Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-03 / 282. szám
Az idősek tiszteletet és megbecsülést érdemelnek Boldogságot szerez az embereknek Szécsényben a legutóbbi nyugdíjasklubok megyei találkozóján idéződött fel a gondolat: ha csak egy embernek szereztél boldogságot, azzal amit tettél, már nem volt hiábavaló a fáradozásod. Balogh Ferencné, ahogyan a nyugdíjasok szólítják, Rózsika ilyen és hasonló rendezvények szervezésével nem egy, hanem nagyon sok embernek szerez kellemes, élményekben gazdag perceket, órákat. A találkozót követő napokban munkahelyén, Szécsényben, a művelődési házban lévő irodájában beszélgettünk. Csak zárójelben jegyezzük meg a rövid egy óra alatt legalább öt nyugdíjas kopogtatott be hozzá. Többségük csak azért, hogy megértő emberi szót halljon. „Életet az éveknek” — Ön a nyugdíjasklubok és idősek „Eletet az Eveknek” megyei szervezetének az elnöke. Mikor és milyen körülmények között alakult meg a megyei szervezet?- Az országos szervezetet, ahová több mint hatvanezren tartoznak, mi úgy tekintjük, mint egy nagy család. Több mint egy évtizede - nem szeretem ezt a szót, hogy vezetem, inkább azt mondom, összefogom - programot szervezek, beszélgetek a helyi nyugdíjasokkal. Az országos elnökség elnöke három éve nálunk járt és részt vett egy foglalkozásunkon. Akkor kért meg, hogy fogjam össze a megyében működő klubokat. Igent mondtam. Nem bántam meg, mert nagyon sok nyíltszívű, őszinte emberrel ismerkedtem meg. Olyanokkal, akik vágyódnak a közösségbe, akik megbecsülik «gymást.- A megyei szervezet milyen programot szervez?-Évente két alkalommal sor kerül a megyei találkozóra. Igen gyakori két vagy több klub ösz- szejövetele. Mi voltunk a kezdeményezői a családok találkozójának. Nagyszerű érzés, amikor három nemzedék jön össze. A nyugdíjasok számára a legfontosabb: érezzék, hogy tartoznak valahová. Az egész munkánkat átfogja a barátság, béke, nyugalom, egymás iránti segítőkészség, mások tiszteletének a gondolata.-A legutóbbi megyei találkozóra megyénkén kívülről is érkeztek csoportok...- Igen. A megyei vezetők országos találkozóján baráti kapcsolatok szövődnek, amelyek a közösségek találkozásával folytatódnak. így jutott el több megyei klubunk az ország legkülönbözőbb részére. Cserkesző- lősre például Mátraszőlősről, Pásztóról, Szécsényből közösen utaztunk el. Természetesen a mi rendezvényeinkre meghívjuk vendéglátóinkat. Honnan van a pénz? — Egy-egy összejövetel megszervezése, lebonyolítása, az utazás költségekkel jár. Miből tudják ezeket finanszírozni?- Pályázati pénzből, szponzoraink támogatásával és természetesen a tagok is hozzájárulnak bizonyos összeggel, főleg az utazáshoz.- Mint említette, ön Szécsényben is vezet egy klubot.- Valamikor aktív tanáros- kodásom idején kezdődött. Mindig is szerettem az időseket, mert tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Tanítványaimmal elmentünk az öregek napközi otthonába, a nyugdíjasok klubjába, ahol műsorral köszöntöttük az időseket. Amikor a művelődési házhoz kerültem dolgozni, nem volt a klubnak vezetője. Összefogtam a csoportot. Gazdag a program- Úgy tudjuk, hogy az idősek örömmel jönnek ide, igen gazdag a programjuk.- Számomra a legfontosabb, hogy jól érezzék itt magukat. A programot mindig az igények és a lehetőségek szerint állítjuk össze. Vendégelőadókat hívunk, beszélgetünk, meghallgatjuk egymás énekét, szavalatát, van egy népdalkörünk, próbáljuk kellemesen hasznosítani az együtt töltött időt. Évente 8-10 alkalommal kirándulást szervezünk egy- egy fürdőhelyre. Rendszeressé váltak a zarándokutak, többek között jártunk Mária- remetén. Minden év szeptemberében elmegyünk Szent- kútra. Azon vagyunk, hogy az éveket élettel töltsük meg. Szenográdi Ferenc Nógrádban is előfordult már haláleset szivacsos agyelváltozás miatt Négy éve egy hajléktalan volt az áldozat Néhány olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, járjunk annak utána, hogy valóban fordult- e már elő megyénkben emberi szivacsos agyvelő-elvál- tozás. (Ez egy halálos betegség, s szó szerint az agysejtek elszivacsosodásával jár.) A hírek szerint ugyanis volt olyan haláleset, ami ezért következett be Nógrádban. Erről a kórról - latin nevén Krautzfeld-Jacobs-szindrómá- ról, tünetegyüttesről - egy-két éve sokat olvashattak, hallhattak a híradásokban, mégpedig annak kapcsán, hogy Angliában elhullott állat húsának felhasználásával, nem megfelelő technológiával készült táp „közvetítésével” felbukkant és riadalmat okozott a kergemarhakór. (Értesüléseink szerint nálunk sem ez, sem hasonló állati megbetegedés nem fordult elő, a hazai szarvasmarha-állomány megfigyelése folyamatos.) A szigetország marhahúsexportjára súlyos kihatása volt akkor ennek. A kutatókat, orvosokat és az egyszerű embert leginkább az foglalkoztatta, hogy az állatoknál bekövetkező agyelváltozás, a szivacsosodás lép fel s okoz halált az emberi betegségnél, a már említett Kra- utzfeld-Jacobs-szindrómánál is. Ez az azonosság napjainkban is számos kérdést vet fel a szakembereknek. Van, aki állítja, állatról (például csimpánz, rágcsálók) emberre terjedő betegségek egyikéről van szó, mások cáfolják ezt, s egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy ha az állítás igaz lenne, jóval több volna a halálos agybetegség.) Dr. Bujalka Rezsőtől, a hatvani kórház patológus főorvosától tudjuk, hogy a megyei kórház patológiai osztályán a hetvenes évek közepén észlelték először, a diagnózist az országos neurológiai intézet szakembere is megerősítette. Akkoriban még ritkán fordult elő, később halmozottan jelentkezett. Dr. Horváth Ferenc, a salgótarjáni kórház osztályvezető főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy megyénkben napjainkban ritka a Krautz- feld-Jacobs-szindróma. A szóban forgó agyi elváltozást mutatta egy hajléktalan esete négy éve Salgótarjánban. Az a környezet, amelyben élt, patkányokkal volt fertőzött. A főorvos tudomása szerint a közelmúltban felmerült a szindróma gyanúja, a beteget Pestre, neurológiai intézetbe küldte az orvosa. (mj) Olvasóink kérdeztek, az igazgató válaszol - Nyugellátás: hogyan? • • Özvegyi és előnyugdíj Olvasóink alábbi kérdéseire kértünk választ a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól. A válaszadó dr. Danyi Sándor igazgató.- Mit írnak elő a nyugellátásból történő levonás szabályai?-Elsődlegesen az 1997. évi LXXXI. tv. és végrehajtási rendelete, illetve az 1994. évi Lili. tv. rendelkezik. A nyugdíjfolyósító igazgatóságnak (Budapest), mint nyugellátást folyósító szervnek végrehajtható okirat, illetve jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére kötelező jogerős határozat alapján van jogosultsága levonni a kötelezett nyugellátásából a tartozást. Általános szabály, hogy a nyugellátásból (nyugdíj, öregségi, munkaképtelenségi és baleseti járadék) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugellátás 50 százalékáig terjedhet, gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, valamint több letiltás esetén. Mentes a végrehajtás alól a rokkantsági járadék. A visz- szafizetésre kötelezett halála esetén a követelés % v .V .nVvVa ** . . •« ♦♦ \ x", v y,' meg nem térült összegét az örökség erejéig az örököstől kell behajtani. Mikor, kit illet meg az özvegyi nyugdíj?- Özvegyi nyugdíjat házastárs, elvált házastárs, illetve élettárs kaphat, ha vele szemben az 1997. évi LXXXI. tv-ben előírt feltételek fennállnak. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Élettárs a házastársra előírt feltételek esetén akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt. Az igénylőnek az együttélést hitelt érdemlően bizonyítania kell. Elváltak, vagy házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személyeknek ideiglenes özvegyi nyugdíj akkor jár, ha a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy a bíróság részére tartásdíjat állapított meg. •' «• (Folytatás jövő heti összeállításunkban) .............................’ 1. ". V- -C • » ■ *- v *: *;■.*„ ( * *; +■ \ Romhányi Flóriánná: Mindig az óvoda volt a szívem csücske Itt volt .az ideje a fiatalításnak Romhányi Flóriánné nevét jól ismerik az óvónők és pedagógusok egyaránt: sok-sok évig volt munkatársa a pedagógus oktatási kabinetnek, majd utódjának, a pedagógiai intézetnek. Miután nyugdíjazták, külső munkatársként tovább dolgozott, 1994-től a pedagógiai társaság Nógrád megyei tagozatának volt az elnöke. Két ciklust dolgozott végig, az idén szeptemberben azt mondta: itt az ideje a fiatalításnak, és lemondott elnöki tisztéről. Romhányi Flóriánné Cegléd^ születésű, a középiskola elvégzése után Kecskemétre járt, az óvónőképzőbe. A környéken azonban nem volt állás, ezért az első év nyarán néhány társával egyetemben nevelőotthonban dolgozott. Miután végzett, Felsőpe- tényből keresték meg, így került Nógrád megyébe. Aztán férjhez ment, Salgótarjánba költöztek, és itt ragadt. Óvodai gyakorlatban mindössze hat évet töltött, majd óvodai felügyelő lett a megyeházán, dolgozott a pedagógus továbbképzési kabinetben. Munka mellett elvégezte a gyógypedagógiai tanárképző pszichopedagógiai szakát, így gyógypedagógiával is foglalkozott. 1986-ban pedagógiai intézetté alakult a kabinet, amely nem csak a szak- tanácsadói hálózatot fogta össze, hanem a pedagógiai könyvtár működtetése is feladatai közé tartozott.-Azért mindig az óvoda volt a szívem csücske - mosolyog Romhányi Flóriánné. - Négyen voltunk testvérek, én voltam a legidősebb: köztem és a legkisebb testvérem között 13 év korkülönbség volt, úgy is hívott, hogy kismama. Ä hetvenes évek elején tartalmi korszerűsítés folyt az óvodákban, ennek a gyakorlatba való átültetése más szemléletet követelt az óvónőktől. Akkoriban még nem volt ilyen kiépült telefonhálózat, nehéz volt a szakmai információk eljuttatása, a szakmaiság tudatosítása, fenntartása az elszigetelt, kis óvodákba. 1996-ban, fél évkor mentem nyugdíjba, de tovább dolgoztam: megpályáztam az óvodai szaktanácsadói állást, külső munkatársként azóta is dolgozom. 1998-ban az óvodai pálya elismeréseként, az óvodákkal kapcsolatos tevékenységemért Brunszvik Te- réz-díjat kaptam. Szinte a kezdetektől részt vett a pedagógiai társaság Nógrád megyei tagozatának munkájában: 1970-től (amikor még együtt volt a hevesi és a nógrádi tagozat) tagként, szervezőként, titkárnőként dolgozott Kugel Tibomé elnöklete alatt.- Aztán Tóth Lajos lett az elnök, aki fellendítette a tagozat életét - emlékszik visz- sza. -Szervezőként dolgoztam mellette, pedagógiai pályázati munkákkal foglalkoztam. 1994-ben, Tóth Lajos halála előtt javasolt az elnöki tisztségre. Akkoriban eléggé lecsökkent a létszám, kevesen voltunk, fel is merült a gondolat, hogy megszűnünk. Nehezen, de átvészeltük ezt az időszakot. Két vezetői ciklust vittem végig, így aztán az idén szeptemberben döntöttem: itt az ideje a fiatalításnak, és lemondtam. Utódom Szabó Istvánná lett, a bá- tonyterenyei 3. Számú Általános Iskola igazgatója. Most is úgy látom: itt lehetőség van arra, hogy egymás között megvitassuk, értelmezzük a szabályokat, előírásokat, óvodai, gyógypedagógiai szakterületen egy-egy kérdést több szemszögből is megnézhessünk. Nem is továbbképzések ezek a találkozók, inkább úgy nevezném: a pedagógiai közélet fórumai. A munkában továbbra is részt vesz, mert azt vallja: a civil szerveződéseknek, így a pedagógiai civil szerveződéseknek is egyre nagyobb szerepe lesz. Azt sem tagadja, hogy sok elfoglaltsága mellett keveset tudott foglalkozni a családdal, így most reméli, két kislány unokájára is több idő jut majd. Hegedűs NYERNI 46 FORINTÉRT? Ha olvas minket, karácsonyra ai Ötté lehet! RENDKÍVÜLI NYEREMÉNY NOVEMBER 21 ÉS WF* DECEMBER 12 KÖZÖTT EGY. extrákkal Mercedes-Benz A-osztály
