Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-04-05 / 283. szám

6. oldal Mozaik 1999. december 4., szombat Szent Borbála kultusza a bányavidéken Az ünnepek sorában is igen érdekes és izgalmas a védő­szentek kultuszának a kér­dése. A vallásosság a bá­nyászok életében részben mint elődeiktől átvett, ha­gyományozott szokás, részben meggyőződés volt. A babonák (bergmanyik, vi­zesemberek, bányatörpe) meg­léte és a küzdelmes élettel szo­rosan összefüggő vallásosság általános elterjedéséhez hozzá­járult a bányászok életében a foglalkozásukból eredő nagy­fokú bizonytalanság, amit csak erősített az alacsony technikai színvonal, a „gründolási láz” idején a vállalkozói hanyagság, s a gyakori bányaszerencsét­lenség. A külföldről érkezett tisztvi­selők és munkások bányászün­nepként vidékünkön Szent Prokop napját -július 8-át- tartották ünnepüknek és mint szokást hozták magukkal. Úgy tudták, hogy mint legelső bá­nyász, ő fedezte fel a kőszenet a világon. Ugyancsak megünne­pelték a december 4-re eső Borbála-napot (Szent Borbála) egyes bányatelepeken a megyé­ben. (Európa-szerte a bányá­szok védőszentjének tartották Szent Borbálát.) Bányavidéke­inken ismert Prokop és Borbála monda sajátos változata talál­ható meg Kazáron. Szent Borbála esetében több foglalkozás is védőszentjeként tisztelte, zivatarok, tűzesetek idején is hozzá fordultak imáik­kal. A 306-ban vértanúhalált halt nikodémiai (Izmir) király­lány tisztelete a 9. századra egész Európában elterjedt, a 14. században már minden bányász védőszentje volt. Borbála tiszte­lete Hollandiából kiindulva Csehországon keresztül jutott el Selmecbányára. Itt találkozunk vele először a magyar ércbá­nyászoknál. A 15. században a Borbála-kultusz behálózta a Felvidéket. Eperjessy Ernő ta­nulmányából tudhatjuk, hogy „Barbara-Varvara-Borbála még a közös ókeresztény egyház szentje”. A későbbiekben ketté­vált egyházak azonban megőriz­ték emlékét. Dedek C. Lajos a „Szentek élete” című munkája széles skáláját sorolja fel azok­nak, kik védőszentjükként tisz­telték. Közbenjárását kérik a vil­lám, a viharok által okozott ká­rok, tűzvészek és a hirtelen halál ellen. Különösen a kőszénbá­nyászokat fenyegető veszedel­mek elhárítása érdekében imád­koztak Szent Borbálához a nóg­rádi bányamunkások is. Név­napja, december 4-e munkaszüneti nap volt, kötelező istentisztelettel és mulatozással. Az ünnepnapok és az azt kö­vető másnapok termelési és szállítási gondokat okoztak a társulatoknak. Végül ezt az ün­nepet is sikerült közös meg­egyezéssel vasárnapra áttenni. (Ez történt a Prokop-nappal is 1873-ban.) Szent Borbála mondái német és szlovén bányászok hiedelmei nyomán alakultak ki. Borbálát fehérruhás szellemalakként is ismerték. Kovács Agnes 1963- ban publikált tanulmányában a Pécs vidéki bányászok a szénfej­tésnél megjelenő fehér alakban Szent Borbálát vélték felismerni, s szerintük megjelenése a közeli szerencsétlenséget jelentette. Bircher Erzsébet szerint a nép­hagyomány szakmához kötődő legendaváltozatokat alakított ki, s ebben Szent Borbála „már nem csak a vallás lelki értéke­inek hordozója, hanem segítő­társ is, aki megvéd a minden­napi veszedelmektől: a robba­nástól, az omlástól vagy éppen a bányarémtől”. Nógrádban Szent Borbála ün­nepének elterjesztésében a kül­földi származású bányamunká­sok játszották a főszerepet. Kul­tuszának továbbélését a bánya- vállalatok segítették elő. A kü­lönböző társulatok egyöntetűen bevezették és kötelezővé tették a bányába való leszállás előtt az imádkozást. A felolvasóban gyü­lekező bányászok Szent Borbála képe vagy szobra előtt mondták el imájukat. Ennek formái bá­nyavidékenként változtak. Az idős bányászok visszaemlékezé­seiben teljes imaszövegről, il­letve csak rövid fohászról talál­hatunk adatokat. Minden leszál­lás előtt kötelező imára a kazá- riak 1978-ban már csak töredé­kesen emlékeztek: „Bányászok kedves védszentje / Küzdők, hal­doklók reménye / Vagy te, dicső Szent Borbála/... /Ments, ha ve­szély rontana ránk”. Szent Borbálához kapcsoló­dóan a bányászok körében nem voltak ismertek az országban el­terjedt Borbála-napi szokások például: férjjóslás, kontyolás stb. A kazári bányászok valóban hittek Borbála segítő erejében, a salgóbányaiak szerint nem meg­győződésből, hanem kényszerű­ségből mondták el sokan a fo­hászt, mert féltek attól, hogy a bánya vezetősége rosszabb munkahelyre irányítja vagy el­bocsátja őket. Ezért is tettek ele­get az egyházi ünnepeken köte­lező gyónásnak, amit később a bányavezetőség a kapott cédula alapján ellenőrzött. Szent Bor­bála bibliai története is bányá­szathoz szorosabban kapcsoló­dóvá alakult át mondáikban. A Borbála-napot a bányászok egyik legnagyobb ünnepüknek tekintették, szívesen emlékeztek vissza hagyományaira. A kul­tusz utolsó nyomát a salgótarjáni szénmedencében találta meg 1928-ban Krupár Géza bánya­mérnök az etesi Gusztáv-aknán. A bányamunkások között ima­ként a következők maradtak fenn: „Oh Szent Szűz Borbála, hozzád fordulunk/ mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. / Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, / könyörögj érettünk, s légy erős pártfogónk, / mindörökké, Ámen!” Az 1934-ben felszen­telt baglyasaljai templom belső díszítéséhez Bóna Ko­vács Károly a bányászéletből vett motívumokat használt fel. így festette meg a „bányasze­rencsétlenség áldozatai felé ha­ladó Szent Borbála” alakját, amint „Krisztus testét viszi az örök útra induló áldozatok­nak" - írta a „Munka” című lap tudósítója. Eperjessy Ernő tanulmányá­ból tudjuk, hogy a Pécs környéki bányászok 1947-ben tartották meg utoljára Borbála napját. Kultuszát 1989-ben elevenítet­ték fel szerte az országban. Dr. Szvircsek Ferenc Miről beszél az írás?, ** Lapunk mai számában egy 61 éves hölgy írását elemezzük. Sorain belső harmónia sugár­zik át, írása gazdag élettapaszta­latából kiművelt jelleméből me­rített elvi szilárdságról, határo­zottságról vall. Magas követel­ményeket állít nem csak ön­maga, de mások elé is. A fenti­ekből és következetes, céltuda­tos jelleméből adódóan jól meg­állja a helyét vezető pozícióban. Rendkívül kemény, olykor kí­méletlen kritikus, de javára szól, hogy bírálata építőjellegű. Következetesen, ellentmondás nélkül követeli meg a rendet, fe­gyelmet, a precíz munkát. Nagy szakmai tudás, gyakorlat áll le­vélírónk mögött, amelyet képes örömmel és hozzáértéssel átadni másoknak. Minden bizonnyal ki­vételes szaktekintély. Ismereteit folyton bővíteni akaró feladat- megoldás jellemzi. Belső meg­győződéssel, s valamiféle vele­született tehetséggel megáldva könnyedén és rugalmasan látja el teendőit. Bár törekszik a felada­tok egyenlő elosztására, a koor­dinált, kiegyensúlyozott team­munkára, szívesebben dolgozik másoktól függetlenül, a saját el­képzelése, tempója szerint. Hosszasan morfondíroz, latol­gat mielőtt nekilát a feladatnak. Hajlamos a körülményeskedésre, gyakran nem az egyszerűbb, egyenes utat választja. Időnként könnyelműségéből, meggondo­latlanságából adódóan pazarlóvá válik. Pálját - aki ma már sajnos nem lehet Ön mellett - soha el nem múló szeretettel és megbecsülés­sel övezte. Igen ritka, de annál csodálatra méltóbb, hogy két em­ber egy életfilozófiát választva és követve halad együtt az „úton”. A hiányát, ennek minden keserű­ségét fájdalmasan cipeli magával. Nagyon sok napja a múltban idő­zés és a jelenben élés kettősségé­ből tevődik össze. Betűi egy régebb óta fennálló szemproblémáról is árulkodnak. Levélírónk az élet szellemi, lelki, anyagi szférájára kellő hangsúlyt fektetve, nagy élmény­készséggel éli mindennapjait. Godó Krisztina okleveles grafológus i, / ftlH <x ffijélAMJr. ‘ *í & d sl t löúri éÍMJz Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utal- A mai rejtvény megfejtését de­fejtése: Nem feltétlenül szüksé- ványt nyert: Harmat Andrea cember 9-ig lehet beküldeni la­ges ilyen hatalmasakat ütnöd. Cserháthaláp, Petőfi u. 31. sz. punk címére. 7— UGYAN CSAK ERZSIKÉ i— ÜZEMI KÖLT­SÉGEK ÍRÓ iCSABA) V— sóWl? pamut­vászon ] y, lí ^ RÉNIUM KÖVÉR p V V V —tT" A V>CC POÉNJA. L.R.ÚZ .. GÉNI­USZ > \ A CSONT ORVOSI NEVE > SZÜKSÉ­GES > rftí c j RUHÁT­LAN K^S RÉSZÉ ÉBREN. ft Ég.. ___ A VICC POÉNJA > V I' L V BÉCSI TOJÁS! SZÁRAZ TERŰ LET > SAINT, fliov. GERMA­NIUM ZAMBIAI AUTÓ JEL > V OPEHA­HÖS ___ I NDIÁN TACSKÓ, borz­EB V CSEH ZENE­SZERZŐ V Sport­ág V ­MQKAML- OÁN B ÍRft FANYAR GYÖ­ZfcNtl FEL­HANG V MEGiyiE­NEKU— SVÁJCI Üt) Ü LÖH. V > V V V KÉTSÉG­BE VON , „v, AMERI­KAI REPÜLŐ­GÉP > r KONYHAI EDÉ­NYEK MÉTER. > SŰROLÖ­SZE RM. TÁP PÉNZRE > CÖLÖPÖT FÓLOBf UT üOWB > V ZSEB­KÉS SZAPO­RODÓ > SZABÓ SZER­SZÁMA OKLO­ZÖ SUGAR LEO­NARD j> BRIT AUTCJEL NEWTON. ftÖV > U KEMÉNY BÁNÁS­MÓD GAUSS > —T~ —TT“ ÜGYE— LFTTS DIÁK SAJÁTÍT JA EL PFNGF- CARA0' > \í V CSOKO­NAI MÚ­ZSÁJA CSALÁD­NÉV > > RÁDIÓS RENDEZŐ ifHl­GYES) KÉRDŐ— S2ÖCSKA NÉVELŐ > SAKK­FIGURA V LOCOMO­TIV ... ÉS MAGÓG f POGGAL QRLÖ KILÁ­TÁSBA HELYEZ! > y v— V V SVÁJCI VÁROS TENGERI ÁSVÁNY — T LEN PÁRJA > MFNE­KütyE FUTÓ VASI FALU > y ISKOLAI EGYSÉG > ■ V .......v— ÓR A­FAJTA A R AB— SZOLGA TARTÁS IDŐ­SZAKA “9“ ÁLLÓ­KÉP OXIGÉN MEZŐ­GAZDA­SÁGI > V G. 6. SHOW JWÖVE BÁCSI, NÉP. >-v­V VERNÉ: ... évt VAKÁCIÓ SPORT­SZÁN ÍNDU­Í.ATSZÓ > ■MAI Njv A MÚLT IDŐ EGYIK > Cf V A V“ VILÁG— N ve LV > LENGYEL FOLYÓ > züd(t > UTCA ELEJE'­ROMÁN TEREP­JÁRÓ AUTÓ > Templomaink története Gótikusból barokk - SZARVASGEDE Pásztótól délnyugatra fek­szik, elnevezésének eredete vitatott; Gede utóneve személynévből keletkezett, a Vass Gede és Szár Gede előtagjait Szarvas előtag­elemmé formálták, de ez az 1799-es adat nem látszik bizonyítottnak, így szóba jöhet a „szarvas” állatnév is, mint névadó. Fényes Elek így ír Gedéről 1851-ben: „...Szarvas-Gede magyar falu Nógrád várme­gyében, 310 kath., harminc evang., hat zsidó lakossal, s több csinos úri lakházakkal. Földje, rétje igen jó, s lakosai hajdan híres dohányt termesz­tettek, de ezen szorgalmok el­lankadt. Főurai Meskó, Rutt- kay, s számos nemesek. ” Az egyházlátogatási jegy­zőkönyvek folyamatosan csak a jobbágyi plébánia- templom filiájaként szereplő „Gede(Szarvas)puszta” el­nevezést használták, 1829- től olvasható a Canonica Vi- sitatiokban a falu titulus. Középkori, gótikus elemeket viselő templomát a XVIII. században átépítették barokk stílusúra. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt, egyhajós temp­lom homlokzati tornya a fal­síkból kiemelkedik, 1779 előtt épült, ám 1826-29-ben átépítették, ma is ez az alak­zata látható. Korábban fa harangláb adott helyet a harangoknak, 1722-től még 1779-ben is olvasható adatok vannak er­ről a Canonica Visitatiok- ban. Az eredetileg gótikus stí­lusú épület barokkos bőví­tése a szentély megbontásá­val és a templomhajó keleti irányú bővítésével történt meg 1702 előtt. Ablakai és a barokk bejá­rat szegmentívesek, karzata a toronycsamok fölött he­lyezkedik el. 1742-ben, mi­kor a jobbágyi templom - Berkes István plébános kez­deményezésére - új főoltárt kapott, az ottani oltár Szar- vasgedére került, mellékol- támak. Oltárképe Pesky Jó­zsef műve, aki több nógrádi templomban is készített egyházi témájú képeket. Szarvasgede temploma körül kisebb rézsű látható, bizonyos jelekből arra kö­vetkeztetnek az illetékesek, hogy itt egy körülbelül har­minc méter átmérőjű körfal alapjai sejthetők. Középkori templomoknál ez nem meg­lepő. Említésre méltó a XVIII. századi Nepomuki Szent Já­nos-szobor, amelynek letört fejét sokáig a templomban őrizték. A csaknem másfél méteres mészkőszobor is ba­rokk stílusú, gondosan meg­munkált alkotás. A Ligárd-Pethő-kúriát Sza­bados Ignác építette a XVIII. században, az épület szintén barokk jegyeket visel. Az épí­tőtől később a Ligárd, a Pod- horszki, majd a Pethő család birtokába került. Régi kemencéjét a negy­venes években, a főépület kétoldali oromfalát a hatva­nas évek elején bontották le. ' Az 1940-es esztendőben Pálinkás Antal látta el Jobbá­gyi és Szarvasgede papi fel­adatait; a hetvenes években már Bartos Béla SDB érdemes esperes volt a papjuk, aki még türelemmel viselt, súlyős be­tegsége ellenére is gondozta hívei lelki problémáit; csak­nem három évtizedig volt itt plébános. D. F. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel FOTÓ: RIGÓ TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents