Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-22-23 / 18. szám

6. oldal Mozaik 2000. január 22., szombat Vadászok a millenniumért Napjainkban minden állam­polgár életében, minden szervezet, egyesület tevé­kenységében valamely mó­don megjelenik a méltó ün­neplésére való törekvés. így van ez az 50 ezer vadászt tömörítő Országos Magyar Vadászkamara esetében is. Kezdeményezésére, részvé­telével megalakult a millen­niumi vadászati bizottság és kétéves rendezvényprogra­mot fogadott el. A minap a Magyar Tudományos Aka­démia székházának díszter­mében került sor a nyitó rendezvényére, „A magyar vadászat ezer éve” emlék­ülésre. A magyar vadászok zász­lajának bevonulását köve­tően Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke köszöntötte az emlék­ülés résztvevőit, melyet kö­vetően előadások hangoztak el a vadászat történelmét be­mutatva a honfoglalástól kezdődően napjainkig. Majd neves szakemberek előadásai fogták össze a vadászat, vad- gazdálkodás mai kérdéseit az ezredforduló aktuális felada­tait. Az emlékülés méltó indí­tása volt a már említett két­éves programnak. Tudomá­nyos kutató, egyetemi pro­fesszor az erdő, a természet, a vadgazdálkodás kérdései­ben meghatározó szerepet vállaló előadók mondandójá­ból sugárzott a szeretet, az elkötelezettség, a gondosko­dás és felelősség, nemzeti kincsünk, a vadállomány iránt. Jó érzés volt hallani a szakmai lehetőségek feltárá­sát és felsorolását, az állás­pontok közeledését és azt a törekvést, hogy ma nem a törvénykezés állandó korri­gálása jelenti számunkra a fő feladatot. A szakmának, a szakembernek, a vadásznak és főleg a vadállománynak nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy napjainkban és az elkövetkezendő évtize­dekben is felelősséggel dol­gozhassunk és megőrizhesse a vadállomány, a vadgazdál­kodás nemzetközileg is elis­mert helyét. A Nógrád megyei vadász­kamara is számos rendez­vénnyel készül az elkövetke­zendő időszakban, nálunk is sor kerül a tavasz folyamán emlékülésre. Találkozunk a 70 év feletti vadászokkal, hogy elismerésünket fejez­hessük ki. Talán ők azok, akik a legtöbbet tették a vad­állományért. Megjelenünk az Utazás 2000 budapesti kiállí­tás Nógrád megyei standján. A vadásztársaságok, a vadá­szatra jogosultak majálisu­kon készülnek méltó emléke­zésre, kopjafákkal, emléktáb­lákkal fejezik ki és örökítik meg az utókor számára e tör­ténelmi eseményt. Az idei vadásznapot is a millennium tisztelete hatja majd át. Szá­mos egyéni kezdeménye­zésre is sor kerül a megyé­ben, személyesen azt terve­zem, hogy kellő szponzori támogatással hozzáértő társa­immal együtt elkészítsünk egy önálló megyei kiadványt Nógrád megye vadászata, történelme és jövője az ez­redfordulón címmel. Abban bízom, hogy ezek a rendezvények tovább javítják a vadászok, a vadállományért a mindennapokon dolgozó több ezer vadász elismertsé­gét és kedvezőbb lesz irá­nyunkban a társadalom meg­ítélése is. Plachy Péter a Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke Fehér őzet lőttek Zalában Eredményes a munka Vadgazdálkodás: a jövő kérdései Az agrárturizmus fellendü­lésével a következő években növekedni fog a magyaror­szági vadgazdálkodás jelen­tősége, amely hosszú távon sikeres ágazattá tehető - hangoztatta Mucsi Imre, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) termelési helyettes államtitkára a „Vadgazdál­kodásunk az ezredfordu­lón” című csütörtöki elő­adásában, a Magyar Tudo­mányos Akadémia emlék­ülésén, Budapesten. Kifejtette: az agrárturiz­mus és a vadgazdálkodás együttműködése a hazánkba látogató vendégvadászok mi­att indokolt. Az ötvenezer magyar va­dászon kívül ugyanis évente huszonötezer külföldi érkezik trófeákért az országba, ez a forgalom az évi 10 milliárd forint árbevételt produkáló ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából meghatározó. A magyar vadgazdálkodási ágazat sikerességét Mucsi Imre a magyar szakemberek színvonalas munkájának tu­lajdonította, amelyet az egész világon elismernek. Ezt bi­zonyítja - mutatott rá a he­lyettes államtitkár -, hogy ta­valy novemberben a Nem­zetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) 70 éves párizsi műkö­dése után áthelyezte központ­ját Magyarországra, köze­lebbről Budakeszire. Mucsi Imre kijelentette: a vadpopulációk megfelelő szinten tartásához átfogó vadgazdálkodásra, s nem pe­dig a sportvadászat elterjedé­sére van szükség. Teljesen fehér őzbakgidát lőtt a hét folyamán a zalaszentg- róti Bohár Norbert - erről maga a szerencsés vadász tá­jékoztatta a sajtót. Közel hat éve hódol vadász­szenvedélyének a zalaszent- gróti videotéka 24 éves kiszol­gálója, aki még a hét elején, egy közeli dombtetőn ejtette el az egyéves, fülétől a körméig hó­fehér őzgidát. Mint mondta: idősebb vadásztársaitól úgy tudja, hogy a megyében még sosem került puskavégre ilyen ritkaság, s látni is vagy hu­szonöt éve láttak hasonlót szakemberek, valamelyik al­földi pusztán. A korábban Mar­cali környékén bérkilövőként tevékenykedő vadász elhatá­rozta: megfelelő elkészítés, preparálás után a nyár elejére kitörnéd a fehér őzet és szíve­sen kölcsönadja bármilyen va­dászati, intézményi kiállításra, vagy szakmai tanácskozásra. 40 éven felüli, középiskolát vég­zett könyvelő nő levelének elem­zését olvashatják a következő sorokban. Az írásmű bizonyos merevség, mesterkéltség be­nyomását kelti, álarcot sejtet, amely mögé elbújt a személy. Nem enged szabad folyást ér­zéseinek, természetellenes módon gátolja azokat, így megtörik az a lendület, haladás, amelytől léleg­zik, lüktet az egész írás. Szögessé, törésekkel telivé teszi ez a betűket, s így az egészleges­ség, a teljesség hiányát kelti. Nem kerek, nem egész a betű, az ovál, nem teljes az azt formáló ember élete sem. A reális élet, a hétköz­napok világa az, ahol a levélíró a leginkább .jelen van”. Csak ez­után jöhet a szellemiség és a testi­ség. Ez utóbbi súlyos problémák­tól terhelt. Nem csak a megvaló­sító képesség, de a törekvés sincs jelen - csak nagyon gyengén - élete anyagi, ösztönös, tudattalan régiói felé. Az írás felső és kö­zépső zónájához viszonyítva fel­tűnően bizonytalan, reszketeg az alsó zóna, a betűk alsó részének formálása, alakítása. Kicsit eset­lenül, utólag odatapasztott hurko­kat, vonalakat láthatunk. Ebben a már említett szférában, főként nemiségében, nőiességében sérült ember, aki ugyanakkor tele van érzelmekkel, vágyakkal. A levélírót túlzott lelkiismere­tesség, pedantéria, gyakorta kö­rülményeskedés jellemzi. Foko­zott felelősségtudat vezérli. Ter­veit, elgondolásait az igyekezet el­lenére csak ritkán sikerül mara­déktalanul realizálnia. Sajátos élethelyzetéből adódóan sajátos gondolkodásmóddal állunk szem­ben. Máshová teszi a hangsúlyt, mint az emberek többsége, más dolgok fontosak a számára. A gördülékenység, rugalmas alkalmazkodóképesség nehézsé­get okoz számára. Az élet, s az önmaga által is felállított korlátok akadályozzák ebben. Godó Krisztina okleveles grafológus 4eci.veTf.MA.. • ioVűAŰOki. \ álltó «.vtéi votí. civeä/ttcu. ! L0O4 VCUM s íuAfvíL ,-v i->.iA.tWTxv5l. £U*,|í, időt Wueí.:,'.) i ccLeXcC| űl veb.AifcU.Su tMwtAstt * tujőÜ &MJS. loléuA. — uoVcua. Í^S , :x.evf..íué.V tu. ik I.lacW valcxd. ei- tó« W»í^e«bb Wttówui. Vei l.üui f. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Remekeik Egerben láthatók Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Egy sorozat margójára A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 2000. évi első ki­adványaként a napokban mutatták be Diósgyőrben Csiffáry Gergely és Porkoláb László közös munkáját, a Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig című kötetet, a Tanulmányok Diós­győr történetéhez című sorozat hatodik darabját. Az egyik szerző egri főlevéltáros, a másik pedig a hámori Központi Kohászati Múzeum igazgatóhelyettese. A dokumentumokkal, fotók­kal gazdagon illusztrált kötet a diósgyőri kohászatot alapító Fazola Henrik halálának tava­lyi 220. valamint fia, Frigyes születésének 225., illetve halá­lának 150. jubileuma alkalmá­ból jelent meg a miskolci ön- kormányzat támogatásával. A szerzők a Fazola család köziéi egy évszázados, az észak-magyarországi újkori ipar megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseinek állít emléket. Az olvasó betekintést nyer­het a török hódoltság utáni Eger fejlődésébe - a Würz- burgból érkezett Fazolák ugyanis ott is eredményesen tevékenykedtek - a Mátra és a Bükk természeti kincseinek feltárásába, valamint a XVIII. század végén és a XIX. század elején szárnyait bontogató diósgyőr-hámori vasmű hét­köznapjaiba is. A kötetet számos, eddig nem publikált ipartörténeti dokumentum teszi színessé. A szerzők forrásértékű anya­gokra támaszkodva emlékez­nek Fazola Henrikre, a kora rokokó kovácsoltvas-művé­szet kiemelkedő alakjára, a Bükk és a Mátra ipari felfe­dezőjére, a Diósgyőri Vasmű alapítójára, Frigyesre, a ki­váló diósgyőri acélgyártóra, bányakutatóra és vasműfej­lesztőre, valamint Fazola Henrik másik fiára, Lénárdra, az egykori egri kovácsmes­terre. Gorillabébi született A budapesti állatkert új büszkesége lesz ez a főemlős Egészséges gorillabébi született Budapest Főváros Állat- és Növénykertjében, s ezzel ötre szaporodott az ott élő gorillák száma. Szabón Márta, az állatkert szakmai refe­rensének tájékoztatása szerint Lieselnek, a huszonhárom éves majomnak ez volt a harmadik ellése. A szülés ked­den az eddigieknél jobban kifárasztotta a „mamát”, ezért hosszú időre elvonult családjától, és csak szerdán délután hozta elő az újszülöttet. A kismajom apja a húszéves Golo. A szakember újság­íróknak nyilatkozva el­mondta azt is, hogy a goril­labébi adatait egyelőre csak becsülni tudják. Eszerint a gorillakölyök 30-35 centi hosszú lehet, testsúlya pedig legfeljebb másfél kilo­gramm. Szabón Márta tájé­koztatása szerint az anyama­jom rendben szoptatja kicsi­nyét. Beszámolt arról is, hogy a kétnapos gorillabébi­nek még nem adtak nevet. Hozzátette: az újszülött majmot csak akkor láthatják az állatkert látogatói, amikor anyja kiviszi őt testvérei közé. Liesel azonban ritkán jelenik meg az újszülöttel, a két idősebb kölyök ugyanis azonnal ráakaszkodik a ma­jomanyára. Szabón Márta ki­fejtette: Magyarországon ál­latkertben 1991-ben, ugyan­ebben a majomcsaládban született meg az első gorilla. A Dango névre keresztelt állatnak négy évvel később világra jött Gorka névre hall­gató nőstény testvére is. A szakmai referens köz­lése szerint ritka, hogy állat­kertben élő gorillák négy- évenként kölyköt hozzanak világra. Szólt arról is, hogy a gorillabébik 3^4 hónapos ko­rukig anyjuk hasán élnek, al­szanak és szopnak. Megjegyezte: a kölykök ezt követően már szilárd táp­lálékot is esznek, azonban nem ritka, hogy anyjuk há­rom vagy három és fél éves korukig még szoptatja őket. A szakember hozzátette: ál­latkertben a gorillák 35-AO évig is elélnek, a szabadon élő majmok élettartama vi­szont ennél rövidebb. Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Nézd papa, ezt tanultuk a karateedzésen! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Ra­dies Sándomé Magyargéc, Rá­kóczi u. 17. sz. A mai rejtvény megfejtését ja­nuár 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére.

Next

/
Thumbnails
Contents