Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-20 / 16. szám
2. oldal 2000. január 20., csütörtök Salgótarján És Térsége Mikrobuszt vásároltak a „máltaiak” Büszkén mutatja most vásárolt kétéves mikrobuszukat Bezovics Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni csoportjának vezetője. A gépkocsit a napokban vették át, s nagy hasznát veszik majd az adományok szállításánál. A vételárat maga a csoport is adományokból gyűjtötte: egy lelkes honfitársunk Texasból küldött 5 ezer dollárt, a máltaiak központja félmillióval segítette a vásárlást. A szeretetszolgálat jubileuma kapcsán készült cikkünk hamarosan megjelenik lapunkban. fotó: gyurlán tibor Falugyűléseken tervezik a jövőt Sikeres pályázatokkal növelte bevételeit Kazár önkormányzata Három településrészen hívott össze részfalugyűlést ezen a héten Kazár önkormányzata. A hétfői és keddi.fórumról Molnár Katalin polgármester tájékoztatta lapunkat Értékelésében elmondta, hogy 1999. volt az első év, amikor költségvetésük átlépte a 200 millió forintot. Ez a sajnálatos árvíz miatti állami, illetve kamatbevételekből adódott. További 50 milliót jelentett 35 benyújtott, s tíz nyertes pályázatuk révén szerzett összeg. Tavaly hitel nélkül gazdálkodott a község. Lapujtő előretekint Karancslapujtőn befejezés előtt áll a napközi otthonos óvoda tetőszerkezetének részleges felújítása. Az intézményben 2000. február 12-én jótékonysági bált rendeznek a szülők, melynek bevételét az óvoda javára ajánlják fel. A gyermekek idei farsangi bálját február 19-én tartják meg. Már távolabbi, de az önkormányzat előretekintését dicsérő hír, hogy augusztus 20-án a Karancslapujtőért Alapítvány az önkormányzat támogatásával emlékhelyet létesít a templomoldalon. Az emlékhelyen felállításra kerül egy, a honfoglalás tiszteletére készült képzőművészeti alkotás. Az alapítvány egyébként október 23-a tiszteletére az iskolával közösen ismét megrendezi a karancsvölgyi futóversenyt. Karancsberényi utalványok Ajándék időseknek és gyermekeknek Röviden Felújítások Vizslás - Ezekben a napokban a helyi kultúrotthon belső felújításán dolgoznak a közmunkások. A csinosítás mostani fázisa mintegy 300 ezer forintba kerül. Tavasszal végeznek az orvosi rendelő félmilliós rekonstrukciójával is, most a központi fűtés készült el egy helyi kisiparos irányításával. •» Emelés - tárgyalás Zabar - A képviselő-testület az idén 200 forinttal emelte az évi szemétszállítási díjat. Ez 250 ingatlantulajdonost érint. A hetven éven felüli állampolgárok 50 százalékos kedvezményt kapnak. Az önkormányzat hozzájárulása a szemétszállítási díjhoz minimális. Pályázat Karancskeszi - A község ön- kormányzata pályázatot nyújtott be az Országos Bűnmegelőzési Tanácshoz a Biztonságos település cím és az azzal járó támogatás elnyerésére. A program megvalósítása érdekében bizottságot hoznak létre. Megtakarítás Kishartyán - A tavaly elkezdődött közvilágítás-korszerűsítés befejeződött a községben. Százharminc oszlopon cserélték ki az égőket korszerű világítótestekre. Ennek révén ötven százalékkal csökken az idén a közületi energiafogyasztás. A beruházás 4,925 millió forintba került, melyből pályázat útján 2,676 millió forintot nyert az önkormányzat. Kazár lélekszáma folyamatosan csökken, öt év alatt ötven fővel apadt. Évente 15-18 gyermek születik, s közben negyven ha- lottukat temetik. 350 tizennyolc év alatti és 650 hatvan év feletti lakosuk van. A szociális helyzet sem túl rózsás: 95 fő részesül jövedelempótló támogatásban - kétharmaduk férfi - 70 százalékuk pedig tartós, éven túli munkanélküli. Szociális feladatokra 30 milliót költött a falu, ami rendkívül sok, ezért jövőre - a törvény változása miatt is - munkához kötik a támogatások kifizetését. Ennek részleteit a szociális bizottság dolgozza ki, egy komplex programban, kapcsolódva a sikeres földprogramhoz is. Igen jól működik a település gyermekjóléti szolgálata, s tavalytól logopédus dolgozik az óvodában és az iskolában. Gyermekvédelmi támogatásban 233-an részesültek. A községben 38 adózót tartanak nyilván, tőlük 15 és fél millió forint folyt be az elmúlt évben. A legtöbbet - 3,6 milliót - egy társas vállalkozás fizetett be. Szó esett a gondokról is: napjainkban a hó nehezíti a közlekedést, nyáron a váratlan árvíz állította kész helyzet elé a falut. A sok hó és a vízelvezető rendszer állapota előrevetíti a tavaszi belvízveszélyt is. Az ön- kormányzat komplex módon szeretne segíteni a helyzeten, de ez önerőből nem megy. Ugyancsak gond az illegális hulladéklerakók magas száma, valamint a közlekedési morál: sok a roncsautó, vezetőik gyakran italos állapotban száguldoznak, figyelmen kívül hagyva a KRESZ-t. A 2002-ig szóló feladattervében az önkormányzat első helyen foglalkozik a négy települést érintő szennyvízprogram beindításával, az utak helyreállításával, a kábeltelevíziós hálózat kiépítésével, a kultúrház felújításával. Mizserfán szeretnék járhatóvá tenni a járdát, s az öregek napközijére is további összegeket kell fordítani. Az egyik legnagyobb falat a kistérségi hulladéklerakóhoz való hozzájárulás, illetve a kultúrház csatomajavítása. A lakossági vélemények javarészt egybeestek az önkormányzatéval. Többen szóvá tették, hogy a közútkezelő gépei miért nem túrják le a havat a község útjairól, s támogatásukról biztosították az önkormányzatot a szennyvízprogram kapcsán. Sokan köszönetüket fogalmazták meg az előző falugyűléseken felvetett problémák orvoslásáért. Az utolsó részfalugyűlésre pénteken kerül sor. tnl Nemes gesztusról számolhatunk be a község önkormányzatának kapcsán. A képviselő-testület döntése értelmében a helybeli 65 év felettiek, az újszülöttektől a hároméves korig A báli szezon egyik rangos eseményének ígérkezik a Ka- rancs-völgyben a Karancske- sziben megrendezésre kerülő sportbál. A február 19-én, 19 órától kezdődő vigasságra a helyi ön- kormányzat ezúton is kéri a vállalkozók és a lakosság támogatását. Előbbiek a tombola ajánA község ez évi költségvetésének tárgyalására, legalábbis annak első fordulós véleményezésére és megvitatására január 27- én, a képviselő-testületi ülés keretein belül kerül sor. A büdzsé végleges megalkotása tehát csúszhat egy kicsit, nem úgy a karancsaljai közlekedési utak, különösen a buszmegterjedő gyermekek, valamint a testi és szellemi fogyatékosok ezer forint értékű ajándékutalványban részesültek - összesen 270-en - még a tavalyi, karácsonyi ünnepek előtt. dékainak biztosításában segíthetnek, utóbbiak pedig - ez a könnyebb dolog - a minél nagyobb arányú részvételben. A polgármesteri hivatal egyébként mintegy 150 bálozóra számít. Ha többen mennek az sem probléma, legfeljebb (a sportbál nevéhez méltón) csúcsot könyvelhetnek el. állók környéke, valamint a köztemető, mely helyeken elvégezték a hó- és jégmentesítést. Szintén a községből nyert információ, miszerint a tavaly novemberben megalakult helyi polgárőrség már a gyakorlatban is több bevetésen vett részt, immár elválaszthatatlan részeként Karancsaljának. Belvíz és csatornarendszer A Tama völgyében az idei esetleg bekövetkező belvíz Cereden a község külterületén nyolc-tíz, Zabaron ugyancsak nyolc-tíz hektáron okozhat károkat. Cereden a magas talajvíz miatt, amire az idősek sem igen emlékeznek, annak ellenére, hogy a Mikszáth utcában a csatornarendszert kiépítették, belvíz lehetséges. Amennyiben gyors olvadás következik be a Tama völgyében, a közel lakók számíthatnak nem várt vízmennyiségre. Sportbál Kesziben Karancsaljai büdzsé / Gondolatok a tavalyi „Ev vállalkozója” díjhoz Zalavári György:„Ha csak dolgozni kéne, még sokáig bírnám...” -Néhány család megélhetését akarták biztosítani 1988-tól aktív tagja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Zalavári György, a Nógrád „kas” Kft. ügyvezető igazgatója. A szövetség tavaly év végén az Év vállalkozója díjjal tüntette ki. Ennek kapcsán beszélgettünk. „Soha nem gondolkodtunk többen, mint néhány család megélhetésének a biztosításában. Ez össze is jött. Egy kis szakmai, műszaki fejlesztés is párosult a munkánkkal, hogy tovább tudjunk lépni. Nem utólag, mindig előre: nem vertünk nagy dobra soha semmit, jól megvoltunk.” 88-ban még nem volt közjogi kamara. De volt a Vállalkozók Országos Szövetsége Palotás Jánossal. Mindaddig jól is működött, amíg nem került előtérbe a politika. Próbáltunk Salgótarjánban is létrehozni szervezetet, ennek támogatására az egykori elnök ígéretet is tett. Tudtuk, hogy a rendszerváltás utáni induláshoz szükséges információt csakis megyén kívülről szerezhetjük be. Be kell vallanunk: nem tudtuk megszervezni a helyi VOSZ-csapatot! Nem, mert abban bíztunk, hogy máshonnan is érkezik támogatás, de nem jött. Azért néhányan megmaradtunk „csendes tagnak”, Rács Géza lett a vezető. Lassan megindult a tagtoborzás is, majd elhatároztuk, hogy összehozzuk a város vezetését a VOSZ-szal. Mert vállalkozás nélkül nincs . gazdaság, anélkül meg nincs élet!” „Demján Sándort, a jelenlegi elnököt régóta ismerem, hiszen ő volt a Skála első embere. Soha nem felejtem el, egy dokumentumfilm készült az építkezésről, amelyhez Kádár is fűzött megjegyzést: „Elvtársak, ez a jövő útja. A fiatal vezetők legyenek ott már az építkezésnél, hogy teljes ismeretanyagot sajátíthassanak el.” Demján közben megjárta a nyugati gazdaságot, s ma látjuk, mire volt képes. Súlya van annak az embernek! Nem szövegelés - tettek kellenek!” „A kamara tevékenységére rányomta a bélyegét a kötelező jelleg. Megpróbáltuk létrehozni a salgótarjáni kamarát, hátha közelebb kerülünk egymáshoz, de nem lehetett megvalósítani. A vállalkozóknak persze szükségük van egy szervezetre. A VOSZ azért él, mert nem a törvény szülte. Nem jó, ha a gazdaságba bekeveredik a politika! Az EU-csatlakozás után fogjuk csak megérezni, hogy milyen rossz a mostani elosztó rendszer. Ott majd össze kell kapni a gatyát! Sok minden ki fog tisztulni, talán a korrupciót is visszaszorítja. Ma - lépten- nyómon ott van...” „Szigetelő szakembert Salgótarjánban a szakiskola egyáltalán nem képez. A „kas” 1988- tól folytat utánpótlás-nevelést, s bár tettünk néhány kísérletet az intézményesített képzésre, de nem sikerült. A rendszerváltás után ránkszakadt a nyugati építészeti kultúra, s az ahhoz szükséges anyagok, technológiák. Előtte még épületfizikáról sem lehetett hallani! Nem volt más út, saját magunk kezdtük képezni az embereket. A baj ott kezdődik, hogy ha valaki már „ieszurkozott” egy lapos tetőt, vállalkozónak képzeli magát, s be is tud csapni jó néhány kuncsaftot. Svájcban öt év alatt éri el azt a szintet, hogy működési engedélyt kaphasson. Tavaly 20 fővel indítottunk tanfolyamot, elméletet és gyakorlatot, egy főt tudtunk közülük megtartani... Pedig még felsőfokú végzettségű is volt a csoportban. Egy nagy értékű gépet vásároltunk, amelyet számítógép vezérel. A kezelését kellett volna elsajátítani, alkalmazói szinten. Nem ment, megriadtak.” „Ma már a szigetelési technológia merőben más, mint amit valamikor az emberek megismertek. S állandóan fejlődni, fejleszteni kell. Lehetne ebben a fagyban is dolgozni, mert van rá anyag, technológia, csak az embereket óvjuk a hidegtől. Ugye disznópörzsölővel ma már nem lehet ezt a munkát európai színvonalon elvégezni. Salgótarjánban, de a környéken is nagyon sok feladat adódna. Az EU-ban megengedhetetlen az az energiapazarlás, amit a szigeteletlen épületek okoznak nálunk. De sor nem áll az irodánk előtt, a minőség ma még nem mindenhol követelmény.” „Az ÉMSZ-ben (Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége) persze vannak olyan szakmunkások, akikkel nyugodtan ki lehet menni a nyugati piacra. Mi kétszer neveztünk az éves szakmai versenyekre, mindkétszer kaptunk elismerést. Országosan nem ez a jellemző. A szakember-utánpótlás komoly gond lesz még: tíz év múlva keresni kell azt az embert, aki egy szöget be tud ütni! A •közbeszerzési értesítőkben nyolc témát néztem meg, egyiknél sem volt követelmény az ISO-minősítés.” „Negyvenketten lettünk az „Év vállalkozója” az országban. Valakinek eszébe jutott, hogy van ez a kis cégünk. Mi meg itt vagyunk egymás mellett, mégsem tudunk egymásról. Hát nem szörnyű?” „Hogy meddig lehet ezt csinálni? Ha csak dolgozni kéne, akkor nagyon sokáig bírnám, de miután a körülmények több energiát elvesznek, mint a munka, ezért egyszer abba kell hagyni.” Lejegyezte: T. Németh László Zalavári György fotó: gyurián TIBOR
