Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-26 / 21. szám

I 2000. Január 26., szerda HAZAI 5. OLDAL TŰKOR Milliárdok a belvíz elleni védekezésre Budapest - Parlament A belvízvédelem, a Buda­pest Sportcsarnok újjáépíté­se, a közjogi méltóságok tiszteletdíja és a kamarai átalakulás szerepelt a kor­mány tegnapi ülésének na­pirendjén. A részletekről a szokásos heti sajtótájékoz­tatón Borókai Gábor szó­vivő és Katona Kálmán miniszter számolt be. A minisztériumok elkészítették a belvíz elleni védekezésről, illetve a megelőzésről szóló, a tegnapi kormányülés asztalára került elő­terjesztést - mondta Katona Kál­mán ám egyelőre a költségek pontos forrásáról és megosztásá­ról nem született döntés. A kor­mány azt azonban megígérte, hogy az igazolt költségeket állja. Az FVM-nek, az egészségügyi tárcának, a BM-nek, a Környezet­védelmi Minisztériumnak, illetve a KHVM-nek együttesen 4,1 mil­liárd forintot kell kigazdálkodnia, ám a kárelhárítás végösszege a 8,2 milliárdot is elérheti. A kabi­net február elején dönt a pénzek esetleges átcsoportosításáról. A miniszter beszámolt arról is, hogy jelenleg 64 szakaszon fo­lyik védekezési munka. 26 terü­leten másodfokú, 38 térségben első fokú a készültség. Egyelőre 295 ezer hektárt borít víz, de a természeti csapás akár 500 ezer hektárra is kiterjedhet. 104 szi­vattyútelep dolgozik éjjel-nappal, a szükséges üzemanyag egy ré­szét a kormány elkobzott csem­pészbenzinből biztosítja. A kabinet úgy határozott, hogy újraépíti a nemrég leégett Budapest Sportcsarnokot - jelen­tette be Borókai Gábor. A XXL század követelményeinek megfe­lelő, szórakoztató egységekkel bővített létesítmény kulcsátadá­sig legalább 23 milliárd forintba kerül, a pontos pénzügyi terv el­készítésére a PM és az 1SM ka­pott felkérést. A költségek egy ré­szének fedezésében a magán­tőkére is számítanak. A kabinet törvényjavaslatot fo­gadott el az 5 legfőbb közjogi méltóság egységes díjazásáról, il­letve a nyugdíjasévekben járó juttatásokról. A javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének 594 ezer forintos havi illetményé­hez felzárkóztatják majd az ál­lamelnök, a miniszterelnök, vala­mint a parlament elnökének, il­letve az Alkotmánybíróság elnö­kének 494 ezer forintos bérét. Visszavonulás után a köztársasá­gi elnök élvezheti tovább a leg­több juttatást. Ezek közé tartozik például a változatlan üszteletdíj, egy éven át személyi védelem, két évig gépkocsihasználat és sa­ját titkárság. Lakásából sem kell kiköltöznie, és a térítésmentes egészségügyi ellátást továbbra is igénybe veheti. A többi négy fon­tos személy sem kiemelt véde­lemre, sem lakáshasználatra, sem ingyenes egészségügyi ellá­tásra nem lesz jogosult nyugdíj­ba vonulása után. Mi marad az MDF-ből? Kilépések után Politológusok szerint köny- nyen széteshet az MDF, ha többen is követik a két államtitkár példáját, s tá­voznak az egyesek szerint „süllyedő hajóról”. A párt nehéz döntés előtt áll: vagy teljesen beolvad a Fideszbe, vagy néhány kis párttal összefogva indul neki a választásoknak. Demeter Ervin és Manninger Je­nő személyében két fontos szak­embert vesztett az MDF, illetve nyert a politikusokat befogadni kész Fidesz - jegyezte meg a „cserbenhagyás” kapcsán Simon János politológus. Szerinte a volt MDF-tag politikai államtitkárok fontos kormányzati pozíciókra számíthatnak a jövőben is, e te­kintetben a karriervágy mozgat­hatta őket elhatározásukban. Az MDF-ből való kilépésük másik oka valószínűleg az a keserű fel­ismerés, hogy a jelenleg a parla­menti küszöb alatti népszerűség­nek „örvendő” párt csak nagy ne­hézségek árán tudna újra önálló politikai tényezőként beleszólni a nagypolitikába. Azzal, hogy ők ketten az MDF szavazóbázisának egy részét felszippantó, még mindig erős Fideszbe igazolnak át, gyorsíthatják a párton belül megindult eróziót. Simon úgy véli: ma már csak a megrögzött MDF-esek hajtogat­ják, hogy a párttal együtt kell tündökölni és bukni, mások az ésszerűséget szem előtt tartva in­kább menekülnek a szerintük süllyedő hajóról. A párt így köny- nyen szétporladhat, esetleg ma­radék bázisa beolvadhat a Fi­deszbe. Új, saját arculatot csak a vezető kormánypárttal szembe­helyezkedve alakíthatnának ki. Mondjuk úgy, hogy rést keresve a jobboldalon tolongó kis pártok között, összefognak az MDNP- vel és a Kereszténydemokrata Szövetséggel. A vallásos jelleg ki­domborítása a KDNP süllyesztő­be kerülése után kifejezetten tet­szene a választók bizonyos réte­geinek. TAKÁCS M. Pereskedő vasutasok A MÁV Rt. bejelentése az új munkarendről Á vasutas szakszervezetek elhatározása szerint a február elsejére meghirdetett határozatlan idejű, általános munka- beszüntetés alatt csak a stratégiai munkakörökben dolgo­zók sztrájkolnának. A MÁV Rt.-vel folytatott tegnapi egyez­tetés a kollektív szerződésről eredménytelenül zárult. Budapest A három reprezentatív vasutas szakszervezet számítása szerint naponta kétezer sztrájkoló elég ahhoz, hogy megbénuljon a vas­út forgalma. A mozdonyvezetők, a forgalmisták, a váltókezelők, és a kocsirendezők közül kell kije­lölni azokat, akik sztrájk idején nem veszik majd fel a munkát - nyilatkozta a tegnapi egyeztető tárgyalás után Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének el­nöke, s hozzátette: a többieknek pedig, amennyiben munkára je­lentkeznek, meg kell kapniuk a MÁV-tól teljes bérüket. Amennyi­ben a munkáltató beváltja fenye­getését, és a szolgálatot felvevő vasutasok nem a teljes műszakra járó bérüket kapják, hanem rész- munkaidőben foglalkoztatnák őket, az érdekképviseletek bíró­sághoz fordulnak. Márkus Imre szerint alkotmányos jogsérelem éri azt a vasutast, aki a munkálta­tó fenyegetésének hatására nem mer sztrájkolni. A közelmúltban tar­tott 60 órás sztrájk ide­jén a három reprezen­tatív érdekképviselet közül egyedül a Vas­utasok Szakszervezete fizetett sztrájksegélyt. A február elsejére ter­vezett általános, hatá­rozatlan idejű munka- beszüntetés alatt azonban vala­mennyi sztrájkoló segélyt kap, azaz a sztrájkalapból megkapják a teljes kiesett bérüket - nyilat­kozta Márkus Imre. A MÁV Rt. és a szakszerveze­tek között folyó immáron több hónapos tárgyalássorozat a kol­lektív szerződés, valamint a bérek alakításán kívül arról is szól, hogy a vasúttársaság meg­engedi-e, hogy belelássanak a vasút magánosításának folyama­tába. A VSZ elnöke úgy véli: a vasút privatizációját a MÁV üzle­ti titokként kezelve, abból ki akarja zárni a szakszervezeteket. Márkus Imre szerint az érdek- képviseletek a szakszervezeti tag­sággal együtt nem szeretnék, ha a hátuk mögött, és nélkülük történ­ne meg a vasút privatizációja. Az 1989 óta tartott tizenkét vasutas- sztrájkból hét Katona Kálmán mi­nisztersége idejére esik - fogalma­zott Márkus Imre. Bár a szakszervezetek szíve­sen látnák a MÁV-val folytatott egyeztetéseken a tárca vezetőjét, a mi­niszter eddig azokon nem vett részt. Az érdek- képviselet vezetője sze­rint a MÁV vezetőinek keze meg van kötve, semmi mozgásteret nem kapott a tulajdonostól. A szakszervezetek olyan vasútat szeretnének, amely kiszámítható jövőt ígér a dolgo­zóknak. A MÁV Rt. az új megállapodás­ban az igényeknek megfelelő, ru­galmas munkarendet akar beve­zetni - mondotta Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója. El­mondta: az új munkarend - a to­vábbi tárgyalások eredményeitől függetlenül - február 1-jén ha­tályba lép. Az igények szerinti foglalkoztatás egyebek között azt jelenti, hogy a kevésbé kihasznált vonalakról az erőteljesebben igénybe vett vonalakra vezénylik avasutasokat, horváth Magdolna Segítség a tumorosoknak Országos kampány a fájdalomcsillapítás terjesztésére MSZP­kezdeményezés Kovács László MSZP-elnök levél­ben fogja kezdeményezni Áder János házelnöknél, hogy kerül­jön sor hatpárti konzultációra az államfőválasztás parlamenti for­gatókönyvéről - hangzott el a szocialista párt keddi elnökségi ülését követően. Kovács László közölte: kívánatos lenne, ha a legfőbb közjogi méltóságot nem két párt alkujának eredménye­ként, hanem legalább kétharma­dos támogatottsággal emelné tisztségébe az Országgyűlés. * HIVATÁSOS HADSEREG. A politikusok között nincs vita a tekintetben, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön-e. A kér­dés az, hogy mikor jöjjön létre a hivatásos hadsereg. A sorkato­nai szolgálat 2002-ben történő megszüntetésének nincsenek meg a feltételei - mondta Áder János. Akik ezt a dátumot szor­galmazzák, nem számolnak en­nek a változásnak súlyos költ­ségvetési kihatásaival - hangoz­tatta a házelnök. KÖRNYEZETVÉDELEM. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2000. évi intézkedési terve 244 milliárd forintra tart igényt. Ebből 29,7 milliárd forin­tot kell a Környezetvédelmi Mi­nisztériumnak biztosítania, a többit más tárcáknak, az önkor­mányzatoknak és gazdálkodók­nak kell előteremteniük, vala­mint hozzászámítják a nemzet­közi támogatásokat is. Száz tumoros beteg közül mindössze ötnek olyan súlyos az állapota, hogy fájdalmait nem lehet a Magyarországon alkalmazott legkorszerűbb módszerekkel csillapítani. Ezzel szemben a gyakorlatban a rászorulók mindössze 15 százalékának enyhítik a be­tegségből, illetve a terápiás kezelésekből adódó szenvedését. Magyarországon a rákos megbetegedések ará­nya az összlakossághoz képest a világon a leg­magasabb. A szakemberek adatai szerint 160 ezer a daganatos betegek száma, miközben csak 55-60 ezer embernek kezelik a fájdalmát. . A szenvedések enyhítésére alkalmas gyógysze­reket, köztük a kábítószereket főként a végstá­diumban lévő haldoklók kapják. Éppen ezért a Magyar Rákellenes Liga a 2000. évet a fájda­lomcsillapítás évének nyilvánította. Dr. Tekeres András, az Országos Onkológiai Intézet fájdalomcsillapítással foglalkozó specia­listája szerint 100 daganatos beteg közül 70-80- nál elegendő a gyógyszeres beavatkozás. To­vábbi 10-15 esetben alkalmazható a fájdalom- csillapítás sebészeti módszere, amely lényegé­ben az idegdúcok roncsolásával jár. Ezekben az esetekben a központi idegrendszerig el sem jut az adott szervből kisugárzó fájdalom. Mivel en­nek a beavatkozásnak lehetnek szövődményei, ezért az onkológiai intézetben külön fekvőbe­tegrészleget alakítottak ki az ilyen jellegű fájda­lomcsillapításon átesett betegeknek. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója üdvö­zölte a liga kezdeményezését, mivel az új lehe­tőségek alkalmazásának elterjedését reméli az országos kampánytól. Hangsúlyozta, hogy a fájdalomcsillapításban használható legújabb gyógyszereknek már jóval kevesebb a kellemet­len mellékhatása, mint a régebbieknek. Kiemel­te, hogy igen jók a Magyarországon két éve kapható fájdalomcsillapító tapaszok, amelyek a bőrre ragasztva 24-48 órán át folyamatosan enyhítik a tumoros betegek szenvedéseit. Nagy előnyük, hogy azoknál is alkalmazható, akik szájon át nem képesek a gyógyszert bevenni, ugyanakkor nem kell injekciós tűvel szurkálni Kórházban és otthon egyaránt csillapítani kell a fájdalmat FOTÓ: FEB az amúgy is szenvedőt. A tapasz egyetlen hát­ránya, hogy rendkívül drága. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 90 százalékos tá­mogatást nyújt, ám a betegeknek így is 800 fo­rint körüli összegbe kerül a maradék 10 száza­lékos térítési díj. Vasváry Artúmé, a rákellenes liga főtitkára megerősítette, hogy a hozzájuk forduló bete­geknek továbbra is visszatérítik az ár 10 százalékát. ________ NÉMETH ZSUZSA EG YHÁZI KONFERENCIA. Mintegy százhúsz résztvevőt várnak számos országból Esz­tergomba a január 27-én kezdő­dő konferenciára, amelyet Egy­ház és magyarság címmel ren­deznek. A tanácskozás része a millenniumot köszöntő fonto­sabb eseménysorozatnak. VISSZAFORDULT. A Malév New Yorkba tartó gépe kedden a délutáni órákban visszafordult Budapestre. A járatnak azért kellett útirányt változtatnia, mert New Yorkban erősen hava­zott, és rosszak voltak a látási vi­szonyok. ABORTUSZTÖRVÉNY. Ha kormány szigorítja az abortusz- törvényt, a Szabad Demokraták Szövetsége az egész országra ki­terjedő tiltakozó akciót fog indí­tani. A párt szerint a politiká­nak, az államnak semmi keres­nivalója a hálószobákban. A művi terhességmegszakítások évi 60-80 ezres számát nem tör­vényi szigorítással, hanem felvi­lágosítással, az SZDSZ által kez­deményezett középiskolai szű­rőhálózat kiépítésével, és a fo­gamzásgátló szerek állami tá­mogatásával lehet csökkenteni. Nyomkeresők a BS-ben Sokszor kideríthetetlen a tűz oka Nagy tűzesetek után valóságos kirakójátékra emlékeztet a lán­gok keletkézésének okát kutató tűzoltók munkája. Különösen így van ez a Budapest Sportcsarnok esetében, de kisebb épüle­tek égése után is rendkívül nehéz kideríteni a katasztrófa okát. Munkatársunktól Üszkös romok, elolvadt kábelek, szénfekete, felismerhetetlenné égett tárgyak, törött, kormos üvegdarabok és jeges szél. Ezen a helyen botorkál öt ember és meg­próbálja kideríteni az eddigi leg­nagyobb, közösségi épületet el­pusztító tűz okait. Az úgyneve­zett tűzvizsgálatot folytató szak­emberek dolga azonban nemcsak a Budapest Sportcsarnok eseté­ben nehéz, hanem sokkal kisebb katasztrófák után is. A vizsgálat már a tűz oltásakor megkezdődik, amikor a lángok színéből, a szagokból, valamint az égés hevességéből következ­tetni lehet az égés okára. A követ­kező lépcső a tűz előtti állapot képzeletbeli rekonstruálása. Az okok felderítése általában nem si­kerül egyből: úgy kell összerakni a sok apró információt, akár egy puzzle darabjait, hogy értelmes kép rajzolódjék ki. Az államigaz­gatási eljárási szabályok szerint folyó vizsgálat keretében kikérde­zik a tanúkat - ami a BS esetében például közel száz embert jelen­tett -, valamint összeszedik az épületről fellelhető összes írott és képi dokumentumot. Aztán ki­szállnak a szakértők a terepre: elektromos-szakemberek, vegyé­szek, gázosok. Munkájuk legin­kább a régészére hasonlít, mert a romok eltakarítása csak nagyon óvatosan folyhat, nehogy közben az esetleges bizonyítékok eltűn­jenek. Előfordult már, hogy egy elszenesedett pulóverdarab ol­dotta meg a rejtélyt, amiben nagy mennyiségű oldószer jelenlétét tudták kimutatni, és ez alapján aztán biZtinyítani lefititéft a gyúj’L’ togatást. Az aprólékos munkának azon­ban sokszor nincs gyümölcse, mert a műszerek ugyan csodákra képesek, ám sokszor ez is kevés: ha az égés olyan tökéletes, hogy még egy halvány nyom sem ma­rad, akkor fel kell adni a nyomo­zást - mondta lapunknak Erdős Antal, a fővárosi tűzoltóság tűz­megelőzési osztályának vezetője.- w ­Hatékonyabb idegenrendészet Hetvenezren kaptak bevándorlási engedélyt A bevándorlási ügyek intézése a magyar hatóságoknak nemcsak kihívást, hanem számtalan új feladatot is jelent. A menekültek, az idegenrendészet és az állampolgárság ügyeivel foglalkozik a Belügyminisztériumban nemrég meg­alakult Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amelynek főigazgatójával, Végh Zsuzsannával beszélgettünk. Budapest - BM- Mit tehet a hivatal az illegális bevándorlók ellen?- Nem sokat. Sajnos a távoli országokból Európa felé indu­lók többsége a bevándorlás ille­gális formáját választja. Éppen ezért a 2300 kilométeres zöld­határon illegálisan belépők el­len sokkal egységesebben és hatékonyabban kell fellépnünk. A hivatal megalakulásával ösz- szevontuk a menekültügyi, az idegenrendészeti és az állam­polgársági igazgatási szolgála­tokat.- Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a hivatal koordinálja a ha­tárőrség és a rendőrség idegenren­dészeti munkáját is?- Nem egészen, mert ezek a szervek megmaradtak első fokú hatóságnak, de ha elutasító dön­tést hoznak, és azt a bevándor­lók, a letelepedést kérelmezők, vagy az illegális határátlépés so­rán letartóztatottak megfellebbe­zik, akkor másodfokon mi dön­tünk. A hivatal döntését viszont csak különleges esetekben lehet bíróság előtt megtámadni.- A legálisan Magyarországon élő külföldiek közül hánynak van bevándorlási engedélye?- Statisztikánk szerint jelenleg 70 ezer külföldi rendelkezik be­vándorlási engedéllyel. Többsé­gük a szomszédos országok ma­gyarlakta területeiről érkezett, így Romániából 30 ezren, Jugoszlávi­ából 9 ezren, Ukrajnából 3 ezren, a volt Szovjetunió területéről 7 ezren.- Egyesek szerint több tízezer kínai él nálunk.- A tízezres szám tévhit, mert bevándorlási engedélye 2 és fél ezer kínai állampolgárnak van. Igaz, hosszabb-rövidebb időre szóló tartózkodási engedélye még 6 ezer kínainak van. k. t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents