Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-08 / 286. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. december 8., szerda Fókuszban - még mindig - a feketemunka és a kisvállalkozások tevékenysége Munkaügyi ellenőrzés Nógrádban: a tapasztalatok Ma: városi gyásznap Salgótarjánban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Politikai Foglyok Orszá­gos Szövetségének Nógrád Megyei Szervezete az 1956. december 8-i salgó­tarjáni sortűz áldozatai emlékére városi gyászün­nepséget rendez. Az ünnepség helye: Salgó­tarján, December 8. tér, a mártírok emlékműve. Idő­pontja: december 8., szerda 15 óra. Emlékező beszédet mond: Fónay Jenő, a Pofosz elnöke, Horányi Mihály, az 1956. de­cember 8-i események részt­vevője, szemtanúja, Főnyi Jó­zsef, a Pofosz Nógrád megyei elnöke, Puszta Béla, Salgótar­ján megyei jogú város pol­gármestere, Vicián Tibor, az 1956. december 8-i esemé­nyek résztvevője, szemtanúja. Az ünnepségen közremű­ködik: Kohász fúvószenekar, Pódium Stúdió, Csákvári László. Az ünnepségen megkoszo­rúzzák a mártírok emlékmű­vét. * A gyásznap keretében 10 órakor szentmise lesz az ál­dozatok lelkiüdvéért a római katolikus főplébánia-temp- lomban. Az elmúlt tíz esztendőben jelentős változások mentek végbe a munka világában - nemcsak a foglalkoztatás színvonalában, de a munkaszervezetek struktúrájában, a vállalkozások feltétel- rendszerében és a munkavégzés körülményeiben is. Az egyik legfeltűnőbb jelenség a megmaradt nagyvállalatok metamorfó­zisa: átalakulása és szétaprózódása, mindemellett a kisvállalko­zások gyors ütemű szaporodása, különösen a kilencvenes évek középső harmadában. Végső eredményként az évtized végére a magyar gazdaságban - így Nógrád megyében is - meghatáro­zóvá váltak a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások. Felújítják a terenyei kastélyt Amikor 1998-ban a bátonytere- nyei önkormányzat visszavásá­rolta a kisterenyei Gyürky-Solymossy-kastélyt, ter­vet készíttetett a felújításra vo­natkozóan. A képviselő-testület 1999-ben elfogadott egy progra­mot a kastély és környezete hasz­nosításával kapcsolatosan: ebben meghatározták, hogy a kastély­kert. és a hozzátartozó épülete­gyüttes továbbra is a város lakóit szolgálva működjön tovább úgy, hogy különféle sport-, szabadidős és kulturális programokat is biz­tosítson. Az 1998-ban elkészített felújítási terv a kastélyépület ere­deti funkciós rendszerét meg­tartja. Változatlanul hagyja a te­reket, visszaadja az eredeti ba­rokk stílus összes jegyét. A bur­kolatok, a felületképzés és a tető- szerkezet felújítása együttesen biztosítja a használhatóságot. El­készült a felújítás építési engedé­lye is, amelyet a műemlékvé­delmi felügyelet is jóváhagyott. A munka kezdődhetne, most már csak a pénz szükségeltetik hozzá. Ebből viszont jó sok kellene, hi­szen a felújítás a mai árakon számolva mintegy 60 millió fo­rintba kerülne. Szerencsés egy­beesés, hogy a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma a mil­lenniumi évfordulóval összhang­ban többek között kastélyok fel­újítására is pályázatot hirdetett, amelyen a bátonyterenyei ön- kormányzat erre az évre 2,5 mil­lió forintot nyert. Ezt az összeget a statikai állapot biztosítására le­het felhasználni. A legutóbbi testületi ülésen je­lentős előrelépésről számolhattak be a parkot illetően: a kastélykert őrzésével, a figyelmesebb gon­dozással sikerült a park állagát megőrizni, amely következtében nőtt a látogatottság. H. E. A gazdaságban végbemenő vál­tozásokat részben megelőzte, részben követte a jogi reguláció: a tömeges törvény és alacsonyabb szintű jogszabályalkotó (és mód- sító) tevékenység, amely a felké­születlen, új kisvállalkozói réteg számára követhetetlennek bizo­nyult. Ezért is nőtt meg körükben elsősorban a foglalkoztatással összefüggő jogszabályok megsér­tésének száma és aránya. A tör­vényesség helyreállítása, illetve a további jogsértések megelőzése céljából született meg az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről, amely szabályozta és kibővítette a megyei munka- biztonsági és munkaügyi felügye- lőség(ek) hatáskörét, lehetőséget biztosítva - többek között - a fe­ketemunka elleni erőteljesebb és eredményesebb fellépéshez is. „Színlelt” szerződések A Nógrád Megyei Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügyelőség utóbbi években végzett ellenőrzé­seinek tapasztalatai is azt bizo­nyítják, hogy a munkáltatók egy részénél mindig fellelhető vala­milyen kisebb-nagyobb mulasz­tás, törvény, vagy jogszabálysér­tés, a munkavállalók érdeksérel­mére elkövetett szabálytalanság, egyéb más mulasztás, ezek között olyan is, amely anyagi hátrányt is okoz a munkavállalónak. A leg­gyakrabban előforduló szabályta­lanságok között kell említeni a munkaszerződések írásba fogla­lásának elmulasztását, vagy nem szakszerű megfogalmazását, a munkabér védelméről szóló ren­delkezés megsértését, a munka­bér összegére vonatkozó jogsza­bály be nem tartását, a munkavi­szony megszűnésekor az előírt igazolások kiadásának elmulasz­tását. Peregi Istvántól , a megyei felügyelőség vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a közvélemény érdeklődésének és a felügyelők figyelmének fókuszában évek óta és még napjainkban is a fekete­munka és a kisvállalkozások áll­nak. Kiemelt téma a munkaszer­ződések és a munkavégzésre irá­nyuló jogviszonyban kötött meg­bízási szerződések, valamint a külföldi munkavállalók foglal­koztatása szabályszerűségének vizsgálata. Ez év szeptemberében a vendéglátás és a kereskedelem 144 munkáltatójánál végzett el­lenőrzés során 52-nél (36,1%) észleltek szabálytalanságot. A megbízási szerződések ese­tében a felek közötti jogviszonyt tartalmi vizsgálat alapján minősíti a felügyelő, s amennyiben a szer­ződéses kapcsolatban a munkavi­szony elemei dominálnak - ez esetben van szó „színlelt” szerző­désről - kötelezi a munkáltatót a munkaviszonyra vonatkozó sza­bályok betartására. így vezetői túlbuzgóság A külföldiek engedély nélküli fog­lalkoztatása eltérően alakul az or­szág különböző megyéiben. Nóg­rád megyében alacsony a külföl­diek foglalkoztatásának aránya, és összességében elenyésző a sza­bálytalanságok száma is. Az or­szág keleti régióiban elsősorban a mezőgazdaságban, Budapesten inkább az építőiparban jellemző a külföldiek alkalmazása, ahol a románok mellett egyre több az uk­rán nemzetiségű munkavállaló is. Megyénkben a kereskedelem - fő­leg a piacok - területén gyakoribb az engedély nélküli vagy enge­délytől eltérő foglalkoztatás. A külföldiek engedély nélküli fog­lalkoztatásának speciális esete a külföldiek által vagy részvételük­kel alapított gazdasági társaság, ahol az ügyvezető tisztséget ellátó külföldi állampolgár a képviseletet meghaladó munkát végez. A kül­földieket - ez a jogszabálysértés is jellemző - nem abban a munka­körben, vagy nem azon az illeté­kességi területen foglalkoztatják, ahová az engedély szól. Varrodai háztűznéző Amint arról korábban már lapunk is hírt adott, a munkaügyi felügye­lőségek ellenőrei országszerte mintegy ezer varrodában több mint 38 ezer munkavállaló foglal­koztatását vették górcső alá egy novemberi, kétnapos akció kereté­ben. A megyei felügyelők sem voltak restek, tiszteletüket tették a megye varrodai kisüzemeiben. A „háztűznézésen” jóval túlmutató vizsgálat tapasztalatait Peregi Ist­ván összegezte.- November 22-én és 23-án 26 megyei varrodában 1486 fő fog­lalkoztatásának szabályszerűségét vizsgáltuk. Mindössze 3 fő szer­ződésnélküli foglalkoztatására de­rült fény, ők is magyar munkavál­lalók voltak, a 3 külföldi állam­polgárságú foglalkoztatása szabá­lyos engedéllyel történt. A leg­gyakoribb szabálytalanság az volt, hogy a munkaügyi iratokat nem ta­láltuk a munkavégzés helyén. Ez a hiányosság - korlátozott keretek között - lehetőséget ad a munkál­tató számára a szabálytalan foglal­koztatás tényének elkendőzésére. A feketefoglalkoztatás - és ezt örömmel állapíthatom meg - nem jellemző, csak esetenként fordult elő. így például az egyik munkál­tatónál még nem volt hitelesítve két fő munkavállalóval a munka- szerződés, mondván, hogy próba­varrást végeznek. Egy másik munkáltatónál a munkaviszonyra jellemző körülmények között al­kalmaztak kilenc fő egyéni vállal­kozót, igazolvánnyal rendelkező munkavállalót. Mindkét eset a já­rulékfizetési kötelezettség alóli ki­búvást szolgálja, az előbbi bizo­nyítottan. Végezetül a felügyelőség veze­tője arról tájékoztatta lapunkat - és rajtunk keresztül az „érintetteket” is hogy ez év augusztus 17-én hatályba lépett a Munkatörvény­könyv azon módosítása, amely kö­telezi a munkáltatót néhány új nyilvántartás vezetésére. Eszerint kötelező a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével, a sza­badság kiadásával és a munkaidő­kedvezménnyel kapcsolatos ada­tokat nyilvántartásba venni. For­mai kötelezettség nincs, a hiteles­ség a lényeg. Peregi István reményét fejezte ki, hogy ez a törvényhelyi módosí­tás jól szolgálja a szabályszerű foglalkoztatás feltételeinek megte­remtését és egyben a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának to­vábbi javítását is. (baráthi) Az illetékforgalomból (is) megyénk hátrányos helyzetére lehet következtetni Igazságosabb teherelosztás várható A megyei illetékhivatalra is érvényes az a szólásmondás: van, aki már jogviszonyt teremtett velük és lesz, aki ez­után lesz az ügyfelük. Az illetékhivatal forgalma jól érzé­kelteti a megye lakossága életkörülményeit is. E gondola­tok jegyében kértük meg dr. Béres Józsefet, a Nógrád Me­gyei Illetékhivatal vezetőjét, hogy válaszoljon a lakosságot érdeklő, foglalkoztató kérdéseinkre.-Az illetékhivatal nem tartozik a kedvelt hivatalok közé. Egyet­ért ezzel?- Bár a kérdés tréfásnak tű­nik, az tény: senki sem veszi szívesen, ha a zsebében koto­rásznak, pénzt vesznek el tőle. Minket a törvény arra kötelez, hogy ha valakinek illetéket kell fizetni, azt előírjuk és a befize­tést ellenőrizzük. A befolyt összeget az állam és az érdekelt önkormányzatok közcélokra használják fel. Lassú araszolás- Az önöknél megjelenő ügyek­ből lehet-e arra következtetni, hogy milyen a megye gazdasági helyzete, az itt élő polgárok te­herbíró képessége?- Forgalmunk ezt nagyon jól érzékelteti, amit más me­gyékkel is össze tudunk ha­sonlítani. A vagyonszerzési il­letékeknél a fizetendő illeték összegének megállapítása az ingatlan forgalmi értéke alap­ján történik. Ez, valamint az ingatlanforgalom nagysága jól jellemzi a megye gazda­sági helyzetét. Amíg nálunk az évi bevétel csaknem 600 millió, addig például hozzánk hasonló Komárom-Esztergom megyében ettől lényegesen több, mintegy duplája.- Mivel magyarázható a kü­lönbség 9 nagyobb az ingatlan- főn n, magasabbak az árak mi arra utal, hogy Nóg­rád továbbra is hátrányos helyzetű, szegény megye. Annak ellenére állítom, hogy az utóbbi egy-másfél évben igen lassan, de felfelé ara­szolnak az ingatlanárak. A másik fontos tényező a lakosság teherbíró képessége. Megyénkben jóval többen kémek részletfizetési, vagy halasztási kedvezményt, mint a nálunk tehetősebb megyék­ben, mert egy összegben nem tudják kifizetni az illetéket. 1999. első fél évében kikül­dött 12 500 fizetési megha­gyásból az érintettek csaknem tíz százaléka kért halasztást, részletfizetést. A hivatal megértő- Milyen az ügyfelek konflik­tustűrő képessége?-Változó. Vannak olyan élethelyzetek, amikor az ál­lampolgár nem tud fizetni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a törvényes kereteken belül a hivatal megértő, emberbarát legyen és segítsen a gond megoldásában oly módon, hogy ne sérüljön az állam ér­deke, ugyanakkor a polgár érezze, hogy azonosulni tu­dunk gondjával. Nagyon jóleső érzés - a köztisztviselőnek ez a legna­gyobb dicséret -, ha egy ál­lampolgár megelégedéssel tá­vozik, mert tapasztalta, hogy nemcsak hatósággal, hanem emberséggel is találkozott. Örömmel mondhatom, hogy ez ránk jellemző.- Milyenek a tapasztalatai az ügyfelek jogszabályi ismereté­ről?-Az állampolgárok tudják, hogy illeték van, bizonyos esetben fizetni kell (öröklés, ingatlanvásárlás, hatósági eljá­rás indítása). A gondot az okozza, hogy az illetékre vo­natkozó jogszabályok is gyak­ran változtak.-Jövőre milyen változások­kal találkozhatnak ügyfeleik?- Az illetékek mértéke vál­tozatlan marad. Lesz néhány technikainak tűnő változás, ami valójában nem jelent pluszkiadást, csak a terhek igazságosabb elosztását. Sőt van olyan változás is, amely az állampolgárok számára kedvezőbb lehetőséget jelent.- Hallhatnánk erről is?- Az úgynevezett közvetett cserénél (például lakást ad el és ezt követően lakást vásárol) az 1999- ben hatályos szigorítások megszűnnek. Közvetlen cseré­nél igazságosabbá válik a te­herviselés. A cserepartnerek­nek ezentúl nem egyenlő arányban kell viselniük az ille­téket, hanem a megszerzett la­kásérték arányában. Szüksé­gesnek tartom megemlíteni, hogy az ingatlan- és gépjármű­forgalmazók esetében megvál­tozik az igazolási rend. Szigorítások-Ne áltassuk magunkat, mert az eddigi gyakorlat szerint egy kedvezmény mindig^ szigorítás­sal járt együtt. Érvényes ez 2000- ben is?-Ilyen rendelkezés lesz a ter­mőföld vásárlásánál. Az itt lévő épületekre 2000-ben szigorúbb szabályok fognak vonatkozni. A gazdálkodó szervezetek arra készüljenek, hogy a társaságba apportált ingatlanuk illeték- mentessége megszűnik.- Van-e az állampolgárnak fellebbezési lehetősége, például az értékmegállapításnál?- A megyei közigazgatási hivatalhoz lehet fordulni. Ha az ő döntésüket sem fogadja el az ügyfél, kérheti a bírósági felül­vizsgálatot. A kérelméhez ter­mészetesen eljárási illeték Jcö- tődik. Adatlap — Szíveskedjék közölni néhány állampolgár számára fontos egyéb tudnivalót.- Az ingatlan-adásvétel esetén az érintett magánsze­mélyeknek (eladó, vevő) úgynevezett adatlapot kell ki­tölteniük és a szerződéssel együtt a földhivatalhoz be­nyújtani. Sok felesleges kel­lemetlenségtől kímélik meg magukat, ha nem mulasztják el az adatlap teljes körű kitöl­tését. Ha valamilyen kedvez­mény illeti ügyfeleinket (pél­dául fiatalok, lakótelek-ked­vezmény, vagy cserekedvez­mény) célszerű, ha ezt a szer­ződés benyújtásakor azonnal kérik a szükséges dokumen­tumok csatolásával. Amennyiben huzamosabb kapcsolatban vannak velünk (például részletfizetést, vagy halasztást kértek), közöljék az esetleges lakcímváltozást. Ha illetékköteles kérelemmel fordulnak hozzánk (részletfi­zetés, halasztás, jogorvoslat) ne felejtsék el kérelmükhöz az eljárási illetékbélyeget mellékelni. V. K. Segítség az újítási mozgalom megújításában Van egy jó ötletem! Hosszú évekig sikeresen működött a salgótarjáni tűzhelygyárban az újítási mozgalom. A gyár vezetői felismerték, hogy a rend­szerváltás előtt is születtek értékek, amelyeket kár lenne kidobni, viszont ér­demes napjaink munka- kultúrájához igazítani. Az utóbbi időszakban alábbhagyott az SVT-Wamsler Rt.-nél az újítási kedv, ám egy ameri­kai-magyar cég, a Mana­gement & Productivity Im­provements Magyarország Kft. szakemberei segítettek újszerű módon feltámasz­tani a dolgozói „ötletbör­zét”: Van egy ötletem... el­nevezéssel.- Az újítási program be­vezetése idén szeptember 22-én kezdődött - mondta el lapunknak Mariányi Zsolt, az SVT-Wamsler Rt. hu­mánpolitikai igazgatója. - A gyár tíz pontján helyez­tünk el gyűjtőládákat, spe­ciális nyomtatványokkal. Ha a dolgozó észrevesz egy problémát, vagy támad egy jó ötlete, kitölti a lapot, s bedobja a ládába, amelyet minden csütörtökön ürí­tünk. Ekkor összeül a prog­ramot felügyelő bizottság, titkosítja a dolgozó által bedobott űrlapot, s eldön­tik, melyik bíráló személy­nek adják tovább. Az ötletek elemzését is helyi szakemberek vállal­ták. Mivel név nélkül kap­ják meg az anyagot, kizárt az elfogultság. Vagy azt ír­ják a papírra, hogy az ötlet elfogadható, vagy azt, hogy elvetendő, de a dolgozót ér­tesítik a döntésről. Ha az elképzelés megtakarítást is eredményez, nem marad el a jutalom.- Mindössze a nagy be­ruházást igénylő javasla­toktól zárkózunk el - mondja a programgazda -, illetve azoktól az ötletektől, amelyek megoldása már fo­lyamatban van. A „Van egy ötletem” program két és fél hónapja bizonyította, hogy a dolgozók újítási kedvére ösztönzőleg hatott az új módszer: december elejéig 46 javaslat érkezett a bírá­lókhoz, s nyolc esetben már döntés is született a bead­ványról. A gyár vezetése összesen 26 ezer forinttal jutalmazta az ötletgazdákat, 18 elképzelést elutasítottak, 20 pedig jelenleg is véle­ményezés alatt áll. Mariányi Zsolt el­mondta, hogy kiemelkedik a mezőnyből Fekete József műhelylakatos, aki egyedül 9 javaslattal élt eddig. Ne­véhez fűződik egy új termék kimunkálása, az egyik gáz­tűzhely sütőgombjának mó­dosítása, s számos energia- mégtakarítást eredményező elképzelés is.- Elutasított ötlet esetén is értesítjük a dolgozót - mutatja a formanyomtat­ványt a humánpolitikai igazgató - mert szeretnénk elérni, hogy a döntés ne szegje kedvét, s a jövőben is mozgassa elméjét, munka­helye és saját érdekében is. (németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents