadalmi kör­nyezet fenntartása elengedhe­tetlen. A helyi társadalom meg­újulási folyamatához alapvető a feltételrendszer megléte. Az erőforrások fenntartása, ellen­őrzése, a velük való célszerű gazdálkodás, a település adott­ságaira építve a megélhetés alapjainak szélesítése, az átgon­dolt környezetgazdálkodás és a helyi demokrácia erősítése szintén meghatározó jelentősé­gű. Hét csoportba sorolták a szem elől nem téveszthető alap­értékeket, ezek egyike a kör­nyezeti fenntarthatóság, másik a kulturális örökség védelme, harmadik a munkával szerzett jövedelem. A hosszú távra szóló fejlesz­tés tíz pontban megfogalmazott célkitűzései között szerepelnek a következők: a falu sajátos adott­ságait és eddigi eredményeit fi­gyelembe véve a kiegyensúlyo­zott társadalmi-gazdasági szerke­zet létrehozása. A-vüágörökség cím megtartása mellett a hollókői polgárok megélhetési lehetősége­inek gyarapítása, az ófalu és az „újfalu” közötti fejlesztési kü­lönbségek fokozatos megszünte­tése, az ófalu újra lakottá, élővé tétele. Az anyagi és fizikai gyara­podással párhuzamosan a közös­ségek „életre keltését” is fontos­nak tartják, hasonlóan az egyéni és csoportos kezdeményezések megvalósítását. Fejlesztésre szorul a község népességmegtartó képessége, ez pedig nem választható el a szociális programok kidolgo­zásától, elindításától. Lénye­ges eleme a fejlődésnek a kor­szerű tájgazdálkodás, amely szem előtt tartja a tiszta, egész­séges környezet megtartását. S végül, de nem utolsósorban Hollókő ma élő nemzedékei azt szeretnék, ha a hagyomá­nyokat, a helyi kultúrát átörö­kíthetnék, s ne csak a műemlé­ki együttes, hanem a hozzá tar­tozó életforma is megmaradna az utókornak. Szabó Csaba polgármester a programok megvalósítása kap­csán hangsúlyozta, hogy ez a lakosok részvételével, javaslata­ik, meglátásuk figyelembe véte­lével zajlik. A múlt év végén ala­kult meg az öt munkacsoport, amely a tényleges teendők ter­vezetét májusig megfogalmaz­za. S még ez sem tekinthető véglegesnek, ugyanis a követke­ző fejezetben a faluközösség és az önkormányzat is megvitatja, mit és- hogyan is csináljanak Hollókő jövőjéért. M. J. Emelt térítési díjak Döntött a rimóci képviselő-testület Hosszas, körültekintő mérlege­lés után a nyersanyagnormák, illetve a térítési díjak nyolc és fél százalékos emeléséről döntött néhány napja a rimóci képvise­lő-testület. Ennek megfelelően az óvodások napi háromszori étkezése az eddigi 129 helyett 140 forintba fog kerülni. Azok a felnőttek, akik csak ebédet igé­nyelnek, küenc forinttal fizet­nek többet, (100 helyett 109-et) mint korábban. Ugyancsak ki­lenc forinttal drágul a szociális étkeztetés keretében kért ebéd az időseknek. A térítésidíj-válto­zások miatt módosított rendelet szerint ötven százalékkal keve­sebb térítési díjat kell fizetniük a három-, és többgyermekes csa­ládoknak. Ötvenszázalékos ked­vezmény illeti meg azokat is, akik nem kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Vagyis az érintettek körében vannak olyan családok, ame­lyeknek ingyenes lesz gyerme­keik étkeztetése. A nyugdíjak függvényében az idősek térítési díjait is csökkentheti az önkor­mányzat a rendeletben foglal­taknak megfelelően. Életfa, turul, napkorong Mihálygerge központjában he­lyezik el a tervek szerint azt a szoborkompozíciót, amellyel a millennium évének állít emléket a község önkormányzata. Meg­alkotására Kocsis Előd, Buda­pesten élő, erdélyi származású művészt kérte fel a faluvezetés, miután megismerték az alkotó millenniumi makettjeit, ame­lyek kiállításon is szerepeltek. Az életfát, turult és napkorongot ábrázoló mű elkészítését, méltó helyen való felállítását a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztéri­uma támogatja. Az önkormány­zat tervei szerint az élelmiszer- bolt melletti kihasználatlan te­rületen kis emlékparkot alakíta­nak ki, ez lesz a majdani ünnep­ség keretében felavatandó em­lékmű helye. Két pályázat, két siker A litkei általános iskola diákön­kormányzatának munkáját segí­ti az a 650 ezer forint, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán nyert nemrégiben az intézmény. Emellett a suliújság elkészítésére, tehetséggondo­zásra, a diákönkormányzati jo­gok gyakorlására is felhasznál­ható az összeg. Sikerrel vett részt az iskola az úgynevezett Szak '99 pályázaton is. Az el­nyert másfél milliós támogatás az igazgatói munkaközösség működését, előadások megtar­tását, a tehetségek felkarolását, és egyebek mellett a minőség- biztosítást szolgálja. Száll a madár ágról ágra Szécsény immár tizedik éve ad ott­hont a magyar kultúra napi rendez­vénynek. Idén a millennium jegyében ünnepeltek itt együtt nógrádszakáli- ak és kolozsváriak, fülekiek és endrefalviak, adaiak, nagylóciak, var­sányiak, valamint a Küküllő mentiek és a szécsényiek. Minderről a Nórád Megyei Hírlap mellett a Duna Televí­zió, a Magyar Rádió, a Magyar Távira­ti Iroda és a Magyar Televízió is be­számolt.- Tíz esztendővel ezelőtt néhány, leginkább az MDF helyi magját jelentő lelkes lokálpat­riótával hozzáfogtunk egy nem formális ün­nepség megszervezéséhez. Az első években gyermekeink, ismerőseink gyermekei mellé toboroztunk még néhány versmondót, meg­koszorúztuk a Szécsényhez kötődő jeles iro­dalmárok emléktábláit, szobrait, s a könyv­tárban családias körülmények között szer­veztük a megemlékezéseket. Idővel a városi művelődési központ befogadta a programot, és nem csupán otthont adott a szomszédos településekről és a határon túlról érkezett versmondóknak, népdalénekeseknek, de a szervezésben is sok feladatot vállaltak az in­tézmény munkatársai - eleveníti fel a kezde­teket Frisch Oszkár, aki idén már a társszer­vezők mellett a helyi áfész, az Agro-produkt Kft., a Megyer Kenyér Bt., a magyargéci pol­gármester, az Országépítő Alapítvány, a Nemzeti Alapítvány és nem utolsósorban a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal segít­ségére is támaszkodhatott. S bár a Székelyudvarhelyről, Beregszász­ról útra kelt, Szécsénybe készülőket még a határon túl megállította a rossz idő, s az eszékiek sem vágtak át a Dunántúlon, így is szép számmal érkeztek meg határon innen és túlról. S hogy miben is rejlik a különleges­sége ezeknek a találkozóknak? Talán abban, hogy itt a népviselet nem jelmez, amit a színpadot elhagyva úgy érzik, hogy mielőbb le kellene vetni. Vagy akár abban is, hogy itt sohasem gépzeneként csendül fel a Him­nusz. Esetleg abban, amit a rendezvény díszvendége, dr. Nemeskürty István fogalma­zott: nyelvünk megtartó erejét mutatja, hogy most egyáltalán tudunk a honfoglalásról, mert az emberek akárcsak az énekeiket, tör­ténelmünket is így hagyományozták ránk. Felvételünkön a zsűri és az egyik kis versenyző A magyar nyelv szép, bármit is mondunk azon - fejtegette minden bizonnyal nem csu­pán millenniumi kormánybiztosként, de sa­ját meggyőződését is erősítve Nemeskürty. Szécsény magyar kultúra napi programjá­ra ahonnan egyszer ellátogattak, onnan azóta visszajönnek mindig. így vannak ezzel a vaj­dasági Vargáik is. A Vadvirág hagyomány- ápoló kör elnöke, Varga Lívia néhány évvel ezelőtt Lakiteleken ismerkedett meg a főszer­vezővel, Frisch Oszkárral, majd családjával ellátogatott Szécsénybe, s most már a hagyo­mányápoló kör nevében tolmácsolta a szécsényieknek szóló meghívást. Harmad­szor vannak itt, s jövőre úgy vélik, természe­tes, hogy ismét itt lesznek. Gyermekeik is sze­repeltek, nem is-akármilyen eredménnyel. Az alsó tagozatos gyermekek versmondá­sát Bélák Dezsőné, Szerencsi Miklósné és Ve­res Attiláné magyartanárok értékelték. Az el­ső díjat itt a szécsényi Vaskor Lillának, a má­sodikat a füleki Csikó Hajnalkának, míg a harmadikat a nagylóci Strecho Mariettának ítélték oda, Szécsény önkormányzatának különdíját a ludányi Jusztin László, a műve­lődési központét Szoplák Noémi kapta. A felső tagozatos versmondóknál Végh Gábomé, Nagy Lajosné, valamint Hüse Lajosné tanárnők zsűriztek. Értékelésük sze­rint az első helyezett Nagy Gabriella (Fülek) lett, második Majó Zsuzsanna (Kolozsvár), s harmadik Fiilöp Erna (Szécsény, Körösi Csorna Sándor Gimnázium). Különdíját itt a nógrádmegyeri Radics Ágnes, valamint a nógrádszakáli Oláh Dávid kapott. A múzeumban megrendezett énekver­seny zsűrijét Bakosné Bányai Mária, Barát Vitaiina zenepedagógusok, valamint Halasi Zoltánná óvónő alkották. Legszebb előadás­ként ők a füleki Palcsó Mária produkcióját értékelték, második lett a varsányi Kanyó Szilvia, harmadik a szécsényi gimnázium növendéke, Benedek Adrienn. Különdíját ebben a kategóriában Koronczi Eszter (Fü­lek) és Oláh Angelika (Endrefalva) kapott. A középiskolás szavalókat Majsányi Lászlóné, Károsi Csabáné, valamint Faluhe­lyi Lászlóné tanárnők zsűrizték. E kategóriá­ban ők a füleki Kerekes Évát, valamint a szécsényi gimnázium két növendékét, Vincze Adriennt és Bagó Zsófiát, a kategória különdíjasai: a kolozsvári Rácz Norbert, aki a Magyarok Világszövetségének díját is el­nyerte, továbbá Lakatos Annamária, aki a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola tanulója. A középiskolások népdaléneklését Barna Teréz, Várkonyi Balázsné, valamint Lénártné Vladár Valéria tanárnők értékelték. Itt első a Kisküküllő melléki Haranglábról érkezett Aszalós Ilona lett, másodikként a szécsényi lipthays Kalányosi Norbertét, s harmadik­ként a kolozsvári Tasnádi Melindát jutal­mazták. Ez utóbbi diáklány a Magyarok Vi­lágszövetségének díját is elnyerte, míg az adai Antal Melinda Szécsény, s a füleki Bon­bon Zsuzsa a házigazda intézmény díját sze­rezte meg. TARNÓCZI LÁSZLÓ SZÉCSÉNY ES A MILLENIUM - Milleniumi ünnepségét a város nevezetességeit megörökítő, aranynyomású képeslap kiadásával tette emlékezetesebbé Szécsény önkormányzata. A képeslap fotóit lapunk munkatársa, Rigó Tibor készítette és a ter­vezés is az ő munkája. Az ünnepség kapcsolódó rendezvényén, a művelődési központban a képeslap-árusításon kívül alkalmi bélyegzésre is lehetőségük volt a rendezvény résztvevőinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents