Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda Hazai Körkép 5. oldal Az ellenzék bírálta a munkanélküli-ellátásról szóló törvényjavaslatot Segély helyett esélyt adnak A munkanélküli-ellátások megváltoztatásával már hetek óta foglalko­zik a tömegtájékoztatás. A kormány a jogszabályi paragrafusokba foglalt elképzeléseit tegnap terjesztette az Országgyűlés elé. Harrach Péter szociális és család­ügyi miniszter expozéjában el­mondta, hogy segély helyett esélyt, munkát szeretnének adni az embereknek. A munkanélküli­járadék az eddigi 360 nap helyett csak 270 napig fog járni, ha azon­ban az első hat hónapban kép­zést, átképzést kezd meg valaki, akkor az időtartam meghosszab­bodhat. A járadék mellett ezentúl nem lehet kereső tevékenységet folytatni, illetve akinek van mun­kája, az nem lesz jogosult munka­nélküli-ellátásra. Jövő év május elsejétől megszű­nik a jövedelempótló támogatás. Aki nem tudott elhelyezkedni és már nem jogosult munkanélküli­járadékra, annak az önkormány­zathoz kell fordulnia szociális se­gélyért, amit azonban csak akkor kaphat meg, ha legalább 30 napig közhasznú munkát végez. Ez a 30 nap a helyi lehetőségek függvé­nyében lehet hosszabb idő is. A változtatástól azt várja a kormány, hogy a munkahelyüket elvesztett embereket munkahely- keresésre ösztönözze, és egyre kevesebben legyenek olyanok, akiknek - ahogyan egy fideszes képviselő fogalmazott - „szándé­kukban sincs a kezüket megemel­ni, a kocsma előtt várják a pén­zes postást”. A kormánypárti képviselők egyetértettek a javaslattal, mert szerintük az önkormányzatok már régen igényelték, hogy job­ban belelássanak a segélyezési ügyekbe, és hogy a segély fejében közmunkát igényelhessenek. A szocialista és szabaddemok­rata képviselők viszont felháborí­tónak, megalázónak, szegényelle­nesnek, cigányellenesnek tartot­ták a törvényjavaslatot, ami sze­rintük abból a téves felfogásból indul ki, hogy minden munkanél­küli lusta, munkakerülő és nem akar dolgozni. Kifogásolták, hogy a tervezet nem veszi figye­lembe a térségi és települési kü­lönbözőségeket, az önkormány­zatok felkészületlenségét. Nem találták meg sem ebben a tör­vényben, sem a központi költség- vetésben a segély helyett adott munka forrását. Figyelmeztettek: olcsóbb kifizetni a szociális se­gélyt, mint később úrrá lenni a minden bizonnyal erősbödő meg­élhetési bűnözésen. simonfy Kiútkereső közgyűlés Tíz év alatt ezermilliárdos veszteség az agráriumban Kedden tartotta harmadik kongresszusát a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A tisztújításon a tagság elsöprő többséggel ismét Nagy Tamást válasz­totta az érdek-képviseleti szervezet elnökévé, a főtitkári tisztséget pedig továbbra is Horváth Gábor tölti be. A tanácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy Magyaror­szágon nehéz helyzetben van az agrárium. Göncz Árpád köztár­sasági elnök felszólalásában hangsúlyozta: a mezőgazdaság ca jövőre 330 milliárd forinttal gazdálkodhat. Nagy Tamás az ágazat helyze­tét tartós válsággal jellemezte. Kifejtette: a mezőgazdaságban a globalizáció hatására megin­- A jövőben mindenekelőtt új mezőgazdasági struktúrapoliti­kára van szükség. A kormány­nak kiegyensúlyozott helyzetet kell teremtenie a családi gazda­ságok és társas vállalkozások között. A társas vállalkozások - ben­nük a szövetkezetek, gazdasági társaságok - és az egyéni gazda­ságok nagyjából azonos súlyt képviselnek a termelésben. Azt Göncz Árpád a kongresszus vendégei között. Mellette Nagy Tamás, a MOSZ elnöke fotó: feb/körmedi imre gondjait csak az érintettek ösz- szefogásával, együttműködésé­vel lehet megoldani. Ehhez azonban mindenki részéről tü­relemre és bölcsességre van szükség. Tamás Károly, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára kiemelte: a kormány teljesíti mindazt, amit az agrár­béke-megállapodásban vállalt, így kiterjeszti a normatív támo­gatások körét, konszolidációs és életkezdési támogatást ad azoknak a gazdáknak, akik erre rászorulnak. Bejelentette: a tár­dult mind a tőke, mind pedig az eszközök koncentrációja. Az el­nök szerint tizenöt éve hiányzik a hosszú távú agrárkoncepció. Az elmúlt tíz évben a mezőgaz­daság mintegy 1000 milliárd fo­rintnyi veszteséget termelt az alacsony árak, illetve a fejleszté­sek elmaradása miatt. Az agrár­béke megkötése elkerülhetetlen volt, mivel csak így lehetett elke­rülni a mezőgazdaság totális összeomlását. Nagy Tamás megválasztását követően lapunknak nyilatkoz­va elmondta: kell elérni, hogy a társas vállal­kozások és az életképes családi vállalkozások együtt stabilizá­lódjanak és erősödjenek. A helyzet jelenleg katasztrofális­nak tűnik a tavalyi és az ez évi természeti katasztrófák miatt. A szegényebb megyék közül van olyan is, ahol az üzemek 70-80- 90 százalékos veszteséggel, ösz- szesen egymilliárdos ráfizetés­sel fogják zárni az évet. Ez nem csak a társas vállalkozásokat, hanem az egyéni gazdákat is sújtja. Újvári Gizella Kötelezővé válik a földhasználati szerződés bejelentése Több pénz jut lakástámogatásra A szociálpolitikai támogatás, illetve az úgynevezett „fél szocpol” mellett 8 millió forintos, nyolcszázalékos kamatozású hitellel is se­gíti a kormány 2000-től a fiatal házasokat és a nagycsaládosokat - egyebek mellett erről döntött a kabinet tegnapi ülésén. A részletek­ről Borókay Gábor szóvivő számolt be. A jövő évben az ideinél 30 milli­árd forinttal többet szán az ál­lam lakástámogatásra. Az új rendszer megtartja a szocpolt, kiegészítve azt a Nagycsaládo­sok Egyesületének javaslatára ki­dolgozott „fél szocpollal”. Ez utóbbi összeg csak lakásbővítés­re vagy komfortfokozat-emelésre fordítható. A 35 éven aluli há­zaspárok, illetve három vagy több gyermeket nevelő szülők legfeljebb 8 milliós, nyolcszáza­lékos, fix kamatozású hitelre is jogosultak lesznek a jövőben. A felvett pénzt ingatlanvásárlásra vagy építésre lehet elkölteni, a hitel futamideje tíz év. Megmarad a 400 ezer forintos áfa-visszatérités, azonban nő a hitelbírálatkor figyelembe vett, családnagyságtól függő méltá­nyolható szobaszám. 2000-től életkortól, családi állapottól és gyerekszámtól függetlenül 3 szá­zalékos kamatkedvezményt kap­hat mindenki, aki lakást épít, s olyan bankhoz fordul kölcsö­nért, amely szerződésben áll a Földhitel- és Jelzálogbankkal. A kormány határozott az úgy­nevezett millenniumi vasúti bér­let bevezetéséről is. Ennek értel­mében a felső tagozatos és a kö­zépiskolás diákok ingyen utaz­hatnak a fővárosba, a korona ki­állítási helyére, illetve a székesfe­hérvári vagy az ópusztaszeri em­lékparkba. A kabinet foglalkozott a Nem­zeti Színház építésével, a buda­pesti Erzsébet tér további sorsá­val és a földhasználat szabályai­val is. Mint megtudtuk, kötelezővé válik a földhasználati szerződés földhivatalnál történő bejelenté­se. Az a gazda, aki ezt elmulaszt­ja, a jövőben nem kaphat támo­gatást sem. Takács Mariann Az egyháznak is a pénztelenség okozza a legnagyobb gondot Szeretnék a közjót szolgálni A Katolikus egyház a köz szolgálatában. Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi konferenciát Dobogókőn. A tegnap befejeződött tanácsko­zás után Veress András püspök lapunknak úgy nyüatkozott: szá­munkra alapvetően meghatározó a központi költségvetési támogatás. Veress Andrást, a Katolikus Püspöki Konferencia titkárát ar­ról kérdeztük, miért most szer­vezték e tanácskozást, s hogyan lehetne összefoglalni az elhang­zottakat?- Magyarország, Lengyelor­szág, Szlovákia és Csehország hasonló történelmi múlttal - és ebből következően - azonos je­lennel rendelkezik - magyaráz­za a püspök. - Ez azt is jelenti egyben, hogy az egyházakra egyforma feladatok hárulnak. A hozzászólások, a beszámolók ezekre a közös dolgainkra vilá­gítottak rá, de nyilván minden országban jelentkeznek egyéni gondok is. A rendszerváltással nyílt lehetőség ismételten arra, hogy az egyházak legálisan tevé­kenykedjenek olyan területeken is, amelyek nem kimondottan egyházi jellegűek. Ilyen az okta­tás, a kultúra, az ifjúság nevelé­se, a sport, az egészségügy, ille­tőleg a szociális ügyek köre. Az oktatás és a házi beteg- gondozás megmaradt az 1950- es államosítás után is, ebből kö­vetkezik, hogy itt a legstabilabb az egyház szerepvállalása. Az ország oktatási intézményeinek mintegy 6, az egészségügyi és a szociális intézményeknek pedig a 10 százalékát a Magyar Kato­likus Egyház üzemelteti. Az if­júsági szervezetekről nincs ha­sonló adatunk, sőt azt sem tud­ni, e téren mekkora az állami szerepvállalás. Az azonban egé­szen biztos, hogy az egyház meghatározó hányadot mond­hat magáénak. Az egészségügyi szolgáltatások tekintetében - az állami intézményekhez hason­lóan - a pénztelenség okozza a legnagyobb gondokat, hiszen ez a terület nagyon költséges.- Alapvetően az állami költ­ségvetési támogatás mértéke ha­tározza meg, hogy az egyházak milyen módon, mennyiben tud­ják a közjót szolgálni - szögez­te le Veress András. Sz. E. Hírek röviden Honvédelmi egyeztetés Mivel az előző honvédelmi bizottsági ülésen komoly vita alakult ki a törvényjavaslatról, amely a kormány hatáskörébe emelne minden békepartnerrel és NATO-tagállammal folyta­tott gyakorlat engedélyezését 1200 résztvevőig, ma egyeztetésre ül össze Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási állam­titkára és Juhász Ferenc szocialista képviselő, a honvédelmi bizottság alelnöke - közölte a két érintett kedden. Női esélyegyenlőség Új jogszabályok alkotását, a korábbiak követke­zetes végrehajtását és a társadalom szemléletfor­málását nevezte a női esélyegyenlőség megte­remtése szempontjából a legfontosabb teendők­nek Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium közigazgatási államtitkára kedden. Szakszervezeti felháborodás Felháborítónak tartja az MSZOSZ, hogy meg­szüntették a háromnapos, orvosi igazolás nélkül igénybe vehető betegszabadság intézményét. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke kedden el­mondta: a jövő év január l-jétől hatályos rendel­kezés ellentétes az Országos Munkaügyi Tanács alapszabályával. Határidő-hosszabbítás A Magyar Nemzeti Bank a régi 5000 forintos bankjegyek elévülési határidejét 1999. decem­ber 15-re módosította - jelentette be keddi közleményében a jegybank. Ennek értelmében ezentúl csak az MNB főpénztárában és négy területi igazgatóságán a régi bankjegyeket a módositott határidőig még be lehet váltani ér­vényes fizetőeszközre. A határidő lejárta után ez a lehetőség megszűnik. AIDS: van visszatérés A világon eddig csaknem 16,3 millió áldozatot követelt az AIDS. A fertőzöttek számát 33,6 millióra becsülik. A helyzet Afrikának a Szaharától délre fekvő országaiban a legsúlyo­sabb, ott él a fertőzöttek mintegy 70 százaléka. Magyarországot az enyhén fertőzött országok kö­zé sorolják, a vírushordozók szá­ma 3500-4000 közé tehető. Dr. Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház osztályvezető fő­orvosa szerint hazánkban az utóbbi években sajnálatosan emelkedett a férfiak által meg­fertőzött nők száma és aránya. A szakemberek továbbra is a fertőzés megelőzését tartják a leghatékonyabb „kezelésnek”. A Szent László Kórházban három éve bevezetett új keze­lési módszerrel jelentősen ja­vultak a betegek életkilátásai. Az úgynevezett HAART „kok­tél” hatására az esetek 80 szá­zalékában lelassult, illetve megállt a betegség előrehala­dása, megszűnt az immun- rendszer romlása. A szigorú terápia fegyelme­zett együttműködést kíván a betegektől. Órára pontosan kell szedniük a gyógyszereket, esetenként diétás megszorítá­sokkal. Dr. Bánhegyi Dénes úgy véli, hogy ez a gyógymód ,jó befekte­tés” az egészségbiztosításnak, amely az idén 247 millió forin­tot költött a kezelésekre. A bete­gek ugyanis többnyire elhagy­hatják a kórházat és az életve­szélyes állapotból kikerülve újra munkaképessé válnak. N. Zs. Kisiklott megállapodás A MÁV kitart ajánlata mellett Nem közeledtek az álláspontok a Vasúti Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén. A vasutas-szakszer­vezetek továbbra sem tartják elfo­gadhatónak a MÁV Rt. 8,5 száza­lékos jövő évi átlagkereset-növeke­désre tett ajánlatát. A keddi ülésen a munkáltató megállapodástervezetet adott át a szakszervezeteknek, amelyben ki­tart ajánlata mellett. Azt azonban a vasúti érdekképviseletek vissza­utasították. Borsik János, a Moz­donyvezetők Szakszervezetének elnöke követelte, hogy a csütörtö­ki bértárgyalásokon a tulajdonos képviselője is legyen jelen. Sze­rinte az ülésen átadott munkálta­tói ajánlat ugyanis nem a MÁV Rt., hanem a tulajdonos szándé­kát tükrözi. A megállapodástervezetet -a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete (VDSZSZ) is elfogad­hatatlannak tartotta. Gaskó Ist­ván elnök a 8,5 százalékos bér­emelési ajánlatot kevésnek minő­sítette, a szociális és jóléti juttatá­sok 15 százalékos csökkentésére irányuló törekvést is visszautasí­totta. A VDSZSZ a megál­lapodástervezet visszavonását kö­vetelte a MÁV-tól. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) is elfogad­hatatlannak tartotta a 8,5 száza­lékot, s úgy vélekedtek: a megál­lapodástervezet megfogalmazása nem egyértelmű. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. ve­zérigazgató-helyettese, a munka­adói tárgyalódelegáció vezetője közölte: a vasúttársaság jövőre 8,5 százalékos átlagkereset-növe­kedésnél többet nem hajlandó vállalni. . . -> • > -> <v ■ Ismét módosul a Btk. A gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények által okozott kár tavaly meghaladta a 120 mil­liárd forintot. Részben ezeknek a bűncselekményeknek a vissza­szorítását reméli az igazságügyi tárca a Btk. módosításától. A büntető törvénykönyv rendel­kezéseit annak 1979-es hatály­balépése óta mintegy félszáz módosítás, alkotmánybírósági döntés érintette. A szabálysérté­si értékhatárnak az inflációhoz való igazítása nem jelenti szigo­rúbb szabályozás bevezetését - vélekedik Tóth Mihály, a tárca helyettes államtitkára. Néhány korrekcióra, az élet által diktált kiegészítésre azonban nemcsak most, hanem a későbbiekben is rászorulhat a Btk. A leglényegesebb változások "I N1' 1f'l J -.»l.í l .‘.r ' I közül néhány: a szabálysértési értékhatár a jelenlegi 5000 fo­rintról 10 000-re emelkedne. Be­vezetnék a „különösen jelentős érték” fogalmát, amely 500 mil­lió forint feletti bűncselekmé­nyekre vonatkozna és akár 10 éves börtönbüntetéssel is sújt­hatnák. A törvényjavaslat elfo­gadása esetén fokozott büntető­jogi védelmet élvező személy lesz a polgárőr, és akár nyolc­éves börtönbüntetést kaphat­nak azok, akik kiskorúról por­nográf felvételeket készítenek, illetve azokkal kereskednek. A javaslat a szerzői jog védel­me érdekében büntetést helyez kilátásba az ellen, aki kódolt te­levízióadás vételére szolgáló dekódert használ, és büntetné a bankkártyalopást is. (h) f» p/ ,4» v f . :» ,,".0'.;» f,

Next

/
Thumbnails
Contents