Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-20 / 16. szám
4. OLDAL G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2000. Január 20., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. január 20.) Borsodchem 11750R ff Fotex 125F1 Matáv 2 006 Ft Á Mól 5110 Ft ö OTP 17150 Ft ű Rába 2 365 Ft ü Richter 18 350 Ft ő Zalakerámia 2165 Ft Ű BUX: 9803,04 +0,22 % eltérés az előző záró értékhez képest Ukrán gabonaimport Kijev Ukrajnában tavaly minden idők legrosszabb gabonatermését takarították be. Ennek következtében az ország idén akár 700 ezer tonna gabonát is importálhat - közölte szerdán Petro Sejko mezőgazdasági miniszter- helyettes. Az ukrán kormány a tavalyi év végén már engedélyt adott 200 ezer tonna magyar, szlovák és cseh gabona vámmentes behozatalára. *' ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI í 1 egységre forintban) Angol font 412,80 Cseh korona 7,07 Euró 255,01 Német márka 130,38 Osztrák schilling 18,53 Lengyel zloty 61,51 Svájci frank 158,09 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 251,91 Miért szárnyalt a BUX? Stabil a magyar értékpapírpiac Piaci elemzők már tavaly, az év végéhez közeledvén biztosra vették, hogy jelentős mértékben mozdul el felfelé a Budapesti Értéktőzsde árfolyamindexe, a BUX. A történelmi csúcsokat napról napra megdöntő index még jó ideig 9 ezer pont felett maradhat - vélik az alkuszok. Budapesti Értéktőzsde A brókercégek többsége optimista várakozással tekint a 2000. esztendő elé, és jó évet jósolnak a budapesti börzének. Az esetleges veszélyforrást az Egyesült Államok mutatói jelenthetik, ezek azonban azt sugallják, hogy a növekedés még hosszú ideig folytatódhat, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy ebben az évben komolyabb tőzsdei visz- szaesés következzen be. Kedvező jel továbbá, hogy a BUX-ot jelentősen befolyásoló vegyipari és gyógyszeripari papírok kibocsátói is jobb év elé néznek. Ezeknél a vállalatoknál ugyanis a tavalyi visszaesés egyértelműen az orosz piaci válság számlájára írható. Következésképpen a cégek első-második negyedévi gyorsjelentései várhatóan komoly növekedést fognak mutatni a tavalyi alacsony bázishoz képest. A legtöbb elemző véleménye ugyanakkor megegyezik abban, hogy a BUX-nak a tízezer pontos határhoz való közelítése leginkább a tavaly erőteljes teljesítményt nyújtó görög tőzsdéről átcsoportosított befektetéseknek köszönhető. Ehhez képest a magyar parkett viszonylag olcsónak számít, alulértékelt, és külföldi befektetők szerint a legstabilabb a térségben. A szakemberek úgy látják, a magyar befektetők egy csoportjára sajnos még most is jellemző, hogy rosszkor vásárolnak és rosszkor adnak el. Vagyis fellendülés (hossz) esetén a rövid távú extraprofit reményében megveszik a részvényeket, s amikor esni kezdenek az árfolyamok, akkor várakozásuk elmaradása miatt veszteség- gel szabadulnak meg értékpapírjaiktól. istsi MiZo: a tejtermelők kára FEB-összefoglaló Bizonytalan a MiZo Baranyatej Rt. sorsa. A kétezer tejtermelő által létrehozott konzorcium ugyanis minden bizonnyal kezdeményezni fogja a cég felszámolását - tájékoztatta lapunkat Margittai Miklós, az egyesülés képviselője. Ezzel a termelőknek közel hárommilliárdos kintlévőségükről kell lemondaniuk. A MiZo a legnagyobb magyar tejipari vállalkozás. A vállalatnál az anyagi gondok a termelők szerint tavaly kezdődtek, amikor az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet semmisnek nyilvánította a holland Friesland Europe holdinggal kötött „házasságot”, minthogy az ajánlattétel nem volt nyilvános. Azóta találgatások folynak arról, hogy a tulajdonosok miből finanszírozták a felvásárlásokat, a MiZo terjeszkedését, és a becslések szerint több százmillió forintos, feltűnő reklámkampányt. A konzorcium még nem hozta meg a végleges döntést, de minden jel arra mutat, hogy kezdeményezni fogják a felszámolási eljárást - értesült lapunk. Igaz, hogy így a termelőloiek le kell mondaniuk kintlévőségeikről, de a felszámolóbiztos kirendelése után biztosak lehetnek abban, hogy a jövőben eladott tej árát már megkapják. A felszámolónak ugyanis az az érdeke, hogy egy működő vállalatot értékesíthessen - nyilatkozta Margittai Miklós. A gazdák kára állami garanciahitel segítségével enyhíthető, ám erre akár éveket is várni kell - véli a konzorcium vezetőj e. - s t-M rA SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON \$ , ) Í1ML 873 000 407 000 882 200 413 000 857 000 399 000 1998. december 1999. június 1999. december I szarvasmarha ebből: tehén Fonás: KSH Nem gazdaságos az állattartás Az évszázad legkisebb szarvasmarha-állományát regisztrálták 1999 decemberében a statisztikusok. Az év végére megtorpant a sertések számának 1997 óta tartó növekedése is. KSH A legújabb jelentések szerint az elmúlt hónapban 857 ezer szarvas- marhát tartottak a gazdák az országban, a tehénlétszám pedig 400 ezer alá csökkent. Márton István, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének társelnöke a kedvezőtlen gazdasági körülményeket okolja az állatlétszám drasztikus visszaeséséért. A szakember szerint a szarvasmarhatartás munka- és tőkeigényes, s az igények teljesítésének feltételei jelenleg hiányoznak. Egy húsmarha esetében 150- 200 ezer forintot kellene a termelőnek a tenyésztésbe invesztálni. A kisgazdaságoknak nincs ennyi pénzük, tehát a nagyobb farmer- gazdaságok számára kellene olyan feltételeket teremteni, hogy megérje számukra a szarvasmarhatartás. . A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb jelentése arról számol be, hogy az ágazatban hónapok óta gondot okoz a tejtermelés és -értékesítés. A jó minőségű tejre - literenként 60- 61,50 forintért - van kereslet, a gyengébb minőségű, hűtetlen tej azonban csak háztól adható el. A sertésfronton sem rózsás a helyzet. A KSH jelentése szerint a decemberben nyilvántartott 5,3 millió sertésállomány 3 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A tavaly augusztus J-jei öszszeírás óta 9 százalékkal csökkent az állatlétszám. Az anyakocák száma egy év alatt 12 ezerrel fogyott. Az agrártárca szakemberei szerint a minőségi sertések iránt van kereslet, és jó a felvásárlók fizetési készsége. Vannak megyék, ahol már elfogytak ezek az állatok, és a környező megyékből beszállításra szorulnak. A felvásárlási árak decemberben meghaladták a kilogrammonkénti 213 forintot. A malacárak viszont igen alacsonyak: kilogrammonként 200-250 forint között mozog az áruk. A túlsúlyos vágósertések a Vágóállat és Hús Terméktanács pályázati támogatásával és a téli disznóvágások beindulásával lassan elfogytak. A selejt kocák viszont - különösen Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun- Szolnok megyében - továbbra is nehezen értékesíthetők. u. o. Érdemes tájékozódni Két hét alatt több mint 145 ezer matrica talált gazdára A Nemzeti Autópálya Rt. január 2-án egységes díjfizetési rendszert vezetett be az Ml és M3 autópályán. Az új sztrádamatricák árusítása 280 helyen történik, az értékesítés a várakozásoknak megfelelően alakult az első hetekben. 2000. január másodikától az új, matricás díjfizetési rendszer szerint használják az utazók az Ml és M3 autópályát. Az új rendszert bevezető Nemzeti Autópálya Rt. 280 értékesítési helyen biztosítja a matricák beszerzését. Áz értékesítés a várakozásoknak megfelelően alakul, a bevezetést követő alig két hét alatt több mint 50 ezer éves, 16 ezer havi és 65 ezer heti matricát vásároltak a személygépkocsi-tulajdonosok. D2 kategóriájú éves matricából 4400, havi matricából 1500, heti mátricából 3000 fogyott. A D3 kategóriájú matricából 5000 éves, 1600 havi és mintegy 6000 heti érvényességű matrica kelt el. így tehát január 17-ig a vásárlók 36 százaléka éves matricát, 13 százaléka havi matricát, 51 százaléka pedig heti matricát vásárolt. Az értékesítésbe az autópályákat üzemeltető társaságok, a Nyugat-magyarországi Autópálya-üzemeltető Rt. (Ml-es Győr és Hegyeshalom közötti szakasza), az Északkelet-magyarországi Autópálya Rt. (M3) és az Állami Autópálya Rt. (Ml-es Budapest és Győr közötti szakasza) ügyfélszolgálati irodái mellett benzinkúthálózatok, a Magyar Posta 35 nagyobb postahivatala, az autóklub irodái, a Volán-egyesülés, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és az Euro- sped is bekapcsolódtak. A matrica külföldi értékesítésére a Magyar Autóklub több külföldi társszervezettel köt szerződést. Az üzemeltető társaságok adatai alapján az elmúlt év 'azonos időszakával összehasonlítva az M3-as autópályán a forgalomnagyság nem csökkent, sőt kisebb emelkedés tapasztalható. Az Ml-es autópálya Bu- dapest-Győr szakaszán ezzel szemben enyhe csökkenés tapasztalható, míg az Miesen Győr és az országhatár között a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva jelentős, mintegy 60 százalék a forgalom növekedése. A fenti forgalmi adatokból a vizsgált időszak rövidsége miatt természetesen még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. A forgalom átrendeződésével kapcsolatos tendenciákra csak egy hosz- szabb, minimum 3 hónapos időszak forgalmi adatainak elemzésével lehet majd következtetni. Január 3-tól mindkét autópálya már meglévő ellenőrzési pontjain, a kilépéskor ellenőrzik az autósokat. Az NB Rt. és az üzemeltető társaságok szándéka szerint időt hagynak az autósoknak az új rendszerre való átállásra, ezért a matrica hiánya miatt egyelőre nem kezdeményeztek szankcionálást, hanem lehetővé tették a helyszínen a matricák megvásárlását. Az Ml-es autópálya Buda- pest-Győr közötti szakaszán az ellenőrzés a továbbiakban a forgalom biztonságát szem előtt tartva a rendőrséggel közösen történik. (A matrica nélküli úthasználat szabály- sértésnek számít a 218/1999. XII. 28. sz. kormányrendelet alapján.) A Nemzeti Autópálya Rt. 2000. január 31-ig a 06-40- 200-202 kék számon autópálya-információs vonalat működtet. December 15 és január 13 között összesen 3 673 hívást fogadtak. A legtöbb kérdés az árusítóhelyekkel, valamint a matricák időbeli és területi érvényességével volt kapcsolatos. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran adódik abból probléma, ha az autós saját maga rosszul állapítja meg gépjárműve kategóriáját, így a gépjármű tulajdonosa számára nem egyértelmű esetekben célszerű az egyik ügyfélszolgálati iroda segítségét kérni. Érdemes pontosan tájékozódni az M3-as autópályára korábban megváltott matricák további érvényességéről is. Az autósok hasznos információkhoz juthatnak a www.ckm-m3.hu és a www.autoklub.hu Internetoldalakon, valamint az MTV teletext 198. oldalán is. További információ: dr. Bakonyi István kapcsolati igazgató, Nemzeti Autópálya Rt. Tel.: (1)461-3807. (X) A mohi atomerőmű jövője Szlovákiában sem egyértelmű a megítélés - Önellátó szomszédok ? Néhány nappal ezelőtt a szlovák kormány elfogadta az ország energiagazdálkodási tervezetének alapelveit rögzítő dokumentumot, amelynek a mohi atomerőmű továbbépítését érintő döntését márciusra halasztotta. Nagy valószínűség szerint az erőmű már épülő - harmadik és negyedik - két blokkját nem fejezik be. Mikulás Dzurinda miniszter- elnök a kabinet szerdai ülése után elmondta: a gazdasági miniszter feladatul kapta a kormánytól, hogy március végéig terjessze elő az erőmű két kérdéses blokkjával kapcsolatos tervezetet, amelynek már végérvényesen választ kell adnia a kérdésre, hogy azok felépüljenek-e, vagy sem. Dzurinda szavai szerint a kormány szerdai vitája jelzi: „Igen közel állunk ahhoz a véleményhez, hogy az erőmű építésének végére a már próbaüzemelő második blokkal tegyünk pontot. Persze, a végső döntéshez világos, megkérdőjelezhetetlen érvekre van szükségünk” - így a miniszterelnök, aki szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Mohiban a második és a harmadik blokk már nem épül fel. A mohi atomerőmű építését Szlovákia a rendszerváltás után állította le, de később, Vladimír Meciar harmadszori kormányzása idején az építkezés mégis folytatódott. Az első blokkot még Meciar harmadik kormánya alatt üzembe helyezték, a második blokk később, már a Dzurinda kormány alatt kezdte meg a próbatermelést, és néhány hete ennek termelését is csatlakoztatták az ország energiahálózatára, minek köszönhetően Szlovákia - legalábbis átmeneti időre - önellátóvá, kismértékben pedig exportképessé is vált az energiatermelés területén. Franciaország: 35 órás munkahét A francia alkotmánybíróság jóváhagyta a 35 órás munkahétre vonatkozó törvényt, ami február 1-jén életbe lép, de négy előírását elvetette, 7 milliárd franktól fosztva meg a költségvetést. A testület elutasította a törvénnyel szemben támasztott legtöbb kifogást - mondta az alkotmánybíróság szóvivője a nemzetgyűlésben kisebbségben, a szenátusban többségben lévő jobboldal által beterjesztett kifogásokra utalva. A foglalkoztatási miniszter neve után második Aubry-tör- vénynek nevezett szabályozás értelmében a húsznál több alkalmazottat foglalkoztató francia vállalatoknál a munkaidő a jövő hónaptól kötelezően heti 35 órára csökken, a többi cég pedig két év múlva vezeti be az új munkarendet. Az alkotmánybíróság elutasította a túlórák adóztatására vonatkozó cikkelyt. Ez a költségvetést sújtja, az alkalmazottaknak kedvező, a munkaadók szempontjából közömbös. A törvény eredeti rendelkezése szerint a 35 órás hétre áttért vállalatok a túlóra díját teljes egészében a munkavállalónak fizették volna, míg az át nem tértek annak tíz százalékát adóként az államkasszába. Az alkotmánybíróság ezt a megkülönböztetést az egyenlőség elvének csorbításaként elutasította. A kormány a túlórák ilyen adóztatásából ki akarta egészíteni a 35 órát bevezető munkaadók anyagi terhének enyhítésére szánt állami forrásokat. Az idei költségvetés 16,9 milliárd frankot tervezett költeni a többletterhek enyhítésére, és lett volna része a most kivont és így másutt keresendő 7 milliárd. Nem fogadta el az alkotmány- bíróság a törvény „Michelin- módosításként” emlegetett előírását sem. A rendelkezés arra kényszerítette volna a tömeges elbocsátásokat tervező cégeket, hogy előzőleg kössenek megállapodást a munkaidő-csökkentésről. A nemzetgyűlés azután toldotta meg a törvényt ezzel a kiegészítéssel, hogy tavaly nyáron az egyébként jó pénzügyi helyzetnek örvendő Michelin autógumigyártó bejelentette 7500 állás megszüntetését. Az alkotmánybíróság viszont túlságosan elnagyoltnak ítélte meg a törvénycikket, és emlékeztetett arra, hogy a munka törvénykönyve az előírás céljait már eleve tekintetbe veszi.
