Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22-23 / 18. szám
6. oldal Mozaik 2000. január 22., szombat Vadászok a millenniumért Napjainkban minden állampolgár életében, minden szervezet, egyesület tevékenységében valamely módon megjelenik a méltó ünneplésére való törekvés. így van ez az 50 ezer vadászt tömörítő Országos Magyar Vadászkamara esetében is. Kezdeményezésére, részvételével megalakult a millenniumi vadászati bizottság és kétéves rendezvényprogramot fogadott el. A minap a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében került sor a nyitó rendezvényére, „A magyar vadászat ezer éve” emlékülésre. A magyar vadászok zászlajának bevonulását követően Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az emlékülés résztvevőit, melyet követően előadások hangoztak el a vadászat történelmét bemutatva a honfoglalástól kezdődően napjainkig. Majd neves szakemberek előadásai fogták össze a vadászat, vad- gazdálkodás mai kérdéseit az ezredforduló aktuális feladatait. Az emlékülés méltó indítása volt a már említett kétéves programnak. Tudományos kutató, egyetemi professzor az erdő, a természet, a vadgazdálkodás kérdéseiben meghatározó szerepet vállaló előadók mondandójából sugárzott a szeretet, az elkötelezettség, a gondoskodás és felelősség, nemzeti kincsünk, a vadállomány iránt. Jó érzés volt hallani a szakmai lehetőségek feltárását és felsorolását, az álláspontok közeledését és azt a törekvést, hogy ma nem a törvénykezés állandó korrigálása jelenti számunkra a fő feladatot. A szakmának, a szakembernek, a vadásznak és főleg a vadállománynak nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy napjainkban és az elkövetkezendő évtizedekben is felelősséggel dolgozhassunk és megőrizhesse a vadállomány, a vadgazdálkodás nemzetközileg is elismert helyét. A Nógrád megyei vadászkamara is számos rendezvénnyel készül az elkövetkezendő időszakban, nálunk is sor kerül a tavasz folyamán emlékülésre. Találkozunk a 70 év feletti vadászokkal, hogy elismerésünket fejezhessük ki. Talán ők azok, akik a legtöbbet tették a vadállományért. Megjelenünk az Utazás 2000 budapesti kiállítás Nógrád megyei standján. A vadásztársaságok, a vadászatra jogosultak majálisukon készülnek méltó emlékezésre, kopjafákkal, emléktáblákkal fejezik ki és örökítik meg az utókor számára e történelmi eseményt. Az idei vadásznapot is a millennium tisztelete hatja majd át. Számos egyéni kezdeményezésre is sor kerül a megyében, személyesen azt tervezem, hogy kellő szponzori támogatással hozzáértő társaimmal együtt elkészítsünk egy önálló megyei kiadványt Nógrád megye vadászata, történelme és jövője az ezredfordulón címmel. Abban bízom, hogy ezek a rendezvények tovább javítják a vadászok, a vadállományért a mindennapokon dolgozó több ezer vadász elismertségét és kedvezőbb lesz irányunkban a társadalom megítélése is. Plachy Péter a Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke Fehér őzet lőttek Zalában Eredményes a munka Vadgazdálkodás: a jövő kérdései Az agrárturizmus fellendülésével a következő években növekedni fog a magyarországi vadgazdálkodás jelentősége, amely hosszú távon sikeres ágazattá tehető - hangoztatta Mucsi Imre, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) termelési helyettes államtitkára a „Vadgazdálkodásunk az ezredfordulón” című csütörtöki előadásában, a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén, Budapesten. Kifejtette: az agrárturizmus és a vadgazdálkodás együttműködése a hazánkba látogató vendégvadászok miatt indokolt. Az ötvenezer magyar vadászon kívül ugyanis évente huszonötezer külföldi érkezik trófeákért az országba, ez a forgalom az évi 10 milliárd forint árbevételt produkáló ágazat működése és jövőbeni fejlődése szempontjából meghatározó. A magyar vadgazdálkodási ágazat sikerességét Mucsi Imre a magyar szakemberek színvonalas munkájának tulajdonította, amelyet az egész világon elismernek. Ezt bizonyítja - mutatott rá a helyettes államtitkár -, hogy tavaly novemberben a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) 70 éves párizsi működése után áthelyezte központját Magyarországra, közelebbről Budakeszire. Mucsi Imre kijelentette: a vadpopulációk megfelelő szinten tartásához átfogó vadgazdálkodásra, s nem pedig a sportvadászat elterjedésére van szükség. Teljesen fehér őzbakgidát lőtt a hét folyamán a zalaszentg- róti Bohár Norbert - erről maga a szerencsés vadász tájékoztatta a sajtót. Közel hat éve hódol vadászszenvedélyének a zalaszent- gróti videotéka 24 éves kiszolgálója, aki még a hét elején, egy közeli dombtetőn ejtette el az egyéves, fülétől a körméig hófehér őzgidát. Mint mondta: idősebb vadásztársaitól úgy tudja, hogy a megyében még sosem került puskavégre ilyen ritkaság, s látni is vagy huszonöt éve láttak hasonlót szakemberek, valamelyik alföldi pusztán. A korábban Marcali környékén bérkilövőként tevékenykedő vadász elhatározta: megfelelő elkészítés, preparálás után a nyár elejére kitörnéd a fehér őzet és szívesen kölcsönadja bármilyen vadászati, intézményi kiállításra, vagy szakmai tanácskozásra. 40 éven felüli, középiskolát végzett könyvelő nő levelének elemzését olvashatják a következő sorokban. Az írásmű bizonyos merevség, mesterkéltség benyomását kelti, álarcot sejtet, amely mögé elbújt a személy. Nem enged szabad folyást érzéseinek, természetellenes módon gátolja azokat, így megtörik az a lendület, haladás, amelytől lélegzik, lüktet az egész írás. Szögessé, törésekkel telivé teszi ez a betűket, s így az egészlegesség, a teljesség hiányát kelti. Nem kerek, nem egész a betű, az ovál, nem teljes az azt formáló ember élete sem. A reális élet, a hétköznapok világa az, ahol a levélíró a leginkább .jelen van”. Csak ezután jöhet a szellemiség és a testiség. Ez utóbbi súlyos problémáktól terhelt. Nem csak a megvalósító képesség, de a törekvés sincs jelen - csak nagyon gyengén - élete anyagi, ösztönös, tudattalan régiói felé. Az írás felső és középső zónájához viszonyítva feltűnően bizonytalan, reszketeg az alsó zóna, a betűk alsó részének formálása, alakítása. Kicsit esetlenül, utólag odatapasztott hurkokat, vonalakat láthatunk. Ebben a már említett szférában, főként nemiségében, nőiességében sérült ember, aki ugyanakkor tele van érzelmekkel, vágyakkal. A levélírót túlzott lelkiismeretesség, pedantéria, gyakorta körülményeskedés jellemzi. Fokozott felelősségtudat vezérli. Terveit, elgondolásait az igyekezet ellenére csak ritkán sikerül maradéktalanul realizálnia. Sajátos élethelyzetéből adódóan sajátos gondolkodásmóddal állunk szemben. Máshová teszi a hangsúlyt, mint az emberek többsége, más dolgok fontosak a számára. A gördülékenység, rugalmas alkalmazkodóképesség nehézséget okoz számára. Az élet, s az önmaga által is felállított korlátok akadályozzák ebben. Godó Krisztina okleveles grafológus 4eci.veTf.MA.. • ioVűAŰOki. \ álltó «.vtéi votí. civeä/ttcu. ! L0O4 VCUM s íuAfvíL ,-v i->.iA.tWTxv5l. £U*,|í, időt Wueí.:,'.) i ccLeXcC| űl veb.AifcU.Su tMwtAstt * tujőÜ &MJS. loléuA. — uoVcua. Í^S , :x.evf..íué.V tu. ik I.lacW valcxd. ei- tó« W»í^e«bb Wttówui. Vei l.üui f. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Remekeik Egerben láthatók Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Egy sorozat margójára A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 2000. évi első kiadványaként a napokban mutatták be Diósgyőrben Csiffáry Gergely és Porkoláb László közös munkáját, a Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig című kötetet, a Tanulmányok Diósgyőr történetéhez című sorozat hatodik darabját. Az egyik szerző egri főlevéltáros, a másik pedig a hámori Központi Kohászati Múzeum igazgatóhelyettese. A dokumentumokkal, fotókkal gazdagon illusztrált kötet a diósgyőri kohászatot alapító Fazola Henrik halálának tavalyi 220. valamint fia, Frigyes születésének 225., illetve halálának 150. jubileuma alkalmából jelent meg a miskolci ön- kormányzat támogatásával. A szerzők a Fazola család köziéi egy évszázados, az észak-magyarországi újkori ipar megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseinek állít emléket. Az olvasó betekintést nyerhet a török hódoltság utáni Eger fejlődésébe - a Würz- burgból érkezett Fazolák ugyanis ott is eredményesen tevékenykedtek - a Mátra és a Bükk természeti kincseinek feltárásába, valamint a XVIII. század végén és a XIX. század elején szárnyait bontogató diósgyőr-hámori vasmű hétköznapjaiba is. A kötetet számos, eddig nem publikált ipartörténeti dokumentum teszi színessé. A szerzők forrásértékű anyagokra támaszkodva emlékeznek Fazola Henrikre, a kora rokokó kovácsoltvas-művészet kiemelkedő alakjára, a Bükk és a Mátra ipari felfedezőjére, a Diósgyőri Vasmű alapítójára, Frigyesre, a kiváló diósgyőri acélgyártóra, bányakutatóra és vasműfejlesztőre, valamint Fazola Henrik másik fiára, Lénárdra, az egykori egri kovácsmesterre. Gorillabébi született A budapesti állatkert új büszkesége lesz ez a főemlős Egészséges gorillabébi született Budapest Főváros Állat- és Növénykertjében, s ezzel ötre szaporodott az ott élő gorillák száma. Szabón Márta, az állatkert szakmai referensének tájékoztatása szerint Lieselnek, a huszonhárom éves majomnak ez volt a harmadik ellése. A szülés kedden az eddigieknél jobban kifárasztotta a „mamát”, ezért hosszú időre elvonult családjától, és csak szerdán délután hozta elő az újszülöttet. A kismajom apja a húszéves Golo. A szakember újságíróknak nyilatkozva elmondta azt is, hogy a gorillabébi adatait egyelőre csak becsülni tudják. Eszerint a gorillakölyök 30-35 centi hosszú lehet, testsúlya pedig legfeljebb másfél kilogramm. Szabón Márta tájékoztatása szerint az anyamajom rendben szoptatja kicsinyét. Beszámolt arról is, hogy a kétnapos gorillabébinek még nem adtak nevet. Hozzátette: az újszülött majmot csak akkor láthatják az állatkert látogatói, amikor anyja kiviszi őt testvérei közé. Liesel azonban ritkán jelenik meg az újszülöttel, a két idősebb kölyök ugyanis azonnal ráakaszkodik a majomanyára. Szabón Márta kifejtette: Magyarországon állatkertben 1991-ben, ugyanebben a majomcsaládban született meg az első gorilla. A Dango névre keresztelt állatnak négy évvel később világra jött Gorka névre hallgató nőstény testvére is. A szakmai referens közlése szerint ritka, hogy állatkertben élő gorillák négy- évenként kölyköt hozzanak világra. Szólt arról is, hogy a gorillabébik 3^4 hónapos korukig anyjuk hasán élnek, alszanak és szopnak. Megjegyezte: a kölykök ezt követően már szilárd táplálékot is esznek, azonban nem ritka, hogy anyjuk három vagy három és fél éves korukig még szoptatja őket. A szakember hozzátette: állatkertben a gorillák 35-AO évig is elélnek, a szabadon élő majmok élettartama viszont ennél rövidebb. Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nézd papa, ezt tanultuk a karateedzésen! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Radies Sándomé Magyargéc, Rákóczi u. 17. sz. A mai rejtvény megfejtését január 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére.
